A friss statisztika is visszaigazolja a tényt, miszerint hivatalosan is szegények a minimálbéresek. Jövedelmük ugyanis még a szegénységi küszöböt sem éri el, a szakadék pedig csak nőtt – írja az mfor.hu.

Noha a leggyakrabban hangoztatott érvek a nagyobb mértékű minimálbéremelés mellett a bérfelzárkóztatás szükségessége és a minimálbér létminimummal megegyező szint elérése, valójában még ennél is sokkal rosszabb a minimálbéresek helyzete. A szegénységi statisztikák alapján ugyanis azok, akik a legkisebb kötelező bérért dolgoznak, hivatalosan is szegénynek tekinthetők, hiszen jövedelmük évek óta még a szegénységi küszöböt sem éri el. Sőt, a szakadék is növekvő trendet követ.

A Központi Statisztikai Hivatal 2014-re vonatkozó idei adatfelmérése szerint a magyar lakosság 19,4 százaléka a szegénységi küszöb alatt élt, ami több mint 1,4 millió embert jelent. A szegénységi küszöb, vagyis a mediánjövedelem 60 százalékának megfelelő összeg tavaly éves viszonylatban 843 941 forint volt, vagyis havi szinten 70 328 forint. Tavaly a minimálbér pedig még ennél is kevesebb, nettó 66 483 forintot jelentett.

A kettő között 5,8 százalékos a különbség, ami jóval magasabb a 2013-as 4,3 százaléknál. Sőt, utoljára ennél nagyobb különbség a szegénységi küszöb és a minimálbér között 2011-ben volt, 8,3 százalék. Nominálisan ez azt jelenti, hogy tavaly még 3845 forint hiányzott a szegénységi küszöbként meghatározott összeghez.

Ha egyébként a szegénységi küszöb alatt élők arányát nézzük, akkor enyhe javulásról árulkodnak a számok, igaz, annak mértéke lényegében stagnálással ér fel. Egy évvel korábban ugyanis a népesség 15 százaléka élt a szegénységi küszöb alatt.

A KSH hétfőn publikált adatai szerint a többi szegénységi mutatónál is javulást lehet látni. A népesség 28,2 százaléka volt tavaly a társadalmi kirekesztettség kockázatának kitéve a 2013-as 31,8 százalék után.

Csökkent a súlyos deprivációban, vagyis anyagi nélkülözésben élők aránya is, 24-ről 19,4 százalékra. Ebben az esetben 9 almutatót vizsgálnak, melyből minimum 4 tételt kell igaznak megjelölni (lásd keretes írásunkat). Az almutatókat nézve egy esetben sem következett be növekedés, ugyanakkor változatlan azok aránya, akik nem rendelkeznek mosógéppel vagy televízióval (0,4 és 1 százaléka a népességnek).

A legnagyobb problémákat változatlanul ugyanazok jelentik a lakosság számára, mint egy évvel korábban, vagyis

  • a háztartások 70,7 százaléka nem tudja váratlan kiadásait fedezni (2013-ban 75 százalék volt az arány),
  • 55,1 százalék évente egy hétre sehova sem tud elmenni üdülni (2013-ban ez 59,4 százalékra volt igaz),
  • 23,7 százaléka a háztartásoknak kétnaponta nem tud húsételt fogyasztani (egy évvel korábban 27,6 százalék volt az arány),
  • 19,8 százalék pedig nem rendelkezik autóval (korábban ez 24,8 százalékra volt igaz).

Mindemellett a statisztika kiegészítő anyagi deprivációs tételet is mér, mely még részletesebben rávilágít a magyar háztartások helyzetére. Ez alapján

  • új ruhák vásárlására a népesség 25,9 százalékának nincs lehetősége a korábbi 29,6 százalék után,
  • hetente a felnőtt népesség 22,8 százaléka nem tud magára egy kisebb összeget elkölteni az egy évvel korábbi 26,9 százalék után,
  • a megkérdezettek 33,5 százaléka anyagi okokból nem tud találkozni a barátaival,
  • szabadidős tevékenységben a megkéredzettek 29,2 százalék nem tud részt venni anyagi okokból a korábbi 32,4 után,
  • a háztartások 8,1 százalékának nincs internete otthon, korábban 11,8 százalék válaszolta ezt,
  • a háztartások 45,3 százaléka elhasználódott bútorjait sem tudja lecserélni, ami minimális javulás a korábbi 45,4 százalék után.

Forrás: mfor.hu