A 2015 júnus 30. után kezdődő jogosultságnál kedvezőbbek a szabályok a korábbinál, érdemes részletesen megismerni őket – írja a munkajog.hu.

Kedvező változást jelent  az újabb gyermeket vállaló  szülőknek a 2015. július 01. napjától  életbe lépő jogszabályváltozás a  kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben. 

    Múlt héten a csedre vonatkozó kedvező változásokat mutattuk be, e héten a gyermekgondozási díjat vizsgáljuk meg a megváltozott jogszabály tükrében, hiszen agyermekgondozási díj naptári napi összegének megállapításánál is kedvező változások következtek be.

A  2015. június 30. napját követő gyermekgondozási díjra való jogosultságnál a naptári napi alap meghatározásánál  bevezettek egy „kedvezményszabályt",  mely szerint ha a gyermek, aki után a gyermekgondozási díj jár, az előző gyermek jogán folyósított  gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, a megállapított gyermekgondozási  díj naptári napi alapja nem lehet kevesebb mint az  utolsóként (előző) született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja.

Ez a kedvezmény csak akkor alkalmazható, ha  mindkét gyermek után ugyanazon foglalkoztatónál elért jövedelem alapján állapították meg a gyermekgondozási díjat és a csecsemőgondozási díjat.

Nézzük meg, mit is jelent ez a gyakorlatban.

Táppénz szabály alapján kerül megállapításra a gyermekgondozási díj naptári napi alapja ha a

biztosítási idő a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napját megelőzően folyamatos, a gyermekgondozási díj alapját az ellátásra való jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján lehet  megállapítani. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a gyermekgondozási díj alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

Példa:

2008. május 22. napjától biztosított nőnek első gyermeke 2012. április 10. napján született.

Gyermeke után 2012. 04.10-től 2012.09.24-ig terhességi-gyermekágyi segélyben (naptári napi alap 5.200.-Ft)

2012.09.25-től 2014.04.10-ig gyermekgondozási díjban részesült.

A gyermekgondozási díj lejártát követően a gyermekgondozási segély folyósítása mellett 2014.07.11-től visszament dolgozni.

Második gyermeke 2015. július 10. napján született,  csecsemőgondozási díjban részesült 2015. július 10-től 2015.december 24-ig, gyermekgondozási díjra 2015. december 25-től jogosult.

Irányadó időszak: 2014.01.01-től 2015.09.30-ig

Így a számítási időszak:2015.01.11-től 2015.09.30-ig tart.

A fentiek alapján a biztosított gyermekgondozási díjának alapja második gyermeke után 2.362,24 Ft

De a kedvező változást figyelembe véve:

mivel második gyermeke az első gyermek után járó gyermekgondozási segély ideje alatt született a fent leírtak alapján kiszámított gyermekgondozási díj naptári napi alapját össze kell hasonlítani az első gyermek után folyósított terhességi-gyermekágyi segély naptári napi alapjával és a kedvezőbbel kell folyósítani az ellátást.

Példánkban az első gyermek után folyósított terhességi-gyermekágyi segély alapja 5.200.-Ft, így részére ezen naptári napi alap figyelembe vételével kell megállapítani a második gyermek után járó gyermekgondozási díjat.

Ha a biztosított nem rendelkezik az irányadó időszak utolsó napjától visszafelé számítva 180 naptári napi jövedelmmel, de az irányadó időszak utolsó napjához időben legközelebb eső időszakban rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, és van legalább a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napjától 180 napnyi folyamatos biztosítási ideje, a gyermekgondozási díj naptári napi alapját a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani.

Példa:

2008. május 22. napjától biztosított nőnek első gyermeke 2012. április 10. napján született.

Gyermeke után 2012. 04.10-től 2012.09.24-ig terhességi-gyermekágyi segélyben (naptári napi alap 5.200.-Ft)

2012.09.25-től 2014.04.10-ig gyermekgondozási díjban részesült.

A gyermekgondozási díj lejártát követően a gyermekgondozási segély folyósítása mellett 2014.11.02-től visszament dolgozni, veszélyeztetett várandósága miatt keresőképtelen állományba került 2015. április 13. napjától.

Második gyermeke 2015. július 10. napján született,  csecsemőgondozási díjban részesült 2015. július 10-től 2015.december 24-ig, gyermekgondozási díjra 2015. december 25-től jogosult.

Irányadó időszak: 2014.01.01-től 2015.09.30-ig

Így a számítási időszak:2014.12.14-től 2015.09.30-ig tart.

A fentiek alapján a biztosított gyermekgondozási díjának alapja második gyermeke után 2.283,15 Ft

De a kedvező változást figyelembe véve:

mivel második gyermeke az első gyermek után járó gyermekgondozási segély ideje alatt született a fent leírtak alapján kiszámított gyermekgondozási díj naptári napi alapját össze kell hasonlítani az első gyermek után folyósított terhességi-gyermekágyi segély naptári napi alapjával és a kedvezőbbel kell folyósítani az ellátást.

Példánkban az első gyermek után folyósított terhességi-gyermekágyi segély alapja 5.200.-Ft, így részére ezen naptári napi alap figyelembe vételével kell megállapítani a második gyermek után járó gyermekgondozási díjat.

Ha a biztosított az irányadó időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi, valamint 120 naptári napi jövedelemmel, de a jogosultság első napját közvetlenül megelőzően van legalább 180 napnyi folyamatos biztosítási jogviszonya, a gyermekgondozás díj naptári napi alapját a tényleges jövedelme alapján kell megállapítani. Tényleges jövedelem hiányában a szerződésben meghatározott jövedelmet lehet figyelembe venni.

Példa:

2008. május 22. napjától biztosított nőnek első gyermeke 2012. április 10. napján született.

