MUNKAÜGYI KALENDÁRIUM

2006. I-II. negyedév

Tartalom

 

Vissza a tartalomhoz

Parlament, kormány, tárcák, önkormányzatok

2006.01.06. Átfogó összegzés a 2006-os munkaügyi változásokról:

1. Minimálbér, diplomás/szakképzett minimálbér, ágazati minimálbérek bevezetése: Az OÉT ülésen a felek három évre előre tervezhető minimálbéralkut tudtak kötni. Így a minimálbér mértéke: 2006 január 1-től: 62.500 Ft, 2007-től: 65.500 Ft, 2008-tól: 69.000 Ft lesz. Az OÉT határozata szerint a minimálbérhez viszonyított sávos szorzószámokkal határozzák meg a szakképzett és/vagy diplomás munkaerő minimálbérét. Így három évre előre az alábbiak szerint alakulnak a szakképzett/diplomás minimálbérek: 2006 januárjától ajánlott, júliustól kötelező / 2007-ben / 2008-ban szakképzett, gyakorlat nélkül: 1,05 / 1,10 / 1,20 szakképzett, min. 2 éves gyakorlattal: 1,10 / 1,15 / 1,25 2006-ban csak ajánlott / 2007-ben / 2008-ban felsőfokú végzettséggel: 1,40 / 1,50 / 1,60. Egyes ágazatokban kollektív szerződésekben állapodtak meg a munkavállalók betöltött pozíció szerinti minimál alapbéréről.

2. Béren kívüli juttatások: 2006-ban bérekt ől függetlenül 400.000 forintos éves értékhatárban maximalizálták az adómentesen nyújtható béren kívüli juttatások körét. Az e maximalizált összeghatár felett nyújtott támogatási összeg természetbeni juttatási formában adóköteles. Megemelték az alábbi adómentes juttatások értékhatárát: -havi hidegétkeztetési utalvány új adómentes értékhatára: 4500 Ft; havi melegétkeztetési utalvány új adómentes értékhatára: 9000 Ft; iskolakezdési támogatás éves új adómentes értékhatára: 19.000 Ft; a munkáltató által ötévente egyszer nyújtható vissza nem térítendő lakásvásárlást célzó támogatás új adómentes értékhatára 1.000.000 Ft. A helyi közlekedési bérlet 2006-ban köztehermentes juttatásnak számít.

3. Törvénymódosítás a „teljesítmény korrekció”-ról: A Munka Törvénykönyvének módosítása során kitértek a teljesíthetetlen normák alkalmazásával kieszközölt minimálbér kifizetésének visszatartására is. Ezt elkerülendő a „törvénymódosítás értelmében a teljesítménybér-korrekció annál a vállalkozásnál - illetve a munkavállalók azonos tevékenységet végző csoportjánál - szükséges, ahol: -az átlagos teljesítményszázalék nem éri el a 100 %-ot és - a létszámnak legalább a fele 100 % alatt teljesít. A kiigazatási eljárás az átlagosan teljesítők számára abban az esetben is garantálja a minimálbér kifizetését, ha ez az átlagos teljesítmény a munkáltató által megállapított normák alapján 100% alatt marad. A kiigazítást követően is 100% alatt maradó teljesítmény esetén továbbra is jogszerűen lehet minimálbér alatti teljesítménybért fizetni.”

4. Intézkedések a munkaer ő-kölcsönzés terén: Az FMM tájékoztatója szerint a munkaerő-kölcsönzésben érdekelt munkáltatók az alábbi változásokkal számolhatnak: -„A törvény megtiltja a munkaerő-kölcsönzést, ha a munkavállaló korábban a kölcsönvevőnél állt munkaviszonyban, illetve, ha a két munkáltató egymással tulajdonosi kapcsolatban áll. A törvény előírja, hogy a kölcsönbeadó köteles legkésőbb a munkavállaló munkába állásáig igazolni a kölcsönzést (bejelenteni az EMMA-ba). Az igazoló okirat másolatát a kölcsönvevő részére pedig át kell adnia. Ha nem kötöttek munkaszerződést, illetve a megkötött munkaszerződés nem felel meg a kölcsönzésre vonatkozó szabályoknak, akkor a munkaviszonyt - a munkaviszony létesítésének időpontjától - a kölcsönvevővel közvetlenül létrejöttnek kell tekinteni. Ez az új szankció érdekeltté teszi a kölcsönvevőt a legálisan alkalmazott munkavállalók kölcsönzésében. Ha a kölcsönzött munkavállaló legalább 6 hónapig dolgozott a kölcsönbevevőnél, akkor ettől kezdve az ugyanazon munkakört ellátó munkavállalókkal azonos személyi alapbérre (műszakpótlékra, rendkívüli munkavégzésért járó díjazásra, továbbá ügyeleti, készenléti díjazásra) jogosult. Ha a kölcsönzött munkavállaló - határozatlan idejű kölcsönzés esetén - egy éve, - határozott idejű kölcsönzés esetén - két éve dolgozik a kölcsönvevőnél, a jogosultsága valamennyi, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatásra kiterjed.”

5. A Törvénykönyv módosítása szerint a GYES-en lév ő anyuka abban az esetben ha gyermeke már elmúlt 1 éves, minden korlátozástól mentesen maximum napi 8 órában munkát vállalhat. Munkajogi védettsége a GYES végéig változatlan marad.

6. A Munkaügyi Ellen őrzésről szóló 1996. évi LXXV. tv. módosításával idén január 1-től foglalkoztatotti létszámra és a jogsértések számára való tekintettel differenciált büntetési eljárást vezet be a Munkaügyi Főfelügyelőség. Ennek értelmében a szigorított munkaügyi ellenőrzések alatt tapasztalt jogsértések esetén: a bírságtétel 30.000-től 20.000.000 Ft-ig terjedhet, leváltva az eddigi maximum 6.000.000-os bírsághatárt. Ha a jogsértés súlyos, a bírság kiszabását akár már 1 munkavállaló esetén is megtehetik. A bírságtételeket differenciáltan szabják ki a jogsértések számának, az érintett munkavállalók számának, illetve a tényleges foglalkoztatotti létszámnak függvényében, továbbá, hogy egyéni vállalkozónak nem minősülő munkáltató követ-e el jogsértést és hogy első ízben, vagy többedszerre szabnak-e ki büntetést.

7. Az államháztartásról szóló 92. évi XXXVIII. tv módosításának megfelelően a központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból nyújtott támogatásokat rendezett munkaügyi kapcsolatokhoz kötik. Így állami támogatást csak azok a cégek kaphatnak, amelyek eleget tesznek a „rendezett munkaügyi kapcsolatok” törvényben előírt feltételeinek.

8. Foglakoztatást segít ő járulékkedvezmények a mikro-, kis és középvállalkozásoknak a foglalkoztatás bővítéséhez: A vállalkozások spórolhatnak a kedvezőbb járulékokkal. - gyermeknevelésből, vagy hozzátartozó gondozása után a munkaerőpiacra visszatérő foglalkoztatása esetén: maximum bruttó 90.000 Ft-ig a tb-járulék 50 százalékát nem kell megfizetni maximum 9 hónapig, ha a cég vállalja az adott személy 3 hónapos továbbfoglalkoztatását. Ennek értékhatára maximum: 13.050 Ft/fő/hó. - 50 éven felüli tartós munkanélküli foglalkoztatása esetén: a tb 50 százaléka takarítható meg, de ha a bruttó 90.000 Ft-ot nem haladja meg az adott foglalkoztatott munkabére, úgy akár a tb 100 százalékát is megspórolhatja a munkáltató. A maximálisan igénybe vehető kedvezmény 10.095 Ft és 20.190 Ft között mozoghat. - a 250 főnél nagyobb foglalkoztatók esetén a min. 3 hónapja álláskeresőként nyilvántartott személyek foglalkoztatásához munkahelyteremtő járulékkedvezmény vehető igénybe. Mértéke: a minimálbér 130 %-áig terjedő tb, a munkáltatói járulék és a tételes egészségügyi hozzájárulás teljes egésze amennyiben a munkáltató vállalja a munkavállalók egy éves továbbfoglalkoztatását.

9. A közszféra korszer űsítése céljából kiszélesedik a „prémium évek” program, melybe az eddigi 3 éves határtól eltérően már bekapcsolódhatnak azok is, akik 5 évvel állnak nyugdíjazásuk előtt. Ők az illetményük 70%-át kapják a jelenlegi 60%-kal szemben, emellett pedig a versenyszférában is biztosított számukra a munkavégzés lehetősége.

10. Az 50 éven felüli korosztály számára a járulékkedvezményes foglalkoztatáson túl, előnyös változást jelent, hogy idén már a második OKJ-s szakképesítésük megszerzése is ingyenessé válik amennyiben garantált a leendő munkalehetőségük.

11. Módosulnak a megváltozott munkaképesség űek foglalkoztatásához nyújtott támogatás feltételei is, de még egy ideig egymás mellett él a régi és nyújtott támogatás feltételei is, de még egy ideig egymás mellett él a régi és jén lép életbe, de 2007. június végéig kapnak türelmi időt a cégek, hogy rendszerüket átalakítsák. Támogatott munkavállalók és munkáltatók köre: - a támogatás jelenlegi kedvezményezettei azok a munkavállalók, akiknek munkaképessége legalább 40 %-ban csökkent; az új szabályok alapján támogatható a foglalkoztatás abban az esetben is, ha a munkaképességcsökkenés mértéke a 40 %-ot nem éri el, azonban a munkavállaló - egészségi állapota miatt - foglalkozási rehabilitáció nélkül tovább nem foglalkoztatható. Jelenleg csak a legalább 20 főt foglalkoztató gazdálkodó szervezetek és a szociális foglalkoztatók igényelhetnek támogatást. A jövő évtől kezdődően támogatásban részesülhetnek az egyéni vállalkozók és a non-profit szervezetek is. A fogyatékkal élők bértámogatása lényegében három elemre épül: „- a bértámogatás, amely a megváltozott munkaképességből adódó alacsonyabb termelékenység kompenzálására szolgál; - a költségkompenzációs támogatás szabályai alapján megtéríthetők a munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó egyes költségek, - rehabilitációs költségtámogatásban azok a közhasznú szervezetként működő közhasznú társaságok részesülhetnek, amelyek olyan személyek foglalkoztatására is kötelezettséget vállalnak, akiknek a nyílt munkaerő- piacon nincs reális esélyük a munkavállalásra. Ebben az esetben szinte minden olyan költség megtéríthető, amely a foglalkoztatáshoz szükséges.” Január 1-től a fogyatékkal élők szakmai-, nyelvi-, és általános képzése díjmentes.

12. „Lépj egyet el őre” program: Melynek lényege a szakképzettséggel nem rendelkezők munkaerő-piaci integrációja. Tízezreknek biztosítanak államilag finanszírozott képzést. Az ingyenes képzésben részt vehetnek: - általános iskolai képzettséggel nem rendelkező, de a szakképzés megszerzését igénylő személyek, - általános iskolai képzettséggel rendelkező személyek akik igénylik a szakképesítést, - szakképesítéssel rendelkező személyek akik piacképesebb szakképesítésért szeretnének tanulni, - érettségizett személyek akiknek igényük van a szakképesítésre. Az állam a szakképesítő programra 4 milliárd forintot különített el, melyet pályázat útján indítanak el. A sikeres záróvizsgát tevő személyek részére a minimálbér egyhavi összegének megfelelő vissza nem térítendő támogatást nyújt az állam.

13. A hátrányos munkaer ő-piaci helyzetben lévő munkavállalók támogatás céljából módosították a felnőttképzésről szóló törvényt, a felnőttképzési célú keret felhasználásáról szóló FMM rendeletet. Ezek mellett a kormány kiadta a felnőttképzési normatív támogatás tárgyában az új rendeletet. Így normatív támogatásban kizárólag a résztvevők továbbfoglalkoztatásáról gondoskodó intézmény részesülhet. Ingyenessé válik az első OKJ-s szakképesítés megszerzése, 50 év felettiek esetében a második megszerzése is ha munkalehetőségük garantált. A támogatások odaítélésére prioritási sorrend alakult ki az igénylési rendszer egyszerűbbé válása érdekében. Hazai forrásból támogatják a szomszédos államokban élő magyarok képzését. Átalakul a regionális képző központok feladat- és finanszírozási rendszere annak érdekében, hogy alaptevékenységük során ingyenes képzést nyújtsanak: a hátrányos helyzetben lévőknek, továbbá azoknak a munkaviszonyban állóknak, akiknek rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem megoldható, vagy munkájuk - a munkáltató előzetes közlése nyomán - 1 éven belül megszűnik. A regionális képző központok ingyenes képzést nyújtanak a: „- a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter által meghatározott csoportba tartozóknak, azoknak, akik nem tartoznak az eddig felsoroltak közé, de az első - 50. életévét betöltött személy esetén a második - szakképesítést szerzik meg, illetve fogyatékkal munkát vállalókként szakmai, nyelvi, vagy általános képzésben vesznek részt. Ingyenes képzésben vehetnek részt azok is, akik a központi program vagy az EU által támogatott program célcsoportjába tartoznak, illetve az Állami Foglalkoztatási Szolgálat alkalmazásában állnak, így a hivatal által javasolt, valamint a miniszter által jóváhagyott képzési tervben vesznek részt.”

2006.01.06. Hír. Tegnap Csizmár Gábor foglalkoztatási és munkaügyi miniszter nyilatkozta, hogy a 2002–2005 között kiírt felnőttképzési pályázatok nyerteseinek támogatására 9,1 milliárd forintot használt fel a Nemzeti Felnőttképzési Intézet, így 39 ezer munkavállaló vagy munkanélküli oktatása valósulhatott meg. Az NFI a fenti időszakban 39 felnőttképzési pályázatot írt ki, ezeken 1521 intézmény összesen 9,96 milliárd forint támogatást nyert el. A 2006-ban indítandó felnőttképzésekre már szigorúbb feltételekkel kérhetnek támogatást az oktatási intézmények.

2006.01.07. Az önkormányzati választási ciklus meghosszabbítását kezdeményezi a Területi Önkormányzatok Országos Szövetsége. Ha a javaslat meghallgatásra talál, elképzelhető, hogy az ősszel esedékes választásokat egy évvel elhalasztják. A TÖOSZ elnöksége a parlamenti pártokhoz fordul, azt kezdeményezve, hogy az országgyűlési és az önkormányzati választásokat ne ugyanabban az évben tartsák. Céljuk, hogy az önkormányzati voksolásokra a parlamenti választási ciklusok felező idejében kerüljön sor. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a négyévenkénti kettős választás jelentősen megterheli a politikai közéletet, és elvonja a figyelmet a mindennapi munkától. Így a választási évek mind országos, mind helyi szinten kevésbé teszik lehetővé a folyamatos munkát. A TÖOSZ indokai között szerepel, hogy az önkormányzati és a közigazgatási reform bevezetésére is csak az önkormányzati választások után kerülhetne sor, az pedig a változtatások további elhúzódásával járna. Emellett indokolt figyelembe venni, a főtitkár szerint, hogy az Európai Unió hétéves költségvetési időszaka is 2007-ben kezdődik. A javaslat szerint a jelenlegi önkormányzatok képviselőinek és polgármestereinek mandátumát egy évvel, 2007 októberéig hosszabbítanák meg. Az új választási ciklus öt évre szólna, s ennek következtében 2012-ben már a parlamenti ciklus félidejében kerülhetne sor az önkormányzati választásra, ami azt követően ismételten négyéves ciklusokban történne. A javaslat megvalósításához módosítani kell az alkotmányt, mivel a jelenlegi szabályozás rögzíti az általános önkormányzati választások időpontját.

2006.01.07. Korlátozások helyett a fekete munka üldözését és a munkaer őáramlás monitorozását javasolja Csizmár Gábor munkaügyi miniszter annak a tizenkét uniós országnak, ahol korlátozzák a munkaerő szabad áramlását. Uniós kollégái előtt a magyar munkavállalók érdekeit képviseli, akik - mint fogalmazott - nem akarnak a közösség másodosztályú állampolgárai lenni. A munkaügyi miniszter novembertől kezdve egészen márciusig sorra tárgyal azoknak az országoknak a vezetőivel, amelyek akadályozzák a munkaerő szabad áramlását. Csizmár Gábor szándéka, hogy időben megismerje a tagállamok terveit, és a nyitás irányába befolyásolja kollégáit. Az uniós csatlakozási szerződés szerint ugyanis 2+3+2 évig tarthatják fenn korlátozó intézkedéseiket a régi tagállamok az újakkal szemben, az első két év május elsején telik le. Addig az érintetteknek nyilatkozniuk kell arról, hogy megszüntetik, vagy fenntartják a korlátozást. Csizmár Gábor elmondta, hogy ősszel dán, svéd és finn, illetve spanyol és portugál kollégájával folytatott megbeszéléseket, az újonnan csatlakozók közül pedig Szlovénia miniszterével ült tárgyalóasztalhoz. Még ebben a hónapban találkozik a luxemburgi, az osztrák és francia illetékesekkel, s a kérdésről tanácskoznak a Visegrádi négyek - Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország - miniszterei is. Februárban Hollandia, Németország, Írország és Anglia a soron következő országok, márciusban Görögország és Olaszország képviselőivel zárja a sort. A korlátozást és annak hatásait nemcsak uniós kollégáival vitatja meg, hanem a hazánkkal határos országok - Szerbia, Ukrajna, Horvátország - minisztereivel, s egyeztet az észt-lett-litván kollégákkal is. Csizmár Gábor úgy véli, hogy az unió egyelőre nem veszi komolyan saját, közösen kialakított értékeit. Jelenleg a négy szabadságból csak kettő érvényesül, az áru és a tőke szabad áramlása, a szolgáltatás és a munkaerő korlátlan mozgása viszont nem. A miniszter arról is igyekszik meggyőzni kollégáit, hogy a korlátozás feloldása ne belpolitikai, hanem európai ügy legyen, a tagállamok közösen lépjenek fel a megkülönböztetés ellen. A miniszter szerint két dologban feltétlenül együtt kellene működniük a régi és az új államoknak. Az egyik a munkaerő áramlás monitorozása, a másik a feketemunka üldözése. Javasolta, hogy dolgozzanak ki egy egységes és követhető rendszert, hányan, hol, honnan és mennyi időre vállalnak munkát. Másik ötlete a munkaügyi ellenőrző szervezetek együttműködésének megerősítése. Csizmár Gábor azt tapasztalta, hogy javaslatait valamennyi tagország rokonszenvvel fogadta, mert ezekben a korlátozás helyett az átlátható, tiszta foglalkoztatás lehetőségét látják. Az új tagállamok közül Málta, Ciprus, Szlovénia és Észtország után Magyarországról települnek ki a legkevesebben nyugatra. Míg a többi országból általában a fiatalok költöznek, hazánkból a tartósan munkanélküli középkorúak is szívesen vállalnának jól fizető állást. Legkönnyebben a vendéglátó- és építőipari szakmunkások találhatnak munkát. Az új tagországok felsőfokú végzettségű fiataljainak mintegy három-öt százaléka talál nyugaton jól fizető állást. Egy nemzetközi civil szervezet vizsgálata szerint az elmúlt egy évben Lengyelországból vándoroltak ki a legtöbben. Angliában az új tagállamokból érkező munkavállalók 56 százaléka lengyel. Magyarországról kevesebben, 5250-en vállaltak munkát Nagy-Britanniában - ez az új tagállamokból jelentkező munkavállalók alig három százalékát jelenti. A tényleges kivándorlók létszámát azonban csak becsülni lehet, ugyanis az EU Integrációs Kirendeltségén érdeklődőknek nincs bejelentési vagy visszaigazolási kötelezettségük. Az Egyesült Királyságban nyilvántartásba veszik az új tagállamokból érkező munkavállalókat, a tagországok többségében azonban nem.

2006.01.10. Hír. Átfogó médiakampányt indított a munkaügyi tárca, melynek egyik üzenete, hogy mindenkinek tennie kell valamit azért, hogy álláshoz jusson. Hamarosan elérhető a www.munka.hu honlap, ahol közzé teszik az aktuális programokat, pályázatokat. A tájékoztatókampány részeként országosan négyszáz busz- és villamosmegállóban helyeztettek el egy hónapnyi időtartamra négyféle plakátot. A plakátok a pályakezdőkhöz, a női munkavállalókhoz, a hátrányos helyzetű csoportokhoz, a képzésekben részvevőkhöz szólnak. A sajtó szóvivő elmondta, hogy a tájékoztatókampányra 40 millió forintot költöttek. Az egyik televíziónál és három rádiónál olyan sorozatokat támogatott a minisztérium, amelyek ismertették a foglalkoztatás javítása érdekében a munkanélkülieknek és a munkaadóknak kínált programokat. Ilyen tájékoztatósorozatokat közölt támogatással két országos napilap is. Az aktuális foglalkoztatáspolitikai témaköröket a munkáltatók részére egy CD-n, a munkavállalók részére egy füzetben foglalták össze. Ezeket a tájékoztatókat nagy példányszámban juttatják el az érdekképviseletek, munkaügyi kirendeltségek segítségével az érdekeltekhez.

2006.01.10. Átlagosan 262 500 forintos képzési támogatást vehetnek igénybe az idén mindazok, akiknek nincs alapfokú iskolai végzettségük, szakképesítésük vagy szakmájuk nem piacképes. A Lépj egyet előre programot 4 milliárd forinttal indítják. Ezt 75 százalékban az EU, 25 százalékban a munkaerő-piaci alap finanszírozza. Ez a pénz 10-15 ezer személy képzésére elegendő, de nagyobb érdeklődés esetén további forrásokat csoportosítanak át, illetve igénybe vehető majd egy újabb európai uniós finanszírozás is.

2006.01.13. Csizmár Gábor miniszter egy éve jelentette be, hogy létrehozzák a munkavállalói jogok védelmének intézményét. Úgy tűnik, a választásokig erre nem kerül. Az érdekvédők több alkalommal kijelentették, hogy nem tartják indokoltnak az intézmény létrehozását. Szerintük a szakszervezetek feladata, hogy segítsék a hozzájuk forduló munkavállalókat.

2006.01.16. Hír. Sérti a jogbiztonság elvét és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, hogy nem fizették ki a 13. havi illetményüket azoknak a közalkalmazottaknak, akik 2004-ben és 2005-ben megszakítás nélkül munkaviszonyban álltak, állapította meg Takács Albert helyettes ombudsman. Az ombudsman kérte az Országgyűléstől, hogy vizsgálja meg miért maradt el a 2004. évi 13. havi illetmény kifizetése. Erre szerinte a jogbiztonság követelményeinek és a diszkrimináció tilalmának érvényesülése, valamint a „szerzett jog” alkotmányos védelme érdekében van szükség. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa rövidesen megvizsgálja, miért maradt el a hivatásos szolgálatban dolgozók és a köztisztviselők 13. havi juttatásának kifizetése. A kormány 2004-ben döntött arról, hogy nem az év végén fizetik ki a tizenharmadik havi bért, hanem a közszféra egészében egységesen az év elején. Az egységesítésre azért volt szükség, mert korábban bizonyos területeken karácsony előtt kapták meg ezt a járandóságukat a közszolgák, mások, csak a következő év elején. A módosítás szerint a nulladik havi illetményt csak az kaphatta meg, aki 2005 januárjában munkaviszonyban állt. Emiatt több érdekvédelmi szervezet az Alkotmánybírósághoz fordult. Az AB tavaly szeptemberben alkotmányellenesnek találta a rendelkezést, ezért megsemmisítette. Az AB határozata szerint „e juttatás kifizetésérőő án kell rendelkezni”, a juttatás mértéke a januári illetmény.

2006.01.20. Több mint hétmillió munkakönyv alapján új adatbázist hoznak létre Romániában, amelyet a Nyugdíjfolyósító és Szociális Ellátási Központban tárolnak majd. A január 23-án kezdődő és mintegy két évig tartó adatgyűjtés végén a hivatal tervei szerint minden munkavállaló naprakészen nyomon követheti befizetéseit a nyugdíjalapba. Az előzetes számítások alapján az adatbázis létrehozása az idén közel ötmillió euróba kerül, és hasonló összeget kell elkülöníteni 2007-re is. A kétéves munka során először a munkaügyi hivatalnál tárolt munkakönyvek kerülnek sorra, majd a munkanélkülieket nyilvántartó központból, nyugdíjhivataltól és a cégektől kérik el a munkakönyveket, és jövőre a lakosságnál levő iratokat kérik be. A virtuális rendszer létrehozását követően a cégek mentesülnek a munkakönyvvezetés többletköltségétől, és ezzel egyidejűleg az ezzel foglalkozó személyzet is felszabadul. A cégek jelenleg a béralap 0,25 vagy 0,75 százalékát kötelesek kifizetni a munkakönyvek nyilvántartásáért, attól függően, hogy a bejegyzéseket a saját székhelyükön vagy a munkaügyi hivatalnál vezetik be.

2006.01.24. Az eddig megalakult 157 többcélú kistérségi társulásból 153 teljesítette a támogatási feltételeket, így a decemberben kiutalt előleg után a napokban megkapják az esedékes januári részletet a 15,4 milliárd forintos előirányzatból. Ezt fontosabb közszolgáltatási feladataik közös ellátásához és szervezéséhez használhatják fel. Lehetőségük van a társulásoknak arra, hogy az egyes jogcímeken kapott összegek között átcsoportosítást hajtsanak végre. A támogatást nemcsak működési kiadásokra fordíthatják, hanem fejlesztéseket is megvalósíthatnak belőle. Kedvező hír a helyhatóságoknak, hogy további forrásokhoz juthatnak még az idén a 2006. évi költségvetési törvényjavaslat vitája során benyújtott és elfogadott módosításoknak köszönhetően. Azok a többcélú kistérségi társulások, amelyek január 31-ig többletfeladatokat vállalnak fel, vagy amelyek esetében a szervezett együttműködéshez újabb önkormányzat csatlakozik, pótigénylésre nyílik mód a hónap végét követő időben.

2006.01.30. A holnapi kormányülésre két törvénytervezet terjeszt be Csizmár Gábor munkaügyi miniszter. Az egyik az ágazati párbeszédbizottságokról és a középszintű szociális párbeszédről szóló törvényjavaslat, míg a másik az OÉT működését szabályzó regula. Ez utóbbi arról rendelkezik, hogy milyen fajsúlyú munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vehetnek részt az országos érdekegyeztetésben. E szerint legalább két nemzetgazdasági ágban, minimum hat alágazatban tevékenykedő tagszervezetet létrehozott munkaadói szövetségek jelentkezhetnek a továbbiakban az OÉT soraiba. További feltétel, hogy tíz megyében működő területi szervezete legyen a jelentkezőnek, tagságát legkevesebb ezer foglalkoztató adja, ahol minimum százezer főt alkalmaznak. Az OÉT-ben jelen lévő szakszervezeti oldal soraiba sem lesz könnyű bekerülni. Azok a munkavállalói szövetségek jelentkezhetnek, akik legkevesebb négy nemzetgazdasági ágban, tizenkét alágazatban, 150 munkahelyen és minimum nyolc megyében vannak jelen. Kritérium, hogy a jelentkező az Európai Szakszervezeti Szövetség tagja legyen.

