A szociális tűzifa legfeljebb egy hónapra elég, a minimálbérből, segélyből, táppénzből pedig nem futja pótlásra. A füstös, nedves szobákban a gyerekek köhögnek, a felnőttek asztmásak. A Népszava cikke.

Balogh Miklósnak évekig nem volt gondja azzal, miként szerezze be a téli tüzelőre valót. A kerecsendi férfi korábban egy karácsondi parképítő cégnél dolgozott, onnan az összes hulladékfát hazavihette. Később átkerült egy állattartó majorságba, afféle mindenesnek, és ott nem csak évente egy szürke marhát és egy rackajuhot kapott ajándékba, amiből a népes család hónapokig ellátta magát élelemmel, hanem több mázsa fát is, amiből a téli szezon nagy részét kihúzták. Az ötvenöt éves családfő jól keresett, igaz, csak minimálbérre volt bejelentve, mert a fizetése egy részét természetben juttatásként vagy napszámban kapta, de így is összejött havonta több mint kétszázezer forint. Balogh Miklós azonban idén nyáron másodszorra kapott szívinfarktust, hat hónapja táppénzen van.

Mutatja az utalást: 38 ezer forint érkezik a számlájára, amiből négy és félezret levonnak, ebből fedezi az életbiztosítását. Azért kötött ilyent, hogy ha valami történik vele, akkor se maradjanak pénz nélkül, ám mivel már volt egy infarktusa, másodszorra már nem járt a biztosítási pénz. A felesége asztmás, nem dolgozik, ő a huszonnyolcezer forintos álláskeresési támogatást kapja. Tizenkét gyerekük van, mind felnőttek már, de két fiuk otthon él: mindkettőnek élettársa, és az egyiknek négy gyereke is van. Igaz, hogy a fiúk eljárnak fővárosi építkezésekre dolgozni, de ilyen népes családot az ott megkeresett napszámból nem könnyű eltartani, a pénz jó része elmegy élelemre, ruhára.

 – Nem tudom mi lesz az idei szezonban, fogalmam sincs, hogyan fogunk fát venni ebből a nagyon kevés táppénzből. Internetet muszáj előfizetni, a gyerekek egyetlen szórakozása a tévé, azon keresztül nézik a klipeket, enélkül mindenki megbolondulna itt a nagy csendben, de akkor is jól jött a net, amikor távoktatás volt az iskolában

- mondja a férfi. A lányok valóban szinte csüngnek a tévén, énekelve, ritmusra mozogva követik a slágereket. A másik „luxus” a cigaretta. A családfő dohányzik, hiába mondták neki az orvosok, hogy le kellene szokni, ezt ő a saját erejéből nem tudja megtenni. Pedig az internet és a cigaretta árából már futná a tűzifára, igaz, akkor nem lenne semmi más az életükben, csak a meleg. Építkezési hulladékfát sikerült nemrég szerezni, azzal fűtik most a három szobát: egyet egész nap, kettőt csak esténként.

A hároméves unoka már magától nyitja a vaskályha ajtaját, és veti a lángok közé a hasábokat: „fázsom, nagyon fázsom...” - mondja ilyenkor.

A faluban működik a szociális tűzifaprogram, de abból a keretből legfeljebb egy köbméter fára számíthatnak, ami egy hónapig sem elég. Illegális hulladékfa begyűjtésére nem gondolnak: egyszer, amikor az erdészetnél a tűzifát már kifizették, de elszállítani még nem tudták, az akkor 14 éves fiuk elment az erdőre néhány husángért, ám a mezőőr elkapta, és majdnem gyámság alá helyezték emiatt. Ez jó lecke volt a családnak, azóta nem kockáztatnak. Baloghék háza szilikátból épült, vakolatlan, de férfi szerint ennek ellenére viszonylag jól tarja a meleget.

 Élhetnének ennél komfortosabb otthonban is, ha nem bízzák az építkezést az egyik rokonukra.

- A feleségem „intézetis” lány volt, ő kapott egy kis pénzt, mikor kikerült onnan, aztán a gyerekekre felvettük a lakásépítési támogatást, ezt a kettőt tettük bele a házba. Úgy volt, hogy lesz fürdőszoba, vezetékes víz meg szép vakolat, de aztán a rokon a pénz nagy részét a kocsmába vitte, nekünk meg itt maradt a befejezetlen épület – mondta a férfi. Itt Kerecsenden, a Pacsirta utcában többeket megkérdeztünk, mivel fűtenek, s valamennyi házból azt válaszolták: fával. Ez azonban sok helyen inkább csak vágy, mint valóság, hiszen ha elfogy a kevés szociális fa, tüzelnek mindennel, amivel csak tudnak: rossz papírral, ruhákkal, pozdorjával, műanyag flakonokkal. Sok itteni gyerek köhög a füsttől vagy rendszeresen megfázik a rosszul szigetelt, huzatos házban. Néhányan egy szobába húzódnak össze télire, s csak azt az egy helyiséget fűtik fel nagyon melegre – ám amikor innen kimennek a hűvös előtérbe vagy épp a hideg udvarra, szintén megfáznak. 

