Két hete egyeztetésre nyílt lehetősége a Független Egészségügyi Szakszervezetnek (FESZ) az EMMI egészségügyért felelős helyettes államtitkárával – számolt be az érdekképviselet Facebook-oldalán a múlt héten. A találkozót a szakszervezet kérte a tárcától, hogy a szakdolgozók és az egészségügyben dolgozók anyagi helyzetének javításáról tárgyalhassanak. A Mérce cikke.

A megbeszélés részleteiről megkérdeztük a szakszervezet elnökét, dr. Soós Adriannát, aki a Mércének elmondta, a szakdolgozók javadalmazásával nincsenek megelégedve: a bérek túl alacsonyak, nem csupán az orvosbérekhez viszonyítva, és még inkább, ha az elvégzett munkát vesszük tekintetbe. Az alacsony bérek miatt állandósult a munkaerőhiány, és emiatt egyre többet kell dolgozni azoknak, akik még kitartottak az egészségügyi szolgálati törvény bevezetése után is. Ez pedig a koronavírus-járvány negyedik hulláma alatt még inkább érezteti hatását.  

A szakszervezet egyébként már hónapokkal ezelőtt kezdeményezte az egyeztetést a kormánnyal, de egészen decemberig nem nyertek bebocsátást a minisztériumba. 

Noha a FESZ javaslatainak többségével egyetértését fejezte ki az Emmi, konkrét ígéret csak egy hangzott el: ez pedig az, hogy a kötelező fizetési tételeken túli juttatások  differenciálására a jövőben több forrást kapnak az egészségügyi intézmények. Ezekkel jelenleg az a legnagyobb baj – magyarázta kérdésünkre Soós Adrianna –, hogy aránytalanságok vannak a pótlékok rendszerében. A pótlékok egyrészt alacsonyak, másrészt korszerűtlenek, és egyáltalán nem tükrözik az egyes ellátási területekhez kapcsolódó felelősségek, stressz és munkaintenzitás mértékét. Ez főleg a sürgősségi, intenzív részlegekre igaz, de a szakszervezet szerint ki kellene terjeszteni a betegszállítókra, recepciósokra is, utóbbi munkakörökben ugyanis a fertőzésveszély kiemelten magas a járvány alatt. 

A szakszervezet egyéb fő javaslatai az alábbiak voltak: 

  • A szakdolgozói körben olyan mértékű béremelés szükséges, amelyben a szakdolgozók és az orvosok közti bérarányok a korábbi szinthez zárkóznak fel.
  • Az ügyeleti rendszerben dolgozók esetében véget kell vetni annak, hogy a pihenőidők miatt kieső időt később többlet ügyeletekkel dolgoztatják le.
  • Javasolták a nyugdíj melletti foglalkoztatás megkönnyítését, az idősödő kollégák bevonását a fiatalok mentorálásába, valamint hogy a nyugdíjas egészségügyi dolgozók is részesedjenek azokból a többletjuttatásokból, amit a nyugdíjasok megkapnak, az egészségügyben nyugdíj mellett dolgozók pedig nem.

A FESZ beszámolója szerint a minisztérium tárgyalói azt bizonygatták a szakszervezetnek, hogy ismerik ezeket a problémákat, és a minisztérium maga is tett már javaslatot a kormányüléseken szakdolgozói béremelésekre. Soós Adrianna számára úgy tűnt, hogy maga az Emmi mint az egészségügy szakmai képviselete tényleg érzékeli, hogy baj van, de  a Pénzügyminisztérium asztalán rendre elhalnak az előterjesztések forráshiányra hivatkozva. 

A szakszervezeti vezető hozzáteszi: bár látja, hogy az Emmi szeretne javítani a tárca alá tartozó intézmények dolgozóinak helyzetén, Kásler Miklós tárcája szerinte nem képviseli elég határozottan azok érdekeit a kormányon belül. 

Miután az Emmi illetékesei folyton a Pénzügyminisztériumra mutogatnak, a szakszervezet Varga Mihály pénzügyminiszternek is írt néhány hete azzal, hogy szeretettel meghívják a tárca illetékeseit a kórházakba, hogy a pénzügyi terület döntéshozói is megismerhessék, milyen körülmények között és mekkora felelősség terhe alatt dolgoznak az ápolók. Erre a levélre azonban semmilyen válasz nem érkezett.