2006.02.02. Még ebben a kormányzati ciklusban elkészül a bérbiztosítási csomag törvényi szabályozásának kidolgozása, de életbe léptetni csak a következő parlament tudja. A tervek szerint az OMMF nemcsak a legkisebb kereset, valamint a teljesítménybér kifizetését, hanem a munkavállalókat megillető bármilyen javadalmazás rendezését is ellenőrizheti a jövőben. Amennyiben a foglalkoztató nem tesz eleget bérkifizetési kötelezettségének, a munkaügyi felügyelők szankcionálhatják. A jelenlegi szabályzók már most is engedik, hogy a dolgozók felszámolást kezdeményezzenek a fizetést nem rendező munkaadó ellen, a bérbiztosítási csomag bevezetése után ez ugyanolyan fajsúlyú lesz, mintha bank kezdeményezte volna az eljárást. A bérkifizetésre vonatkozó szabályzók megsértőjének a jegybanki alapkamat duplájával megemelve kell majd kiegyenlítenie a járandóságokat. A tervek szerint az állam kifizeti a csődeljárással vagy likviditási gondokkal küzdő vállalatok helyett az elmaradt munkavállalói béreket, de ezt az állam behajtja a cégeken. A munkaügyi tárca jelenleg két biztosítótársasággal egy olyan kötvény kidolgozásáról tárgyal, amely fedezetként szolgálhat az ilyen esetekben. A szaktárca a munkaerőpiaci alap bérgarancia alap részéből finanszírozná a kötvényt. A következő ciklust érintő tervek közé tartozik a munkaerő szabad áramlását megkönnyítő magyar javaslat, amelyet az Európai Bizottság is megkapott. Ezek szerint a külföldről érkező munkavállalók regisztrációja nemcsak kötelező, hanem szankcionálható is lenne. A nemzeti monitoringrendszerek integrálásával tennék lehetővé, hogy az egész unión belül követni lehessen a munkaerő be-, illetve kiáramlását. A javaslat azért is időszerű, mert a csatlakozási szerződés alapján a régi tagállamoknak április végéig kell nyilatkozniuk, megnyitják-e a két évvel ezelőtt csatlakozott országok dolgozói előtt a munkaerőpiacukat.

2006.02.03. Több hazai vállalat állásfoglalásért fordul a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumhoz, mivel értelmetlennek találják a munkaerő- kölcsönzésről szóló szabályzók egyik frissen módosított pontját. A törvény értelmében ugyanis januártól, ha a foglalkoztató szünteti meg a munkaviszonyt, akkor fél évig nem kölcsönözheti vissza ugyanazt a kollégát a céghez. A dolgozói kiszervezést tiltó rendelkezéssel a jogalkotó a már meglévő munkahelyek védelmét kívánta biztosítani, mégis megnehezíti így a csoportos létszámcsökkentéssel küzdő, illetve a megrendelésektől nagymértékben függő cégek munkaerő-gazdálkodását. Ez azoknál okoz gondot, ahol az egyes üzletágak, elkülönült szervezeti egységben folytatják tevékenységüket, szinte önálló vállalkozásként. Az állásfoglalásban arról kérnek tájékoztatást a vállalatok, hogy egy országosan, több üzletággal, de azonos jogi személyként működő szervezet esetén, hogyan értelmezhető a törvénymódosítás, amelynek előírásai a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű, elbocsátásban érintett munkavállalók elhelyezkedési esélyeit rontják, illetve megfosztják egy alkalmas álláshely betöltésének lehetőségétől.

2006.02.06. Korántsem biztos, hogy még ebben a kormányzati ciklusban elfogadja a parlament az OÉT-ről, valamint az ágazati párbeszédbizottságokról (ápb) szóló szabályzókat, nyilatkozta Herczog László, a munkaügyi tárca helyettes államtitkára. A törvénytervezetek múlt héten, késve kerültek a kormány elé, és már bizonyos, hogy csak a házszabálytól eltérve lehet tárgyalni róluk. Sürgeti a helyzetet, hogy az Alkotmánybíróság határozata alapján az OÉT működése nem legitim, így március végéig törvényi hátteret kell kapnia az érdek-képviseleti fórumnak.

2006.02.07. A munkanélküliség mérséklésére a kormány meghirdeti a Start Plusz és a Start Extra programot. A tavaly a pályakezdők munkanélküliségének csökkentésére elindított Start program, amely társadalombiztosítási járulék kedvezményt ad a fiatalokat foglalkoztató cégeknek, eredményes volt, nyilatkozta miniszterelnök. A Start Plusz program keretében a GYES-ről, GYED-ről visszatérőket foglalkoztató munkáltatóknak az első évben csak 15 százalékos járulékterhet kell fizetniük. Hasonló kedvezményt kapnak azok a munkáltatók, akik hátrányos helyzetű településen élő tartósan munkanélkülieket alkalmaznak. A Start Extrát az 50 felettieknek hirdeti meg a kabinet. Az elbocsátásokkal leginkább fenyegetett korcsoportban, ha valaki tartósan munkanélkülit alkalmaz, első évben egyáltalán nem kell tb-járulékot fizetnie, a második évben pedig csak 15 százalékot kellene fizetniük a jelenlegi 33,5 százalék helyett. Hasonló járulékkedvezményt kapnának országszerte azok a cégek, amelyek 50 év feletti tartós munkanélkülit alkalmaznak. A kabinet évente 20-40 ezres foglalkoztatásbővülést remél a két programtól. A munkaügyi miniszter szerint, a jogszabályi háttér kidolgozása néhány hetet vesz majd igénybe, az intézkedések bevezetéséről szóló parlamenti döntés már csak a következő ciklusban születhet meg. Kormányzati számítások szerint a kedvezmény évente 90-100 ezer pályakezdő fiatalt, 80-100 ezer, a gyermeknevelést követően ismét munkába álló szülőt, 180-200 ezer a már egy éve állást kereső tartós munkanélkülit, és 40-50 ezer 50 feletti, tartós munkanélkülit érintene. A 48 leghátrányosabb helyzetű kistérségben és 235 településen munkához jutó valamennyi tartós munkanélküli számát 100 ezer főre becsülik.

2006.02.07. Hír. Több mint 39 ezer helyi jogszabály újult meg a közigazgatási eljárásról szóló új törvény (Ket.) tavaly novemberi bevezetése után. Az önkormányzatok döntő többsége elvégezte saját rendeleteinek előírt felülvizsgálatát. A február eleji adatok szerint csupán 39 önkormányzatnál nem tudták elvégezni ezt a munkát. A felülvizsgált rendeletek közül a közigazgatási hivatalok több mint 1200 esetben nyújtottak be törvényességi észrevételt. Az új törvény bevezetése óta a minisztérium által működtetett monitoring-rendszeren keresztül a helyi jogalkalmazók több mint 350 témában keresték meg a Ket. munkacsoportját tanácsokért, emellett működik a Ket. szakértői bizottsága is.

2006.02.08. Hír. Jogegységi határozatot hozott a Legfels őbb Bíróság a közszférában dolgozók tavalyi 13. havi béréről, amely kimondta, hogy a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalókat 2004-ben is megillette az egyhavi különjuttatás. A döntés elsőő ével szűnt meg a jogviszonya. A 13. havi bér új szabályozása az AB szeptember 12-i döntése nyomán született. Az AB alkotmányellenesnek nyilvánította, és részben megsemmisítette a közszféra illetménytörvényeinek azon rendelkezéseit, amelyek attól tették függővé a dolgozóknak járó egyhavi plusz juttatást, hogy fennállt-e a jogviszony január elsején.

2006.02.09. El őrehozott nyugdíjba mehetnek a jövőben azok, akik betöltötték 55 életévüket és már legalább két éve keresnek eredménytelenül állást, ismertette tegnap a kormány elképzeléseit Gyurcsány Ferenc az Idősügyi Tanácsban, majd este egy budapesti lakossági fórumon. A miniszterelnök szerint ennek terheit azonban nem a nyugdíjbiztosítási alapnak, hanem a költségvetésnek kell viselnie. Gyurcsány hangsúlyozta, hogy a ma nyugdíjasai nem fizethetik ki az árát annak, hogy a kormány támogatni kívánja a munkahelyteremtést. A kormány támogatja a Mezőgazdasági Nyugdíjasok Országos Egyesületének javaslatát. A 17 ezer mezőgazdasági járadékos havi járadéka 2007. január elsejétől 3.500 forinttal emelkedhet, ami mintegy egymilliárd forintba kerül. Megvizsgálják, felemelhető-e a mezőgazdasági járadék már idén július 1-től. Várhatóan a tanács következő üléséig alakítja ki a kabinet álláspontját arról is, hogy a 65 év felettieknek járó utazási kedvezmény korhatárát előre lehet-e hozni 62 évre. Gyurcsány szerint egy ilyen intézkedésről felelősen csak gondos számítások után dönthetnek, megfontolást igényel a kormányfő szerint az is, hogy a nyugdíjszerű ellátásban részesülő, mintegy 320 ezer idős embernek is járjon-e 13. havi nyugdíj. A tanács tagjai határozatban kérték fel a kampányban részt vevő pártokat arra: tartózkodjanak a nyugdíjasok biztonságát kockáztató, az egészségügyi ellátást veszélyeztető javaslatoktól, közölte Jankovits György, a Magyar Nyugdíjasok Egyesületei Országos Szövetségének elnöke.

2006.02.11. Hír. Tegnap Csizmár Gábor munkaügyi miniszter bejelentette, hogy a finn kormány megegyezett a szakszervezetekkel, így május elsejétől megnyitja munkaerőpiacát az új tagállamok állampolgárai előtt.

2006.02.13. Jöv őre összesen 700 millió forint támogatásra számíthatnak a reprezentativitásukat igazolni tudó szakszervezetek a Munkaerőpiaci Alapból. A feltételeket tartalmazó kormányzati előterjesztés a parlament előtt van, s 2007-ben léphet hatályba. Jelenleg évente ötszázmillió forint támogatáshoz jutnak pályázat útján a Munkaerőpiaci Alapból a szakszervezetek. Ahhoz képest, hogy a munkáltatók és a munkavállalók évente mennyi járulékot fizetnek be az alapba, az ebből visszakapott 0,6 százalék elenyésző. (Az OÉT munkaadói és munkavállalói oldala ugyanakkora összeget kap, igaz, a pénzből apparátusra, iroda működtetésére nem költhetnek. A gazdálkodásukat az ÁSZ évente vizsgálja.) A hat szakszervezeti szövetség összesen 635 ezer szervezett dolgozót képvisel. A pályázatokon elnyert ötszázmillióból taglétszámuk szerint részesednek. Így a SZEF és az MSZOSZ nagyobb összeget tud képzésre, oktatásra, szakértői munkára, programokra fordítani, hiszen a pénz nagy részéhez ők, jutnak. Bevételük még meglévő vagyonuk gazdálkodásából és a tagdíjakból is van. Az MSZOSZ és az Autonómok több fórumon is felvetették, hogy igényt tartanának a személyi jövedelemadó egy százalékára, a kezdeményezés azonban mindeddig nem talált meghallgatást. Taglétszámok: MSZOSZ - 200 ezer; Szakszervezetek Együttműködési Fóruma - 230 ezer; Autonómok - 110 ezer; Liga - 60 ezer; Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés - 20 ezer; Munkástanácsok - 10 ezer

2006.02.13. Ma tartja utolsó ülését a parlament az áprilisi választások el őtt. Bár a mai ülésén még szerepel a napirendi pontok között az OÉT és az ápb-k munkáját érintő előterjesztések, mindössze általános vitájukat kezdik meg. A két törvény előkészülete 2004 óta folyamatosan zajlik, legutoljára 2005 októberében kellett volna a szociális párbeszéd törvényjavaslatáról szóló előterjesztést véglegesítenie az OÉT munkajogi bizottságának.. Kérdés, ha az Országgyűlés nem legitimálja most az országos érdekképviseletet, az hogyan működik tovább. A Gazdasági és Szociális Tanácsról szóló törvénytervezet tavaly decemberben már elkészült. Mind az öt kijelölt parlamenti bizottság megtárgyalta, most részletes vitája kezdődhetett volna meg. Tóth János, a GSZT megbízott főtitkára nem érti hogy a parlament miért nem tárgyalja a törvényt. Így törvényi háttér nélkül maradnak az érdekképviselők, a GSZT tagjai, az OÉT munkaadói és munkavállalói oldalai, és az ágazati párbeszédbizottságok (ápb) is.

2006.02.16. Hír. Mostantól hatósági bizonyítványokat kell begyűjteniük az állami forrásra pályázó, közbeszerzésen induló vállalkozásoknak, sőt önmagukról is vallaniuk kell. A munkaadói nyilatkozatban szerepelnie kell, hogy a dolgozók többségét érintő vállalati intézkedésekkel kapcsolatban a cég előre kikérte a munkatársak véleményét, a szakszervezet részére adandó tájékoztatási kötelezettségét is teljesítette, sőt nem utasított vissza a kollektív szerződés megkötésére, módosítására tett szakszervezeti ajánlatot, illetve az üzemi tanáccsal is jó viszonyt ápol. A jogszabályalkotók a nyilatkozat egy példányát a cégnél működő szakszervezet, illetve üzemi tanács részére át kell adni, az pedig elismervényt ad róla a foglalkoztatónak. Ha a pályázat, illetve a közbeszerzés során kiderül, hogy a munkaadó hamisan nyilatkozott, úgy vissza kell fizetnie az elnyert forrást. A nyilatkozaton és a szakszervezeti átvételi elismervényen túl két hatósági bizonyítványt kell beszerezniük a cégeknek, ha igazolni kívánják munkaügyi viszonyuk minőségét. Az OMMF valamint az Egyenlő Bánásmód Hatóság egyaránt nyilatkozik arról, a cég ellen folyik-e eljárás, volt-e szankcionálva az elmúlt időszakban. Amennyiben az elmúlt két éven belül jogerősen legalább félmillió forintos munkaügyi bírság megfizetésére köteleztek egy céget az nem indulhat semmilyen állami forrásért. Azt még nem tudni, hogy a különböző üzletágú, több telephelyet létesített vállalatok közül hány „bírságmentes” foglalkoztató lehet, illetve mennyi marad, hiszen a szintén változott munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény kapcsán komolyan emelkedtek a bírságtételek.

2006.03.02. A munkaügyi kapcsolatok információs rendszere a fejlesztési tervek alapján alkalmas lehet más alrendszerek, így akár az APEH információigényének kiszolgálására – erősítette meg lapértesülésünket Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára. A rendszerben 2004 óta a vállalati, illetve tavalytól az ágazati kollektív szerződéseket is regisztrálták, az idei évtől pedig a legkisebb keresethez, valamint a garantált minimálbérhez kapcsolódó adatokat is tárolják. A MOSZ főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az adatbázis elsősorban a szociális párbeszédet, illetve az ágazati párbeszédbizottságok működését kell hogy segítse. Jelenleg 31 ágazati párbeszédbizottság működik, ezek feladata a kétoldalú – munkaadók és szakszervezetek közötti – közvetlen, valamint a kormányzati szervekkel történő konzultációk lefolytatása, illetve épp a kollektív szerződések létrehozása ágazati szinten. Működésüknek különösen azért van most létjogosultságuk, mert segíthetik a vállalati, ágazati béralkukat, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy új, képzettséghez kötött minimálbérrendszer működjön júliustól. Egyre több adatbázist kapcsolnak össze a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adatszolgáltatások érdekében. Tárcaközi egyeztetés folyik jelenleg arról is, hogy az EMMA, az APEH, az OEP, valamint az OMMF rendszerei is átjárhatók lesznek.

2006.03.10. Hír. Az uniós munkaer ő-áramlás szabaddá tétele érdekében ötpontos javaslatot terjesztett elő Brüsszelben Csizmár Gábor munkaügyi miniszter. A szaktárca vezetője indítványozta, hogy az engedélyezési eljárás helyett legyen elegendő a bejelentés, és a foglalkoztatásra a fogadó ország szabályai legyenek érvényesek. A javaslatokat a visegrádi országok minisztereivel korábban egyeztette Csizmár Gábor.

2006.03.11. Hír. A költségvetés tartalékából fedezhetik az egészségügyi dolgozók áprilistól esedékes 3 százalékos béremelésének 6,7 milliárd forintos fedezetét, közölte az egészségügyi miniszter a Magyar Kórházszövetség 18. Kongresszusán. Rácz Jenő az erről szóló javaslatát már eljuttatta a Pénzügyminisztériumnak. A Kórházszövetség szerint az évi 200 milliárd forintot felemésztő bérköltség kiegészítésére elegendő lenne az összeg, ám ez nem jelenti azt, hogy automatikusan mindenki fizetésemelést kap. Előbb a közalkalmazotti bértábla szerint keresők fizetését emelik, s csak utána azokét, akik annál már most is több pénzt kapnak. Az egészségbiztosítás mellett az ellátórendszer struktúrájának átalakításáról is beszélt a miniszter. Rácz közölte, hogy a megyékre épülő szétaprózódott intézményrendszer helyett a kistérségi alapellátásra támaszkodó centralizált kórházi struktúrára van szükség. Kiemelte azonban, hogy nem kívánnak kórházakat bezárni, a felszabaduló kapacitásokat a rehabilitációs, az ápolási, és a gondozási ellátás kiegészítésére használnák fel.

2006.03.14. Több hazai vállalat tervezi, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul a munkaerő-kölcsönzés januártól életbe lépett módosításai miatt, mert lehetséges, hogy alkotmánysértő az új szabályzó. Az egyenlő munkáért egyenlő bért elve nem veszi figyelembe, hogy a cégek épp a javadalmazással, az eltérő juttatásokkal honorálják a régi dolgozók lojalitását. Aggályos az is, hogy a törvény kimondja, ha a kölcsönzés határozott időre szól és a folyamatos munkavégzés két éve tart, akkor a természetbeni juttatások is megilletik a kölcsönmunkást. Ugyanez a helyzet akkor is, ha határozatlan időre szól ugyan a kölcsönzés, ám a folyamatos munkavégzés ideje az egy évet meghaladja. A természetbeni juttatások mértékét több cég nem köti a hierarchia szintjéhez. Problémás továbbá, hogy a törvény nem hagyott felkészülési időt a változások bevezetésére. Az SZTMSZ mellett hamarosan újabb szervezet őrködik a munkaerő-kölcsönzés intézménye felett. Lobbizási szándékkal két héten belül megalakul a Kölcsönbeadók és Kölcsönbevevők Szövetsége. Az alapító vállalatok és szervezetek szintén elégedetlenek a jelenlegi törvényi szabályozással. Nincs kifogásuk a jogszabály számos szigorítása ellen, ám az azonos juttatásokon kívül azt is kifogásolják, hogy fél éven belül elbocsátott dolgozót nem kölcsönözhet vissza a vállalat. A szervezet többek között azért kíván lobbizni, hogy a munkaerő-kölcsönzést mint az álláspiac rugalmasságát növelő foglalkoztatási formát támogató jogszabályi környezet jöjjön létre.

2006.03.21. Év végéig 80 munkaügyi kirendeltséget újítanak fel, míg a kirendeltségek másik felét a következő tervezési ciklusba kívánja modernizálni, közölte a munkaügyi tárca vezetője. Nagy Ágnes, a Békés Megyei Munkaügyi Központ vezetője elmondta, olyan, kioszkokat is létrehoztak, ahol az internet segítségével önállóan is tájékozódhatnak az ügyfelek az elhelyezkedési lehetőségekről.

2006.03.23. Ma Kecskeméten rendezik meg a városi polgármesterek tizenkettedik találkozóját, ahová legalább négyszáz településvezetőt várnak. Az esemény fővédnöke Lamperth Mónika belügyminiszter, házigazdája Balogh László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke és Szécsi Gábor kecskeméti polgármester. Délelőtt több miniszterrel és államtitkárral pódiumbeszélgetést folytathatnak a polgármesterek. Délután a belügyminiszter átadja Melocco Miklós „A városépítés allegóriája” című szobrát az év polgármesterének és az év jegyzőjének, akiket ezúttal is a lakosság szavazatai alapján választottak ki. Az idén a polgármesterek találkozójának szervezői új díjat is alapítottak „A rendszerváltás polgármestere” elnevezéssel. Ezt az a városvezető kaphatja meg, aki 1990 óta mind a négy ciklusban a település élén állt, és az őt jelölőktől a legtöbb szavazatot kapta.

2006.03.29. Már nemcsak a Liga Szakszervezet, hanem az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség is feketelistát készít a munkaügyi vétséget elkövető cégekről. Jelenleg előkészítés alatt áll, hogy a jogerős határozatok tekintetében milyen adatokat tesznek majd közzé.

2006.04.24. Hír Az MSZP győzelmével zárult a hétvégén megtartott 2006. évi országgyűlési képviselő választás.

2006.04.24. A szakszervezetek folytatni kívánják a korábbi években elkezdett egyeztetést a kormánnyal annak érdekében, hogy a költségvetési hiány, az államadósság csökkentése során olyan megoldásokat keressen, amely figyelembe veszi a munkavállalói érdekeket. Egyebek között ezt hangsúlyozták a szakszervezeti konföderációk vezetői az előzetes választási eredményeket kommentálva. Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke gratulált a győztes koalíciónak és reméli, hogy az ellenzék a következő négy évben erős kontrollt jelent majd a parlamenti munkában. Véleménye szerint egy hatékony parlamenti munka bizonnyal javíthatja a munkavállalók helyzetét, hozzájárulhat ahhoz, hogy felülkerekedjen a törvényesség a munkahelyeken, a munkáltatók betartsák a törvényeket. Borsik János Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke az MSZP felelősségét hangsúlyozta és reméli, hogy nem enged azoknak a követeléseknek, melyek a munkaügyi tárca integrálásáról szólnak, mert elengedhetetlen a tárca önálló léte, mind a munkavállalók mind a munkaadók szempontjából. Szerinte a liberális párt javaslata egy olyan csúcsminisztérium felállítására, amely a Munkaügyi Minisztérium eltüntetésével járna, elfogadhatatlan a szakszervezeteknek. A munkavállalói érdekképviseletek szerint továbbra is alapvetően fontos egy önálló munkaügyi tárca. Az MSZP győzelmével lehetőség lesz rá, hogy megvalósuljon mindaz, ami a párt miniszterelnök-jelöltjével kötött szakszervezeti megállapodásban szerepel, hangsúlyozta Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke. Ennek megvalósítását mielőbb el kell kezdeni, közülük is elsősorban a több, jobb és biztonságosabb munkahely létesítését, elérve, hogy megszűnjön a munkavállalók kiszolgáltatottsága, továbbá lényegesnek nevezte, hogy a költségvetés rendbe tételének lényeges kérdéseiről a szakszervezetek részvételével döntsenek. Szabó Endre, a SZEF elnökének Gyurcsány Ferenc a választások előtt ígéretet tett, hogy győzelem esetén együttműködési megállapodást köt a közszolgálati szakszervezetekkel. Szabó szeretné mielőbb elkezdeni a megállapodás előkészítését. A soron következő tennivalók, így a közigazgatás, az egészségügy, az oktatás reformja csak a társadalom, a szakszervezetek részvételével és egyetértésével lehet sikeres – emelte ki a szakszervezeti vezető. Palkovics Imre, a Munkástanácsok k elnöke úgy véli, hogy az MSZP az őszi önkormányzati választásokat is meg akarja majd nyerni, ezért az idén már nem fog hozzá a gazdaság rendbetételéhez, ez pedig komoly gondokat jelenthet. Továbbá kíváncsi, hogy mi történik majd a magas államháztartási hiánnyal, az államadóssággal, s mi hárul ebből a munkavállalókra. Függetlenül attól, ki nyerte a választást, erről mielőbb beszélni kell, mondta Palkovics. Kuti László, az ÉSZT alelnöke szerint a választók értékelték az MSZP programját, amely folytatása annak, amit a párt korábban elkezdett, s amely előremutató. Kuti László elmondta, hogy folytatódhat az a munka, amelyet eddig végeztek a korábbi kormányzattal az érdekegyeztetésben. Tudják, kivel tárgyalnak majd, s tudják, mit akarnak elérni. A szakszervezeti vezető szerint számíthatnak rá, hogy ez a kormányzat a jövőben is odafigyel a munkavállalókra, érdekeikre. Bizonyosak lehetnek abban, hogy folytatódik az érdekegyeztetés, rendes körülmények között tárgyalhatnak, méltó partnereknek tartják majd a munkavállalói érdekképviseleteket.

2006.04.24. Hír. Tizenhat gazdasági érdekképviselet hétf őn több napilapban megjelentetett, fizetett sajtóhirdetésben szólította együttműködésre az új kormányt, a politikai pártokat Magyarország felemelkedéséért. A szervezetek egy új gazdasági kerekasztal felállítását szorgalmazzák, amely a politikaihoz hasonlóan, politikai és társadalmi konszenzusra alapozva, ellenőrzött keretek között bonyolítaná le a gazdasági rendszerváltást. A gazdaság szereplői, a parlamenti pártok, a kormány között új társadalmi szerződésre van szükség, írják a gazdasági élet szereplői. A Kiáltvány! Megállapodást a jövőnkért! címet viselő hirdetésben az aláírók négy kulcskérdésben jelzik együttműködési szándékukat: a felelős és fenntartható gazdaságpolitika, az államháztartási reform, a szolgáltató egészségügy és a versenyképességet növelő adóreform ügyében. E lépések nélkül nem lehet sikeres a konvergenciaprogram, nem lehet maradéktalanul kihasználni az európai fejlődés lehetőségeit. A gazdaság szereplői, a parlamenti pártok, a kormány között új társadalmi szerződésre van szükség, olyan új gazdaságpolitikára, amely figyelembe veszi az ország közös stratégiai céljait és lehetőségeit és az üzleti világ véleményét, tartalmazza a kiáltvány. Az aláírók közlik: májusban háromoldalú tárgyalásra várják az új parlament pártjainak, valamint az új kormánynak a vezetőit a nemzet felemelkedését szolgáló program alapelveinek haladéktalan, közös kidolgozására, és a sikeres jövő megteremtéséről szóló stratégiai megállapodás aláírására. A kiáltványt, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége, az Amerikai Kereskedelmi Kamara, a Francia–Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége, a Joint Venture Szövetség, a Kanadai Kereskedelmi Kamara, a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara, a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, a Svájci–Magyar Kereskedelmi Kamara, a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara, a Magyar Agrárkamara, a Magyar Innovációs Szövetség, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete, a Magyar Üzleti Vezetők Fóruma, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége vezetői írták alá.

2006.04.25. A hétf ői kiáltványból kimaradt érdekképviseleti szervezetek és a szakszervezetek vezetőinek többsége értetlenül áll a tegnap kiadott, több szervezet által jegyzett kiáltvány előtt. Abban mindannyian egyetértenek, hogy hasonló gazdasági konszenzusra szükség van, de szerintük éppen ezek kidolgozására szolgál az Országos Érdekegyeztető Tanács, valamint a Gazdasági és Szociális Tanács. A szervezetek éppen ezért az új kormányzattól az érdekegyeztetési mechanizmusok törvényesítését, kiszélesítését, a munka törvénykönyvének szigorításával a munkavállalók helyzetének javítását várják. Szűcs György, az Iposz elnöke elmondta: most már nem nyilatkozattételre, hanem munkára lenne szükség. Hangsúlyozta, hogy az Iposz az érdekegyeztető tanács munkájában tevékenyen részt vesz, a következő időszakban a második Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósítását és az operatív programokban a vállalkozók nagyobb szerephez juttatását tartják fontosnak. Horváth Lajos, a Liga alelnöke elmondta, ők szívesen csatlakoznának a kezdeményezéshez, de a hasonló megállapodásoknál a lényeg mindig a részletekben van, ami előttük egyelőre ismeretlen. SZEF elnöke, Szabó Endre úgy véli, egy ilyen megállapodás csak szélesebb körű érdekegyeztetés nyomán hozható létre, nem hagyhatók figyelmen kívül a szakszervezetek. Hangsúlyozta, ha felkérik őket, szívesen tárgyalóasztalhoz ülnek, de mindenképpen tisztázni kell előtte a kezdeményezésnek az OÉT hasonló témában készülő tervéhez való viszonyát. Wittich Tamás nem tartja elfogadhatónak egy olyan megállapodást, amelyben nem jutnak szerephez a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek. Az MSZOSZ elnöke hangsúlyozta, hogy egyetért egy a munkavállalói versenyképességet segítő, tudásalapú gazdaság megteremtését célzó társadalmi szerződés megkötésével, de csakis az OÉT és a GSZT keretei között.