Egerben pályázni kell a tüzelőre

A Belügyminisztérium szociális tűzifaprogramja csak az 5000 fő alatti településekre vonatkozik, ám a nagyobb városokban, vagy éppenséggel a megyeszékhelyeken is vannak családok, akik önerőből nem tudják megvásárolni az egész téli szezonra való tűzifát. Egerben egy újszerű pályázati konstrukcióval próbálnak segíteni a rászorulókon – tudtuk meg Farkas Attilától, a város szociális ügyekért felelős alpolgármesterétől. – A segélyezésre szánt alapból „csíptünk le” egymillió forintot, amiből negyven háztartás kap  egyenként 25-25 000 forintos utalványt. Ez egyfajta természetbeli juttatás, névre szól, és pályázat útján lehet elnyerni: fontos, hogy az igénylőnek legyen az otthonában fatüzelésre alkalmas kályha, rendelkezzen egri lakcímmel, és az egy főre jutó havi jövedelem ne haladja meg a minimálbér 45 százalékát, ami most nagyjából hetvenezer forint – mondta. A város felhívására negyvenkét igénylés érkezett, amiből első körben tizenhárom család kiesett a rostán, mivel az előírtnál valamivel magasabb jövedelemmel rendelkeztek. Ők újra pályázhatnak, és a képviselő-testülettől méltányossági alapon kaphatnak később támogatást. Forosz Zsuzsanna egyike a nyerteseknek. Három gyereket nevel egyedül, Egerben, a gyermekjóléti szolgálatnál dolgozik portásként. Azt mondja, a téli tüzelőre már hónapokkal korábban el kell kezdeniük spórolni, másképp nem tudják kigazdálkodni annak árát. A pályázati lehetőség neki nagyon jól jött, úgy számol, hogy legalább két hónapra elég lesz az így megvásárolható tűzifa. Ők a szerencsések közé tartoznak: a házuk szigetelt, jól tartja a meleget, kevés fát kell eltüzelniük egyszerre, hogy ne fázzanak. 

Az árak elszaladtak, a keret maradt

Idén 2351 önkormányzat pályázott eredményesen a szociális tűzifa programban, a Belügyminisztérium azonban az elszabadult infláció miatt növekvő megélhetési gondok ellenére nem emelt az ötmilliárd forintos országos kereten.

A támogatási lista október második felében jelent meg, az erdőgazdaságok most kötik a szerződéseket az önkormányzatokkal. A tüzelő szállításáról azonban a településeknek kell gondoskodniuk, sok helyen ennek árát nehezen tudják kigazdálkodni. Mivel csak az ötezer főnél kisebb települések jelentkezhetnek a pályázatra, 804 olyan község és város marad ki a lehetőségből, ahol vélhetően szintén támogatásra szoruló emberek, családok ezrei élnek, ám a kormány szerint rajtuk az önkormányzatoknak kell segíteni. A megélhetési gondokkal küzdők száma alapján a településeknek megítélt keret néhány tízezer forinttól 27 millióig terjed.

A belügyi honlapon elérhető lista szerint a legkevesebbet, mindössze 40 ezer forintot a 31 lakossal rendelkező zalai Sénye kapja, a legtöbbet pedig a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszabura, ahol a 3300 lakos 90 százaléka roma és 16,5 százalékos a munkanélküliség. Most a második legnagyobb összeget kapta a 40 százalékban romák lakta szabolcsi Tuzsér, két éve nekik ítélték a legtöbb pénzt. Akkor 18,8 millió forintot oszthattak szét, jövő tavaszig pedig 22 milliót költhetnek szociális tűzifára vagy barna kőszén vásárlásra.

Országos szinten 180-200 ezer család 2-3 hónapra elegendő tüzelőhöz jut a támogatás segítségével – állítja a BM. A településeknek helyi rendeletben kell szabályozni a keret szétosztásának szabályait, és az ombudsmanhoz érkező panaszbeadványok tanúsága szerint ez nem mindig sikerül a lakosságnak elfogadható módon és jogszerűen. Az alapvető jogok biztosának egyik idei jelentése például utal a Kúria önkormányzati tanácsának egy korábbi döntésére, ami szerint nem lehet a szociális támogatás feltételévé tenni nem szociális célú szempontokat. Így a heves megyei Feldebrőn helytelenül kötötték ki a támogatás feltételeként, hogy az illetőnek nem lehet az önkormányzattal szemben adó- vagy egyéb köztartozása, tehát jogtalanul utasítottak el erre hivatkozva hat kérelmet.

Ugyanígy kifogásolható, hogy a tulajdoni lap bemutatását kérték az igénylőktől, valamint a rendelet szövegében egyszer sima köbmétert említettek, máskor erdészeti köbmétert a fa mérésére. Ezt azért kell tisztázni, mert az utóbbi számítás sokkal kedvezőbb a vevőnek. Feldebrő idén majdnem másfél millió forintot kapott a tűzifa támogatásra, de ha módosították is az ajánlásnak megfelelően a helyi rendeletet, ennek nyoma nincs a település honlapján.

Forrás: Népszava