Azon 34 évnél fiatalabb magyarok legnagyobb része, akik jártak felsőoktatási intézménybe, de nem szereztek diplomát, azért nem tették meg, mert túl nehéznek találták a tanulmányokat. Ez az indok ugyanakkor csak az esetek feléért felel, mutatjuk, mi történt a többiekkel – írja a Piac és Profit.

2016-ban Magyarországon, az Európai Bizottság statisztikai főigazgatóságának (Eurostat) adatai szerint 40 800 olyan 34 év alatti személy volt, aki egykor járt egyetemre vagy főiskolára, de nem szerzett diplomát és be is fejezte tanulmányait.

A fenti oszlopok azt mutatják meg, hogy Magyarországon, Lengyelországban, Csehországban és a teljes Európai Unióban, milyen okok vezettek a tanulmányok megszakításához. Jól látszik, hogy 

Magyarországon az EU-s átlagnál jóval többen hagyták ott az egyetemet vagy főiskolát azért, mert túl nehezek voltak a tanulmányok.

Míg hazánkban az összes tanulmánymegszakítás feléért felelt ez az ok, addig az EU-ban csak kevesebb, mint minden ötödikért (18%). Ez persze nem feltétlenól jelenti azt, hogy itthon nehezebbek lennének az egyetemek a helyi diákok teljesítőképességéhez mérve, mint más országokban, az is lehet, hogy a diákok kevésbé motiváltak, kitartóak, de számos egyéb oka is lehet ennek a különbségnek.

Az mindenesetre látszik, hogy a tanulmányaikat a diploma megszerzése nélkül abbahagyók között hazánkban kisebb arányban voltak azok, akik úgy érezték, hogy a felsőoktatási programra nincs szükségük vagy elveszett volna az érdeklődésük. Magyarországon mindösszesen 10 százalék volt ez az arány, az EU-ban 23 százalék, Csehországban pedig 25 százalék. 

A magyar adathoz hasonló eredmény volt megfigyelhető viszont Lengyelországban, ahol szintén a diploma nélkül maradt volt felsőoktatási hallgatók 10 százaléka hagyta abba azért az egyetemet, mert elvesztette érdeklődését, vagy úgy érezte, hogy nincs rá szüksége.

Melós legyek vagy okostojás?

Az egyébként érhető, hogy viszonylag kevesen vannak azok hazánkban, akik azért szakították meg egyetemi tanulmányaikat, mert úgy érezték, hogy nincs szükségük a főiskolai vagy egyetemi tudásra, diplomára. Ha a főkereső végzettsége alapján vizsgáljuk a magyar családok átlagos életszínvonalát, akkor a KSH 2016-os adataiból az derül ki, hogy egy főre

• alapfokú végzettség esetén 841 ezer,

• középfokú végzettség esetén 1,32 millió,

• felsőfokú végzettség esetén pedig 1,85 millió 

forint nettó jövedelem jut. A különbség tehát a középiskolai és egyetemi végzettségűek között több mint 40 százalék.

Ha a munkanélküliségi adatokat vesszük figyelembe, akkor is azt látjuk, hogy nagyon megéri egyetemre menni. Ahogy a lenti ábrán is látszik, általánosságban elmondható, hogy minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál kisebb az esélye arra, hogy munkanélkülivé váljon. A gimnáziumi és az egyetemi végzettség között a különbség 3 és félszeres.

Forrás: Piac és Profit