2006.04.26. Hír. Nem csatlakozik a 16, többségében kamarai szervezet „Megállapodás a jövőnkért” című kiáltványához a legnagyobb magyar munkáltatói érdekképviselet, az MGYOSZ, nyilatkozta Széles Gábor. A kormányprogramba foglalt államháztartási-, illetve adóreformot az OÉT-ben ajánlatos véleményezni, indokolta a szervezet álláspontját Széles Gábor. „Az időpont most nem megfelelő a kiáltvány kibocsátásra, mivel a kormányprogramot illetve az annak részét képező államháztartási-, és adóreformot először a koalíció két pártjának kell megalkotnia, s azután - a parlamenti benyújtás előtt - az OÉT-ben lehet megvitatni” - hangsúlyozta Széles. Az MGYOSZ elnöke egyetért azzal, hogy a kormányprogramnak tartalmaznia kell az államháztartás átalakítását és az államigazgatás karcsúsítását valamint az államháztartási hiány csökkentését, de nem elég arról általánosságokat megfogalmazni, ahogy azt a kiáltvány teszi.

2006.04.26. Tegnap négy szakszervezeti konföderáció (Autonóm, MSZOSZ, SZEF, ÉSZT) jelentette be hivatalosan, hogy a szokásos városligeti majálist megelőzően a Kodály köröndön és az Andrássy úton felállított színpadokon fogalmazzák meg május 1-je alkalmából munkavállalói követeléseiket, követelik az új kormánytól a foglalkoztatás javítását, a munkavállalói és szakszervezeti jogok sérthetetlenségét, a bérek uniós felzárkóztatását. A Liga Szakszervezetek, valamint a Munkástanácsok Szövetsége nem képviselteti magát. A Liga külön tart demonstrációt az Alkotmány utcában, tiltakozva a munkaadói jogsértések ellen. A Kodály köröndi színpadon a pályakezdők képviselői adnak helyzetértékelést, és tesznek javaslatokat. Ezt követően a munkavállalók táblákkal a Hősök tere felé vonulnak, ahol a másik színpadon az országos szakszervezeti szövetségek vezetői foglalják össze elvárásaikat a társadalom, az új kormány részére. A választások másnapján közzétett tizenhat gazdasági érdekképviselet kiáltványa, valamint Jaksity György, a tőzsde volt elnökének egyebek mellett a közszféra bérbefagyasztására, 50-60 ezres leépítésére tett javaslata azonban tovább borzolja a kedélyeket. A gazdasági lobbik kiáltványa nem munkavállaló-barát, nyilatkozta Borsik János. Felelőtlennek tartja Szabó Endre a közszférával kapcsolatos javaslatokat. SZEF elnöke visszautasította, hogy az államháztartási hiányt kizárólag a közszektoron spórolja meg az új kormány.

2006.04.27. Hír. Elkészült a vidék felzárkóztatását célzó programcsomag. A teend őket a felelős hivatalok a kormány vidékpolitikai kabinetje által elfogadott vidékpolitikai programvázlat és a Glatz Ferenc akadémikus által elindított „Párbeszéd a vidékért” kezdeményezés tapasztalatai alapján nevezték meg a szakemberek. A program a foglalkoztatás elősegítésére összpontosít, s azt komplexen akarja kezelni. Az oktatás, a lakhatás, a szociális- és egészségügyi ellátás problémái összefüggenek a foglalkoztatási problémák megoldhatóságával, amihez hozzájárulhat a megközelíthetőség, az infrastruktúra fejlesztése is. Figyelemre méltó, hogy a munkanélküliség által leginkább sújtott területek éppen a leghátrányosabb helyzetű kistérségek, s kedvezőtlen helyzetben vannak a munkanélküliségi mutatók alapján a jelentős arányú roma lakossággal rendelkező települések térségei is. Súlyosbítja a helyzetet, hogy ezekből a térségekből a kormányzati erőfeszítések ellenére kevés pályázat érkezik, nem véletlenül, hiszen hiába szorulnának rá a támogatásra, nem áll rendelkezésre a dokumentáció összeállításához szükséges humánkapacitás. A kormányprogramban hangsúlyt kapott, hogy segíteni kell a kistérség szereplőit az uniós támogatások elnyerésében, s javítani kell a hátrányos helyzetű kistérségek elérhetőségét. A kistérségi felzárkóztatási központok létrehozását követően ki lehet dolgozni a kistérségi program roma közösségekkel foglalkozó alprogramját. A felzárkóztatási központok feladata lesz, hogy koordinálják a pályázatok benyújtását és növeljék azok intenzitását.

2006.04.27. A Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége összeállította a kormánnyal, illetve a szaktárcával szembeni elvárásait. Állásfoglalásában kifejtette, hogy a foglalkoztatás bővítéséhez szükség van a hatékony beruházás-ösztönzésre, méghozzá EU-konform járulék- és adókedvezményekkel, valamint a szakképzési hozzájárulás elköltésének decentralizálásával (vagyis, hogy a vállalatok a járulék nagyobb hányadát költhessék „házon belüli” képzésekre). Dániában sikeresen alkalmazott „flexecurity” rendszer meghonosítását tartanák Magyarországon is célszerűnek, amely liberálisabban kezelné a munkaerő felvételét és elbocsátását, de nem hagyná magára az éppen állás nélkül lévő munkavállalót. Ezenkívül az atipikus foglalkoztatási formák kiemelt támogatását várják a következő kormánytól. A részmunkaidős foglalkoztatás terjedéséhez megkerülhetetlen a kisgyermekes nők munkába való reintegrációjának kérdése. A 4-6 órás állások létrehozásának ösztönzéséhez foglalkoztatói járulékkedvezményeket tartanának kivitelezhetőnek, amelyet az állam a részidőben foglalkoztatott kismamák számára a gyed és a gyes folyósításának részbeni csökkentésével kompenzálhatna. A távmunka népszerűsítését elsősorban a foglalkoztatók ösztönzésével tartja elérhetőnek az SZTMSZ, „felvilágosító” kampánnyal és járulékkedvezményekkel. Először azt kell elérni, hogy a vállalatok, ágazatok vizsgálják felül, mely munkakörök tölthetők be távmunkában. Támogatatást kérnének a távmunkások foglalkoztatásához szükséges eszközök, infrastruktúra kialakításához. Az SZTMSZ szerint még több energiát és pénzt kell áldozni a hátrányos helyzetűek álláspiaci helyzetének javítására. A pályakezdők és diákok elhelyezkedéséhez nélkülözhetetlen a Start program eddigi tanulságainak kiértékelése, annak piaci szereplőkkel együtt való finomítása. Ezenkívül fontos lenne a vállalati ösztöndíjrendszer támogatásának erősítése. A nem EU-konform iskolaszövetkezetek intézményi támogatásának megszüntetését szorgalmazza a szövetség, a diáktámogatás átalakítása, alanyi jogúvá tétele, ezáltal a teljes munkaerő-piaci kiterjesztése lenne célszerű. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási helyzetének javításához a piaci alapokon működő munkaerő-közvetítők bevonása lenne nélkülözhetetlen, méghozzá ösztönzők bevezetésével.

2006.04.27. Hír. A munkabalesetek megelőzése, az illegális foglalkoztatások feltárása és a közbiztonság javítását célzó ellenőrzési rendszer működtetése érdekében kötött megállapodást a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság, az OMMF Közép-dunántúli Munkaügyi, és Biztonsági Felügyelőség. Tavaly a rendőrséggel közösen 41 céget ellenőriztek, 159 esetben találtak vétséget.

2006.04.27. Több törvényjavaslat maradt függ őben az előző ciklus idején. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a tervezeteket az új kormány visszavonja, majd újra beterjeszti. Most, mivel a koalíció maradt, elvileg mellőzhető lenne ez a procedúra, de valószínűleg érvényesülni fog az eddig kialakult szokásjog. Szinte bizonyosra vehető, hogy a kormány a legsürgetőbb feladatokra koncentrálva több vadonatúj előterjesztéssel is él. Az általános vitában rekedt meg az ágazati párbeszédbizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat. Részletes vitára vár a Gazdasági és Szociális Tanácsról szóló törvényjavaslat. Több alapvető szabályozásban, így a jogalkotási és az alkotmánybírósági törvény megalkotásában, illetve az Alkotmány módosításában nem tudtak közös nevezőre jutni a honatyák. Ugyanakkor jó pár, az Alkotmánybíróság által megállapított – esetenként több cikluson átívelő – teljesítetlen jogalkotói mulasztás is terheli őket. Március végéig kellett volna elfogadni például az Országos Érdekegyeztető Tanács létrehozására, működésére vonatkozó törvényt.

2006.04.29. A munkaügyi tárca májustól ismét meghirdeti az ötven év feletti álláskeresők elhelyezkedését segítő központi programot. A tavaly először beindított program első éve sikeresnek bizonyult, a munkaadók 27 ezer pályázónak tudtak munkát adni, és foglalkoztatásuk idején legfeljebb kilencvenezer forintig terjedő összeget visszaigényelhettek vagy a munkabér, vagy a rárakodó járulékok összegéből.

2006.05.01. Hír. Az MSZP városligeti majálisán igazságos kormányzást és államot ígért a miniszterelnök, továbbá beszélt az átfogó változások szükségességéről. Gyurcsány Ferenc szerint olyan államra van szükség, amely több felelősséget vár az „erősektől és a fent lévőktől” és jobban érti azoknak a hangját, akiké eddig nem jutott el a parlamentig és a kormányig. A leendő kormány mindent megtesz majd azért, hogy megszüntessék az igazságtalanságokat, de ehhez támogatást kér a kormányfő. A kormány célja a munka becsületének visszaállítása, és a szakszervezetek megerősítése. A szocialista pártelnök a baloldal átalakulásáról beszélt. Négy szakszervezeti szövetség vezetői Gyurcsány Ferenc kormányfővel és az MSZP vezetőivel a városligeti majálison megállapodtak abban, hogy még a kormányprogram benyújtása előtt, a szociális partnerek közül elsőnek a szakszervezetekkel kezdődnek egyeztetések a tervezetről.

2006.05.03. Hír. A kormány tegnapi ülésén arról döntött, hogy a munkaerőpiacukat május 1-jétől megnyitó régi tagállamok (Spanyol-, Finn-, Görögország és Portugália) munkavállalói mostantól szabadon vállalhatnak munkát Magyarországon. A munkaerőpiacát továbbra is zárva tartó országokkal (Ausztria, Németország) szemben itthon is érvényben maradnak a korlátozások. A különböző kedvezményeket alkalmazó országokból érkezők pedig könnyítésekkel vállalhatnak munkát hazánkban.

2006.05.05. A munkahelyteremtés újabb lépéseiről vélhetően a jövő hét közepén tárgyal a miniszterelnök. Az értekezletre a koalíciós pártok szakpolitikusait, vezetőit és a szakminisztereket hívta meg. A munkahelyteremtésről szóló új kormányprogram vélhetően a 100 lépés programhoz hasonlóan, az érintett tárcafők összefogásával készül. Az eddig bevezetett támogatásokhoz képest jelentős változás nem várható, az új javaslatok célja a foglalkoztatási szint növelése. A szakemberek kidolgozzák a közigazgatási reformhoz kapcsolódó feladatokat, például azt, miként segíthetnek az új foglalkoztatási formák - részmunkaidő, távmunka - abban, hogy a közszolgáltatásban dolgozók helyzetét javítsa. Továbbra is kiemelt szempont a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztathatóságának támogatása valamint a fejlesztés és a foglalkoztatáspolitika összehangolása is. Az értekezleten elemzik majd a 100 lépés programban megtett lépések hatékonyságát, az eredményekhez képest várhatóak az új vagy módosított programok.

2006.05.10. Hír. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének tegnapi ülésén megállapították, hogy az önkormányzati rendszerben nem struktúraváltásra, hanem a működés minőségének javítására van szükség. Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkára elmondta, hogy az arra nem alkalmas önkormányzatokat indokolt lehet mentesíteni a hivatali ügyintézéstől, de a településeket nem lehet választott érdekképviselet nélkül hagyni. Első lépésként a parlament, majd a megyei közgyűlések képviselőinek számát kellene csökkenteni.

2006.05.13. Jöv ő héten kezdődik az egyeztetés a kormányprogram első változatáról, amelynek végleges formáját május 30-án nyújtják be az Országgyűlésnek - jelentette ki Gyurcsány Ferenc az MSZP szombati választmányi ülésén. A kormányfő elmondta, a jövő héten szakértői egyeztetés kezdődik a kormányprogram első változatáról, május 20-án az MSZP kongresszusa szavaz a program fő irányairól. A május 22-ével kezdődő héten a koalíciós pártok és „különböző társadalmi csoportok” képviselőivel konzultál a miniszterelnök-jelölt a kormányprogram tervezetéről, valamint egyeztetés indul a kormányzati struktúráról. Gyurcsány Ferenc elmondta, június 14-én megalakulhat az új kormány. Mély, átfogó, minden területre kiterjedő átalakítások sorozata kezdődik a közszolgálatban, jelentette ki. A miniszterelnök-jelölt szerint kevesebb országgyűlési bizottságra, kevesebb államtitkárra, kisebb kormányzatra és átalakuló minisztériumi struktúrára van szükség. Nincs fűnyíró elv. Valamennyi minisztérium valamennyi főosztályát, valamennyi háttérintézményét megnézik, közölte Gyurcsány Ferenc. Kitért arra is, hogy rugalmasabbá kell tenni a közszolgálati jogviszonyt. Részletesen beszélt az egészségügy átalakításának néhány kérdéséről. Mint mondta, az egészségügyben „mélyreható változások egész sora indul”. Úgy fogalmazott, nincs nagy vita a koalíciós partnerrel: alapvetően abban kell megállapodni, hogy érvényesüljön a szolidaritás elve az egészségügyben. Kitért arra, hogy ezen a területen 2008 végéig kell befejezni az átalakítást. Az oktatásról elmondta, abban kell kompromisszumra jutni, hogy az iskolák megőrzésére szükség van, de az oktatásnak hatékonynak kell lennie. A miniszterelnök-jelölt beszédében a koalíciós tárgyalásokról és a közszolgálatban tervezett változásokról szólva kitért arra is, hogy az államháztartás egyensúlyhiánnyal küzd. Másfél év elegendő a pénzügyi kiigazításhoz - mondta, hangsúlyozva azt is, hogy ennél azonban többre van szükség: az ország modernizálásához másfél év nem elég, mert nemcsak a pénzügyi kiigazítás a cél, hanem az új, modern Magyarország megteremtése. Hangoztatta, hogy meg kell őrizni a jövedelmek reálértékének növekedését. Gyurcsány Ferenc közölte, attól függően, hogy miről beszélünk, gazdaságról vagy társadalmi kötelezettségekről, a sorrend verseny és szolidaritás, illetve szolidaritás és verseny. Véleménye szerint a következő négy évben az lesz a kérdés, miként bírja Magyarország azt a versenyt, amelyet mások diktálnak, hogyan reagál Dél-Ázsia vagy Amerika kihívásaira. Ezzel kapcsolatban azt mondta, Magyarországnak nem szabad lemaradnia a versenyben, hanem győztesnek kell lennie. Gyurcsány Ferenc arról is beszélt, hogy Magyarországon mindenkinek helye van, bármelyik politikai oldalhoz tartozzon is. Hangsúlyozta, senkit sem szabad kirekeszteni, aki nem ért egyet a kormány politikájával.

2006.05.13. A kormány eltökélte, hogy rendet csinál a munkaerőpiacon. A jogsértéseknél, a munkaadók és munkavállalók vitájánál pedig a kabinet a gyengébb fél oldalára áll, fogalmazott Csizmár Gábor munkaügyi miniszter, miután több szakszervezeti szövetség vezetőjével tárgyalt. Elismerte, hogy a felmérések szerint jelentős jogsértések történnek a munkahelyeken, ám azt az érdekvédők is elismerték, hogy a kormány érdemben reagált a folyamatokra. A jogszabályok változtatásával, a munkaügyi ellenőrzés erősítéséve. Szólt arról is, hogy a megbeszélés nyomán a szakszervezetek a következő két hétben újabb javaslatokat fogalmaznak meg az ellenőrzés hatékonyságának javítására, illetve további jogszabályi módosításokra, amelyek nyomán várhatóan még az idén olyan törvénycsomagot fogadhatnak el, amely visszaszoríthatja a munkahelyi törvénysértéseket. Csizmár Gábor szerint nem elég pusztán a szabályozás, kultúraváltás is szükség van. Az első négy hónapban végzett munkaügyi ellenőrzések adatai szerint a vizsgált 8822 munkáltató 89,7 százalékánál állapítottak meg jogsértést. A csaknem 48 ezer munkavállalóból 37 ezret súlyos jogsértés ért.

2006.05.18. Jöv ő kedden a Parlamentben fogadja Gyurcsány Ferenc a hat országos szakszervezeti konföderáció vezetőjét. A miniszterelnök még május 1-jén ígérte meg, hogy a kormányprogram munka világával kapcsolatos részeit még annak véglegesítése előtt ismerteti az érdekvédőkkel, annak érdekében, hogy a szakszervezeti javaslatokat is figyelembe vehessék. A találkozón szó esik a munkaügyi minisztériumról, amelynek fenntartásához ragaszkodnak a szakszervezetek.

2006.05.23. Hír. Több foglalkoztatási célú támogatáshoz e hét elejét ől csak akkor juthatnak hozzá a munkaadók, ha teljesítik a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak megfelelő feltételeket. Három korábbi kormányrendelet több pontjához is olyan kiegészítést fűz a mostani rendelet, amely a támogatás eddigi kritériumait kiegészíti a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeivel. Akkor rendezett a munkaügyi kapcsolat, ha a támogatás igénylésétől visszaszámolt két éven belül nem született jogerős munkaügyi hatósági határozat arról, hogy a cég megsértette a munkaviszony létesítésének szabályait, hogy megsértette a szakszervezet jogait, illetve - amennyiben ez rá nézve kötelező - nem hozta létre az európai üzemi tanácsot és nem tartotta tiszteletben annak jogait. A különös feltételek felsorolása ennél jóval hosszabb. Itt is két évre visszamenőleg kell óvakodni a speciális jogsértésektől. Ebbe a körbe tartozik - egyebek mellett - az egyenlő bánásmód, a munka- és pihenő idő betartása, a kollektív szerződés munkabérre vonatkozó részének betartása. A mostani rendelet a rendezett munkaviszony követelményét támasztja először is a munkába járás támogatásához. Ilyen támogatás igényelhető például akkor, ha a munkavállalók napi két óránál többet utaznának tömegközlekedéssel otthonuk és munkahelyük között. Ebben az esetben a csoportos személyszállítás költségeihez járul hozzá az állam. Egy másik rendelet szerint a pályakezdőt foglalkoztató cégeknek jár támogatás, de itt is feltétel a rendezett munkaügyi kapcsolat. Végül a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató cégek támogatásához fűzte hozzá a kormány ezt a feltételt. A következő időben minden támogatásra kiírt pályázatra benyújtott jelentkezéshez csatolni kell azt az igazolást, amely tanúsítja, hogy a munkaadó megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek.

2006.05.24. Hít. Tegnap a hat országos szakszervezeti konföderáció vezet őivel tárgyalt Gyurcsány Ferenc kijelölt miniszterelnök, Kiss Péter az MSZP és Kuncze Gábor az SZDSZ nevében a kormányprogram főbb elemeiről. Gyurcsány Ferenc a tárgyalás nyilvános részén kijelentette, a következő időszakban határozott lépéseket kell tenni egy egyensúlyt tartó költségvetési politika irányába. Szavai szerint az első másfél évben sok intézkedés lesz, amely egyrészt a hosszú távú állam- és országreform céljait, másrészt a költségvetési feszültségek enyhítését, az egyensúly megteremtését szolgálják. Azokra a társadalmi csoportokra amelyek ebben a folyamatban részt vesznek, oda kell figyelni, mert kevésbé képesek érdekeik érvényesítésére - mondta Gyurcsány Ferenc, aki ilyen csoportoknak nevezte a nyugdíjasokat, a kisgyermekes családokat, azokat akik munkát keresnek, illetve a fogyatékkal élőket. Olyan reformokra törekednek, amelyek stabilitást, kiszámíthatóságot jelentenek. A kijelölt miniszterelnök szólt arról, hogy a kormányzásra készülő pártok határozott szándéka a kialakult társadalmi partnerség intézményeinek megerősítése, valamint az, hogy a működési garanciákra ha kell magasabb szintű jogszabályokban vonatkozzanak. A parlament előtt lévő erre vonatkozó törvényekről készek további konzultációkra. Gyurcsány Ferenc foglalkozott azzal is, hogy miközben országosan és ágazatokban kiegyensúlyozott a párbeszéd a munkavállalók, munkaadók között a mindennapokban a munkahelyeken viszont sok a jogsértés, gyakori a munkavállalók kiszolgáltatottsága. A kijelölt miniszterelnök szólt, hogy az országreform, az állam reformja, az átalakítások, az állam által nyújtott, garantált szolgáltatások átalakítását jelenti. A reformok arról szólnak, hogy meg kell változtatni a hosszú idő óta kialakult viszonyokat, igazságtalanságokat. Ezt viszont csak úgy lehet megtenni, ha erről egyenrangú félként konzultálnak az érdekeltekkel. Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke, a találkozót követően lényegesnek nevezte azt a kormányzati szándékot, hogy a kormány a gyengébbek oldalán kíván állni. Ez nem csupán a hátrányos területek lakóit vagy hátrányos helyzetű csoportok tagjait jelenti, de azokat az álláskeresőket is, akiket egy piacképesebb szakmához kell hozzásegíteni, hogy így elhelyezkedhessenek, jegyezte meg a szakszervezeti vezető. A szakszervezetek a konkrétumokról a kormány megalakulását követően az OÉT keretei között mondják majd el véleményüket. A lényegesebb elvárásokról viszont már ezen a találkozón is szó esett. A szakszervezeti vezetők elmondták, hogy ragaszkodnak az OÉTben korábban kötött megállapodások, így például a 3 évre szóló minimálbér emelés teljesítéséhez, szükségesnek tartják az önálló Munkaügyi Minisztérium fenntartását. A reformokról szólva a szakszervezeti vezető elmondta, abban partnerek, hogy az állam szolgáltató szerepe, hatékonysága javuljon.

2006.05.31. A települések önkormányzáshoz való joga alapérték, ezért lezártnak kell tekinteni azt a vitát, amelyet az önkormányzatok számának csökkentéséről folytattak a nyilvánosság előtt egyes közgazdászok, jelentette ki Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Szövetségének elnöke Szombathelyen. Hangsúlyozta: a TÖOSZ álláspontja szerint fontos a kistérségi összefogás, „ha ezt a vonalat akarja erősíteni az új kormányzat”, azt tudják támogatni, ugyanakkor a szövetség korainak tartja a regionális önkormányzatokká alakulás dátumaként megjelölt 2009-es időpontot.

2006.06.02. Új intézmények fogják a kormányzati döntéshozatal előkészítését segíteni. A volt pénzügyminiszter, Draskovics Tibor vezeti majd a kormány mellett működő Államreform Bizottságot. A Miniszterelnöki Hivatalban létrejövő három új intézmény közül az Államreform Bizottság a miniszterelnök döntéselőkészítő, elemző és stratégia alkotó háttérintézményeként működik majd. Fejlesztési kérdésekben stratégia-alkotó feladatai lesznek a Nemzeti Fejlesztési Tanácsnak és az annak operatív szervezeteként működő Fejlesztési Kabinetnek. Ez utóbbit, ahol évi 1000 milliárd forint fejlesztési pénzről döntenek, a kormányfő irányítja majd. A kabinetben helyet kap a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetője, Bajnai Gábor, akinek végre kell hajtatnia az ügynökséggel a kormányzati döntéseket. A Szetey Gábor vezette Kormányzati Szolgáltató Központ a tárcák számára nyújt "kiszolgáló tevékenységet", de azoktól függetlenül, a kancellária alá rendelve működik. Az új szerkezetben a legfontosabb döntések a kormányfő kezében összpontosulnak, így ezekért ő felel, ő interpellálható, s vele szemben az Alkotmány szerint lehetőség van bizalmatlansági indítvány benyújtására is.

2006.06.02. Az MKKSZ ellenzi és „rendkívül aggasztónak” tartja a miniszterek és államtitkárok jogállásáról szóló törvény módosítását, amely szerint megszűnik a közigazgatási államtitkárság intézménye, és a miniszterek mellett egyfajta helyettesként csak politikai államtitkárok maradnak. – A közigazgatási államtitkár a minisztériumok egészét átlátó és irányító szakember volt, a tisztség megszüntetése a szakemberállomány leminősítését jelenti – nyilatkozta Fehér József. Hangsúlyozta, hogy a tárcák és az apparátus irányítását így olyan politikusok végzik majd, akik bírják a kormány és a kormányfő bizalmát, tart attól is, hogy felerősödhet a „politikai befolyásolás”. A megtakarítások látványos demonstrációját látja az intézmény megszüntetésében, noha az egyáltalán nem jár érdemi költségcsökkentéssel.

2006.06.07. Átszervezik a gazdasági, közlekedési és informatikai csúcsminisztériumot. Az előző ciklusban a két tárca élén két miniszter, öt államtitkár, kilenc helyettes államtitkár állt. Most egy miniszter, egy államtitkár és három szakállamtitkár irányítja a munkát. A főosztályok számát hetvenről huszonötre, a dolgozókét 800-ról 400-ra csökkentik. A háttérintézmények számát is csökkentik, összevonják. A kijelölt miniszter az üzleti életből átvett informatikai alapú ügykezelés, szervezetfejlesztés, minőségbiztosítás és teljesítménymérés bevezetését ígéri a következő hónapokban.

2006.06.07. Hír. Tegnap a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöksége kiadott egy nyilatkozatot, melyben kifejtette, hogy támogatja az önkormányzati rendszer megújítását és készen áll a választott régiók létrehozásának támogatására is. Hozzáteszik, hogy az önkormányzati törvény jelenlegi módosításó tervezete és a kormányprogram nem tartalmaz elegendő információt arra vonatkozóan, hogy a tervezett lépések a decentralizációt, a szubszidiaritást, a demokráciát és főleg, hogy a hatékonyságot támogatják. A nyilatkozat aláírói: a Magyar Faluszövetség (MF), a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége, a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége, a Megyei Jogú Városok Szövetsége, valamint a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége vezetői. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége azzal utasította el az aláírást, hogy még nem ismeri a részleteket. A TÖOSZ elnöksége kistérségi szinten a kötelező társulás mellett foglal állást. A szövetség egyetért a polgármesterek és települési önkormányzati képviselők választásának hat évre történő bővítésével, amelynek eredményeként az önkormányzati választásokra az idén ősszel megtartandó voksolás után 2012-ben, a parlamenti választási ciklus felezőidejében kerülne sor. Megfontolandónak tartja a tömörülés azt is, hogy valamennyi települési önkormányzatnál, s differenciáltan történjen a képviselők számának csökkentése, egyben kezdeményezi a képviselői tiszteletdíjak megszüntetését is. A szervezet javasolja egyebek mellett a polgármesterek döntési pozíciójának megerősítését, a képviselői összeférhetetlenségi szabályok kiterjesztését, az önkormányzati intézmények vezetőinek kizárását a képviselőtestületekből, a települések közötti szervezett közúti közlekedés lehetővé tételét és a kistérség hitelképességének megteremtését. Kezdeményezi, hogy a helyi iparűzési adó megszüntetésének határidejét módosítsák, álláspontjuk szerint a 2008. január 1-jei határidőnek nincsenek meg a feltételei. A Kisvárosi Önkormányzatok Szövetsége régóta erőlteti a változást, mondta Magyar Levente elnök. A kisvárosok mindig térségi feladatot láttak el, amelyhez nem kaptak támogatást. Ez a helyzet a többcélú kistérségi társulások megerősítésével megváltozik. A közigazgatási reform célja nem lehet más, mint közelebb jutni az állampolgárhoz, fogalmazott Gyenesei István, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének társelnöke, aki szintén a gyenge, eszközhiányos megyéket felváltó, kifejezetten erős régiós rendszer kialakítását szorgalmazza. Szerinte végig kell gondolni a társult önkormányzati régió lehetőségét is, de - bár indokolt szakmailag - annak ma nincs politikai esélye, hogy a szükséges törvényi alapok megkapják a kétharmados támogatást. Korábbi álláspontját adta fel Wekler Ferenc, a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének elnöke, amikor az 1990-ben a közreműködésével létrejött önkormányzati törvény megváltoztatása mellett érvel. Elmondta: 16 év után felül kellett vizsgálnia véleményét, amely szerint minden településnek önálló jogot kell biztosítani. „Be kell látnom, hogy a kistelepüléseken olyan demográfiai folyamatok játszódtak le, amelyek már nem indokolják, hogy mindenhol önálló jegyzői hivatal működjön. Ezért fájó szívvel, de támogatom, hogy az ezer fő alatti településeken megkötöttséggel, 500 fő alatt pedig teljesen megszűnjön az önálló hivatal és a főállású polgármesterség intézménye.” Egyetért ugyanakkor azzal, hogy ezeken a településeken megtartsák az önkormányzati testületeket. A miniszteri konzultáción részt vett egyébként a Megyei Jogú Városok Szövetségének, a Magyar Faluszövetség és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének vezetője.

