Elfogadhatatlannak tartják a szakszervezetek a férfiak és a nők bérezése közötti indokolatlan különbséget. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint harcot kell indítani az egyenlő bánásmód elvének érvényesüléséért a bérekben is. A Munkástanácsok Országos Szövetsége már megtette az első lépést: aláírásgyűjtést indított a nemek közötti béregyenlőség eléréséért. Kordás Lászlótól és Palkovics Imrétől, a két konföderáció elnökétől azt kérdeztük, mit tehetnek az érdekvédelmi szervezetek a béraránytalanságok csökkentése, illetve megszüntetése érdekében.

 

Az őszi bértárgyalásokat is befolyásolhatja Soós Adrianna foglalkoztatási szakértő elemzése, amely a nők és a férfiak közötti indokolatlan bérezési különbségre hívja fel a figyelmet. A Szakszervezetek.hu-n megjelent összehasonlítás szerint Magyarországon átlagosan 20,1 százalékkal maradnak el a női fizetések a férfiakétól. Ez az arány európai uniós szinten 16 százalék. A szakértő utal arra, hogy számos uniós országban kampányokat szerveznek a nők kereseti felzárkóztatása érdekében. Tanulmányában az Eurostat adatait idézi, amelyek szerint a „gyengébb nemhez" tartozók iskolázottabbak, ez azonban a felsőfokú végzettségekre igaz. A nők közülük ugyanis kevesebben szereznek szakképzettséget közép szinten, a szakmunkásképzőből, vagy szakiskolából kikerülő fiataloknak pedig csak mintegy 30 százaléka nő. Vagyis ha tanulnak, elsősorban diplomát szereznek, az alacsonyabb szakmai képzésben viszont lényegesen kevesebben vesznek részt. Soós Adrianna kiemeli, hogy a közszférában különösen nagy bérhátrányban vannak a nők, közöttük kevés a vezető pozícióban lévő. A foglalkoztatási szakértő úgy véli, a szakszervezeteknek fontos szerepük lehet abban, hogy folyamatosan figyelmeztessék a munkaadókat – beleértve az állami munkaadókat is – a bérek felzárkóztatására, a nők előmenetelét akadályozó tényezők felszámolására, kérjék a törvényben foglalt esélyegyenlőség betartását. 

Az általunk megkérdezett szakszervezeti vezetők egyetértenek a felvetéssel, igaz, eszközeik egyelőre szűkösek. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Szakszervezet.hu-nak elmondta: aláírásgyűjtést indítottak, hogy felhívják a figyelmet a nemek közötti béregyenlőség tarthatatlanságára. Ha azt látják, hogy van támogatottsága a kezdeményezésnek, szignójukkal elegendően állnak az ügy mellé, megkeresik az eszközöket a hatékony fellépéshez. Első lépésként petícióban fogalmazzák meg a probléma lényegét. Felvetésünkre, hogy elég hatékony lehet-e a petíció, az elnök úgy reagált: a petíció klasszikus szakszervezeti eszköz, amelyben felhívják az általuk tapasztalt problémákra a figyelmet és javaslatot is tesznek azok felszámolására. Pár ezer aláírás már ráirányítja a figyelmet arra, hogy foglalkozni kell ezzel a kérdéssel.

– Mostani társadalompolitikai akciónk célja ugyanis a figyelemfelkeltés, hogy szűnjön meg a nemek szerinti jelenlegi diszkrimináció a bérekben – hangsúlyozta Palkovics Imre. – Bár az egyenlő munkáért egyenlő bér megfizetését ma a hazai és a nemzetközi jog is megköveteli, a gyakorlatban mégis 20 százalék feletti általános eltérés van a férfiak és nők bérezésében, a felsővezetők esetében ez a mérték a 30 százalékot is meghaladja. Ez pedig tarthatatlan. Ezért a jelenleginél hatékonyabb rendszert kell kialakítani a nemek közötti béregyenlőtlenségek rendezésére. Már konkrét javaslatokat is körvonalaztunk a probléma enyhítésére. Ezek szerint a makroszintű érdekegyeztetés keretében, szociális partnerek bevonásával monitoring rendszert kell felállítani a nemek közötti esélyegyenlőség garanciájának érdekében. Vagyis meg kell teremteni a kereseti különbség ellenőrzésének szabályozási és szervezeti alapjait, a kormányzat, a munkáltatói szervezetek és a szakszervezetek képviselőiből álló bizottságnak pedig feladatul kell szabni a nemek közti kereseti különbség megszüntetésének végrehajtását, illetve a panaszok kivizsgálását.