Gyermeke után 2012. 04.10-től 2012.09.24-ig terhességi-gyermekágyi segélyben (naptári napi alap 5.200.-Ft)

2012.09.25-től 2014.04.10-ig gyermekgondozási díjban részesült.

A gyermekgondozási díj lejártát követően a gyermekgondozási segély folyósítása mellett 2014.11.02-től visszament dolgozni, veszélyeztetett várandósága miatt keresőképtelen állományba került 2015. január 05. napjától.

Második gyermeke 2015. július 10. napján született,  csecsemőgondozási díjban részesült 2015. július 10-től 2015.december 24-ig, gyermekgondozási díjra 2015. december 25-től jogosult.

Irányadó időszak: 2014.01.01-től 2015.09.30-

Irányadó időszak: 2014.01.01-től 2015.09.30-ig

Számítási időszak:

Az irányadó időszakban a biztosított nem rendelkezik 180 naptári napi  jövedelemmel, tekintettel arra, hogy 2014. január 01. napjától 2015. szeptember 30. napjáig 638 naptári napi jövedelemmel rendelkezhetne a biztosított, de

2014.01.01. napjától 2014.04.10. napjáig  100 naptári napig gyermekgondozási díjban

2014.04.11. napjától 2014.11.01. napjáig 205 naptári napig gyermekgondozási segélyben

2015.01.05. napjától 2015.07.09. napjáig  186 naptári napig táppénzben,

2015.07.10. napjától 2015.09.30. napjáig  83 naptári napig csecsemőgondozási díjban

részesült így 64 napra rendelkezik jövedelemmel az irányadó időszakban

A biztosított naptári napi jövedelme:

megszerzett –tényleges-jövedelem 

64 naptári nap                                             

azaz

a jogosult tényleges jövedelme alapján számított naptári napi jövedelem 2.187,50 Ft, mely ez képezi az ellátás alapját.

De a kedvező változást figyelembe véve:

Mivel második gyermeke az első gyermek után járó gyermekgondozási segély ideje alatt született a fent leírtak alapján kiszámított gyermekgondozási díj naptári napi alapját össze kell hasonlítani az első gyermek után folyósított terhességi-gyermekágyi segély naptári napi alapjával és a kedvezőbbel kell folyósítani az ellátást.

Példánkban az első gyermek után folyósított terhességi-gyermekágyi segély alapja 5.200.-Ft, így részére ezen naptári napi alap figyelembe vételével kell megállapítani a második gyermek után járó gyermekgondozási díjat.

Ha a jogosult nem rendelkezik a fentiek szerinti 180, illetve 120 napi jövedelemmel és nincs a jogosultságot megelőzően 180 napnyi folyamatos biztosításban töltött ideje sem, akkor az ellátás napi alapját az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján kell megállapítani. Ha a jogosult tényleges, illetve szerződés szerinti jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét, akkor az ellátást az irányadó időszakban bevallott tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

Példa:

2008. május 22. napjától biztosított nőnek első gyermeke 2012. április 10. napján született.

Gyermeke után 2012. 04.10-től 2012.09.24-ig terhességi-gyermekágyi segélyben

2012.09.25-től 2014.04.10-ig gyermekgondozási díjban részesült.

Gyermekgondozási díj lejártát követően 2014.04.10-én megszűnt a biztosítási jogviszonya.

Gyermekgondozási segélyt igényelt 2014.04.11-től, majd a gyermekgondozási díj  folyósítása mellett 2014.12.01-től újabb biztosítási jogviszonyt létesített.

Veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen állományba került 2015.03.01. napjától a gyermek születésének napjáig.

Második gyermeke 2015. július 10. napján született,  csecsemőgondozási díjban részesült 2015. július 10-től 2015.december 24-ig, gyermekgondozási díjra 2015. december 25-től jogosult.

Irányadó időszak: 2014.12.01-től 2015.09.30-ig

2015.09.30-tól visszafelé számítva nem rendelkezik 180, valamint 120 jövedelemmel ellátott nappal,  és a jogosultság kezdő napjától 180 napnyi folyamatos biztosítási jogviszonya nincs, így a gyermekgondozás díj  naptári napi alapja a minimálbér kétszeresének harmincadrésze.

Ha a biztosított tényleges jövedelme – azaz 2014.12.01-től 2015.09.30-ig 90 naptári nap -  alapján számított naptári napi jövedelem nem éri el minimálbér kétszeresét, akkor nem részesülhet magasabb ellátási alappal az ellátásban, a gyermekgondozási díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni azzal, hogy a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét nem haladhatja meg.

A biztosított naptári napi jövedelme:

megszerzett –tényleges-jövedelem  <  a minimálbér kétszeresének

90 naptári nap                                               30

a jogosult tényleges jövedelme alapján számított naptári napi jövedelem kisebb mint a minimálbér kétszeresének harmincadrésze, így ellátását  2.333,33 Ft naptári napi alap figyelembe vételével (tényleges jövedelem) kell megállapítani, kedvezményt nem lehet alkalmazni mert nem ugyanazon foglalkoztatónál került megállapításra a terhességi-gyermekágyi segély, és a második gyermek után járó gyermekgondozási díj.

Pontosításra került a szerződés szerinti jövedelem fogalma, mely fontos a pénzbeli ellátások napatári napi alapjának kiszámításánál. Ha a jogosult nem rendelkezik legalább 30 naptári napi jövedelemmelszerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni:

betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve illetmény egy hónapra járó összege,

egészségügyi szabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított,  egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (pld: megbízási szerződés, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszony) esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén  az ellátásra való jogosultság  kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér.

Forrás: munkajog.hu