2006.06.12. Az Új egyensúly takarékossági kormánycsomag programról tárgyaltak a hétvégén. Augusztustól 30 százalékkal drágul a háztartási gáz és 10-14 százalékkal az áram, jelentette be az OÉT szombati ülésén a miniszterelnök. „Az „Új egyensúly” egyszerre faragja le a közigazgatás költségeit, ró komoly többletterheket a tehetős rétegekre, emeli a közszolgáltatások díját, illetve s rétegekre, emeli a közszolgáltatások díját, illetve 1000 milliárd forintot „behozó” javaslatcsomag fele-fele részben növelné az állam bevételeit és kurtítaná kiadásait” - összegezte a tervezett intézkedések hatásait Gyurcsány Ferenc. Gyurcsány Ferenc egy rádióinterjújában arról beszélt, hogy tudja: a kormány népszerűsége nem fog az egekig szárnyalni, de 2007 közepére az ország túl lesz a nehézségek zömén. A Baloldali Tömörülés előtt pedig az igazságos közteherviselést hangsúlyozta, mondván: a megszorításokért cserébe a polgárok nemsokára sokkal kevesebbet fizetnek majd az állam szolgáltatásaiért, illetve egy minőségi ellátórendszer gondoskodik róluk. A kormányprogram három tétele érinti kényelmetlenül a magánszemélyeket: az általános forgalmi adó 15 százalékról 20 százalékra emelése, az egészségügyi járulékok növekedése, valamint az ártámogatások. Kiadáscsökkentés: Áremelések (ártámogatás-csökkentések); augusztus 1-jétől 30 százalékos gázáremelés; augusztus 1-jétől 14 százalékos lakossági, 10 százalékos nagyfogyasztói villamosenergiaár emelés; gyógyszeráremelés - gyógyszertámogatások csökkentése - gyógyító-megelőző kasszában zárolások (egyszeri, idei 40 milliárdos korrekció); BKV-, MÁV- és Volánjegyáremelések (új támogatási rendszer). Központi közigazgatás: 5 százalékos azonnali zárolás a központi költségvetésben (csak idei korrekció); minisztériumok számának csökkentése; megfelezik a minisztériumi felső vezetők számát; 20 százalékkal csökken a minisztériumi dolgozók száma; 318 minisztériumi gépkocsi eladása (42%-os csökkentés); több mint a felével, 190 ezer négyzetméterrel csökken a kormányhivatalok irodaterület; országos hatáskörű szervek megyei szervezeteiből regionális szervezetek lesznek (192 egység érintett: pl. APEH, rendőrség megyei szervei); hasonló jellegű szervezetek összevonása (119 szervezet érintett, 4400 fős létszámcsökkentés); 32 intézmény megszüntetése (4100 fős létszámcsökkentés). Közalkalmazottakat érintő változások: teljesítményalapú bértábla bevezetése; hat hónapos extra végkielégítési garancia eltörlése; alkalmatlanság miatti elbocsáthatóság; önkormányzati átszervezés; regionális önkormányzatok kialakítása megyeiek helyett; kötelező kistérségi társulás; ezer fő alatti településeken nincs önálló polgármesteri hivatal, kötelező körjegyzőség (300 érintett község); ötszázalékos költségcsökkentés; önkormányzati képviselők száma, tiszteletdíja csökken; bevételek (adók) növelése. Idei intézkedések: 2,5 százalékkal emelkedik a munkavállalók járuléka (januártól még 1 százalékponttal); 20 százalékos kamat- és tőzsdei árfolyamnyereség-adó (csak a hosszú távú állampapír és a befektetési jegy adómentes); a természetbeni juttatások adója 44-ről 54 százalékra emelkedik, adóköteles a cégtelefon; a 15 százalékos áfakulcs 20 százalékra emelkedik, így 4 százalékkal drágul az élelmiszer, a busz és a vonatjegy; a jövedéki adó emelése miatt drágul a cigaretta (6,8%-kal), és a szeszes ital (8,4%-kal) - a bor kivételével. Októbertől 15-ről 25 százalékra emelkedik az eva kulcsa. Novembertől megmarad a havi 1950 forintos, munkavállalók által minden dolgozóra fizetett egészségügyi hozzájárulás Jövő januári változások: További 1 százalékos munkavállalói járulékemelés; megszűnik a lakáshitel adókedvezménye (csak azoknak jár, akik addig vettek fel hitelt, és ezt még öt évig érvényesíthetik); 3,4 millió forint feletti jövedelem esetén nem vehető igénybe az adókedvezmények többsége (befektetési, őstermelői, tandíjkedvezmények), megszűnik a szellemi tevékenység kedvezménye; üdülési csekk adómentessége szigorodik, felhasználási feltételek szigorúbbak; hatmilliós jövedelem felett 40 százalékos lesz az adó (4 százalékos szolidaritási adó); a 18 százalékos szja-sáv határa 1,55-ről 1,7 millió forintra emelkedik; a gépjárművek átírási illetéke emelkedik, a súly helyett a teljesítmény a gépjárműadó alapja; a cigaretta ára jövő áprilistól és szeptembertől ismét emelkedik a jövedéki adó növelése miatt (3,2-3,2 százalékkal). Maradnak a munkáltatók által fizetett járulékok. Elvárt járulék: a minimálbér kétszerese után kell fizetni járulékot minden vállalkozónak (kivételt kérni kell). Társasági nyereségadó 4 százalékos szolidaritási adóval egészül ki (16-ról 20 százalékra nő az alapkulcs). Elvárt adó: a vállalkozóknak a forgalmuk (eladott áruk beszerzési értékével csökkentett részének) 2 százaléka után mindenképpen meg kell fizetniük a - megemelt – nyereségadót. Továbbra is él a bankadó, biztosítókra is kiterjed, mértéke még kérdés. Adózik a házipénztár: a napi záróegyenleg „üzletileg indokolt” része 20 százalékos adóval terhelt. Vagyonellenőrzések száma néhány százról tízezerre emelkedik, erősítik az adónyomozást. Tízszázalékos adófizetés mellett hazahozható a külföldön tartott feketevagyon.

2006.06.14. Tegnap Gál J. Zoltán, a MeH politikai államtitkára a kormány ülése után újabb részleteket jelentett be a köztisztviselők elbocsátásáról. A kabinet úgy döntött: a központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma az év végéig tíz százalékkal csökken. A minisztériumokban és az országos hatáskörű szerveknél dolgozók száma összesen legfeljebb 62 691 lehet. Jelenleg 6966-an vannak e keret felett. Azokat is könnyebb lesz elküldeni a jövőben, akik maradnak, például szakmai alkalmatlanság címén. Gál J. Zoltán azt is bejelentette, hogy a kabinet elfogadta azt a törvénytervezetet, amelynek célja a teljesítmény megjelenítése az állami szférában. A tervezet lehetőséget adna a minőségi cserére, a fiatalításra és a szakmai alkalmatlanság címén történő felmentésre. A módosítás értelmében a felmentett köztisztviselő a hat hónapos felmentési idő alatt havonta tovább kapja az átlagkeresetét, és csak a hatodik hónap végén kapja meg a végkielégítését. Ha a felmentési idő alatt az állami szférában helyezkedik el, akkor nem kapja tovább az átlagkeresetét, és végkielégítés sem jár neki. Gál J. közölte: e módosítással lehetőség nyílik a köztisztviselők többszöri évközi minősítésére, aminek következménye akár a szakmai alkalmatlanság címén történő felmentésük is lehet. A módosítás megszünteti a munkáltatóknak azt a kötelezettségét, hogy a közalkalmazottnak a felmentéssel egy időben más munkakört ajánljanak föl. A jövőben a költségvetési szerv vezetőjének lehetősége lenne létszámcsökkentés elrendelésére.

2006.06.14. Az év végéig 599-re olvad a KÜM Központi Igazgatás jelenleg 735 f ős állománya, míg a külképviseletek 1159 dolgozójából 1043 őrizheti meg munkahelyét. Mindezen túl megszűnik a legtöbb határozott idejű szerződéssel foglalkoztatott külképviseleti munkatárs munkaviszonya. Figyelemre méltó, hogy az elbocsátások jövőre is folytatódnak: a tervezet szerint 2007-ben további 72 személynek mondanak fel. Elsősorban nyugdíjazásokkal oldja meg az új külügyi vezetés a számára előirányzott leépítést.. Ezzel egyidejűleg lefaragják az adminisztratív területen dolgozók számát.

2006.06.14. Az Egészségügyi Minisztérium létszámát meg harmadolják, a 340 f ős apparátusból száz főt bocsátanak el, de változások lesznek az országos egészségügyi intézeteknél is.

2006.06.17. Hír. Tegnap Szilvásy György kancelláriaminiszter bejelentése szerint a 820 központi költségvetési szerv negyede szűnik meg az év végéig. A kabinet abban bízik, hogy egyrészt növekszik az intézményrendszer hatékonysága, másrészt több tízmilliárd forintot takarít meg az állam. A kabinet fél év múlva 200-250 milliárd forint értékű állami ingatlant fog értékesít. A bevételeket adósságcsökkentésre fordítják. Egybeolvasztások, felszámolt szervezetek nevei szerepelnek a közigazgatás átalakítását vázoló kormánytervezetben. Egy napilap információja szerint a kormány a központi költségvetési szférában 352 szervezeti egység megszüntetését tervezi, és közben 23 új szervezetet hozna létre. A terv egyszer már szerepelt a kormány előtt, és a jövő heti, Őszödön tartandó, már a reformok ütemtervét tárgyaló kétnapos ülésen véglegesítenék. Az előterjesztés jelenlegi formájában összesen 32 intézményt számolna fel, több mint 250-et összevonna, néhányat kiszervezne, párat pedig a helyi önkormányzatoknak adna át. Megszűnne még továbbá 27 közhasznú társaság és közalapítvány, eladnának 16 eddig kizárólagosan állami tulajdonú vállalatot. Az átszervezés célja a hatékonyan működő közigazgatás megteremtése és a takarékosság. Ha a kabinet elfogadja a kormányhatározat-javaslatot, megszűnnek a megyei hadkiegészítő parancsnokságok, néhány határőr-igazgatóság és gyermekotthon, illetve a Semmelweis Egyetem Fog- és Szájbetegségek Országos Intézete vagy például az agrártárca alá tartozó néhány szakképző intézet is. Regionális szintre vonhatják össze egyebek mellett a földművelésügyi minisztériumhoz tartozó megyei növény- és talajvédelmi szolgálatokat, illetve földművelésügyi hivatalokat. A meg nem szűnő határőr-igazgatóságokat a rendőrséghez csatolják. A közigazgatási hivatalokból, az APEH és a nyugdíj-biztosítási csatolják. A közigazgatási hivatalokból, az APEH és a nyugdíj-biztosítási tól területi ügyfélszolgálati irodákat hoznának létre. Létrehoznának egy egységes állami vagyonkezelő szervezetet, ami az ÁPV Rt.-t, a KVI-t és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet érintheti. Központi kézbe kerül a kormányzati kommunikáció, az informatika és az összes beszerzés. Január elsejétől az új Kormányzati Személyügyi Központba telepítik a tárcák kommunikációs apparátusát és humánerőforrás-részlegét, a már létező Központi Szolgáltatási Főigazgatóságba pedig a beszerzési és protokollosztályokat. Centralizálnák a számfejtést, amit a kincstár végezne el, s az informatika is egységes lenne: az újonnan létrehozandó Elektronikus Közszolgáltatások Központjában látnák el a minisztériumok ezen igényeit.

2006.06.21. Július elsejét ől már az új vezetés irányítja a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot. Egy államtitkár és négy szakállamtitkár tartozik a felső vezetéshez, szemben a két elődminisztérium összesen öt államtitkárával és nyolc helyettes államtitkárával. A korábbi hetven főosztályból huszonöt lesz, ezek vezetői posztjára pályázatokat írnak ki, amelyekre a versenyszférából is lehet jelentkezni. Az összesen 800 fős létszámot jövő év elejére 25, másfél év alatt 50 százalékkal mérséklik.

2006.06.22. Hír. A regionális önkormányzati rendszer bevezetése, a f ővárosi és megyei önkormányzati képviselők számának és tiszteletdíjának csökkentése, az ezer fő alatti településeken a jegyzőség megszüntetése és a körjegyzőségek kialakítása - a többi között ezt tartalmazza az a négy törvényjavaslat - köztük egy alkotmánymódosítási indítvány -, amelyek tárgyalását tegnap kezdte meg a parlament. Az előterjesztő Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter az alkotmánymódosítást igyekezett expozéjában az ellenzék számára is elfogadhatóvá tenni. Hangsúlyozta, hogy a javaslat alkotmányi szintre emeli a régiót, mint önálló területszervezési egységet és ezzel megalapozza a középszintű közigazgatás átfogó reformját. Az előterjesztés előírja a regionális önkormányzatok megalakítását, és ezzel egyidőben a megyei önkormányzatok megszűnését. A javaslat értelmében októberben még választhatnánk megyei képviselőő ben lejárna. Akkor, a 2009. évi Európai Parlamenti választásokkal egyidőben választanánk meg a regionális közgyűléseket. A javaslat lehetővé tenné azt is, hogy az önkormányzás fenntartása mellett kötelezővé váljon az önkormányzati társulás. Az ellenzék elutasította a törvényben kötelezővé tett kistérségi társulási rendszert, szerintük a törvényjavaslat az önkormányzati autonómiát súlyosan csorbítja, mert megszünteti az Alkotmánybíróság védelmet és ezzel az önkormányzatokat kiszolgáltatja a kormánynak. Az önkormányzati csomag részeként általános vitát tartottak a képviselők a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény módosításáról is. Petrétei József kiemelte, hogy a javaslat az első lépés lehet az önkormányzati testületek létszámának jelentős csökkentése felé. Az elképzelések szerint a Fővárosi Közgyűlés létszámát 66-ról 55-re csökkentenék, és mintegy 20 százalékra mérsékelnék a megyei közgyűlések létszámát is. Egyéb önkormányzati testületeket azonban egyelőre nem érintene a javaslat, mivel a tízezer fő feletti településeken az egyéni választókerületek határait már nem lehet módosítani néhány hónappal a választások előtt. Ezek után pedig a tízezer fő alatti településeken sem akarják most előírni a létszámcsökkentést. A miniszter általános vitában reményét fejezte ki, hogy egyetértés lehet az ellenzéki oldallal a fővárosi és megyei közgyűlések létszámának mérséklésében. Az MSZP és az SZDSZ kiálltak a kisebb létszámú helyhatóságok megteremtése mellett, az ellenzéki pártok azonban csak fenntartásokkal támogatnák a javaslatot. A kormányfő szavaiból az is kiderült, hogy a kabinet mindenképp végrehajtja a regionális reformot. Gyurcsány ennek során Lamperth Mónika önkormányzati miniszterre épít. Korábban a kötelező kistérségi társulás ügye az ellenzéki ellenálláson elbukott, így létrehívódott az önkéntes társulás. Az önkormányzatok egyenjogúak, feladataik és hatásköreik azonban eltérőek lehetnek - ez a kulcsmondata az alkotmányt több ponton módosító, valamint kétharmados törvényeket átíró, önkormányzati reform első csomagjának. A jelenlegi önkormányzati szabályzás szerint a településeknek függetlenül a lakosság számától, a törvényben előírt kötelező önkormányzati feladatokat el kell látniuk. A jövőben - ha a parlament elfogadja a módosítást - mód lenne arra, hogy törvényben egy-egy feladatot „gazdaságosabb üzemmérethez” telepítsenek. Lehet olyan közszolgáltatás, amit csak nagyobb község vagy város, illetve csak a több település összefogásával létrehozott kistérségi társulásnak kellene ellátnia - úgy, hogy a város a feladat ellátására nem köteles önkormányzatok lakosságának is biztosítja a szolgáltatáshoz való hozzáférési lehetőséget. Arról, hogy mely feladatokat nem lesz köteles ellátni egy kis falu, s mennyivel lesz más a feladata egy régióközpontként is működő nagyvárosnak mint egy kisvárosnak, csak azt követően derül ki, hogy ha a parlament elfogadja a jelenlegi csomagot. A tervek szerint az önkormányzati reform második lépcsőjében vizsgálnák át ebből a szempontból a feladatokat és hatásköröket meghatározó szaktörvényeket. Az alkotmánymódosítás nyomán a kormánypártok úgy korrigálnák az önkormányzati törvényt, hogy az az ezer fő alatti településeknek kötelezővé tenné a körjegyzőség létrehozását. A hivatal tisztviselői a körjegyzőség székhelyén fogadnák a települések lakóit, illetve hetente „körbejárnák” a falvakat, ahol helyben elintéznék az ügyeket. Ezzel a megoldással csökkenteni lehetne a településeken foglalkoztatott mintegy 47 ezer önkormányzati hivatalnok számát. A körjegyzőségekben összességében kevesebb, de magasabban képzett szakügyintézőket, tisztviselőt alkalmaznának. Miközben az alkotmánymódosítás kimondja, hogy törvény bizonyos közszolgáltatások ellátásához előírhatja az egy kistérségbe tartozó önkormányzatoknak a társulás létrehozását, de ugyanakkor nem teszi kötelezővé „általában” a társulásokban való részvételt, mert ezzel csorbítanák a települések önkormányzáshoz való jogát. Az önkormányzati törvény módosítása némileg ellentmondva az alkotmánymódosításnak úgy „fordítja le” a gyakorlat nyelvére, hogy egy kistérségben csak egy társulás hozható létre. Ha törvény egy-egy feladat ellátását erre a társulásra bízza, a társulási tanács egyhangúlag dönthet úgy, hogy a kistérségbe tartozó, ám nem tag település is, részesüljön az adott feladat ellátásának előnyeiből illetve költségeiből. A gyakorlatban előfordulhatna, hogy például a társulás által fenntartott idősgondozó hálózat költségeihez a kívül maradó településnek is hozzá kellene járulnia, viszont a társulásból kimaradó településen élő idősek is jogosulttá válnának a szolgáltatásra. Az alkotmánymódosítás teremti meg a 19 megyét felváltó, 7 választott regionális önkormányzat létrehozását is. A régiók nem csak a megyék eddigi feladatait látnák el, hanem különösen területfejlesztési, idegenforgalmi és turisztika kérdésekben a központi kormányzattól is vennének át feladatokat. Épp ezért a javaslat egy a regionális önkormányzattól elkülönülő, regionális főjegyző által vezetett hivatali szervezet létrehozásáról is rendelkezik. Az új rendszer bevezetése szervesen kapcsolódna a központi igazgatás reformjához. Az országos hatáskörű hivatalok megyei kirendeltségeit 2008-ig régiókba szerveznék, a hivatalok egy része irányítási, működtetési szempontból beolvadna a megyei közigazgatási hivatalokat felváltó regionális közigazgatási hivatalba - ez lenne kapcsolatban a regionális önkormányzattal illetve annak munkaszervezetével. Ugyanakkor megerősítenék a területfejlesztés már jelenleg is működő regionális rendszerét. A régió nem csupán intézményfenntartó lenne, mint a megye, nem csak működtetné a kórházakat, középiskolákat, hanem a jelenleginél nagyságrendekkel nagyobb fejlesztési források fölött rendelkezne anélkül, hogy abban a központi kormányzat beleszólhatna. (Erre utal az is, hogy a Nemzeti Fejlesztési Tanácsban, ahol az uniós források elosztásának főbb elveiről döntenek majd, a kormányfő meghívná a régiók egy-egy képviselőjét is.) A régiók fejlesztésekhez uniós, központi költségvetési forrásokon túl saját adó kivetéséből teremtenék elő a pénzt. Az átállás zökkenőmentessé tételéhez a települési önkormányzatokat idén nem négy, hanem hat évre választanánk, a megyei közgyűléseket viszont csak három évre.

2006.06.23. Jövő héten 550 dolgozójából 127 köztisztviselőt küld el a Pénzügyminisztérium. A leépítés a tárca valamennyi osztályát érinti.

2006.06.28. Hír. A rendszerváltás óta eltelt tizenhat év id őtálló értéke a települési önkormányzatiság, az a joga a polgároknak, hogy a helyhatóságokon keresztül intézhessék saját ügyeiket, a testületek képviseljék a polgárokat, mondta a miniszterelnök a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének szentendrei küldöttgyűlésén. Gyurcsány Ferenc leszögezte, ez az, amivel mindenki egyetért, azt viszont ezután kell tisztázni, mit várunk az önkormányzatoktól, s annak megvalósításához milyen eszközökre van szükség. A helyhatóságok ugyanazokkal a problémákkal küzdenek, amivel a központi költségvetés, sokkal több a velük szemben támasztott igény, mint amit finanszírozni képesek. A TÖOSZ ragaszkodik ahhoz, hogy az átalakítás során valamennyi állampolgár pontosan meghatározott önkormányzati közszolgálatban részesüljön, függetlenül attól, milyen településen él; oda kell telepíteni a hatásköröket, ahol a legszínvonalasabban lehet a feladatot ellátni. Azt is kéri a szövetség, hogy az alapvető szolgáltatások feltételeinek megteremtéséért ne kelljen pályázniuk, s rendkívül fontosnak tartják, hogy ha újabb feladatokat, hatásköröket testálnak rájuk, ahhoz kapjanak eszközöket és pénzt. A kormányfő a legkomolyabb gondnak azt tekinti, hogy az állampolgárok többet várnak el az államtól és az önkormányzatoktól, mint amennyit ezek képesek nyújtani. Sokan nem értik meg, hogy adójuk, járulékaik pontos befizetésével nekik is hozzá kell járulniuk a „köz” kiadásaihoz. Ezért a miniszterelnök társadalmi szerződés megkötését sürgeti, amelyben rögzítik az állam, az önkormányzatok szolgáltatási kötelezettségét, ugyanakkor a polgárok felelősségét is. Az önkormányzati igazgatás évente 450 milliárd forintba kerül. A következő időszak kihívása a 2007 és 2013 között Magyarországra érkező 1000 milliárd forintos uniós támogatás felhasználása lesz. Ennek fele közvetlenül kapcsolódik majd az önkormányzati fejlesztésekhez, ami jelentős saját erőt fog követelni a településektől. A lemaradó térségben lévő falvak és városok számíthatnak állami támogatásokra, ám erre kizárólag azok a térségek számíthatnak, ahol ez a felzárkóztatás nélkülözhetetlen eszköze. A jobb módú településeknek is szolidárisaknak kell lenniük, több terhet kell vállalniuk. Olyan alapvető dolgokat is tisztázni kell, hogy az önkormányzatisághoz föltétlenül hozzátartozik-e az intézményfenntartás. Rugalmassá kell tenni a közszolgálati jogviszonyt, ma ennek tartalma és a közszférában dolgozók jövedelmének nagysága túlszabályozott. Szükség van a közszolgálat átalakítására is, ám ez nem feltétlenül az elbocsátásokat jelenti. Helyben kellene arról dönteni, mi legyen a közszolgálat tartalma. Nem helyes, hogy a kórház-, az iskolaigazgató vagy a polgármester nem tehet különbséget a dolgozók javadalmazása között teljesítményük függvényében, s a nem elégséges munkavégzés esetén nem lehet elbocsátani az alkalmazottat. A bérszínvonalgazdálkodásról át kell térni a bértömeg-gazdálkodásra. Úgy kell átalakítani az adórendszert, hogy a települések bevételei ne csökkenjenek. Az iparűzési adó a jelenlegi formájában nem tartható fenn, de az állam jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy a kieső pénzt pótolja, mondta miniszterelnök.

2006.06.30. Az Új egyensúly programnak nincsen társadalmi támogatottsága, szakszervezeti szempontból pedig elfogadhatatlan, így indokolta döntését a hat konföderáció, ezért jövő hét szombat 11 órára tiltakozó nagygyűlést hív össze a Képviselői Irodaház elé. Eredetileg vasárnapra tervezték a demonstrációt de áttették szombatra, hogy legyen még egy napja kormánynak, hogy a hétfői végszavazás előtt végiggondolja az intézkedéscsomag visszavonásának lehetőségét, nyilatkozta Borsik János, az autonómok elnöke. Egységesen fognak tiltakozni a Gyurcsány-csomag ellen. Azt szeretnék elérni, hogy az Országgyűlés ne fogadja el, a lakosságra súlyos terheket rovó intézkedéseket. A szakszervezetek nem látnak biztosítékot arra, hogy a kormány intézkedései meghozzák a várt eredményt, és nem lesz szükség újabb megszorításokra. Kérték a kormányt, hogy hozza meg a szükséges intézkedéseket a feketegazdaság visszaszorítása érdekében. A közszolgálati szakszervezetek visszautasítják a kormány sugalmazását, hogy reformellenesek lennének. A reformok ellen a közszolgálatban dolgozóknak nincsen kifogásuk, az Új egyensúly program azonban nem tartalmaz reformot, véli az MKKSZ elnöke. A főtitkár visszautasította azt a kormányprogramban is megfogalmazott kijelentést, miszerint a versenyképességet a túlméretezett, gyengén teljesítő közigazgatás hátráltatja. Kifogásolják, hogy a törvényes érdekegyeztetést megkerülve, végzik a reformok előkészítését. „A kabinet az üzleti világot emeli át a kormányzati munkába, a közigazgatásba, noha Magyarország nem egy vállalkozás” – hangzott el. A szakszervezeti vezetők hangsúlyozták: politika- és szélsőségektől mentes demonstrációjuk célja, hogy július 10-i ülésén az Országgyűlés ne szavazza meg a munkavállalókra, a lakosságra súlyos terheket rovó intézkedéseket. Amennyiben ez mégis megtörténne, folytatják a tiltakozó akciókat. A kialakult konfliktushelyzetért a kormányt teszik felelőssé az érdekvédők.

