Átlagosan 40%-kal magasabb nyugdíjat kapnak a férfiak, mint a nők az EU-ban, míg ez az eltérés Magyarországon 15%. Nemcsak ez a meglepő hazánkkal kapcsolatban, hanem az is, hogy a 28 tagállam közül Magyarország az élvonalban van, ha a 65 éves és annál idősebbek rendelkezésre álló medián jövedelmét nézzük a 0-64 évesek jövedelméhez viszonyítva. Kiderült az is, hogy sokat dolgozunk a nyugdíjkor elérése után is, Magyarországon mintegy 40%-ot tesz ki az időskorúak foglalkoztatási aránya. Ilyen adatokról szedett összeössze néhány ábrát az Európai Bizottság frissen megjelent tanulmányából a Portfolio.

Érdekes statisztikák és ábrák tömkelegét tartalmazza az Európai Bizottság legfrissebb tanulmánya az uniós tagállamok nyugdíjhelyzetéről, amelyek közül előzetesen két gondolatot is érdemes kiemelni:

• A jelenlegi európai nyugdíjasok életszínvonala nagyjából szinten maradt a pénzügyi válság alatt, átlagosan azonban a nők továbbra is kevesebb nyugdíjat kapnak, mint a férfiak. Jelenleg a nemek között nyugdíjkülönbség mértéke nagyjából 40% az EU egészére nézve.
• A tagállamok fenntartható nyugdíjrendszerrel kapcsolatos reformja az utóbbi években nagyobb lendületet vett, 2060-ban a tanulmány szerint már nem várható, hogy az állami nyugdíjakra fordított összeg nagyobb lesz a tagországoknál, mint most.

Ennyi pénzből gazdálkodnak az idősek az EU-ban

Az Európai Bizottság tanulmánya szerint a 65 éves és annál idősebb állampolgárok közel olyan jól élnek, mint a 0-64 év közöttiek. A 28 tagállamban a 65 éves és annál idősebb emberek rendelkezésre álló medián jövedelme átlagosan 93%-a a 0-64 év közötti állampolgárok medián jövedelmének, azonban a tagországok között hat olyan is akad, ahol az idősebbek ugyanakkora vagy magasabb medián jövedelemmel rendelkeznek, mint a 0-64 évesek. A 28 tagállam közül Magyarországon mérték a második legnagyobb értéket, minket csak Luxemburg előz meg a sorban. A nemek jövedelme közötti különbséget mutatja ugyanakkor, hogy míg a magyar idős férfiak medián jövedelme a 0-64 évesek bevételének 110%-át is meghaladja, a nők már csak alig érik el a 100%-ot.

Érdekes képet mutat az idősebb társadalom foglalkoztatottsági aránya is. A századforduló óta megtört a korai nyugdíjbavonulás régóta tartó trendje és az időskorúak foglalkoztatottsági rátája több mint harmadával nőtt az unió területén. Magyarországon az 55-64 év közötti férfiak magasabb arányban képviseltetik magukat a munkaerőpiacon, mint az ugyanilyen korú nők, összességében viszont közel 40% az időskorú magyarok foglalkoztatottsági aránya.

Az Európai Bizottság adatai szerint a munkaerőpiacról való kivonulásnak csak mintegy felét adják az öregségi nyugdíjkorhatár elérése miatti magyarázatok, emellett a munkanélküliség, alkalmassági problémák vagy a házastárssal azonos időben való nyugdíjba vonulás reménye is ott van még az okok között.

Nagy az eltérés a tagállamok és a nemek szintjén is abban, hogy hány év munkaviszony után vonulnak nyugdíjba az emberek. A férfiak esetében nagyjából 9 év a különbség tagállami szinten a munkában eltöltött évek számát nézve, míg a nők esetében ez több mint 14 év. A férfiak és nők között is a svédeknek van a leghosszabb munkaviszonya, összességében pedig az olaszok dolgoznak a legkevesebbet. Magyarország sincs ugyanakkor előkelő helyen: épp csak megelőzzük az olaszokat a munkában töltött évek számában, de a magyar férfiak munkaviszonya így is alulmarad az olasz férfiakétól (ez esetben a magyar nők munkában töltött évei húzzák fel a statisztikát).

Ekkora a különbség a nők és a férfiak nyugdíja között

Az EU-tagországokban a 65-74 éves nyugdíjasok bruttó medián nyugdíja átlagosan 56%-át teszi ki az 50-59 évesek bruttó keresetének. A helyettesítési arány 12 tagállamban 50% alatt van, Magyarországon pedig kicsivel több, mint 60%. A legjobban a luxemburgi nyugdíjasok járnak, ők közel 80%-os helyettesítési rátát tudhatnak magukénak, itt ráadásul a nyugdíjas nők az 50-59 évesek bruttó keresetének több mint 90%-át kapják kézhez.

Bármerre is nézünk az EU-ban, a nők mindenhol kisebb nyugdíjat kapnak, mint a férfiak, átlagosan 40%-kal. Ezt többek között a fizetési különbségek, a munkaórák és a munkában töltött évek száma, valamint ezeknek a tényezőknek az állami nyugdíjba történő beszámítása magyarázza. A lenti ábrán jól látszik, hogy Magyarország viszonylag előkelő helyet foglal el, ami a férfiak és nők nyugdíja közötti különbséget illeti. A 65-79 éves magyar nyugdíjasok között nemenként mintegy 15%-os különbség van a nyugdíjak között, és nagyjából ugyanez a helyzet, ha csupán a 65 év felettieket nézzük.

Forrás: Portfolio