A tankerületi központok most már akár elsőéves egyetemistákat is felvesznek iskolai munkára, hogy enyhítsék a tanárhiányt – tudta meg több forrásból a Népszava.

Néhány napja írtunk arról, hogy nehezen indult az idei tanév, és sokan panaszkodtak az oktatás helyzetére. A kormányzat mindeközben azt állítja, hogy nincs tanárhiány Magyarországon. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter például az augusztus 24-i Kormányinfón is ezt mondta.

Ehhez képest most a kormányzat ismét egy olyan lépésre kényszerült, amire az utóbbi években nem volt példa. Tavaly az utolsó éves tanárszakos egyetemistákat már igyekeztek integrálni a közoktatásba, most viszont – a Népszava értesülése szerint –

MÁR AZ ELSŐÉVES HALLGATÓKAT IS FELVEHETIK AZ ISKOLÁKBA.

A lap szerint van olyan intézmény, ahol a fiatalabb egyetemista tanárjelöltekre „egyszerűbb” feladatokat bíznak – például napköziztetést vagy felügyeletet –, de arra is van példa, hogy eseti helyettesítésekre, tanórák megtartására is beosztják őket.

Fellazultak a szabályok

A hónapokkal ezelőtt elfogadott státusztörvény fellazította a foglalkoztatási szabályokat a tanári pályán, és így sok esetben már nem kell pedagógusdiploma ahhoz, hogy valaki iskolában tanítson.

A Népszava szerint többek közt a testnevelésóra vagy honvédelmi ismeretek óra megtartása, illetve szakgimnáziumokban a művészeti és a szakmai tantárgyak tanítása sem kötött a diplomához, és a természettudományos tantárgyakat is lehet tanítani úgy, ha valakinek például csak biológia vagy kémia szakon szerzett diplomája van, de vállalja, hogy később tanári szakképzettséget szerez. A lap szerint azonban 

A HELYETTESÍTÉSEKHEZ, TANÓRÁK MEGTARTÁSÁHOZ TOVÁBBRA IS DIPLOMA KELLENE.

A Népszava megkérdezte az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központot (KK) arról, hogy milyen jogszabályi keretek alapján történik az egyetemisták foglalkoztatása. Az intézmény erre azt írta, hogy a hatályos jogszabályok meghatározzák a foglalkoztatási kereteket, a foglalkoztatás jogszerűségéért pedig az iskolák fenntartói a felelősek. „A tankerületi központok mindent megtesznek a feladatok szakszerű és jogszerű ellátásért” – közölték.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője, Nagy Erzsébet mindeközben azt mondta a lapnak, hogy ő is hallott számos esetről, amikor nem végzős egyetemistákat vettek fel dolgozni az iskolákba. Mint mondta, még az előző tanévben is részt vett egy olyan munkajogi felkészítésen a Pécsi Tudományegyetemen, ahol nem csak végzős hallgatók voltak, és ott is leginkább az eseti helyettesítések szabályairól tettek fel kérdéseket a hallgatók.

Kiderült, hogy szinte valamennyien dolgoznak már, van, akit közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztattak. Sokukat pedig helyettesítésekre is beküldik órákat tartani, amit nem lehetne, abszolút jogsértő

– fogalmazott Nagy Erzsébet.

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Totyik Tamás szerint a hallgatókat legfeljebb pedagógiai asszisztensi munkakörben lehetne alkalmazni szakképzett pedagógus mellett, vagyis felügyelhetnek a diákokra szünetekben, ebéd közben, napköziben – ami szerinte még mindig jobb annál, mint amikor a takarítónőt vagy az iskolaőrt kérik meg ugyanerre.

Azt ő is törvénysértőnek tartja, ha az egyetemistákra önálló órák megtartását, helyettesítést is rábíznak. De ugyanilyen törvénysértő az is, amikor például az informatikaórát a rendszergazda tartja, sajnos történt már ilyen is – tette hozzá. 

Forrás: Index