Az aláírásgyűjtési akcióban a Magyar Szakszervezeti Szövetség tagjai is részt vesznek. Kordás László, a konföderáció elnöke szerint minden szakszervezetnek tevékenyen ki kell vennie a részét az aláírásgyűjtésben. A Szakszervezet.hu kérdésére úgy reagált:

– Harcot kell indítani az egyenlő bánásmód elvének érvényesítéséért a bérekben is. A tapasztalataink szerint a nemek közötti jelentős bérkülönbség kialakulásában szerepe van annak is, hogy kevés nő kap vezetői megbízást. A hazai szakszervezeteknek feladatuk van abban, hogy itthon is hatékony legyen a kontroll a nők és a férfiak bérezési gyakorlata fölött. Ennek egyik eszköze az ilyen irányú munkaügyi ellenőrzések gyakoribbá tétele lehet – hangsúlyozta Kordás László. – Nemzetközi példák mutatják, hogy a kormánynak is van szerepe az indokolatlan bérezési különbségek felszámolásában. A konzervatív brit miniszterelnök programjának része a béregyenlőség megvalósulásának követése. David Cameron ugyanis olyan intézmény létrehozását kezdeményezte, amely nyilvántartja valamennyi alkalmazott munkabérét. 

Az elnök szerint azonban a nemek közötti bérkülönbség felszámolása hosszú távú feladat lehet. A MASZSZ most elsődleges célnak a dolgozói szegénység visszaszorítását szolgáló, radikális béremelés kiharcolását tartja. Erre többéves megállapodásról szóló programot dolgoztak ki 4x9 mottóval.

– Javaslatot tettünk arra, hogy többéves megállapodás keretében egyezzen meg a kormány a szakszervezetekkel és a munkaadókkal a dolgozói szegénység felszámolásáról. A stratégiai cél, hogy a minimálbér nettó értéke érje el az egyfős, egykeresős családra vetített létminimum mértékét. A 4­x9 program lényege, hogy a minimálbér, illetve a garantált bérminimum három éven át évi 9 százalékkal emelkedjen, a személyi jövedelemadó az alacsony keresetűeknek pedig 2018-tól 9 százalékos legyen. Vagyis a ciklus végéig 47,7 százalékkal, úgy 29 ezer forinttal kell megemelni a minimálbér jelenlegi 68 775 forintos nettó összegét. Szakértőink számítása szerint, amennyiben a létminimum értéke körülbelül 10 százalékkal növekszik, a ciklus végére 98 ezer forint lenne azt az összeg, amely a KSH szerint elegendő a XXI. századi életkörülmények biztosítására. Ez pedig ekkora nettó minimálbért kell, hogy jelentsen.

Kordás példaként idézte a brit példát, amely szerint a konzervatív kormány ötéves minimálbér-emelési programot fogadott el „méltányos bér" elnevezéssel. A program meghirdetésében pótolhatatlan szerepe volt a brit szakszervezetek tömegeket megmozgató az úgynevezett „living wage", vagyis az élhető bért követelő kampánynak – hívta fel a figyelmet a MASZSZ elnöke.

A program lényegével a Munkástanácsok is egyetért. Palkovics Imre szerint is aktuális és fontos a MASZSZ által kidolgozott program, mert napirenden kell tartani, hogy ne csak munkájuk legyen az embereknek, de azért olyan bért kapjanak, amiből tisztességesen meg lehet élni.

Kun J. Erzsébet

Szakszervezetek.hu hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy első kézből értesülhessen a szakszervezetekkel kapcsolatos hírekről.