2006.06.30. Hír. Tegnap Szilvásy György kancelláriaminiszter bejelentette, hogy a közszférában tizenkettőezerötszázzal, a minisztériumokban kétezerrel, az egyéb igazgatási intézményekben, például a háttérintézményekben nyolcszázzal lesz kevesebb álláshely. A központi költségvetési intézmények száma 823-ról 598-ra csökken, és kevesebb lesz az államhoz tartozó, közpénzekből működő cégekből, alapítványokból is. Ezek számát 305-ről 249-re csökkentik. Mindez 50 milliárd forint megtakarítást eredményez. A kabinet nyolc elv mentén változtatja meg az intézmények működését, ennek megfelelően lesznek összevonások, megszüntetések, de átcsoportosítanak egyes funkciókat is. Három-négy, központi támogatásból működő szervből esetenként egy újat hoznak létre, ezen túlmenően lesznek fejezetek közötti átadások, egyéb racionalizálások, költségvetési szerv nonprofit szervezetté, vagy kft.-vé átalakítása, illetve létrehozhatnak közalapítványból, gazdasági társaságból költségvetési szervet. Döntés született arról is, hogy egy-egy tárcánál kevés kivételtől eltekintve csak egy szakigazgatási szerv működhet, ahol többféle hatóság is van, azokat összevonják. A szakigazgatási szervek területi, megyei szervezeteit pedig regionális rendszerbe szervezik át. A későbbiekben a tárcák regionális államigazgatási szerveit a szintén régiókba szervezett megyei közigazgatási hivatalok felügyelete alá helyezik, s a ciklus végére az utóbbiak már korszerű, elektronizált kormányhivatalként működnek. Szilvásy György a megszűnő intézmények között említette a Honvédelmi Minisztérium Nemzetközi Rendezvényszervező Hivatalát, a balassagyarmati, a nagykanizsai és a szombathelyi határőr igazgatóságot. Mint mondta, a fejezetek közötti átadás többek között kulturális intézményeket fog érinteni, illetve megszűnik az önállósága a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalnak, valamint a Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatalnak. A fejezeten belüli átszervezéseket azonnal elkezdik, a szakigazgatási szervek összevonását a következő év elejéig végzik el. Hozzátette, október elejéig áttekintik a rendőrség, a határőrség, a Rendőrtiszti Főiskola és a Nemzetvédelmi Egyetem feladatellátását, a racionalizálás lehetőségét. 2007. január elsejétől ismét megvizsgálják az állami feladatok rendszerét, a közszolgálati törvények módosítását pedig ugyancsak a jövő év elejéig javasolni fogják az Országgyűlésnek. Az átalakításokat összegezve Szilvásy György úgy fogalmazott, cél az állami feladatok csökkentése, kisebb ráfordítással nagyobb hatékonyság elérése. Nem lerombolni akarunk valamit, hanem jobbá tenni, fogalmazott a miniszter. Az államadósság csökkentésére fordítja majd a kormány azt a 200 milliárd forintot, ami a minisztériumi illetve államigazgatási épületek eladásából befolyik. Várhatóan napokon belül megjelennek az új kormányzati negyed kialakításával kapcsolatos közbeszerzési felhívások, a tárcák a tervek szerint 2008 második felében költöznek új, olcsóbb, modernebb irodákba.

 

Vissza a tartalomhoz

Európai Unió és tagországai

2006.01.02. Hír. A londoni metróállomások 15 százalékán nem tudtak megállni a szerelvények szilveszter és újév napján a személyzetet tömörítő szakszervezet sztrájkja miatt. A munkabeszüntetés oka a szolgálati beosztás megváltoztatása volt, ezt az új, 35 órás munkahét tette szükségessé.

2006.01.04. Hatszáz f ős leépítés várható a müncheni székhelyű HVB Banknál az informatika területén, közölte a Financial Times Deutschland. A leépítésre a német HVB csoport és az olasz UniCredito Italiano egyesülése után azért kerülhet sor, mert összevonják a HVB két informatikai vállalatát. Ez része annak az 1800 fős leépítési tervnek, amelyet az UniCredito hirdetett meg a 26 ezer főt foglalkoztató HVB megvásárlásakor.

2006.01.04. Hír. A különféle átképzésre és tanfolyamokra beíratottakkal együtt már meghaladja a 350 ezret az ausztriai munkanélküliek száma. Ez egy év alatt 3,1 százalékos növekedést jelent, azaz a megelőző évhez viszonyítva több mint 11 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma a múlt esztendő utolsó hónapjában, jelentette be az osztrák Munkaerőpiaci Szolgálat. A szolgálat elemzése szerint tavaly átlagosan több mint 290 ezer volt a munkanélküliek száma. A munkanélküliség növekedésével együtt azonban a foglalkoztatottak száma is bővült. Tavaly decemberben több mint 3,2 millió osztráknak volt munkája, ami 1,23 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi állapotokhoz képest, azaz egy év alatt több mint 39 ezerrel nőtt az állásban lévők tábora. E csoportban azonban jelentős arányt képviselnek a részmunkaidőben foglalkoztatottak.

2006.01.05. Januárban teszi közzé jelentését az Európai Bizottság az új tagállamokkal szemben alkalmazott munkavállalási korlátozásokról. Április 30-ig kell dönteniük a tagállamoknak, fenntartják-e a korlátozásokat. A magyar kormány szerint a teljes liberalizáció lenne indokolt. Az eddigi jelzések alapján Finnországban és Dániában lehet jelentős könnyítésekre számítani, az már biztos, hogy Németországban, illetve Ausztriában nem lesz nyitás. Ami a többi tagállamot illeti, Spanyol-, Olasz- és Görögországban is elképzelhető nyitás, de lehet, hogy ezek az államok egymáshoz igazítják viselkedésüket. A franciák egyelőre még nem nyilatkoztak. Belgiumban a kormánypárt a liberalizáció mellett áll, de erős a szakszervezeti elenlobbi.

2006.01.09. Az eddig az alacsony bérköltségszinttel taroló új uniós tagállamoknak változtatniuk kell versenypolitikájukon, mert a pozícióikat immár nem csak a még keletebbre fekvő vagy a távoli térségek munkaerődömpingje veszélyezteti. Lassan a fejlett nyugati államokban is rugalmasabbá válnak a munkaügyi viszonyok, ami a gyakorlatban többnyire alacsonyabb béreket jelent ugyanannyi vagy akár több munkáért. A német cégek panaszkodnak a kormánynak a munkaügyi reformok körében tanúsított lassúsága miatt, házon belül azonban tömegesen kötnek „ultrarugalmas” bérezési és munkaidő- beosztási megállapodásokat. Így lehetővé válik, hogy a jól képzett munkaerőt ismét versenyképes tényezőként vonják be a termelésbe, és – a többi térséghez képest még mindig magasabb bérek mellett – olyan hatékonyságnövekmény mutassanak fel, amely mellett fenntartható a nyereséges gazdálkodás. Ennek révén főleg az innovatív, tőke- és technológiaintenzív termelést lehet Németországban tartani. A változás azzal jár, hogy gyökeresen át kell értékelni a szakszervezetek szerepét és a bértárgyalások rendszerét. A váltás részeként a dolgozók megértik az egyéni alkalmazkodás és bérezési elbírálás szükségességét. Az érdekegyeztetés folyamatában erősen felértékelődik az üzemi tanácsok szerepe, miközben a szakszervezetek jelentősége lassan elenyészik. Bár a nagy, országos érdekképviseleti szervek továbbra is folytatnak országos bértárgyalásokat, ezek munkahelyi alkalmazásában azonban egyre inkább a kivétel válik a szabállyá. Korábban a szakszervezeteknek vétójoguk volt egy-egy vállalati bérfejlesztési kérdésben, hogy országos mértékben védeni tudják a vásárlóerőt, ez a jogosítvány azonban egyre inkább elméletivé válik. A vállalati vezetés egyre gyakrabban és nagy számban köt különalkukat a dolgozókat képviselő helyi üzemi tanáccsal, kivédve a továbbra is túlideologizált regionális vagy körzeti szakszervezeti fórumok akadékoskodását. Az új gyakorlat a – Németországban „Mittelstand” néven ismert – kis- és közepes vállalatoknál kezdett elterjedni, és becslések szerint a cégek közel háromnegyedében a különmegállapodások rendszere számít irányadónak. Technikailag a dolog részint a munkaidő rugalmas megállapításán, ennek részeként „időszámlák” és „munkaidősávok” alkalmazásán és a rugalmasabb bérezésen nyugszik, amellyel a korábbi, magas áron elszámolt túlórák rendszerének vetettek véget. Ebben a helyzetben egyértelműen a háttérbe szorulnak a szakszervezetek. Jürgen Peters, a közel hárommillió tagot tömörítő fém- és gépipari IG Metall vezetője szemlátomást küzd, amikor ismételten felszólítja a tagszervezeteket, hogy ragaszkodjanak az ágazati szintű bértárgyalások és -tarifák rendszeréhez. A teljes német szakszervezeti tagság létszáma ma már csak hétmillió fő; ez 40 százalékkal kevesebb, mint 15 évvel ezelőtt.

2006.01.09. Kisvállalkozásokba befektet ő állami tőkealappal és a társadalombiztosítás finanszírozásának átalakításával szeretné növelni az új munkahelyek számát Jacques Chirac. Utóbbi tervét a közgazdászok és a munkaadók részéről sok kritika érte. A kormányzat 2 milliárd eurós szuperalapot állítana fel a tőkepiacról felvett kölcsönökből. Az új pénzügyi instrumentum kockázati tőketársaságokban és egyéb, innovatív cégekbe fektető alapokban vásárolna részesedéseket. A szakértők szerint Chirac a német gazdaság gerincét adó Mittelstand franciaországi megfelelőjének a kialakulását szeretné elérni. Azért, mert ez az a része az üzleti szférának, amely a leginkább képes új állások létrehozására. Egy hasonló „szuperalap” egyébként már 1958 óta sikeresen működik az USA-ban. Chirac szeretné ha átalakítanák a jóléti rendszer finanszírozását, csökkentenék a munkabéreket terhelő tbjárulékokat, és a kieső bevételt a vállalati nyereségek adóterhének emeléséből pótolnák. Az elemzők szerint ez azoknak a cégeknek lenne előnyös, amelyeknél sok az élőmunka, de ezek jellemzően nem a modern ágazatok. A legfejlettebb technológiát alkalmazó vállalatoknak hátrányos lenne az új rendszer, mert náluk jellemzően nagy a nyereség és kisebb a bérköltség aránya a forgalomhoz képest. „Naivnak” és „leegyszerűsítőnek” nevezte a tbreform javaslatát a Neue Zürcher Zeitung szerint a francia munkaadók szövetségének (Medef) elnöke. A társasági nyereségadó Franciaországban (33,8 százalék) már most is jóval az eurózóna átlaga (30,3) felett van.

2006.01.09. Hír. Az elmúlt év utolsó három hónapjában folyamatosan 8,3 százalék volt a munkanélküliség a 12 tagú eurózónában. Ez a legalacsonyabb érték 2002 júliusa óta. Közgazdászok szerint várható volt a foglalkoztatás élénkülése az euró múlt évi 13 százalékos, dollárral szembeni gyengülése után. Ez versenyképesebbé tette az uniós termékeket az exportpiacokon.

2006.01.12. Munkabeszüntetést tartanak az olasz vasutasok január 12-én, csütörtökön reggel 9-től délután 5 óráig. Ez idő alatt az olasz vasútvonalakon járatkimaradásokra, késésekre kell számítani.

2006.01.17. Hír. Tegnap megbénult az élet a belga kiköt őkben, mert a dokkmunkások egynapos sztrájkot kezdtek, hogy így tiltakozzanak a kikötői szolgáltatások liberalizálását célzó EU-tervezet ellen, amelyről e hét szerdán szavaz majd az Európai Parlament. A tervezet a jelenleginél nagyobb versenyt engedélyezne a különböző kikötői tevékenységeknél, így a hajóvontatásnál, a révkalauzi szolgáltatásoknál, s a hajók ki- és berakásánál. A dokkmunkások főleg azt ellenzik, hogy ez utóbbi tevékenységet a szöveg bizonyos esetekben maguknak a hajóstársaságoknak is lehetővé tenné. Az EU-bizottság egyszer már, 2003-ban beterjesztett egy ilyen szövegjavaslatot a parlament elé, de az elutasította azt. Ezzel egyidőben, Strasbourgban, az Európai Parlamentnél hatezren demonstráltak ugyanezzel a céllal, a tüntetést vízágyúkkal és könnygázzal oszlatták szét. A sztrájk alatt a hajók befuthatnak a belga kikötőkbe, de a ki- és berakás szünetel, közölte a legnagyobb belga szakszervezet, a CSC egyik szóvivője. A munkabeszüntetés miatt Antwerpen dokkmunkásai teljesen leállították a munkát. Hasonló a helyzet Belgium második legnagyobb kikötőjében. Tegnap ugyancsak sztrájkoltak a görög és a francia kikötői munkások is, Pireusz és Theszaloniki kikötőiben már éjszaka megkezdődött a munkabeszüntetés. A franciaországi Marseille-ben a logisztika és a javítás területén dolgozó szinte minden kikötői alkalmazott sztrájkba lépett. Le Havre-ban a kikötői igazgatás legtöbb alkalmazottja szüneteltette a munkát, Bordeaux-ban pedig csak azokat a hajókat szolgálták ki, amelyekhez nem volt szükség kikötői daruk használatára.

2006.01.18. Hír. A négy visegrádi EU-tagállam és Szlovénia szocialista EP-frakciójának vezetője sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az Európai Parlament keretei között erőfeszítéseket tesznek a munkavállalók szabad áramlását korlátozó intézkedések megszüntetéséért. Idén májusban jár le a munkaerő szabad mozgásának gátat szabó átmenet első kétéves időszaka, és nem árt mérleget készíteni. A visegrádiak elfogadhatatlannak tartják, hogy a régi tagállamok válogassanak az újak munkaerejéből, és bizonyos hiányszakmák képviselőit csábítgatják, miközben másokat kirekesztenek. Tabajdi Csaba EP képviselő leszögezte, hogy a visegrádiak lobbizása azt szolgálja, hogy az EU négy alapértéke közül ne csak kettő, az áruk és a tőke szabad áramlása valósuljon meg, hanem a munkavállalók és a szolgáltatások is akadálytalanul eljuthassanak valamennyi tagállamba. A szolgáltatási irányelv körül is viták dúlnak az Európai Unión belül.

2006.01.18. A múlt év végi zavargások idején tett ígéretének megfelel ően látványos foglalkoztatásjavító intézkedéseket jelentett be a francia miniszterelnök. Villepin megengedhetetlennek nevezte a fiatalok körében mért 23 százalékos
– a szakképzetlen fiatalok körében egyenesen 40 százalékos – munkanélküliséget. A bejelentett intézkedések legfőbb pontjaként három évre szóló járulékmentességet kap minden olyan cég, amely hat hónapnál hosszabb ideje állás nélkül lévő fiatalt vesz fel. Korábban ilyen kedvezmény csak a 20 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozásoknak járt. A további kedvezmények sorából kiemelhető, hogy a 26 év alattiak felvétele esetén két év lesz a próbaidő hossza a jelenlegi hat hónap helyett. Ez azt jelenti, hogy a munkaadó számára hosszabb időszak áll rendelkezésre, amelynek során különösebb nehézség nélkül elbocsáthatja a fiatal munkavállalót, akit viszont ilyen esetben már négyhavi munkában töltött idő után megillet a munkanélküli segély. A kétéves próbaidő után a betöltött munkahely automatikusan teljes védettséget élvező státussá alakul át. Ezenkívül az időszakos munkavégzés megítélését közelítik az állandó munkavállaláséhoz, mind a teljes, mind a részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében. A kormány rendelete értelmében vége lesz annak, hogy a gyakornokokat hosszú ideig ingyen dolgoztatták, mert a jövőben már három hónap után fizetést kell adni nekik. A kormány külön gondot fordít az idősebb munkanélküliek felvételére, mert úgy véli, az állástalanság problémáját a korfa két végén egyszerre megragadva kell leküzdeni. A nyugdíjrendszernek megóvását az új rendelkezések a továbbfoglalkoztatás és a nyugdíjazás utáni munkavégzés ösztönzésével kívánják elősegíteni.

2006.01.19. Csütörtökre 24 órára megbénul az olasz légi közlekedés, kettős sztrájk miatt. Egy teljes napon át sztrájkolnak az Alitalia légitársaság utaskísérői és ezzel egy időben tíz órától 18 óráig az Alitalia pilótái, a földi személyzet és a forgalmi irányítók is beszüntetik a munkát. Az olasz közlekedési miniszter megpróbálta letiltani az újabb sztrájkot, sikertelenül. Az Alitalia összesen 74 járatot töröl, 26 olaszországit és 48 nemzetközit, szombaton pedig máris újabb sztrájk következik, a milanói repülőtér irányítótornyainak dolgozói sztrájkolnak 12 és 16 óra között. Légisztrájk lesz január 30-án is, miközben a jövő héten, január 26-án, este 21 órától az olasz vasutasok 24-órás sztrájkja kezdődik és februárban sem lesz jobb a közlekedési helyzet, mert a szakszervezetek újabb sztrájkokat hirdettek meg.

2006.01.19. Hír. Németország orvosainak nagy része sztrájkol. Berlinben lényegében csak a sürgősségi ellátás zajlik. A fővárosban tömeges demonstrációra kerül sor, a praktizáló doktorok soha nem tapasztalt egységben lépnek föl az állami, a kormányzati előírások ellen. A tiltakozók, sokallják a papírmunkát, véleményük szerint a gyógyítás rovására megy. Kifogásolják továbbá, hogy a regisztrációba vett páciensektől 10 eurót kell mindig kérniük. Ez a betegeket is zavarja, az államnak viszont összességében ez komoly plusz bevételt jelent. Mindenestre a praxisdíj bevezetése óta csökkent az orvosok forgalma és valójában ez a forgalom visszaesés a német doktorok fő gondja. A berlini magánrendelők egyharmadát csőd fenyegeti.

2006.01.23. Hír Támadást intézett a francia kormány ellen a Medef munkaadói szövetség elnöke. Laurence Parisot a gazdaság fejlődése szempontjából károsnak, ráadásul következetlennek is nevezte Chirac elnök azon tervét, amely szerint csökkentenék a bérekre kivetett társadalombiztosítási járulékokat, és a kieső bevételt a vállalati nyereségek fokozott megadóztatásából pótolnák. Az álláshelyek bővítését célzó terv Parisot szerint azokat a cégeket érintené súlyosan, amelyeken a gazdaság jövőbeni növekedése alapul, miközben a kisebb nyereséget termelő, ugyanakkor több alkalmazottat foglalkoztató cégeknek kedvezne. A Medef elnöke azt is kifogásolja, hogy Chirac módosítani szeretné a munkaadók és a szakszervezetek között 2003-ban létrejött szakképzési megállapodást. Ez szerinte megkérdőjelezi a jogbiztonságot.

2006.01.24. Hír. Tegnap is sztrájkok voltak az Alitalia olasz légitársaságnál, legkevesebb két és félszáz járat törlését jelezte a római repülőtér információs szolgálata. Vasárnap még úgy nézett ki, hogy hétfőn nem folytatódik a múlt héten több napig zajló sztrájksorozat, mert a légitársaság szakszervezete a szerdára tervezett kormánytanácskozásig szüntet rendelt el az akcióban. A hírek szerint azonban a szakszervezet felhívása nem volt "meggyőző" az Alitalia személyzete számára. A múlt héten kiújult sztrájkok miatt már félezer közelében van már a nem indított és fogadott járatok száma. Roberto Maroni olasz szociálisügyi miniszter hétfői nyilatkozatábanarról beszélt, hogy az Alitalia csődbe rohan a sztrájkoktól és ezért a szakszervezetek viselik majd a felelősséget. Számítások szerint egy sztrájknap 20 millió euró körüli összeggel növeli a társaság kiadásait. Az Alitalia vasárnap mintegy 120 járatát törölte a földi személyzet részleges munkabeszüntetése miatt, miközben a szakszervezetek beleegyeztek abba, hogy elhalasztják a hétfőre meghirdetett általános sztrájkot. A szakszervezeti vezetők vasárnap azt követően határoztak, hogy nem tartják meg a hétfőre tervezett 24 órás sztrájkot, miután ígéretet kaptak, hogy szerdán fogadja őket a kormány illetékese, akikkel megtárgyalják az Alitalia tervezett szerkezetátalakítását, ami nem utolsó sorban létszámleépítéssel is jár. Elsősorban ez utóbbi kényszerlépésekkel kapcsolatosak az újabb munkabeszüntetések. Eközben már második napja tartott a földi személyzet egy részének a munkabeszüntetése, ami miatt szombaton az Alitalia 66 járatot törölt. Berlusconi olasz miniszterelnök hétfőn arról beszélt, hogy nehéz feladatnak látszik az Alitalia privatizálása, mert kormánykoalíciójában sokan ellenzik. Tavaly novemberben egymilliárd eurós tőkeemeléssel sikerült az állami részesedést 49,9 százalékra csökkenteni, de még mindig nagy a kormányzat súlya - a veszteséget halmozó - társaságban. Ha kevesebb sztrájkra kerülne sor az Alitáliánál, akkor jobb lenne a társaság helyzete, tette hozzá.

2006.01.25. Holnap este kezdődik az olasz vasutassztrájk.

2006.01.25. A cseh szociáldemokraták, választási gy őzelmük esetén egyharmadával csökkentenék a jelenleg 8,9 százalékos munkanélküliséget 2010-ig, jelentette ki Jirí Paroubek kormányfő. A terv lényege, hogy a teljes foglalkoztatást részfoglalkoztatássá alakítanák át, ahol csak lehetséges. Így azok, akik egész napos (heti 40 órás) munkahelyüket hajlandóak lennének félnapos állásra redukálni, azaz részfoglalkoztatásra változtatni, 2210 korona (19 200 forint) jövedelemkiegészítést kapnának. Az így felszabaduló félnapos állást pedig régóta munkára várókkal töltenék be.

2006.01.25. Áprilistól rugalmas munkaidő-beosztással dolgozhatnak az Európai Bizottság tisztviselői. A már régóta meglévő belső igény a munkaidő egyéni beosztására és az otthon végzett munkára hamarosan megvalósulhat. A kötelező hivatali órák 9.30–12.30 és 14.30–17.00 között lennének.

2006.01.26. A kórházakat, a közútkarbantartást, a szemétszállítást és egyéb kommunális szolgáltatásokat is érintené februártól az a sztrájk, amelyről a napokban akar végső döntést hozni a német szolgáltatóágazat szakszervezete aVerdi és a közalkalmazottakat tömörítő Dbb. Az 1992 óta legnagyobb ilyen jellegű munkabeszüntetéssel elsősorban a munkaidő 38,5-ről 40 órára való meghosszabbítása ellen akarnak tiltakozni a közalkalmazottak.

2006.01.26. Egy hét után tegnap befejeződött az Alitaliánál tartó sztrájk. Az olasz kormány bekapcsolódott a vállalat vezetésével folytatott tárgyalásokba.

2006.01.31. Hír. Tegnap délben mintegy 2200 cseh gyógyszertár 90 százaléka bezárt, s csak a kórházakban lévők maradtak nyitva. A gyógyszerészek az egészségügyi miniszter azon januári rendelete ellen tiltakoztak, amely 32-ről 29 százalékra csökkentette a gyógyszerek árrését. A kamara elnöke azt nyilatkozta, nem az árrés csökkentése ellen tiltakoznak, hanem a miniszter politikája ellen, mert az nem teszi lehetővé, hogy kisebb településeken is legyen gyógyszertár.

2006.02.02. Hír. Németországban a koalíciós kormányprogramban szerepl ő dátumnál korábban, 2012 és 2029 között fokozatosan 67 évre emelik a nyugdíjkorhatárt. A német munkaerőpiacon az ötven év felettiek állásgondokkal küzdenek, a kormány hiába ígéri, hogy segíti az elhelyezkedésüket, a vállalatokat egyelőre nehéz meggyőznie erről - különösen, amikor a fiatalok körében is tetemes a munkanélküliség. Így az sincs kizárva, hogy a valódi nyugdíjba vonulás, ez ma 59-60 év, a jövőben sem változik, csupán a nyugdíj összege csökken majd annak függvényében, hogy az érintettek mennyivel kevesebb évet dolgoztak a követeltnél. Németországban az utóbbi ötven évben öt évvel nőtt a várható élettartam, míg a munkával töltött évek száma négy-öt évvel csökkent.

2006.02.02. Hír. Figyelmeztet ő sztrájkot tartottak szerdán Alsó-Szászországban a közszolgálati-közületi dolgozók, de nem kizárt az országos sztrájk sem, amelyre 1992 óta nem volt példa Németországban a közszolgálati-közületi szférában. Legkevesebb tízezer ember szüntette be a munkát a tartományban. A zúgolódás azért tört ki, mert tartományi és alacsonyabb szinten a munkaadók a heti munkaidőt 38 és fél óráról 40 órára akarják emelni, béremelés nélkül.

2006.02.06. Kiterjedt sztrájk kezd ődik ma a baden-württembergi helyi önkormányzatok által üzemeltetett intézményekben. A Verdi szakszervezeti szövetség sztrájkfelhívását száz érintett baden-württembergi intézmény szakszervezeti tagjainak 95 százaléka szavazta meg. A sztrájk során óvodák, kórházak bénulhatnak meg, szünetel a szemétszállítás. A tiltakozók azt szeretnék elérni, hogy az önkormányzatok ne emeljék a heti munkaidőt 38,5 óráról 40 órára, mert az szerintük tízezer alkalmazott elbocsátását eredményezné a 10,7 millió lakosú dél-német tartományban, s ha most elfogadnák a munkaidő emelését, akkor nemsokára jön a 42 órás munkahét is. A munkaadó önkormányzatok azzal érvelnek, hogy naponta csupán 18 perccel hosszabbodna a munkával töltött idő, s ez elkerülhetetlen, tekintettel a kényszerű költségvetési megszorításokra. (A dél-német tartományban kétszázhúszezer közalkalmazottat foglalkoztatnak.) A munkabeszüntetés meghatározatlan időre szól. A szakszervezeti tagok Alsó-Szászországban és Hamburgban is szavazni kezdtek a munkabeszüntetésről (itt 115 ezer közalkalmazott van), az eredmény péntekre lesz meg. E héten további tartományokban indul a voksolás, és a Verdi azt tervezi, hogy jövő hétfőn az ország egészére kiterjedő sztrájk kezdődik. A frontok a hét végén megmerevedni látszottak a munkaadók és az alkalmazottak képviseletei között.

2006.02.08. Hír. Tegnap a munkaer őpiaci reform legújabb fordulója ellen tüntettek a szakszervezetek és a diákok Párizsban és több francia nagyvárosban. Az elbocsátásokat – egyúttal pedig a munkaerő-felvételt is – megkönnyítő törvény tervezetét tegnap vitatta meg a nemzetgyűlés. A jogszabállyal a kormány a tavalyi zavargásokat kiváltó feszültségeket szeretné enyhíteni.

2006.02.08. A nyolc új közép- és kelet-európai tagállam polgárainak szabad munkavállalását gátló korlátozások teljes föloldását szorgalmazza az Európai Bizottság egyik nyilvánosságra került jelentése. A korábbi aggályokkal ellentétben a bővítés óta eltelt bő másfél évben nem indult meg az előrejelzett tömeges népvándorlás Európa keleti feléből a nyugatiba. Adatok igazolják, hogy a munkaerőpiacát megnyitó Írország, Nagy-Britannia és Svédország csak nyert azzal, hogy beengedte a friss tagállamok munkavállalóit. Javult a gazdasági teljesítményük, de az enyhe növekedést regisztráló Svédországot kivéve, még a munkanélküliek száma is számottevően csökkent. A brüsszeli Bizottság szerint semmi sem indokolja a tagfelvételkor bevezetett korlátozások fenntartását, föloldásuk viszont bizonyítottan jótékonyan hat a gazdaság, a versenyképesség erősödésére.

2006.02.10. Egyre valószín űbbnek tűnik, hogy valamilyen formában országos minimálbér-szabályozást vezetnek be Németországban. A szociáldemokrata pártelnök után a napokban az alkancellár, munkaügyi miniszter is határozottan tiltakozott az egyes ágazatokban tapasztalt 2,5-3 eurós órabérek ellen. A munkaügyi miniszter azt ígéri, még az idén előterjesztik az erre vonatkozó törvényjavaslatot. Jelenleg Németországban csak néhány iparágban létezik törvényesen rögzített minimálbér, a többi szakmában az ágazati kollektív szerződés tartalmazza a munkafeltételeket. Egyre több vállalatnál fordul elő, hogy a gazdasági helyzet miatt módosítják a tarifális feltételeket, ráadásul sok cég eleve nem is írja alá az ágazati kollektív szerződést. Ebben a helyzetben került a politikai figyelem középpontjába az országosan kötelező minimálbér kérdése. A Baloldali Párt 8 eurós órabért követel, míg a koalíciós pártok közül az SPD egyelőre nem beszélt konkrét összegről, a konzervatívok pedig eleve szkeptikusak a minimálbérrel szemben csakúgy, mint a munkaadók. A DGB szakszervezeti szövetség elnöke, támogatja a minimálbér bevezetését. Szerinte óránként 7,50 euróban kellene rögzíteni azt, amely nagyjából azonos a nagy-britanniai szinttel.

