Bár egy állampolgári kezdeményezésre indított ombudsmani vizsgálat nyomán idén januártól kikerült az új Munka törvénykönyvéből (Mt.) a szabadság korlátozását lehetővé tevő alaptörvény- és uniós irányelv-ellenes passzus, a munkavállalók jogsérelmét nem orvosolták visszamenőleg a jogalkotók. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke a Miniszterelnökség és a nemzetgazdasági tárca államtitkárait is megkereste levélben, felhívva figyelmüket arra, hogy a kormánynak még lenne teendője ebben az ügyben, de érdemi reakciót nem kapott.
A 2012. január 1-jén életbe lépett új Mt. 115. paragrafusa szerint a 30 napot meghaladó keresőképtelenség nem számít munkában töltött időnek. Ez alapján pedig a 30 napot meghaladó távollét esetén a munkáltató a munkavállalónak járó éves szabadságot arányosan csökkenti. Magyarán, ha valaki tartósan táppénzen van, akkor kevesebbet tud kivenni a neki megállapított éves szabadságnál.
„Miután 2011-ben az Mt. változás az év fő érdekvédelmi eseménye volt, több esetben végigtárgyaltuk a törvényt, a munkavállaló nőkre gyakorolt negatív változásait" – elevenítette fel a szakszervezetek.hu-nak Hercegh Mária, a MASZSZ Női Tagozatának vezetője. „Elkeserítő volt tapasztalni, hogy a magát családbarátnak nevező kormány az Mt.-ből módszeresen irtotta ki a nőket és családokat pozitívan érintő paragrafusokat, miközben olyan szabályozásokat tett a törvénybe, amelyek kifejezetten a gyermeket vállaló családokat sújtja. A szabadság tipikusan ilyen" – tette hozzá. Mint mondta, természetes igazságérzetét sértette, hogy az, aki betegállományba (pontosan keresőképtelen állapotba) kerül, azt az Mt. 115. paragrafusa szerint még az éves szabadság arányos részétől is megfosztják.
A törvény 2012. január 1-jei hatályba lépése után nem sokkal ki is derült, hogy Hercegh Máriának igaza van és ilyet Európában nem lehet csinálni. Az ETF (Európai Közlekedési Dolgozók Szövetsége) Nőbizottságának tagjaként ugyanis még januárban megkapta az Európai Bíróság ítéletét, amely egy francia közlekedési kolléga ügyében kimondta, hogy a szabadság megadását nem lehet korlátozni a nemzeti jogban, mivel az ellentétes a nemzetközi szabályozásokkal.
„A határozat elolvasásakor azonnal világossá vált, hogy az Mt. szabadságra vonatkozó szabályozása ellentétes a nemzetközi joggal" – mondta Hercegh Mária. Ezt szerencsére a MÁV-nál meg is értették, hiszen miután az ottani vállalati jogászoknak és szakszervezeti vezetőknek vázolta a helyzetet, ők nem is alkalmazták a szabadságot korlátozó jogszabályt. Logikus volt, hogy az akkori legnagyobb konföderációnál, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségénél (MSZOSZ) is ismerteti az Európai Bíróság ítéletét, hogy szélesebb körben is tegyenek valamit az Mt. ominózus passzusának megváltoztatásáért. Az MSZOSZ ennek ellenére nem lépett semmit.
„Addigra már a gránitszilárdságú alaptörvényt is elolvastam és láttam, hogy azt is sérti a szabadság korlátozása. Azt gondoltam, nem létezik, hogy itt van az Európai Bíróság ítélete, és nem lehet mit tenni" – idézte fel Hercegh Mária, miért döntött úgy, hogy 2013 februárjában végül magánszemélyként az alapvető jogok biztosához fordul. A meglehetősen hosszú idő után, tavaly novemberben megszületett ombudsmani jelentés száz százalékban igazolta, hogy nagy baj volt a 115. paragrafus ominózus bekezdésével. Székely László, az alapvető jogok biztosa ugyanis megállapította, hogy mivel jogszabály szerint harminc napon túli keresőképtelenség esetén arányosan csökkenteni kell az éves szabadság mértékét, nincs garancia arra, hogy az éves fizetett szabadság ne csökkenjen a minimális 20 nap alá. Ezzel pedig sérül az Alaptörvényben lefektetett pihenéshez való jog. Az ombudsman a jelentésben kiemeli, hogy az Alkotmánybíróság az éves rendszeres fizetett szabadsághoz való jogot alkotmányos alapjognak tekinti. Megállapította azt is, hogy a magyar szabályozás nem áll összhangban a 2003/88/EK irányelvvel, és nemzetközi szerződésekbe is ütközik.
Az alapjogi biztos fel is szólította a nemzetgazdasági minisztert a jogsértés megszüntetésére, aminek eredményeként idén január 1-jén hatályba lépett az Mt. módosítása, amelyik kiiktatta az alkotmányellenes rendelkezést. Csakhogy – bár ilyen szabályozásra volt egy sor példa az elmúlt öt évben – nem visszamenőleg tette ezt. Így ha valaki ez alatt a három év alatt betegállományban volt, és csökkentették a szabadságát, a több táppénzen töltött idő miatt tovább csökkent a jövedelme, mintha a szabadságát is igénybe vehette volna. Adott esetben pedig – mivel kevesebb munkában töltött időt számítanak neki – a nyugdíjazáskor is hátrány éri.
A MASZSZ számára sem világos, hogy miért nem kezelte ezt a visszamenőleges problémát a kormány ugyanabban a jogszabályban, mint amelyik kiiktatta az alaptörvény-ellenes passzust. „Jogszabályalkotással kellene rendezni ezt a problémát. A munkaadóknak újra kellene számolniuk a szabadságokat, amit elvettek a dolgozóktól, és vissza kellene adniuk" – mondta a szakszervezetek.hu-nak Kordás László, a MASZSZ elnöke. Ezért levelet írt L. Simon Lászlónak, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkárának és Czomba Sándornak, aki a Nemzetgazdasági Minisztériumon belül a munkaerőpiacért és a képzésért felel. Kettőjük közül csak L. Simon László reagált, de ő is csak annyit, hogy átküldte a levelet a nemzetgazdasági tárcának. A MASZSZ viszont nem hagyja annyiban az ügyet, álláspontjuk szerint ugyanis a jogalkotással a kormánytöbbség kárt okozott a munkavállalóknak, amiért vállalnia kell a következményeket.
