A nyugdíjminimumból próbál kijönni? A kétszereséből? A háromszorosából? Magyarországon nincs egységes rendszer arra, honnantól kezdve számít valaki elég szegénynek ahhoz, hogy segítséget kaphasson a téli fűtéshez. Az önkormányzatok saját hatáskörben rendelkeznek erről is, az eredmény: óriási különbségek alakultak ki. Ráadásul sok helyen a rászorultságtól függetlenül elvághatja az ember magát a fűtéssegélytől: elég lehet, ha viszonylag frissen költözött, ha túl sokan szoronganak a kis lakásban, vagy ha nem elég tiszták a polcai – írja az Index.

Nem napnak tüzelőt segélyként a neveletlenek, a hangosan részegeskedők, a tiszteletlenek, a dohányra és alkoholra költők Konyáron, írta meg nemrég a Népszabadság. Mindez egy, a konyári polgármester által írt levélben volt benne feketén-fehéren. Ritkán fordul elő, hogy ilyen egyértelmű írásos nyoma van annak, milyen – nem szociális - szempontok szerint szelektálnak a rászorulók között, hogyan döntik el valakiről, megérdemli-e, hogy ne fázzon a télen.

A segélyekről szóló önkormányzati rendeletekbe ilyesmit általában nem szoktak belefoglalni, a szubjektív mérlegelés, a vezetőknek nem tetsző emberek büntetése előtt viszont gyakran kinyitják a kaput ezek a helyi szabályok.

Ha a téli fűtésről van szó, alapvetően kétféle önkormányzati segítségről érdemes beszélni. Az egyik a lakásfenntartási támogatás, pontosabban az, ami lett vagy maradt belőle. Ez az előző télen még egy törvényben szabályozott, egységes kritériumok szerint járó segélyfajta volt. Az volt a célja, hogy a rászorulók könnyebben boldoguljanak a rendszeres, lakhatással kapcsolatos kiadásokkal: a rezsivel, a lakáshitellel, a lakbérrel vagy épp tudjanak tüzelőhöz jutni. Lehetett pénz, de gyakran eleve természetben folyósították. Március óta már a helyi önkormányzatok maguk döntik el, egyáltalán adnak-e ilyen fajta segélyt, ha pedig igen, akkor hogyan nevezik és milyen feltételekhez kötik.

Ez a mostani lesz az első tél, amikor a rászorulók az otthonuk hőfokán is érezhetik majd, mennyit tartott meg az egykori lakásfenntartási támogatásból az önkormányzat a saját településükön.

A másik típusú önkormányzati segítség, amit a fűtésnél szóba jöhet, az a szociális tüzelő. Ez konkrétan tűzifát vagy barnakőszenet jelent. Ilyen juttatás nincs minden településen. Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára október közepén jelentette be, hogy 2185 önkormányzatnak ítélt meg szociális tüzelőanyag-támogatást a belügyminiszter. Ötezer lakosnál kisebb települések kaptak a támogatásból, összesen 3 milliárd forint értékben. A nyertes önkormányzatoknak rendeletben kell szabályozniuk, ki kaphat náluk a szociális tüzelőből. Persze a saját büdzséjéből olyan önkormányzat is adhat szociális tüzelőt, amelyik nem nyert a belügyminisztériumtól. Így tesz például Békéscsaba.

Több mint száz helyi rendeletet átnézve az látszik, hogy óriási tud lenni a különbség település és település között, akár a lakásfenntartási támogatás utódjáról, akár a szociális tüzelőről van szó.

Hogy valakit rászorulónak minősítenek-e, az részben a jövedelmén múlik, annak egy bizonyos szint alatt kell lennie, hogy jogosult legyen tüzelő segélyre. Hogy hol milyen magasan van ez a szint, az elképesztően változó.

Mutatunk néhány példát. Egy egyedül élő ember akkor kaphat szociális tűzifát vagy szenet, ha a havi jövedelme nem több, mint:

• 42750 forint - Kustánszeg
• 44175 forint – Békéscsaba
• 60000 forint - Pörböly
• 79800 forint - Nagykanizsa
• 105000 forint – Bükkszenterzsébet
• 114000 forint – Újcsanálos
• 142500 forint - Borsodivánka
•   akármennyi lehet, ha az illető 65 év feletti – Szabadbattyán

Elég tarka képet kapunk akkor is, ha azt nézzük, hol legfeljebb mennyi szociális tűzifát adnak:

• 0,5 m³ – Ecséd
• 1  m³ – Vadna
• 1,22 m³ - Göncruszka
• 1,5 erdei m³ – Üllés
• 3 m³ - Kaposvár
• 5 m³ - Mátranovák 

A lakásfenntartási támogatás utódját szabályozó rendeletek sokszor egészen aprólékosan kidolgozottak. Sok helyen bonyolult képletek alapján számolnak, számít például a jövedelem, az együtt lakók száma, a lakás nagysága. Ha nem tűzifáról vagy szénről van szó, hanem valamiféle pénzbeli juttatásról, fűtéstámogatásról, a különbségek megint nagyon látványosak tudnak lenni. Mekkora összeggel száll be az önkormányzat a rezsibe havonta? Néhány példa megyei jogú városokból:

• 1600 és 4000 forint között - Salgótarján
• 2000 és 8000 forint között – Győr
• 3000 forint Kecskemét
• 5400 forint Miskolc

A túl elszántan spórolok is megjárhatják

A pár ezer forintos segítség könnyen elúszhat azokon a helyeken, ahol a rezsi nagyságát is beveszik a lakástámogatás feltételei közé. Így tett például Szolnok, ahol bármennyire is szegény valaki, csak akkor jogosult a fűtéshez támogatásra, ha a lakása fenntartásának havi költsége eléri az összjövedelem 20 százalékát egyedül vagy kettesben élőknél, és 10 százalékát, ha hárman vagy többen élnek együtt.