2006.02.11. Hír. A finn kormány megegyezett a szakszervezetekkel, hogy május elsejétől megnyitja munkaerőpiacát az új tagállamok állampolgárai előtt, jelentette be pénteken Csizmár Gábor munkaügyi miniszter.

2006.02.13. Az Electrolux vezérigazgatója a hétvégén „visszavonhatatlannak” nevezte a nürnbergi AEG-gyár bezárásáról szóló döntést, egyúttal az IG Metall szakszervezeti szövetséget téve felelőssé a bezárásért. Szerinte ha az ágazati szakszervezeti szövetség annak idején áldását adta volna a vezetés megszorító intézkedéseire, akkor most az üzemet nem kellene bezárni. A svéd Electrolux cég nürnbergi gyáregysége 1700 embert foglalkoztat. Az anyacég tavaly közölte, hogy költségmegfontolások miatt 2007-ben bezárja a gyárat, a termelést áthelyezi Lengyelországba, illetve Olaszországba. Az Electrolux csoport 43 gyártóegysége közül 16 már alacsony költségű országban működik. Straberg egyúttal felszólította az IG Metallt, hogy ne halogassa tovább a bezárás szociális vonzatairól történő megállapodást. A vezetés ajánlata szerint a dolgozók mindegyike átlagosan 60 ezer eurós végkielégítést kapna, ez az Electroluxnak mintegy 100 millió eurós kiadást jelentene. Az IG Metall ennek négyszeresét, 400 millió euró kifizetését követeli átképzési támogatásként, illetve végkielégítésként.

2006.02.14. Hír. Már kilenc német szövetségi államban sztrájkolnak a közszféra dolgozói. Bajorországban a legsúlyosabb a helyzet, itt az utóbbi napok nagy havazásai után sztrájkba léptek a közterületfenntartó vállalat hóeltakarítói is. Tizennégy éve ez a legnagyobb sztrájkhullám a német közszférában, a szakszervezetek 40 ezer résztvevőre számítanak. Frank Bsirske, a Verdi elnöke szerint eddig közel húszezren csatlakoztak a több mint egy hete kezdődött sztrájkhoz.

2006.02.16. Hír. Három kisebb francia szakszervezet – a CFE-CGC, a CFTC és a Force Ouvriere – megállapodást kötött az acélipari munkáltatókkal. Ennek értelmében az alkalmazottakat a 35 órás munkahéten felül megengedett évi 220 munkaórán túl is lehet foglalkoztatni, átlagon felüli bérért. Ez az első ágazati megállapodás a munkaidő kiterjesztésére azóta, hogy a 2004-ben elfogadott törvény lehetővé tette a 35 órás munkahéttől való tárgyalásos eltérést. Az acéliparban a munkaidő-változás elfogadásának a Financial Times szerint az ágazaton messze túlmutató hatása lehet, amennyiben az alvállalkozók és az iparág szolgáltatói egyszerűen kénytelenek lesznek követni a példát. A megállapodás életbelépése azonban még bizonytalan, mivel az aláíró három szakszervezet az acélipari dolgozóknak csak a töredékét képviseli.

2006.02.22. Hír. Tegnap Brüsszelben az Európai Bizottság elnöke José Manuel Barroso, megnyitotta a munkavállalói mobilitás európai évét és bejelentette, hogy 750 ezer új álláslehetőséghez juthatnak hétfőtől kezdve az európai állampolgárok. A szabad álláshelyekről szóló információhoz az europa.eu.int/eures honlapon lehet tájékozódni. Úgy tervezik, hogy a felkínált munkahelyek száma hamarosan eléri az egymilliót. Külön tájékozódhatnak lehetőségeikről az új tagállamok állampolgárai, akikre még ideiglenes korlátozó jogszabályok érvényesek. A honlap lehetőséget ad arra, hogy a külföldön munkát keresők itt közzétegyék életrajzukat, és a külföldi képzésekről tájékozódjanak.

2006.02.24. Miután a kormánnyal folytatott béremelési tárgyalások nem vezettek eredményre, háromnapos figyelmeztető sztrájkba kezdtek Horvátországban az állami hivatalnokok, köztük a belügyminisztérium alkalmazottai és az igazságszolgáltatás, valamint más állami intézmények dolgozói, a rendőrök és vámosok. Az akcióban részt vevő rendőrök és más állami alkalmazottak közlésük szerint munkalassító sztrájkot fognak tartani, azaz aprólékosabban ellenőrzik a határátkelőkön az utazókat és a gépkocsikat.

2006.02.28. Egyre élesebb viták zajlanak Németországban a minimálbér bevezetéséről. A szociáldemokrata frakcióvezető 7,50 eurós kötelező legkisebb órabért javasolt a múlt héten, ez megegyezik a szakszervezeti szövetség korábbi javaslatával. A Handelsblatt értesülései szerint a nagykoalíciós kormány 6 euró körüli összegről vitázik. A német munkaadói szövetség (BDA) elnöke szerint, a kevésbé jól fizetett álláskategóriákban a minimálbér bevezetése a munkanélküliség emelkedését vonná maga után. Az elnök szerint jelenleg 1,3 millióan dolgoznak teljes munkaidőben óránként 6 eurónál kevesebb fizetésért, így a minimálbér ezeknek az állásoknak „egy részét megsemmisítené”. A vagyonvédelmi cégek nem félnek a várható rendelkezéstől, noha sok alkalmazottjuk óránként 5 eurónál is kevesebbet keres. Ha differenciáltan, régiónként és ágazatonként eltérő mértékben határozzák meg, akkor együtt lehet élni a minimálbérrel, „de itt a politikának a szakmai szervezetekre kellene hagyatkozni”, nyilatkozta az őrző-védő cégek német szövetségének elnökét. Nehezebb a helyzet a fodrászoknál, ahol az új tartományokban néhol még a 3 eurót sem éri el az óránkénti kereset. Az ő szakmai szövetségük élesen ellenzi a minimálbér ötletét. A német munkaügyi miniszter szerint viszont nem is a bért, hanem egyfajta minimális életszínvonalat kellene garantálni, ennél már az adókat és a szociális juttatásokat is figyelembe lehetne venni. Edmund Stoiber bajor miniszterelnök szerinte félő, hogy a minimálbér bevezetése, csak újabb állások külföldre telepítését eredményezné. Több szakértő pedig arra figyelmeztet, hogy a minimálbér helyett sokkal hatékonyabb eszköz lenne a képzetlen munkaerő foglalkoztatására a „kombibér” (vagyis a munkaadó által adott fizetés állami kiegészítése), ennek bevezetéséről szintén régóta vitáznak a pártok. A vita még Ausztriára is átterjedt. Ott jelenleg nincs törvényileg meghatározott minimálbér, de az országos szintű kollektív bértárgyalások évente és ágazatonként rögzítik a kifizethető legkisebb bért. A kormánykoalíciót vezető ÖVP munkástagozata most havi 1000 eurós minimálbért ajánl, ennél jelenleg 49 ágazatban lehet kevesebbet is fizetni.

2006.02.28. A bérekkel kapcsolatos nagyobb engedményekre szólította fel az olasz szakszervezeteket Marco Tronchetti Provera, a Telecom Italia elnöke. Elmondta, hogy a választások után a kormánynak csökkentenie kell a béreket, és arra kell összpontosítania, hogy ismét versenyképessé tegye az olasz gazdaságot. „Bár az olaszok alapvetően sokkal rugalmasabbak az európai átlagnál, mégis nekünk vannak a legszigorúbb munkatörvényeink”, hívta fel a szakszervezetek figyelmét Tronchetti.

2006.02.28. A 2007 és 2013 közötti uniós büdzsében elkülönített forrás segíti majd a nagyobb vállalati átszervezések miatt állástalanná vált dolgozók átképzését és munkához jutását. A globális kiigazítási alap felállításáról az Európai Tanács decemberben döntött, előkészítésével az Európai Bizottság foglalkozik. Az alap működésével kapcsolatos legújabb terveket José Manuel Barroso bizottsági elnök és Vladimír Spidla foglalkoztatási biztos fogja ismertetni. Az új eszközt azokban az esetekben lehet majd igénybe venni, amikor egy-egy vállalati átszervezésnek uniós szinten jelentkező hatása van, amely a létező keretek között nem kezelhető. Összegét tekintve a bizottság eredeti elképzelése a 2007 és 2013 közötti időszak egészére 11,3 milliárd euróról szólt. Brüsszel tavaly áprilisban még úgy számolt, hogy felállítanának egyrészt egy évi egymilliárd eurós központi alapot, a tagállamokat pedig rávennék, hogy a felzárkóztatásra kapott EU-pénzek maximum egy, a versenyképességi támogatások pedig akár három százalékát különítsék el a nagyszabású leépítések hatásának enyhítésére. Brüsszel több pénzt fordítana a szociális párbeszéd erősítésére is, amelyet a változásokra való felkészülés legjobb módjának tart.

2006.03.01. Hír. Négyórás figyelmeztet ő sztrájkot tartott a két legnagyobb görög szakszervezet, tiltakozásul a konzervatív kormány munkaügyi reformja és privatizációs tervei ellen. Athénban leállt a tömegközlekedés és szünetelt 12 belföldi repülőjárat, bezártak a bankok.

2006.03.01. Hír. Figyelmeztet ő sztrájkot hirdetett mára Németország legnagyobb szakszervezete, az öt százalékos fizetésemelésért küzdő IG Metall, közölte a BBC. Az első áldozat a DaimlerChrysler egyik gyára, de a munkabeszüntetés elérheti a Porsche és a Bosch üzemeit is. A sztrájk keretében a munkások egy pár órára leteszik munkaeszközeiket, de a termelést nem állítják teljesen le. A 3,4 millió tagot számláló IG Metall 5 százalékos fizetésemelést és a munkaidő garantálását kéri, ugyanis egyre több német állam akarja 40 órára emelni a jelenleg 38,5 órás heti munkaidőt. A DaimlerChrysler badenwürttembergi gyárában több mint ezren sztrájkolnak. A sindelfingeni DC gyár éjszakai műszakjának többszáz dolgozója fáklyás felvonulást tartott a gyárkapu előtt. A tüntetők egyebek között követelték, hogy óránként továbbra is öt perc pihenőt tarthassanak a futószalagoknál és a darabbéres munkahelyen foglalkoztatottak egyaránt, és további három perc járjon szükségleteik elvégzésére. Erich Klemm, a DC üzemi tanácsának elnöke kijelentette: a világ összes modern autógyárában van pihenőidő a futószalagoknál. Ez az intelligens munkaszervezés elengedhetetlen része, nem a múlt relikviája. Bérmegállapodás nem képzelhető el anélkül, hogy ne szülessen megállapodás ebben a kérdésben. A szakszervezet arra számít, hogy a hét folyamán több tízezer foglalkoztatott szünteti be a munkát átmeneti időre.

2006.03.02. Hamburgban több mint két hétig tartó munkabeszüntetés után abbahagyták sztrájkjukat a közületi-közszolgálati szektorban dolgozók, miután a munkaadók és a szakszervezet között szerdán kompromisszumos megállapodás született. Hamburg kiesése után is még kilenc német tartományban tart az életet ugyan nem megbénító, de néhány kellemetlenséget okozó sztrájk. Elsősorban az egyre halmozódó háztartási szemét okoz gondot. Hamburgban két hete nem ürítették ki a kukákat, a hamburgi köztisztasági hivatal 30 ezer tonnára becsüli az el nem szállított hulladék mennyiségét. Egy szóvivő szerint két hétig tart majd, amíg mindent eltakarítanak. A hamburgi kompromisszum értelmében a fizetési besorolás és az életkor alapján határozzák meg a munkaidőt, s számít az is, hogy az illető gyereke 12 évesnél idősebb, vagy fiatalabb. Bizonyos besorolású foglalkoztatottaknak például 39 órát kell majd dolgozniuk, ha 50 évnél fiatalabbak és nincs 12 évnél fiatalabb gyerekük. A hamburgi megállapodást nem tekintik modellértékűnek. A kötővárosban hatezer ember követeléséről volt szó, Baden-Württembergben 220 ezer nevében akar a szakszervezet megállapodást kiharcolni. Baden-Württembergben a frontok ismét megmerevedtek, s az ágazat dolgozóit képviselő Verdi, a munkabeszüntetés kiterjesztését helyezte kilátásba.

2006.03.03. Az Európai Bizottság egyévi, legfeljebb 500 millió eurós globalizációs kiigazítási alap felállítását javasolja a tömeges elbocsátások áldozatainak megsegítésére. Az alapból évente maximum 50 ezer dolgozó juthat támogatáshoz, akár 18 hónapon keresztül. Az alap akkor vehető igénybe, ha egy vállalattól az EU-átlag feletti munkanélküliséggel sújtott régióban, vagy egy a régiós foglalkoztatás minimum egy százalékát adó szektorban legalább ezer embert bocsátanak el egyszerre. Az érintettek munkahelykereséshez, átképzéshez, önálló vállalkozás elindításához is kaphatnának segítséget.

2006.03.07. Tovább foglalkoztatná az id ősebb munkavállalókat a német munkaügyi miniszter. Franz Müntefering 50 plus névre keresztelt programját holnap tárgyalja a szövetségi kabinet. Az 50 plus nem új foglalkoztatás-serkentő megoldásokat tartalmaz, hanem a már meglévő támogatási módokból állít össze egy csomagot. A politikus élesen kritizálta a nagyvállalatok humánpolitikáját. Noha 2004-re 59-ről 60,8 évre nőtt a nyugdíjba vonulók átlagéletkora, az aktív lakosság mindössze 42 százaléka volt idősebb 55 esztendősnél, és csupán egyharmaduk maradt 65 éves koráig munkában. Müntefering szerint ez nem elegendő egy olyan társadalomban, ahol a lakosság egyre nagyobb része egyre hosszabb ideig él nyugdíjasként, miközben a járulékfizetők száma csökken. A miniszter ezzel kapcsolatban rója fel a nagyvállalatoknak, hogy viszonylag korai nyugdíjazásaikkal a szociális rendszert terhelik, és foglalkoztatási politikájuk költségeit másokkal fizettetik meg. Az elképzelés szerint a járulékokon, költségvetési eszközökön és magán-előtakarékosságon kívül az idősebbek foglalkoztatása is hozzá kell járuljon a német nyugdíjrendszer működtetéséhez. A csomag többek között járulékfizetési kedvezményt biztosítana olyan munkaadóknak, akik 50 év feletti munkanélkülieket alkalmaznak. Az 50 plus program keretében az 52 év felettiekre vonatkozó felmondási szabályokat is EU-konformmá alakítanák. Az Európai Bíróság szerint a hatályos német törvény vét az életkor alapján történő diszkrimináció tilalma ellen, amikor a munkavállaló éveinek számát tekinti egyedüli kritériumnak az elbocsátás elleni védettség csökkentésére.

2006.03.08. Hír. Tegnap a francia kormány a munkaer ő-piaci reformokkal szemben második megmozdulással kényszerült szembesülni. A tiltakozás jobbára a fiatal korosztályokra és az oktatási intézményekre korlátozódott, a közlekedésben, a közigazgatásban és más szektorokban alig volt foganatja a mozgósításnak. A konfliktus középpontjában foglalkoztatási reformok állnak. A rendelkezés elfogadtatásakor a kormány arra számított, hogy a felduzzadt lakosságú külvárosokban a fiatalokat munkához tudja juttatni, legalább átmeneti időre. A számítások szerint ezzel az intézkedéssel legalább a jövő évi elnökválasztásokig csillapítani lehetett volna a tavaly év végén nyílt lázadásba torkolló elégedetlenséget. Az új munkajogi törvény ellen már volt egy országosnak szánt megmozdulás február 21-én, de nagyon kevesen vettek rajta részt. A tegnapi tiltakozó napra 160 megmozdulást jelentettek be. Több helyen sztrájkot jeleztek előre az érdekképviseletek, a legnagyobb hatásúnak szánt vasúti munkabeszüntetés azonban gyérre sikeredett, és a nagyvárosi tömegközlekedés is normális munkarend szerint működött.

2006.03.10. Május elsejét ől a magyar munkavállalók Spanyolországban is korlátozás és munkavállalási engedély nélkül vállalhatnak munkát. A spanyolok megnyitják munkaerőpiacukat az Európai Unió összes új tagországának munkavállalói előtt, hogy ki tudják elégíteni az alacsony hazai népszaporulat és a társadalom elöregedése miatt folyamatosan növekvő munkaerőigényt.

2006.03.14. Hír. Franciaország fokozatosan és korlátozottan, de megnyitja munkaerőpiacát az Európai Unió új, keleti tagjai előtt, jelentette be Dominique de Villepin francia miniszterelnök. A feloldás kezdetben csak olyan szakmákra vonatkozik, amelyekben nehéz munkaerőt találni, a könnyítések formáját a kormány még megvitatja a szociális partnerekkel. A francia szakszervezetek majdnem mindegyike amellett foglalt állást, hogy azonnal oldják fel az átmeneti korlátozásokat.

2006.03.14. A finn kormány azt javasolta a helsinki parlamentnek, hogy május 1-jét ől nyissa meg a finn munkaerőpiacot nyolc új EU-tagállam, valamint Bulgária és Románia munkavállalói előtt. A kormány számít a jóváhagyásra annak ellenére, hogy az országban az európai átlagnál magasabb, majd tízszázalékos a munkanélküliség. A finn munkaügyi miniszter nyilatkozata szerint a finn foglalkoztatáspolitikai helyzet átlátható, a feketegazdaság jelentéktelen. Zavart az okozott, hogy a kelet-közép-európai munkavállalók kiküldött dolgozókként jelentkeztek be, mivel ezekre a szolgáltatásokra nem vonatkozott a korlátozás. Elsősorban az építőiparban, a mezőgazdaságban, az egészségügyben dolgoznak külföldiek. Jövedelmükbe, munkahelyi helyzetükbe a finn hatóságok nemigen nyertek betekintést.

2006.03.16. Hír. Februárban 13 éve nem tapasztalt mértékben, 14 600 fővel emelkedett az egy hónap alatt először munkanélkülisegélyért jelentkezők száma Angliában. A februári növekménnyel 919 700-ra nőtt a brit munkanélküliek száma.

2006.03.16. Ma meghatározatlan ideig tartó sztrájkot kezdenek a német tartományi kórházak és egyetemi klinikák orvosai. Az érdekképviseleteket egybefogó Marburger Bund (MB) célja 30 százalékos béremelés elérése. A sürgős eseteket a hét végi ügyelet rendje alapján látják el a megmozdulás alatt. Az MB szerint a munkaidő meghosszabbításával, a kifizetetlen túlórákkal, illetve az üdülési és karácsonyi jutalom megkurtításával az orvosok jövedelme több mint 30 százalékkal csökkent. Az orvosok csak a díjazás növelése fejében fogadnák el a munkahét meghosszabbítását, ám a tartományi munkaadók erről hallani sem akarnak. Ha teljesül a 30 százalékos követelés minden német klinikai orvos esetében, az hárommilliárd eurós többletköltséget jelentene szövetségi szinten. Eközben a 40 órás munkahét elleni öt hete tartó közalkalmazotti munkabeszüntetés is tart. A megmozdulást irányító Verdi szakszervezet legutóbb közvetítő beiktatását javasolta a tárgyalásokon, ám ezt a CDU-vezetésű tartományok elutasították. A Verdi az SPD vezette államokkal kötendő különalku lehetőségét is felvetette.

2006.03.16. Hír. Tegnap rendkívüli kormányülést hívott össze a francia miniszterelnök a diáksztrájkok miatt. A francia egyetemek többségét megszállva tartják a főiskolások, így tiltakozva az új munkatörvény ellen, továbbá általános sztrájkra is felszólították az érdekelteket. Az egyetemek mintegy fele a diákok ellenőrzése alatt van. A rendőrök kiszorították a diákokat a Sorbonneból, de más egyetemek továbbra is zártak a hatóságok számára. Az új szabályozás lehetővé tenné, hogy a 26 év alattiakat két év próbaidőre vegyék fel a vállalkozások. Villepin azzal érvel, hogy a munkaadók így szívesebben alkalmaznak fiatalokat. Franciaországban a 10 százaléknyi munkanélküli nagyobb része friss diplomás, képzetlen fiatal. Villepin arról hajlandó tárgyalni, hogy segélyekkel és egyéb módon nyújtsanak támogatást azoknak, akik a próbaidő után vagy alatt utcára kerülnek. Villepin szerint reformra van szükség, mert a francia gazdaság szerkezete elavult, a munkaerő és annak járulékos költségei, a szocális támogatási rendszer túl nagy terhet ró a munkaadókra. Emiatt számos vállalkozás a kelet-európai vagy ázsiai térségbe költözik, ahol képzett munkaerőt jóval olcsóbban talál. Ez az új törvény ennek az elavult és drága gazdasági szerkezetnek a megreformálására tett első kísérlet. A miniszterelnök szerint a sztrájkoló diákok elfeledkeznek a novemberi külvárosi lázadásról, márpedig ez a törvény elsősorban azokon sorban azokon as diáklázadás központjának számító Latin negyedben ötezren követelték a törvény visszavonását. Párizsban összecsapások robbantak ki késő délután a tüntetők és a rendőrök között. Az összecsapásokra akkor került sor, amikor néhány tüntető üvegekkel kezdte dobálni a rendőröket, akik könnygázzal oszlatták szét a rendbontókat. Már a kora délutáni órákban többen voltak, mint két nappal korábban az első mobilizációs napon. A rendőrség szerint mintegy 42 ezren, a szervezők szerint több mint 77 ezren vonultak az utcákra egy tucatnyi városban. Estére a szervezők szerint 320 ezerre nőtt országszerte a tüntetők száma, míg a rendőrség 150 ezerről számolt be. Párizsban az UNEF baloldali diákszakszervezet szerint 120 ezren vettek részt a megmozdulásokban, a hatóságok e számot csak 30 ezerre tették.

2006.03.16. Hír. Tegnap Görögországban általános sztrájk miatt megbénult az élet, főleg a közlekedés. Zárva maradtak a minisztériumok, az iskolák és az egyetemek. Sztrájkolnak a posta, az áramszolgáltató, a nemzeti telefontársaság és az állami bankok dolgozói is. Délelőtt nem mondtak híreket a rádióban és a televízióban. A munkabeszüntetés tiltakozás volt a konzervatív kormány megszorító intézkedései ellen.

2006.03.23. Március 28-ra hirdettek általános sztrájkot hétf őn este a francia szakszervezetek és diákszervezetek, miután a francia kormány ultimátumuk lejártával sem vonta vissza az első munkavállalási szerződésről szóló törvényt. A munkajogi reform miatt kialakult szociális és politikai válság egyre nagyobb méretet öltött hétfőn Franciaországban. A nap folyamán Chirac elnök teljes támogatásáról biztosítva kormányát negyedszerre sürgetett párbeszédet az első munkavállalási szerződésről szóló törvény érdekében. A hét végi tüntetéseken másfél millióan vettek részt országszerte. Tegnap a 84 francia egyetem közül 67-ben szünetelt a tanítás, és akadozott az oktatás 313 gimnáziumban is. A diákmegmozdulások várhatóan ma is folytatódnak. A munkabeszüntetéshez sorban csatlakoznak a különböző cégek alkalmazottai. Az SNCF vasúttársaság munkatársai is jelezték, hogy 28-án - a tüntetőkkel való szolidaritás kifejezéseképpen - felfüggesztik a munkát. Közben súlyos vádakkal illették a francia rendőrséget a tiltakozókkal szembeni túlságosan keménynek ítélt fellépés miatt.

2006.03.23. A törvényben meghatározottnál jóval kevesebb bérért dolgoznak magyar munkások Írország egyik presztízs beruházásán, a dublini Spencer Dock építkezésén, nyilatkozta Írország legnagyobb szakszervezetének illetékese. A Siptu már többször szóvá tette, hogy Írországban kizsákmányolják a külföldi munkásokat. A Siptu állítása szerint a magyar munkások heti 69 órát dolgoznak, s a törvényes minimum bérnek csak az egyharmadát kapják. A Siptu építőipari illetékese szerint 20-25 magyar munkás érintett az ügyben, akik elmondták, hogy reggel 7.30-tól este 7-ig dolgoznak hétfőtől szombatig, havi 1700 eurót kapnak zsebbe fizetési papír nélkül.

2006.03.23. Hír. Tegnap a brit kormány megerősítette, októbertől megemelik a minimális órabért a 21 év felettieknél 5,05 fontról, 5,35 fontra. A 18-21 évesek októbertől 4,5 fontot (1800 forintot), míg a 16-17 évesek 3,30 fontot (1300 forintot) kapnak egy órás munkavégzésért. Annak ellenére, hogy a szakszervezetek üdvözölték a változásokat, az üzleti szférában többnyire bírálatokat kapott az intézkedés. Tavaly októberben 4,85 fontról nőtt 5,05 fontra az óránként elérhető legkisebb munkabér. A szigetországban a minimális órabért 1999-ben vezették be, akkor legalább 3,6 fontot kellett fizetnie a munkaadónak egy órai munkáért.

2006.03.25. Hír. Nem vezetek eredményre a tegnapi tárgyalások a francia miniszterelnök és a szakszervezetek képviselői között. Megegyezés híján biztosnak látszik, hogy megtartják a keddre hirdetett általános sztrájkot.

2006.03.28. Hír. Kedden Nagy-Britanniában a nyugdíjjogosultság tervezett szigorítása miatt közszolgálati sztrájk kezdődött. Több szakszervezet felhívására a brit városi tanácsok hatáskörébe tartozó szolgáltatások ellátói – állami iskolák tanárai és segédszemélyzete, tanácsi szociális gondozók, könyvtárosok, szemétszállítók, a magyarországi polgárőrségnek megfelelő, de NagyBritanniában tanácsi alkalmazásban működő közösségi segédrendőri testület tagjai, egyes városokban bizonyos tömegközlekedési cégek dolgozói, valamint a parkolóőrök – léptek 24 órás sztrájkba. A szakszervezetek reményei szerint az akcióban legalább 1,5 millióan vesznek részt; ebben az esetben ez lenne a legnagyobb országos munkabeszüntetés az 1926-os általános sztrájk óta. A munkajogi vita középpontjában az a kormányzati terv áll, amelynek alapján a tanácsi szféra egyes területeinek dolgozóitól megvonnák a jelenlegi, meglehetősen kedvezményes nyugdíjjogosultságot, és a mindenkire vonatkozó nyugdíjszabályokat alkalmaznák rájuk is. Jelenleg a közszféra alkalmazottai 60 éves korukban, teljes állami nyugdíjjal vonulhatnak nyugállományba akkor, ha életkoruk és ledolgozott éveik száma együtt kitesz legalább 85-öt. A brit törvényes nyugdíjkorhatár ugyanakkor 65 év, és aki 60 éves korában korkedvezményes nyugdíjba akar vonulni, az az állami nyugdíj kétharmadát kapja csak. A kormány ezt az általános szabályt akarná a tanácsi szféra jelentős részére kiterjeszteni. A szakszervezetek szerint a kormány arra számított, hogy „könnyű célpontra” lel, hiszen a tanácsi alkalmazottak átlagos éves állami nyugdíja alig négyezer font – az alkalmazotti átlagfizetés hetede –, és érdekérvényesítő képességük a leggyengébbek között van. A brit önkormányzati szövetség elnöke szerint ugyanakkor a tanácsi szféra alkalmazottainak korai nyugdíjlehetőségét az egyébként is rendkívül népszerűtlen, egyes módosabb környékeken évente már jóval több mint ezer fontot kitevő tanácsi adó további emelésével lehet csak finanszírozni. Kikelt a sztrájk ellen Sir Digby Jones, a Brit Gyáriparos Szövetség (CBI) vezérigazgatója is, mondván: a tanácsi alkalmazottak megkülönböztető elbánást követelnek maguknak azzal, hogy ragaszkodnak a 60 éves nyugdíjkorhatárhoz, amikor a magánszférában sokan akár 68 éves korukig is dolgozni kényszerülnek.