Rákérdeztünk arra is, hogy a közvéleményt sokat foglalkoztató új egészségügyi szolgálati törvény hogyan befolyásolta azokat, az egyébként már régebb óta meglévő problémákat, amelyeket most újra jelezni volt kénytelen a szakszervezet a minisztériumnak. Soós Adrianna szerint a főként az orvosok bérének jelentős emeléséről ismert új szabályozás annyiban mindenképp rontott a szakdolgozók helyzetén, hogy most meg kell küzdeni olyan juttatásokért, amelyek korábban közalkalmazottként magától értetődőek voltak. A törvényi változással ezeket a juttatásokat vagy elvették a dolgozóktól – mint például a jubileumi jutalmat, amelyet később részben sikerült rendezni, de még mindig sokan nem kapták meg, akinek járt volna (erről itt írtunk bővebben) – vagy az értékük csökkent. 

Az új szolgálati törvény a kollektív szerződés hatályon kívül helyezése, illetve a kollektív szerződéskötési jog elvétele miatt is érzékenyen érintette a dolgozókat. Emellett olyan mértékig korlátozza a sztrájk lehetőségét, ami tulajdonképpen sztrájktilalmat eredményez. A március óta hatályos szabályozás munkajogi vonatkozásai miatt még idén januárban az ENSZ munkaügyi szervezetéhez (International Labour Organization, ILO) fordult öt hazai szakszervezeti konföderáció, köztük az a Munkástanácsok Országos Szövetsége is, amelynek tagságába a FESZ tartozik. Az ILO válasza decemberre született meg: ebben felszólította a magyar kormányt, hogy az egészségügyi dolgozók kollektív jogainak helyreállítása érdekében vizsgálja felül a szolgálati törvényt. Soós Adriannától megtudtuk, a FESZ Emmivel folytatott egyeztetésén még nem került szóba az ILO válaszlevele, miután az üzenet csak a megbeszélést követően jutott el a szakszervezethez.  

„A kollektív szerződés régen belevitte a munkáltatókat abba, hogy szóba álljanak a szakszervezettel. Nem volt kötelező kollektív szerződést kötni, de az erre vonatkozó tárgyalást nem lehetett visszautasítani, míg most, ha úri kedve úgy tartja a munkáltatónak, egyszerűen negligálja az érdekképviselet leveleit, panaszait” – ecsetelte a FESZ elnöke, hogy miért lenne fontos az egészségügyi dolgozók kollektív jogainak visszaállítása.

Soós Adrianna szerint ha most – különösen az ILO-levél fényében – nem történik a  szakdolgozókat érintő változás, akkor sztárjktárgyalásokat fognak kezdeményezni a minisztériumnál.

Hangsúlyozta, nem sztrájkolni szeretnének, csak azt megértetni a kormánnyal, hogy a szakdolgozók jelenleg csak úgy keresnek éppen elfogadható mértékű pénzt, ha annyit dolgoznak – jobb kifejezést elkeseredettségében hirtelen nem találva –  „mint egy barom”. Soós szerint 

nem normális, hogy 300 órákat dolgozzon egy egészségügyi dolgozó, miközben rámegy az egészsége meg a családja. Nem lehet ilyen körülmények között normális ellátást elvárni. Rájuk nyomják a túlmunkát, mert nincs kit beosztani a műszakokra.

A FESZ elnöke elmondta, felvetődött a megbeszélésen a kormányzati oldalon, hogy ezt a problémát azzal is enyhíthetnék, ha csökkentenék a kórházi ágyak számát. A szakszervezet szerint ugyanakkor nem a kórházi ágyakhoz szokás viszonyítani az ápolók létszámát, hanem a lakosság és az orvosok számához, illetve ahhoz, hogy az uniós sztenderdek szerint hány szakdolgozó lát el 100 ezer főt. 

Az ILO válaszát követően a szakszervezet most azt várja a kormánytól, hogy a sztrájkkal kapcsolatos feltételeket fektessék le. Soós Adrianna szerint, mivel az orvosok béremelése hellyel-közzel megtörtént, de közülük sokan legalábbis elviselhető anyagi helyzetben vannak, kevésbé lehet majd megalapozottan azt mondani, ha a szakdolgozó néhány órára sztrájkba lép, hogy veszélyezteti az emberek életét, hiszen az orvosok valószínűleg nem fognak sztrájkolni.

Forrás: Mérce

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!