Az elmúlt évek legnagyobb, a minimálbéresek számára is érezhető emelésről keltek szárnyra a hírek. Ám hiába lenne lényegében rekordszintű a legkisebb kötelezően adandó bér emelése, egy másik szemszögből vizsgálva a kérdést, ez csak egy kisebb lépés lehetne a hosszú távú cél érdekében – olvasható az mfor.hu oldalán.
A Népszabadság hétfői információi szerint azzal, hogy az Auchan 10 százalékos, 4200 dolgozót érintő béremelésről állapodott meg, igencsak felkavarta az állóvizet. A cikk szerint ezzel az őszi megállapodással és az azonnali érvényesítéssel alaposan felsrófolja a fizetési szinteket más áruházláncoknál is, melyek most egyelőre még kivárnak. Nem áll szándékukban ugyanis idejekorán „túlajánlani" magukat, ám a lavírozásra már nem sok terük maradt, hiszen a hírek szerint a kormány az Auchanéhoz hasonló mértékű béremelésen gondolkozik.
Vagyis a lapinformációk szerint jövőre akár 10 százalékos emelés is történhetne a minimálbér esetében. Igaz, a kormány szándéka csak a teljes történet egyharmadát teszi ki, hiszen ezt még a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán a munkavállalói és főként a munkaadói érdekképviseletekkel is el kell fogadtatni. Ez pedig nem lesz egyszerű dolog, hiszen alapvetően ellentétes érdekek állnak szemben egymással. Értelemszerűen a munkavállalói oldal minél nagyobb emelést szeretne, a munkaadók pedig a költségek „kordában tartása" érdekében a dolgozók által még elfogadott legkisebb mértékű emelés megvalósításában bízik.
Mindenesetre eljátszottunk most a 10 százalékos béremelés gondolatával, ami azt jelentené, hogy a mostani 10 ezer forintos bruttó 115 500-ra ugrana, melyből a nettó 68 775 forintról 76 808-ra emelkedne.
Ez 8033 forintos emelkedés lenne, amire 2008 óta egyszer nem volt még példa, százalékosan pedig 11,7 százalékos pluszt jelentene. A bruttó és a nettó változásában mutatkozott eltérés a személyi jövedelemadó 16-ról 15 százalékra történő csökkentésével magyarázható.
Ilyen eltérésre 2012 óta nem volt példa, akkor ugyanis az adójóváírás alacsonykeresetűek esetében történő kivezetése miatt volt szükség egy közel 20 százalékos mértékű emelésre a bruttó minimálbérben, ami az adóváltozások miatt nettóben „csak" 0,5 százalékos stagnálással felérő növekedést eredményezett.
Ha feltételezzük, hogy a kormány jövő évi költségvetés tervezésekor használt 1,6 százalékos éves átlagos infláció pontosan megfelelne a valóságnak, akkor 2016-ban reálszinten is jelentős, 9,9 százalékos növekedés mutatkozna a minimálbérben. Vagyis a nettó ennyivel többet érne, mint idén.
Noha ezek első és második olvasatra is igen pozitív irányú változások a minimálbéresek szempontjából, valójában csak egy kis lépést jelenthetnének a hosszú távú cél felé. A minimálbérrel kapcsolatban gyakran emlegetett „kritika", hogy a nettóban kifejezett összeg nagyon távol áll a létminimumhoz szükséges összegtől. Igaz, a legutóbbi adatok 2014-ra vonatkoznak, a lényegre tökéletesen rámutatnak. Tavaly a létminimum összege egy felnőtt esetében ugyanis 87 351 forint volt, amit ha 2016-ra változatlannak tekintünk, akkor a minimálbér 10 százalékos emelésével is jókora különbség lesz a két érték között. Számszerűsítve 10 543 forint. Ezért, ha hosszú távon realitássá szeretnénk tenni a létminimum és a minimálbér összegének egyezőségét, akkor még egy közel 14 százalékos emelésre lenne szükség - persze a létminimum szintjének változatlansága mellett.
Az már egy teljesen másik kérdés ugyanakkor, hogy egy ekkora emeléssel mit nyerne, pontosabban veszítene a magyar gazdaság. Az alacsony hozzáadott értékű ágazatokban ugyanis jókora törést tudna okozni egy ilyen 10 százalékos emelés, másrészről a hirtelen megugró minimálbér és ennek a hatásnak a tovagyűrűzése a versenyképességünket is meredeken csökkentené.
Forrás: mfor.hu