2006.03.28. Lelassult a városi és a légi közlekedés kedden Franciaországban a munkajogi reform elleni tiltakozásul megkezdett általános sztrájk miatt. A párizsi repülőtereken a járatoknál harminc perces késést regisztráltak a repülőtéri irányítók tiltakozása miatt. Több felszállópályát a tűzoltók munkabeszüntetése miatt zártak le. Az állami vasúttársaság közlése szerint a nagy sebességű vonatok kétharmada, valamint a regionális vonatok kevesebb mint fele közlekedett kedd reggel. A nemzetközi vonatok normálisan járnak, leszámítva azokat, amelyek célpontja Genf. Több mint 70 vidéki város közlekedésében várhatók fennakadások a nap folyamán. Nem nyitnak ki a bankok, a posták, és nem lesz tanítás a nagyobb egyetemeken sem. Az egész országban lesznek tiltakozó megmozdulások, Párizsban délután. A tiltakozó megmozdulásokban eddig több mint 1400 embert vettek őrizetbe a hatóságok. A sérültek száma meghaladja a 450-et, ennek több mint fele rendőr. A francia belügyminiszter attól tart, hogy az újabb tiltakozóhullám feléleszti a tavaly őszi külvárosi zavargásokat. A fővárosban nagy a rendőri készültség, miután a múlt szombaton összetűzések voltak a rendfenntartók és a tüntetők között.

2006.03.29. Április 1-jét ől szabadon vállalhatnak munkát az új kelet- és közép-európai EU-tagok állampolgárai Svájcban két különböző éves kvóta erejéig. Svájc 2006–2007-ben 1700 hosszú távú (öt évig érvényes) munkavállalási engedélyt ad ki a magyar, cseh, lengyel, szlovák, szlovén, észt, lett és litván állampolgárok részére, jelentkezési sorrend alapján. Ezt a kvótát nem bontják tovább országok szerint, miképpen a másik, szintén most megnyíló kontingenst sem, amelyben 15 800, legfeljebb egyéves munkavállalást lehetővé tevő engedély áll a nyolcak polgárainak rendelkezésére. Egy tavaly szeptemberi népszavazás eredményeként a svájci kormány fokozatosan nyitja meg munkaerőpiacát az új tagállamok előtt. Az ötéves engedélyek kvótáját 2010–2011-re háromezer darabosra növelik, az egyévesekét pedig 29 ezresre. A kvótába „beférő”, ám állásukat az engedély lejárta előtt elveszítő keleteurópaiak hat hónapon át munkanélküli-segélyre is jogosultak lesznek. Ha azonban nem találnak új munkát, ezt követően a tartózkodási engedélyüket is elveszítik. Az EU-tagállamok nyugdíjasai és diákjai akkor kaphatnak 90 napnál hosszabb tartózkodási engedélyt Svájcban, ha van egészségbiztosításuk és annyi jövedelmük, amelyből megélhetnek.

2006.03.29. A franciaországi diákmegmozdulások láttán egyel őre a német kormány elhalasztja a munkaerő-piaci reformok tárgyalását. A nagykoalíciós megállapodásban a franciaországihoz hasonló elképzelések szerepelnek (felmondások megkönnyítése és a próbaidő meghosszabbítása), ám ezek általános szabályok lennének, amelyek nemcsak a fiatalokat érintenék. A két fő célkitűzés: egyrészt a határozott idejű szerződések elleni harc - a jövőben indoklás nélkül nem lehetne kétéves vagy annál rövidebb határozott idejű munkaszerződéseket kötni, majd ezeket hosszabbítgatni. Ez a módszer elterjedt, már orvosokat is alkalmaznak 3-6 hónapos szerződésekkel, teljes bizonytalanságban tartva őket. Ennek megszigorítása a munkavállaló érdekeit szolgálná. A kezdő vállalkozásoknál továbbra is lehetséges lenne, hogy négy évre kössenek határozott idejű szerződést, hiszen itt sok rizikóval kell számolni. Cserébe azonban engedményeket is tennének a munkaadóknak, az újonnan felvettek esetében a vállalat mérlegelhetné, hogy az eddigi hat hónapos próbaidőt (amely alatt indok nélkül fel lehet mondani) huszonnégy hónapra növelje. Bár ez nem a fiatalok ellen irányul, az „újak” között nyilván sok lesz a pályakezdő. Ettől az intézkedéstől a német politikusok azt várják, hogy a vállalatok talán bátrabban vesznek fel új munkatársakat, ha nem kell mindjárt „bebetonozni” őket.

2006.03.29. Görögországban több tízezer banki dolgozó tartott 24 órás sztrájkot a kormány új nyugdíjterve ellen tiltakozva. A pénzintézeti tisztviselők háromnegyede tette le a munkát, mind az állami, mind pedig a magáncégeknél.

2006.03.29. Franciaországban hárommillióan vannak ma az utcákon, ami történelmi rekord. A párizsi menet tökéletesen szervezett, és szakszervezeti kordon is biztosítja. A legfrissebb közvélemény kutatások szerint a franciák csaknem kétharmada ellenzi az első munkaszerződésről szóló, életbe még nem lépett törvényt. A fiatalok negyede-ötöde követeli a törvény teljes visszavonását.

2006.03.29. Hír. Teljes sztrájkkal fenyeget az IG Metall szakszervezeti mozgalom, miután az adott határidőig nem sikerült megállapodásra jutniuk a munkaadókkal az ötszázalékos fizetésemelésről. Tegnap több gyár – többek között a DaimlerChrysler AG és a Siemens AG – dolgozói is néhány órás figyelmeztető sztrájkot tartottak, amelyek kiterjedtek Észak-RajnaVesztfáliára, Baden-Württembergre és Berlinre.

2006.04.03. Hír. Januártól megnyitja munkaer őpiacát Hollandia az Európai Unió tavalyelőtt csatlakozott kelet-európai tagországainak munkavállalói előtt. Hollandiában a kormány határozatát még a parlamentnek is jóvá kell hagynia. A kabinet a munkahelyek növekedésével, illetve bizonyos ágazatok munkaerő hiányával indokolta döntését, amelyet mindazonáltal mind a kormánykoalíció, mind az ellenzék soraiból aggódó hangok is fogadtak. Jan Peter Balkenende miniszterelnök azt is értésre adta, hogy a szociális minimumszabályok betartását továbbra is megkövetelik. Hollandiában eddig külön engedély kellett az új tagországok állampolgárainak a munkavállaláshoz. 2007 januárjától a gyakorlatban ez szűnik meg.

2006.04.04. A nap folyamán egész Franciaországban tüntetések várhatók, annak ellenére, hogy a köztársasági elnök, miután jóváhagyta a törvényt, gyakorlatilag annak felfüggesztését kérte a kormánytól, és azt, hogy dolgozzanak ki új tervezetet helyette. A kormány felszólította a munkaadókat, hogy a törvény kiegészítéséig ne alkalmazzák az új jogszabályt. Párizsban, ahol a korábbi tiltakozó napok során súlyos összecsapások voltak, 4000 rendőrt mozgósítottak.

2006.04.04. A négy legnagyobb pozsonyi kórházban dolgozó mintegy ezer orvos és nővér 85 százalékának részvételével kezdődhet el a csütörtöktől határozatlan időre meghirdetett sztrájk. A résztvevők magasabb bért és az egészségügyi privatizációs tervek feladását követelik.

2006.04.06. Április 15-éig kapott határid őt a vitatott új francia munkatörvény hatályon kívül helyezésére Jacques Chirac francia államfő a szakszervezetektől. A dátum kijelölésében valószínűleg az játszott szerepet, hogy az érdekvédelmi szervezetek attól tartanak, hogy a tiltakozás a húsvéti szünetre is átnyúlhat.

2006.04.10. Hír. A francia elnök bejelentett, hogy a kormány visszavonja a 26 éven aluliak munkavállalásáról szóló vitatott törvényt (CPE), és a fiatalok lehetőségeit javító intézkedésekkel váltaná fel a jogszabályt. Az államfő azután hozta meg a döntést, tanácskozott Domenique de Villepin miniszterelnökkel és a parlament két házának illetékeseivel. A diákok győzelemként értékelik a konzervatív kormányzat visszalépését. Több diákszervezet felszólította tagjait az egyetemek bojkottjának beszüntetésére.

2006.04.12. Hír. Tegnap délután Pozsony belvárosában tartottak demonstrációt a szlovákiai egészségügyi dolgozók, akik azonnali, huszonöt százalékos béremelést követeltek, továbbá a kórházak részvénytársasággá való átalakításának a leállítását. A tüntetésen közel ezerötszázan vettek részt. Marián Kollár, a szlovákiai orvosi szakszervezet (LOZ) elnöke kijelentette, hogy nem hátrálnak meg, s addig folytatják tiltakozó akciójukat, ameddig nem teljesítik a követeléseiket. Szakszervezetek létrehozták az országos sztrájkbizottságot. Eddig már tizenkét szlovákiai kórház lépett sztrájkba a többi egészségügyi intézet egyelőre kivár. Néhány helyen csak sürgősségi ellátást nyújtanak, a legtöbb intézetben azonban egyelőre csak kék szalag kitűzésével fejezik ki szolidaritásukat kollégáikkal. A kormányfő tegnap megismételte korábbi álláspontját, miszerint a sztrájk munkajogi probléma, ezért a munkavállalóknak a bérekről a kórházak igazgatóival kell megállapodniuk. Több kórházigazgató a területileg illetékes bírósághoz fordult, kérve a testületet, hogy közérdekre hivatkozva állítsa le a tiltakozó akciót. Döntés még sehol sem született.

2006.04.13. Hír. Határozatban tiltotta be a szlovákiai bíróság a kórházak privatizációja ellen és 25 százalékos béremelésért tüntető pozsonyi orvosok sztrájkját, a munka azonnali felvételére kötelezte a sztrájkolókat. Az indoklás szerint a sztrájkolók azért nem folytathatják tovább a munkabeszüntetést, mert ily módon emberek egészségét és életét sodorják veszélybe. Az intézkedés a rendes tárgyaláson megszülető döntésig hatályos. A megmozdulást a magyarországi orvosi kamara is támogatta. A sztrájkolók egy olyan kollektív szerződésnek az elfogadását akarják elérni, amely három évre garantálná az esedékes fizetésemeléseket. A szlovák orvosi szakszervezet elnöke szerint a demonstráció sem Szlovákia, sem pedig az Európa Unió alkotmányával nincs ellentétben. Szlovákiában az alkotmány kimondja a sztrájkjog intézményét, a sztrájktörvényt viszont máig sem alkotta meg a törvényhozás.

2006.04.20. Ha a szlovák kormány és a parlament a továbbiak során sem kész foglalkozni a sztrájkoló kórházi orvosok követeléseivel, akkor valószínű, hogy a sztrájkolók május másodikától országos aláírásgyűjtésbe kezdenek, és a kórházak készültségi ügyeletein addig nem lépnek szolgálatba, amíg érdemi módon nem teljesítik a követeléseiket. Ezt a sztrájkbizottságának elnöke jelentette be, miután kiderült, hogy a nyáron esedékes előrehozott választások előtt szerdán utoljára ülésező törvényhozás nem a követeléseik teljesítéséről, hanem „az orvossztrájk nyomán előállt helyzetről” tárgyal.

2006.04.22. Hír. Belgium bejelentette, hogy részlegesen megnyitja munkaer őpiacát a kelet-európai munkavállalók előtt. Főleg ápolónőket, autó- és villanyszerelőket, mérnököket és könyvelőket várnak.

2006.04.29. Hír. Minden európai uniós tagállam döntött a kelet-közép-európai tagok munkavállalóival szembeni korlátozások meghosszabbításának kérdésében, Görögország úgy határozott, hogy megszünteti az akadályokat. NagyBritannia, Írország és Svédország már a csatlakozás óta korlátozás nélkül engedi területére az új tagállamok alkalmazottait, Spanyolország, Portugália és Finnország most csatlakozik hozzájuk. Franciaország, Olaszország, Belgium, Dánia és Luxemburg fenntart bizonyos korlátozásokat, de összességében enyhíti az akadályokat. Németország és Ausztria nem változtat a jelenlegi korlátozásokon. Hollandiában a kormány a jövő év elejétől enyhíteni szeretné a korlátozásokat, de a parlament ellenkezése miatt egyelőre hivatalosan annak fenntartását jelezte.

2006.05.01. Hír. A rohamrend őrök és páncélkocsik akadályozták meg Prágában, hogy súlyosabb összecsapásokba torkolljon a baloldali és a jobboldali szélsőségesek május elsejei felvonulása. Mindkét oldalon több száz, többnyire fiatal gyűlt össze. A két tábor között, amelyet mintegy 150 rohamrendőr és két páncélos választott el egymástól, rövidesen nemcsak szóbeli sértések, hanem kövek, üvegek, paradicsomok és más tárgyak is röpködni kezdtek, s a felek később is provokálták egymást. A rendőrség legalább egy tucat személyt erőszakoskodás miatt letartóztatott.

2006.05.01. Oroszországban május elsején 1,3 millióan (Moszkvában 43 ezren) vonultak fel, tiltakozva a szegénység ellen, és méltányos béreket követelve. Kijevben az árak emelése és Ukrajna esetleges NATO-csatlakozása ellen tüntettek kommunista szimpatizánsok ezrei. Németországban a szakszervezetek által szervezett megmozdulások idei mottója: A te méltóságod a mi mércénk. Kurt Beck, a szocdemek (SPD) leendő elnöke óvott a felmondásvédelmi szabályok lazításától és a bérmegállapodások autonómiájának csorbításától. Kambodzsa fővárosában a rendőrség föloszlatta, a hatósági tiltás ellenére fölvonulni készülő csoportot. Manilában magasabb bért, alacsonyabb benzinárakat és az elnök asszony távozását követelték.

2006.05.08. A Deutsche Telekommnál hétf őn figyelmeztető sztrájkra szólította fel a cég németországi dolgozóit a Verdi szakszervezeti szövetség. A szövetség mintegy 6 ezer résztvevőre számít a cég 50 telephelyén. A bértárgyalások a Deutsche Telekommal hétfőn este és kedden folytatódnak, a Verdi követelése 6 százalékos béremelés a cég 110 ezer németországi dolgozója számára. A pénteki, harmadik tárgyalási fordulón a felek álláspontja nem közeledett, a Deutsche Telekom a saját javaslatát még nem ismertette.

2006.05.10. Hír. Az észt parlament ratifikálta az európai alkotmányt. A franciák és a hollandok a tavalyi népszavazáson elutasították a dokumentumot. A fő észt politikai pártok egységesen kiálltak az európai alkotmány mellett. Ezzel tizenötre emelkedett azon uniós országok száma ahol az alkotmányt elfogadták. Az alapokmány célja korszerűsíteni az EU intézményrendszerét és javítani döntéshozatali mechanizmusát.

2006.05.10. Görögországot szerdán egynapos általános sztrájk bénítja meg. Fennakadások várhatóak a közlekedésben, szüneteltetik a munkát a közalkalmazottak is. Leáll a városi tömegközlekedés, de a sztrájk érinti a vasutat és légi forgalmat is. A legnagyobb görög szakszervezeti tömörülés és a közalkalmazottak szakszervezete által meghirdetett országos sztrájkkal a kollektív szerződések kedvezőbb megújítását és a bérek emelését akarják elérni.

2006.05.15. Hír. Angliában több hónapos egyezkedés után megállapodtak a nyugdíjreform fő elveiben. 2012-től visszaállítják az átlagkereset változása és az állami nyugdíj indexálása közötti kapcsolatot. Az állami nyugdíjra való jogosultság alsó korhatárát pedig 2050-ig fokozatosan 68 évre emelik. A nők a gyakorlatban csak 2012-től bevezetendő reform eredményeként a mai 39 helyett már 30 év munkában töltött idő után is jogosulttá válnak az állami nyugdíjra. Létrehoznak egy új nyugdíj-előtakarékossági rendszert, egyéni számlákkal, ahová minden olyan cégnek kötelező lesz alkalmazottai után havi befizetéseket teljesítenie, amely öt főnél többet foglalkoztat.

2006.05.16. Hír. Egész hetes sztrájkot hirdettek a német kórházi orvosok, miután két hónap után még mindig nem körvonalazódik megegyezés a béremelésről és a túlórák szabályozásáról. Huszonöt egyetemi klinikán és tizennégy pszichiátriai intézményben tették le a munkát. A héten teljes munkastop lesz, kivéve a sürgősségi, életmentő műtéteket.

2006.05.25. Egy évtizede nem tapasztalt munkaügyi feszültség alakult ki a brit postánál, és ez akár sztrájkba is torkollhat. A dolgozók képviselői magasabb béreket, nagyobb nyugdíjat, rövidebb munkaidőt és fokozott foglalkoztatási biztonságot követelnek. Ellenzik az intézmény privatizációjára irányuló előkészületeket. A szakszervezet elégtelennek tartja a munkáltatók által felajánlott 2,9 százalékos fizetésemelést, valamint nagyobb beleszólást követel magának az intézménynél működtetett munkahelyi nyugdíjbiztosítás irányításába. A brit posta vezetése a követelésekkel szemben azzal érvel, hogy 2003 óta az alapfizetések már 22 százalékkal emelkedtek, és egy premizálási rendszer is működik. A cégnek modernizálnia kell a szolgáltatásait, hogy fel tudjon készülni a liberalizált piacon folyó, kiélezettebb versenyre, ilyen körülmények között maximum 2,9 százalékos béremelést ajánl a menedzsment.

2006.05.30. Nem tartható fenn a társadalombiztosítás jelenlegi szisztémája Portugáliában, mert itt is növekszik a várható életkor, miközben csökken a születések száma. A nyugdíjkassza 2007-től hiánnyal fog küszködni, tíz éven belül pedig egyszerűen nem lesz pénz a nyugdíjak fizetésére. Ennek megelőzését szolgálják a tervezett intézkedések, amelyeket még társadalmi és parlamenti vitára bocsátanak. A nemrég 65 évre emelt nyugdíjkorhatár újabb felemeléséről nincs szó, a gyakorlatban azonban tovább kell majd dolgoznia annak, aki nem akar a jövőben kevesebb nyugdíjat kapni. A nyugdíjkorhatár elérésekor választani lehet majd egy alacsonyabb összegű nyugdíj vagy a munkaviszony meghosszabbítása között. A harmadik lehetőség: magasabb társadalombiztosítási járulék fizetése az aktív életkorban. Az új rendszert a kormány már az idén szeretné bevezetni. Változások lesznek a nyugdíjak összegének kiszámításában is. Eddig a munkában eltöltött utolsó 15 évből a legmagasabb keresetű tízet számították be, a jövőben az összes munkaév átlagát számolják majd, ami a gyakorlatban 8-17 százalékkal kevesebb nyugdíjat jelent. Tervezik a nyugdíjak összegének maximalizálását is. E szerint a legmagasabb nyugdíj nem lehet több, mint a köztársasági elnök nettó fizetése, 7000 euró. A nyugdíjak összegének emelését a jövőben a GDP alakulásához és az inflációs mutatókhoz kívánják kötni, ígérve az alacsony nyugdíjak vásárlóerejének megőrzését.

2006.05.30. Rekordmennyiség ű betöltetlen álláshelyet regisztráltak Dániában, miközben a munkanélküliek száma egyre csökken. Két internetes állásközvetítő szolgálat adatai szerint a második negyedévben 112 ezer új állást hirdettek meg, amire még nem volt példa. A munkaügyi minisztérium által közzétett, áprilisi 4,8 százalékos munkanélküliséghez hasonlóan alacsony adatot utoljára 1976-ban regisztráltak. A munkaerőgondokkal küszködő ágazatok száma az elmúlt tizenkét hónapban megduplázódott. Ezek közé az építőipar és az ipari szolgáltatások mellett már a pénzügyi szolgáltatások, a mérnöki foglalkozások, a futárszolgáltatás és az egészségügy is bekerült. Az év végéig a munkanélküliségi ráta 4,3 százalékra csökkenésével lehet számolni. A munkaadók szövetsége, a DA az utóbbi időben több alkalommal figyelmeztetett arra, hogy munkaerőhiány miatt a gazdasági növekedés lassulásával kell számolni. A munkaközvetítők és az egyes gazdasági szektorok szakmai szervezetei egyaránt megerősítették, hogy aktív munkaerő- toborzást folytatnak Németországban és Svédországban. Claus Hjort Frederiksen munkaügyi miniszter kevésbé vonzó korai nyugdíjazási feltételekkel kívánja az idősebb korosztályt munkában tartani, a fiatalokat pedig alacsonyabb munkanélküli juttatásokkal próbálja kiaknázható munkaerő-tartalékként mobilizálni. Az azonban még nem teljesen világos hogyan kíván Dánia javítani a bevándorlók nemzetközi összehasonlításban igen alacsony munkaerőpiaci integrációján.

2006.06.01. Minimálbért vezetnek be Németországban egy tegnapi megállapodás értelmében a részmunkaidős foglalkoztatási programokban részt vevő cégekre. Az új előírás akkor válik majd kötelezővé, ha a kormány jóváhagyta a mostani rendezés hatálybaléptetéséhez szükséges kerettörvényeket, és maga is előírja a meghatározott minimálóra-bérek alkalmazását. A megállapodást a német szakszervezeti csúcsszövetség (DGB) és a részmunkaidős programokban részt vevő munkaadók érdekképviselete fogadta el. 2007-től kezdve a nyugati tartományokban 7,15 euró lesz a nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak minimális órabére, ez 2008-ban 7,31 euróra emelkedik. A volt NDK-s tartományokban ez év végéig csak 6,10 eurót kell fizetni ugyanilyen státusban, ez 2007-ben 6,22-ra nő, 2008-tól pedig 6,36 euró lesz. A megbeszéléseken részt vevő munkáltatói és munkavállalói szervezetek közös közleményükben úgy méltatták a megállapodást, mint amely megfelel a tisztességes verseny követelményeinek, és amellyel egyúttal el lehet kerülni a társadalmi kirekesztettséget és a munkaerőpiac megkettőződését.

2006.06.01. Németországban májusban csökkent az állástalanok száma és a munkanélküliségi ráta. Ez utóbbi – 0,7 százalékpontos mérséklődés után – 10,8 százalékon állt; az állás nélküliek száma 4,535 millió volt. A munkahelyek megszüntetésének a trendje megállt. Tény, tavaly februárban a második világháború utáni rekordot mértek: a ráta 12,6 százalékos volt, ez 5,216 millió munkanélkülit jelentett.

2006.06.08. Hír. Belgiumban csütörtökön harmadik napja sztrájkoltak a belga InBev, dolgozói. A tiltakozás következtében az InBev négy belgiumi sörgyára nem termel, és bezárták az elosztó raktárakat is. A mostani akció amiatt robbant ki, mert a sörgyár Magyarországra és Csehországba akarja áthelyezni az adminisztráció egy részét. Ennek keretében az első félévben mintegy 360 állást szüntethetnek meg öt európai országban, egyidejűleg 107 állást teremtenek Csehországban, 188-at pedig Magyarországon, ahol a cég európai pénzügyi központját hozzák létre. A belgiumi tiltakozók szerint az átszervezések csak az InBev profitjának növelését szolgálják, és nem törődnek a dolgozók érdekeivel, illetve azzal, hogy Belgium hagyományosan söripari „nagyhatalom”, kulcsszerepet játszott a cég eddigi működésében. A szakszervezeteket különösen az háborítja fel, hogy a cég elbocsátásokra készül, jóllehet tavaly az adózott eredménye 26 százalékkal nőtt. A vezetés azzal érvel, hogy Nyugat-Európában egyre rosszabb a sörpiac, és ehhez alkalmazkodniuk kell. Hazánkban a Borsodi Sörgyár tartozik az InBevhez.

2006.06.08. A Peugeot és a Citroen bojkottjára szólította fel honfitársait két nagy brit szakszervezet, tiltakozván amiatt, hogy a francia cég bezárja a közép-angliai Rytonban lévő összeszerelő üzemét. A világ hatodik legnagyobb autóipari vállalata értékesítési gondokkal küszködik fő piacán, Nyugat-Európában, a magas költségekre hivatkozva nem engedheti meg magának az újabb befektetéseket a rytoni üzemben. A francia cég bejelentette, hogy a gyárbezárásról tárgyalásokat kezd a szakszervezetekkel és igyekszik alternatív álláslehetőséget találni a munkavállalóknak. Az üzemben Peugeot 206-osokat szereltek össze, a gyártás Szlovákiában folytatódik, a bezárás miatt 2300 munkahely megszűnik Angliában. A TGWU és az Amicus nevű szakszervezetek lapokban elhelyezett hirdetésekben, utcai plakátokon szólít fel a bojkottra a szerintük „merő mohóságból” hozott döntés miatt.

2006.06.20. Hír. A hét végi bérmegállapodás ellenére nem biztos, hogy elhárult a sztrájkveszély a német egészségügyben, mert a kelet-németországi orvosok sérelmezik, hogy továbbra is sokkal kevesebbet fognak keresni nyugati kollégáiknál. A kezdőknél havonta 400-500, a szakorvosoknál 550-700, a főorvosoknál 650-800 euró az eltérés. Hartmut Möllring alsó-szászországi pénzügyminiszter rámutatott arra, hogy az orvosokat képviselő marburgi szövetség is elfogadta azt a menetrendet, amely szerint csak 2010-re valósul meg a két országrész között az orvosi bérek kiegyenlítése. A német klinikákon holnap kezdődik meg a bérmegállapodásról szóló szavazás; a tét a hónapok óta tartó sztrájkhullám befejezése. Ám akkor sem oldódik meg véglegesen az ügy, ha az egyetemi klinikák orvosai elfogadják a marburgi szövetség szerint 16-20 százalékos jövedelemnövekedést tartalmazó csomagot. Hátravan még a 700 önkormányzati kórház 70 ezer dolgozójának bértárgyalása. A munkaadói oldal már világossá tette, hogy az ő esetükben szó sem lehet ekkora béremelésről, hiszen ők eleve sokkal jobb helyzetből indulnak, mint klinikai kollégáik. A sztrájk eddigi eredményei: a német klinikákon dolgozó 22 ezer orvos számára júliustól új bértábla lép életbe; a heti munkaidőt 42 órában rögzítik, legfeljebb 12 órás műszakokat engedélyeznek (egy héten belül legfeljebb négyet). Az ügyeleti idő 24 óra, ezen belül a tényleges munkaidő 8 óra lehet; egy héten belül az ügyeleti idő nem lehet több 58 óránál. Munkaszüneti napokon 25 százalékos pótlék jár. A béremelések összesen 16-20 százalékkal javítják a különböző területeken dolgozó orvosok javadalmát.

2006.06.27. A dán munkaadók jó irányba tett lépésként értékelik a nyugdíj- és a szociális reform tervet, de nehezményezik, hogy nnics szó az élőmunka adó- és járulékterheinek csökkentéséről. A kormány által kidolgozott csomag lényege, hogy húsz év alatt fokozatosan 65-ről 67 évre emelik a nyugdíjkorhatárt. Korengedményes nyugdíjazásra 60 helyett 62 éves kortól lesz lehetőség, feltéve, ha az illető ehhez a megelőző harminc éven át pótbefizetéseket tett. A reform célja a nyugdíjrendszer stabilizálása mellett a munkaerőhiány megelőzése. Ennek érdekében nemcsak az időseket dolgoztatják tovább, hanem a fiatalokat is mielőbbi munkavállalásra ösztönzik. Könnyebben bejut az egyetemekre az, aki a középiskola után azonnal tovább tanul, aki pedig csak néhány év után jelentkezik, annak az ösztöndíját is csökkenthetik. Cserébe a fiatalok már ötheti munkavállalás után jogosultak lesznek munkanélküli ellátásra. A miniszterelnök arra számít, hogy a reformok eredményeként a munkával töltött átlagos idő 37-ről 41 évre emelkedik, és így 2040-ig a lakosság elöregedése ellenére, 125 ezer fővel nőhet a munkaerő-állomány.