A rezsiküszöb bevezetése nagyon igazságtalan helyzeteket képes teremteni, ugyanis a rendszer így azokat bünteti, akik túl elszántan spórolnak. Ózdon is hasonló szabály volt érvényben: az eredmény az lett, hogy elvágta magát a segélytől az a harmincpárezres nyugdíjból tengődő idős ember, aki csak fél napokat fűtött és alig világított, hogy spóroljon az árammal. Amikor júniusban írtunk a problémáról, a polgármester megígérte, hogy ezt nem hagyják így, és az ózdi testület mostanra tényleg eltörölte a rezsiküszöbös szabályt.

A szorgalmas spórolást valószínűleg egyetlen önkormányzat sem szándékosan sújtja segélymegvonással, de ettől függetlenül vannak, akik a segélyeket láthatóan egyfajta nevelési eszköznek tekintik, és megvonásukkal büntetnek.

A vécébe is bekukkanthatnak

Az ország leghidegebb településeként híressé vált Nógrád megyei faluban, Zabaron sincs lakhatási támogatás annak, aki a lakókörnyezet rendben tartásáról nem gondoskodik.

Hogy mit is jelent a lakókörnyezet rendben tartása, azt az önkormányzatok maguk mondhatják meg. Általában a kártevőirtást, az udvarban a gyomok eltüntetését, a szemét elszállítását és a ház előtti járda söprését, a hó eltakarítását szokták előírni. De vannak, akik nem érik be ennyivel. Konyáron vagy Miskolcon például a segélyt kérelmezőnek a lakása "illemhelyének rendeltetésszerű használatát" is biztosítania kell. És van, ahol ennél is tovább mennek. Orosházán tényleg csak a legpedánsabbak ugorhatják meg a lécet. 

Az ottani rendelet szerint „a lakott lakás vagy ház rendezettsége akkor biztosított, ha helyiségeiben a járófelületek nem szemetesek, a burkolatok, berendezési és felszerelési tárgyak, textíliák szennyeződéstől mentesek". Ha ezt szigorúan veszik, egy rég mosott függönyön vagy poros párkányon is ugorhat a segély, gyakorlatilag bármelyik átlagotthont meg lehetne fogni mondjuk három nappal a szokásos heti takarítás után. És akkor még nem is volt szó az udvarról, ahol elvárás, hogy „a szabadban lévő tárgyak, felszerelések, tüzelő tárolása sorban, rendezetten történik". Akit rendetlenségen kapnak, kap még egy esélyt: legalább ötnapos határidőt adva felszólítják, hogy tegye rendbe, amit kell. Ha ez nem teljesül, oda a segély.

De ha valakinek a lakása, udvara makulátlan is, még mindig lehet oka aggódni a segélyéért. Itt van néhány példa, kiket zárnak még ki a segélyezettek köréből önkormányzatok: 

• akivel szemben jogerős büntetést szabtak ki büntető-eljárásban, a büntetés leteltéig - Konyár
• aki "gyermekei nevelésével, gondozásával kapcsolatos kötelezettségeit elmulasztja (gyermekeit nem élelmezi, nem mosdatja, tetvetlenítéséről nem gondoskodik, rendszeres óvodába, iskolába járását nem biztosítja, ha a gyermek védelembevétel alatt áll vagy a gyermek felnőttekkel, pedagógusokkal nem a társadalmi elvárásoknak megfelelően viselkedik)" - Konyár
• akinek a gyerekének túl sok igazolatlan órát gyűjt össze - Hódmezővásárhely
• a kis helyen nyomorgó nagycsaládokat (feltétel, hogy az érintett ingatlanban az egy főre eső lakás alapterülete elérje a 6 négyzetmétert) - Miskolc
• aki nem elég régen költözött a városba  (legalább 3 éve ottani bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel kell rendelkezni a lakhatási támogatáshoz) - Tatabánya
• akinek adótartozása van az önkormányzat felé, nem kaphat tüzelőt - Csanádapáca. 

Zokon vette a polgármester

Nemrég egy - az egy hónapos büntetés után névtelenségben maradó - önkormányzat tűzifaügyben azzal vonta a fejére az Egyenlő Bánásmód Hatóság elmarasztalását, hogy a polgármester politikai vélemény alapján válogatott a tüzelőt kérők között: azért nem adott fát valakinek, mert az a választásokon nyíltan a fideszes ellenfelét támogatta, nem őt.

 Legalábbis ezzel a panasszal fordult a hatósághoz a hoppon maradt kérelmező. A polgármester, aki személyesen döntött a kérelmekről, az EBH-nak nem tudott olyan szempontrendszert bemutatni, amely alapján a panaszos ne minősült volna rászorulónak. Ráadásul 2014 ősze előtt még a polgármester sem kérdőjelezte meg az illető rászorultságát, és azóta nem volt jelentős változás a körülményeiben. Kiderült az eljárásban az is, hogy a panaszos volt az egyetlen olyan ember a településen, aki korábban még kapott rászorultsága miatt támogatást, de 2014 telén, a választások után már hiába kért tűzifát. Az EBH szerint a történtek a panaszos emberi méltóságát és egzisztenciális helyzetét egyaránt sértették.

Életveszélyben muszáj segíteni

Élet-halál helyzetben a szociális törvény kötelezi az önkormányzatokat a segítségre. Létezik úgynevezett rendkívüli települési támogatás. Rendetlen lakás ide, felgyűlt tartozás oda, a segélyezésből való kizárás erre nem vonatkozhat. A törvény szerint a települési önkormányzat „köteles az arra rászorulónak rendkívüli települési támogatást, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti". 

Forrás: Index