2006.06.30. A városi klinikák és körzeti kórházak fehérköpenyes dolgozói csütörtökt ől újabb két régióra terjesztették ki bérkövetelési sztrájkjukat. Immáron, 1 milliós Saar-vidéken és az NSZK legnépesebb, 18 millió lakosú tartományában, Északrajna-Vesztfáliában is az utcára vonultak az egészségügyi alkalmazottak, így tiltakozva a rendszeres, ingyenes túlórázás, s az elmúlt esztendők reálfizetés-csökkenése ellen. Az orvosok érdekvédelmi szervezete a Marburger Bund a sajtót úgy tájékoztatta, hogy június végén, már több, mint 500 intézményben szüneteltetik a normális munkavégzést, s csupán a legszükségesebb alapellátás nyújtják. A német páciensek vegyes érzelmekkel fogadják, a Németország 16 tartományából, immáron nyolcra kiterjedő sztrájkot, s akárcsak a munkaadók, rengeteg beteg is túlzottnak tartja a 70 ezer, utcán masírozó doktor 30 százalékos béremelés követelését.

 

Vissza a tartalomhoz

Konzultatív fórumok

2006.01.17. Hír. Az OÉT megtárgyalata az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat tervezetet. A munkavállalói oldal a jelenlegi formájában nem támogatja a törvényjavaslat parlamenti benyújtását. A kormányoldal tudomásul vette a szociális partnerek véleményét és a Kormányt tájékoztatni fogja.

2006.01.18. Hír. Tegnap Gyurcsány Ferenc kormányf ő bejelentette, hogy további konzultációt folytat a megállapodás érdekében a Megegyezés a köztársaságról című új társadalmi szerződésről, miután mintegy másfél órás tárgyalást folytatott a Gazdasági és Szociális Tanács civil szervezeteket tömörítő oldalával. A széleskörű társadalmi párbeszéd országos fórumának, a GSZT-nek 43 tagja van, közülük 18 szervezet a gazdaságot, 6 a munkavállalókat, 11 a civileket és 8 a tudományt képviseli. A miniszterelnök tavaly december 1-én terjesztette be a társadalmi reformok céljait és kereteit rögzítő javaslatait. Gyurcsány hangsúlyozta, hogy egy jobb Magyarország létrehozása nem csak a pártoknak az ügye, hanem sok millió pártokban, civil szervezetekben, kamarákban szerveződő emberé is. A GSZT 2004-es létrehozása azt szolgálta, hogy a közélet ne csak a pártokról szóljon. A két év tapasztalatai alapján született meg a tanács működését garantáló, a parlament előtt lévő törvényjavaslat. Gyurcsány 12 pontja: 1. 2008-ra megteremteni az euró bevezetésének feltételeit; 2. Országos fejlesztési koncepció megalkotása; 3. Bérfelzárkóztatás, a reálbérek növekedése legfeljebb egy százalékkal térhet el a GDP emelkedésétől; 4. A foglalkoztatás bővítése, a minimálbér nyújtson fedezetet a létminimumra; 5. 2010-ig szóló adócsökkentési program; 6. A hazai kis-és középvállalkozások helyzetének javítása; 7. A mezőgazdaság versenyképességének növelése; 8. Ötéves nyugdíjkorrekciós program; 9. A család- és lakástámogatási rendszerben csak olyan módosításra kerülhessen sor, amely javítja az átlag alatti és átlagos jövedelműek helyzetét; 10. Az egészségügy reformja - egyénileg nyilvántartott járulékfizetés; 11. Államreform: a parlamenti és önkormányzati képviselők valamint a minisztériumok számának csökkentése, az önkormányzatok feladat-és hatásköreinek átalakítása; 12. Közoktatási iskolafelújítási program. Az 1-4 évfolyamon tanulók lehetőség szerint lakóhelyükön tanulhassanak, a felsőbb évfolyamokban pedig a magasabb szintű képzésre koncentráljanak.

2006.01.24. Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztet ő Tanács rendkívüli összehívását kezdeményezi a Liga konföderáció, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete és a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége. Bár a Pénzügyminisztérium szerint a január 16-án kifizetett 13. havi bérrel minden közalkalmazott számára rendeződött a juttatás körül 2004 óta tartó vita, a Liga és az MKKSZ továbbra is állítja, hogy akár több tízezerre is tehető azok száma, akik 2005-ben elestek plusz egyhavi bérüktől. Ez éves szinten 8 százalékos keresetcsökkenést jelent. Az FRDÉSZ azt szeretné elérni, hogy számolják újra azon hivatásos, rendvédelmi dolgozók nyugdíjalapját, akik 2004-ben vonultak nyugállományba. Bár az Alkotmánybíróság döntése alapján az ekkor elmaradt 13. havi bér időarányos részét kifizetik számukra, a területen az utolsó évben megkapott bér alapján állapítják meg a nyugdíjat. A most pótolt juttatás tehát kimaradt a számításokból, ami több ezer forinttal csökkenti az érintettek nyugdíját. További veszteség érheti a munkavállalókat amiatt, hogy sokan két százalékkal kevesebb 13. havi bért kaptak 2005-re vonatkozóan, a bruttó összegből ugyanis még a tavalyi 38 százalékos felső szja-kulccsal számolva vonták le az adóelőleget. A jogszabály szerint január 16-ig kellett átutalni a juttatásokat, ám ha 15-e után kezdőő ról 36 százalékra mérséklődött adókulcs érvényesült. Leginkább azok jártak rosszul a korábbi utalással, akiknek a jövedelme a 13. havi fizetés miatt haladta meg a tavalyi évre vonatkozó másfél millió forintos határt, amely fölött már a magasabb adókulcsot kellett alkalmazni.

2006.01.24. Február elején megalakulhat a munkaügyi ellen őrzést támogató tanács. A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény decemberi módosítása alapján az idei évtől az OÉT mindhárom oldala három szakértőt delegálhat az új testületbe. A munkaadói oldalt Dávid Ferenc, az Áfeosz titkára, Martonosi István, a Kisosz Csongrád megyei szervezetének titkára és Nádasi László, az Iposz alelnöke képviseli. A szakszervezetek és a kormány részéről sem egyértelműek még a delegáltak névsora. Az OMMF elnöke a tanács ülésein állandó meghívottként tanácskozási joggal vesz részt. A tanács megalakulása leginkább azért sürgető, mivel a törvény egy másik módosítása alapján az OMMF az ellenőrzési tevékenységét olyan irányelvek alapján végzi, amelyet a munkaügyi miniszter február 20-ig közzétesz. Ám mielőtt a szakminiszterhez kerülnek a belső szabályzók, mostantól illik azokat a tanács tagjaival is véleményeztetni. A kiadott irányelvek tartalmazzák majd az adott év kiemelt ellenőrzési, vizsgálati céljait, az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket, szakmákat vagy ágazatokat. Bár a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény nem ad döntési jogot a tanács tagjainak, de lehetőséget ad a lobbira, így arra, hogy a szakértők befolyásolják a munkaügyi ellenőrzési feladatokkal kapcsolatos jogszabályok megalkotását. Arra is felhatalmazást ad, hogy az érdekképviseletek rendszeres konzultációt folytassanak az ellenőrzés aktuális kérdéseiről és helyzetéről. A munkavállalói oldal a legális munkahelyek ellenőrzését tartja különösen fontosnak, a túlmunkára és a munkaidőre vonatkozó szabályzók betartatását, a munkaadói oldal a feketefoglalkoztatás visszaszorítását célzó akció-ellenőrzéseket szorgalmazza majd.

2006.01.26. A héten az Országgy űlés két bizottsága is megtárgyalta a Gazdasági és Szociális Tanácsról (GSZT) szóló törvénytervezetet. A munkaügyi és a gazdasági bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta az előterjesztést, ám további három testületnek is véleményt kell formálnia, többek között a társadalmi szervezetek bizottságának. A szervezet azért jött létre, hogy elemezze a hosszú távú kormányzati célkitűzéseket, állást foglaljon róluk, ha kell, lobbizzon a versenyképességet növelő intézkedésekért. A 2004. augusztus végén megalakult GSZT már létrejöttekor parlamenti felhatalmazást kért a működéséhez, valamint éves szinten százmillió forintos költségvetést, ám ez nem teljesült. Tavaly 34, az idén pedig 31 millió forintból gazdálkodik a testület. Szűcs György, az Iposz elnöke szerint a GSZT-ről szóló szabályzó megalkotása fontos lépés, hiányolta azonban, hogy az ágazati párbeszédbizottságokról, illetve a szociális párbeszédről szóló törvénytervezet még nincs olyan állapotban, hogy szintén a parlament elé kerülhessen. A két új szabályzóról szóló előterjesztést pénteken tárgyalja az OÉT. A GSZT jelenleg a társadalmi szerződés kidolgozásával foglalkozik, illetve március 9–10-én az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal közösen üléseznek, ahol a lisszaboni stratégia félidős értékelését végzik el.

2006.01.30. A holnapi kormányülésre két törvénytervezet terjeszt be Csizmár Gábor munkaügyi miniszter. Az egyik az ágazati párbeszédbizottságokról és a középszintű szociális párbeszédről szóló törvényjavaslat, míg a másik az OÉT működését szabályzó regula. Ez utóbbi arról rendelkezik, hogy milyen fajsúlyú munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vehetnek részt az országos érdekegyeztetésben. E szerint legalább két nemzetgazdasági ágban, minimum hat alágazatban tevékenykedő tagszervezetet létrehozott munkaadói szövetségek jelentkezhetnek a továbbiakban az OÉT soraiba. További feltétel, hogy tíz megyében működő területi szervezete legyen a jelentkezőnek, tagságát legkevesebb ezer foglalkoztató adja, ahol minimum százezer főt alkalmaznak. Az OÉT-ben jelen lévő szakszervezeti oldal soraiba sem lesz könnyű bekerülni. Azok a munkavállalói szövetségek jelentkezhetnek, akik legkevesebb négy nemzetgazdasági ágban, tizenkét alágazatban, 150 munkahelyen és minimum nyolc megyében vannak jelen. Kritérium, hogy a jelentkező az Európai Szakszervezeti Szövetség tagja legyen.

2006.02.06. Korántsem biztos, hogy még ebben a kormányzati ciklusban elfogadja a parlament az OÉT-ről, valamint az ágazati párbeszédbizottságokról (ápb) szóló szabályzókat, nyilatkozta Herczog László, a munkaügyi tárca helyettes államtitkára. A törvénytervezetek késve kerültek a kormány elé, és már bizonyos, hogy csak a házszabálytól eltérve lehet tárgyalni róluk. Sürgeti a helyzetet, hogy az Alkotmánybíróság határozata alapján az OÉT működése nem legitim, így március végéig törvényi hátteret kell kapnia az érdekképviseleti fórumnak.

2006.02.13. Ma tartja utolsó ülését a parlament az áprilisi választások el őtt. Bár a mai ülésén még szerepel a napirendi pontok között az OÉT és az ápb-k munkáját érintő előterjesztések, mindössze általános vitájukat kezdik meg. A két törvény előkészülete 2004 óta folyamatosan zajlik, legutoljára 2005 októberében kellett volna a szociális párbeszéd törvényjavaslatáról szóló előterjesztést véglegesítenie az OÉT munkajogi bizottságának. Kérdés, ha az Országgyűlés nem legitimálja most az országos érdekképviseletet, az hogyan működik tovább. A Gazdasági és Szociális Tanácsról szóló törvénytervezet tavaly decemberben már elkészült. Mind az öt kijelölt parlamenti bizottság megtárgyalta, most részletes vitája kezdődhetett volna meg. Tóth János, a GSZT megbízott főtitkára nem érti hogy a parlament miért nem tárgyalja a törvényt. Így törvényi háttér nélkül maradnak az érdekképviselők, a GSZT tagjai, az OÉT munkaadói és munkavállalói oldalai, és az ágazati párbeszédbizottságok (ápb) is.

2006.03.10. Magyarországon szükség van arra, hogy legalább a legfontosabb nemzetstratégiai ügyekben egyetértés, konszenzus alakuljon ki a társadalom egyes rétegei, csoportosulásai között, nyilatkozta Dr. Héthy Lajos, a Gazdasági és Szociális Tanács kormányzati koordinátora. Tavaly hosszú idő után került újból napirendre a társadalmi és gazdasági megállapodás kérdése, immár társadalmi szerződés néven. A GSZT tavaly februárban munkabizottságot hívott életre a Társadalmi Szerződés előkészítésére, de mostanáig sem sikerült egyetérteni abban, hogy ezt ki kivel s milyen tartalommal kösse meg. Általános az igény Magyarországon, hogy bizonyos nemzetstratégiai ügyekben egyetértés legyen elsősorban a politikai pártok között. Ennek elősegítését vállalta fel a GSZT. Bár készültek már szövegtervezetek, javaslatcsomagok, annak semmi esélye nincs, hogy a TSZ-t még a parlamenti választások előtt létrehozzák. Bizonyos stabilizációs intézkedéseket elkerülhetetlenül be kell vezetni Magyarországon a közeljövőben, nem mellékes, hogy a hivatalban lévő kormány ezeket milyen társadalmi támogatottság mellett teszi meg. Ezért is szükség van arra, hogy a TSZ mihamarabb megfogalmazza a kormányzati ciklusokon átnyúló kompromisszumos javaslatokat.

2006.03.13. Hír. Váljon a lisszaboni stratégia Európa jövőképévé, szólította fel az Európai Unió állam- és kormányfőit közös nyilatkozatában Anne-Marie Sigmund, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB), valamint Demján Sándor, a magyar GSZT elnöke. A múlt héten rendezett kétnapos budapesti konferencián Demján kifejtette, hogy a lisszaboni stratégia célja a békés jövő biztosítása saját magunk és a későbbi generációk számára. Sigmund szerint pedig elengedhetetlen az egyes tagállamok civil társadalmának bevonása ahhoz, hogy a globális gazdasági kihívások közepette is megvalósulhasson az európai szociális modell. A konferenciát követő sajtótájékoztatón az Európai Bizottság lisszaboni stratégiáért felelős különmegbízottja elmondta, hogy bár a célok tekintetében messzemenő az egyetértés, a stratégiához kapcsolódó nemzeti reformprogramokat vizsgálva számos nézeteltérés merült fel. Maria Joao Rodrigues is hangsúlyozta a civil szféra szerepvállalásának fontosságát. Több résztvevő is hangoztatta, hogy a célok tekintetében tapasztalható összhang ellenére nagyon kevés előrehaladás történt a megvalósulás irányában. Kovács László, az Európai Bizottság adó- és vámügyi biztosa hangsúlyozta: az európai intézményrendszer önmagában, aktív tagállamok nélkül képtelen megoldani a közel 450 millió lakosú blokk versenyképességi és foglalkoztatási problémáit. Kovács kifejtette, hogy a magyar reformprogram a parlamenti pártok és nem kormányzati szervezetek intenzív dialógusának eredménye. Így azon szerinte semmilyen felelős politikai erő nem hajthat végre megfontolatlan változtatásokat.

2006.03.21. Hír. A belügyminiszter és a Belügyi Érdekegyeztet ő Tanács munkavállalói oldalát alkotó nyolc szakszervezeti vezető aláírta a belügyi dolgozók 2006. évi személyi juttatásairól szóló megállapodását. Ennek alapján a belügyi hivatásos állomány illetményalapja január 1-jétől 35000 forintról 36800 forintra emelkedik. A köztisztviselői állomány jövedelme április 1-jétől 5,14 százalékkal, a munkavállalók bére pedig 5,5 százalékkal emelkedik.

2006.03.22. A munkáltatók társadalmi szerepvállalásáról tárgyal ma az Országos Érdekegyeztető Tanács. A kormányzat előterjesztésében a testület megvitatja, hogy milyen ösztönző intézkedések szükségesek a cégek nagyobb arányú társadalmi szerepvállalásához. Nyugat-Európában már fontos tényező a cégek szerepvállalása a tekintetben, hogy milyen juttatások, lehetőségek jutnak dolgozóiknak a munkabéren kívül. Így például mennyire családbarát az adott munkahely, miként igazodik a munkaidőbeosztással, a szabadsággal a munkavállalók igényeihez, milyen szociális, sportlehetőségeket biztosít számukra. A testület megvitatja az Új Magyarország programjának partnerségi egyeztetési változatát, a stratégia meghatározását. Napirenden szerepel a kormányzat tájékoztatója az Európai Unió osztrák elnökségének programjáról, az európai uniós folyamatban lévő jogalkotási kezdeményezésekről, illetve a humánerőforrás-fejlesztési operatív program alakulásáról.

2006.03.23. Hír. Ha a kormány nem veszi figyelembe a munkaadói oldal változási javaslatait, akkor a jelenlegi formájában a II. Nemzeti Fejlesztési Terv tervezetét, nem fogják támogatni - jelentették be az OÉT tegnapi ülésén a munkaadói tömörülés vezetői. A tanács a kormány kezdeményezésére kezdte el tárgyalni az NFT II. munkaanyagát. G. Tóth Károly az oldal soros szóvivője a túlzott koncentrációt javasoló szemléletet vitatta, és a kkv-k szerepének növelését kérte, továbbá bírálta a versenyképesség háttérbe szorulását. Baráth Etele tárca nélküli miniszter szerint az egész anyag központjában a versenyképesség áll.

2006.04.04. Egy átfogó megállapodást üdvözölnének a munkaadói érdekképviseleti szervezetek, azt viszont nem mernék vállalni, hogy az adók és járulékok csökkentéséért cserébe meghatározott mértékben növelnék az általuk foglalkoztatottak számát. Orbán Viktor, több fórumon hangoztatta, hogy a vállalkozókkal kíván megállapodást kötni a munkahelyek teremtéséről. Úgy, hogy az adórendszer egyszerűsítéséért, a bürokrácia mérsékléséért, a tbjárulék csökkentéséért cserébe mennyi munkahelyet hoznak létre, és hogy ezen felül mit vállalnak a vállalkozók. Az érdekképviseletek közül a legtöbben a „paktum” végrehajthatóságában kételkednek. Szerintük szinte lehetetlen olyan visszacsatolási rendszert létrehozni, amelyben a megállapodás betartását bármelyik félnél is kikényszeríthetné. Az érdekképviseletek átfogó, komplex megállapodást szorgalmaznak, amely kiterjed a gazdaság más területeikre, a többi adónemre, a bérek kérdésére, és nem csupán a tb-járulékok és az adminisztráció ügyére. A szervezetek vezetői abban is egyetértenek, hogy egy hasonló megállapodás csakis mindhárom fél, vagyis a kormányzat, a munkaadók és munkavállalók képviselőinek közös egyeztetése eredményeképpen hozható létre. Vadász Péter, a MGYOSZ társelnöke úgy fogalmazott: egy „tb-csökkentésért több embert foglalkoztatok” típusú megállapodásnak nem volna sok értelme. Egyedül a munkaadó tudja ugyanis eldönteni, hogy adott piaci körülmények között hány alkalmazottra van szüksége. Könnyen előfordulhat, hogy a járulékcsökkentésekkel megspórolt pénzt a vállalat más területen, hasznosabb módon tudná elkölteni. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára úgy véli: egy hasonló megállapodás létrehozható, de a hangsúly annak mindhárom fél általi közös kidolgozásán kell legyen. Ekkor elképzelhető, hogy mindenki önként betartja a rá vonatkozó részt. Antalffy Gábor, a KISOSZ elnöke szerint a régiók és szakmák közötti különbségek miatt szinte elképzelhetetlen, hogy egy ilyen megállapodás megvalósítható legyen.

2006.05.05 Hír. A kormányprogramról, annak elfogadása el őtt egyeztetni kívánnak a szociális partnerek - erről az OÉT munkavállalói és munkaadói oldala közös közleményt adott ki. A közlemény szerint korábbi erre vonatkozó kezdeményezéseiket megerősítve javasolják a tárgyalást az OÉT keretei között. A budapesti városligeti május 1-jei rendezvényen is szó volt erről az egyeztetésről. A városligeti szakszervezeti fórumon Hiller István, az MSZP elnöke nyilvánosan is megerősítette, hogy a kormányprogramról készek egyeztetni a szociális partnerekkel.

2006.05.22. A társadalomban erős az igény a nemzetstratégiai ügyekben való egyetértésre, és mivel ehhez mindeddig a politikai pártoknak nem sikerült eljutniuk, a hazai érdekegyeztetés legszélesebb körű fóruma, a Gazdasági és Szociális Tanács „civil” oldalról próbál erőfeszítéseket tenni elérésére. Ennek lehet egyik eszköze a Társadalmi Szerződés - áll abban az előterjesztésben, amelyet várhatóan csütörtöki ülésén vitat meg a GSZT, Gyurcsány Ferenc kormányfő részvételével. A tervezet a többi között azt javasolja, hogy a tanács a hivatalba lépő kormánnyal kösse meg a szerződést, nyitva hagyva a lehetőséget további csatlakozók (politikai pártok, egyházak) számára. Héthy Lajos, a GSZT kormányzati koordinátora nyilatkozta: többen általános célok, feladatok megfogalmazását tartanák jónak, ám hasznosabb lenne, ha minél konkrétabb témákról, területekről szólna az egyezség. Példaként említette azt a 12 pontot, amelyről tavaly decemberben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszélt a tanács ülésén. Azt viszont egyelőre nem tudni, hogy a koalíciós tárgyalásokon pontosan milyen formában határozzák meg a reformok céljait és kereteit. Gyurcsány Ferenc decemberi 12 pontjában – „Megegyezés a köztársaságról” címmel - új társadalmi szerződést sürgetett a lassuló reformfolyamatok és az erejét vesztett rendszerváltozás miatt. Szerinte az ország 2008-ra térhet vissza a helyes pályára, amelyhez átalakításokra, kiszámítható változásra van szükség. Közülük három fontos területet emelt ki: az állam képviseleti rendszerének, az igazgatásnak az átalakítását, az egészségügy reformját valamint a közoktatás szerkezeti és finanszírozási problémáinak megoldását. Felhívta a figyelmet egyúttal arra, hogy a társadalmi szerződésnek „széles talapzatúnak” kell lennie, és elég konkrétnak ahhoz, hogy a cselekvés kötelezettségét teremtse meg. Ez utóbbiban viszont úgy tűnik, egyelőre nincs teljes egyetértés, mert a tanács több tagja általános elvekben gondolkodna. Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke, a szerződés előkészítésével foglalkozó munkabizottság vezetője például úgy fogalmazott: az ország és a nemzet hosszú távú érdekeit kell érintenie a készülő szerződésnek, és egy nemzeti minimumot kell megfogalmazni. A kormányfő által javasolt célokat a munkáltatói, munkavállalói és civil társadalmi partnerek támogathatónak tartották, ám szerintük tisztázni kell azok pontos tartalmát és hatásait.

2006.05.25. A kormány június 9-i megalakulását követő napra összehívják az Országos Érdekegyeztető Tanács plenáris ülését.

2006.06.10. Az OÉT holnapi ülésén várható els őként ad részletesebb tájékoztatás az államháztartási hiány ezermilliárd forintos kiigazításáról. A SZEF elnöke Szabó Endre szerint a látszatát is el kell kerülni annak, hogy az ülés után a kormány azt mondhassa: a megszorításokkal kapcsolatos terveket megtárgyalták az OÉT-ben. Az elnök hangsúlyozta, hogy a szociális partnerek csak ma késő délután kapják meg a kormány előterjesztését, amit így sem testületi, sem szakértői szinten nem lehet véleményeztetni. A kabinet ugyanakkor már hétfőn beterjeszti az Országgyűlésnek törvényjavaslatait. Szabó tudomása szerint egyharmad, kétharmad arányban oszlanak meg a költségvetés bevételeinek növelésére, illetve kiadásainak csökkentésére vonatkozó elképzelések, a várható súlyos társadalmi feszültségek miatt ezért intenzív egyeztetésre lesz szükség. Borsik János az Autonómok elnöke visszautasította, hogy a terhek nagy részét a minimálbérből élőkkel, az átlagkeresetűekkel fizettessék meg. Az érdekvédő ragaszkodik ahhoz, hogy valamennyi OÉT-ben született megállapodást, így az adócsökkentésről szóló programot is valósítsa meg a kormány. Az emberek eladósodása és a közüzemi díjak, a rezsiköltségek várható emelkedése Borsik szerint a családok biztonságát veszélyeztetheti jövőre.

2006.06.12. Hír. Sokkolta a szociális partnereket a megszorító intézkedéscsomag. A szakszervezetek képviselői az érdekegyeztető fórumon elfogadhatatlannak tartják azt, hogy az OÉT-megállapodás szerinti 3,5 százalékos reálkeresetemelés ne teljesüljön. A munkaadók szerint viszont változott a helyzet. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint szó sincs államreformról. A kormányfő nagyon kemény, súlyos megszorító csomagot ismertetett, és ezek az intézkedések nagy terheket rónak a lakosságra. Az új kormány jelentős mértékben indokolatlanul és durván beavatkozik a munkajövedelmekbe, s nincs érdemi javaslata a trendszerűen növekvő munkanélküliség megfékezésére. Az érdekvédő szerint a drasztikus gázáremelés, az áramdíj emelkedése nemcsak a rezsiköltségeket növeli, hatással lesz az élelmiszerkereskedelemre, a szállításra, a szolgáltatásokra is. Megszűnik számos adókedvezmény, viszont bevezetik az elvárt adót, a szolidaritási adót, az ingatlanadót, a kamat- és a tőzsdei árfolyamnyereségadót. Borsik úgy látja, hogy a kormány nagy felelősséget vállalt magára, és számolnia kell a következményekkel, az életszínvonal romlásával, ami feszültségeket gerjeszt a társadalomban, a közszférában. Nem zárja ki, hogy a köztisztviselők és a közalkalmazottak demonstrációkat tartanak majd munkahelyük védelmében, s tiltakoznak a nagyszámú elbocsátás ellen. A munkaadók szerint a kialakult helyzetben újra kell tárgyalni az OÉTmegállapodást a bérajánlásról és a minimálbér-emelés hároméves üteméről. Kifogásolják, hogy az egyezség ellenére továbbra is fizetniük kell az 1950 forintos egyszeri egészségügyi hozzájárulást. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára a közigazgatásra vonatkozó racionalizálási törekvést támogatandó iránynak látja. Szerinte a kis- és közepes vállalkozások számára a mérsékeltebb EVAemelés elfogadhatóbb lenne. Megvizsgálná, hogy a járulékot a minimálbér után fizető egyéni vállalkozók közül ki az, aki valóban csak alig tud többet kitermelni, mint a befizetendő járulék összege. A főtitkár hiányolta, hogy nem kaptak érdemi információt a miniszterelnöktől a nagy, átfogó módosításokról, az egészségügy, az oktatás, a közigazgatás reformjáról, s a foglalkoztatás bővülését szolgáló intézkedésekről. Dávid szerint sürgősen meg kell oldani, hogy az elbocsátandó, többnyire kvalifikált közszolgák munkalehetőséget kapjanak. Úgy látja, a további tárgyalásokon már csak kármentésről lehet szó, hiszen a kormányprogramot már elfogadta a parlament.

2006.06.15. Egységes felháborodást váltott ki a szakszervezetek körében, hogy az OÉT ülése előtt csak egy nappal korábban kapták meg a kormány előterjesztését. Mivel a több száz oldalas törvénymódosításokat tartalmazó dokumentumot nem tudták részletesen elemezni, az érdekvédők attól tartanak, hogy a kormány formaságból, nem pedig tárgyalási szándékkal hívja össze az OÉTet. A szakszervezetek jelezték, hogy mivel nem állt elegendő idő a meghívóban szereplő napirend - az államháztartás egyensúlyát javító különadók és egyes pénzügyi törvények módosítása - anyagainak áttanulmányozására, azt javasolják az egyeztető fórumon, hogy a vitát a jövő hétre napolják el.

2006.06.16. Jöv ő hónap első napjától kapják kézhez felmondó levelüket a minisztériumi dolgozók, az elbocsátás nem egyszerre, hanem év végéig folyamatosan történik majd. Jövő hétre összehívják az Országos Közigazgatási Érdekegyeztető Tanács ülést ahol a kormány és a szakszervezet vezető egyeztetnek a létszámleépítésről. Csizmár Gábor a munkaügyi tárca kijelölt államtitkára kijelentette, hogy humánusan fogják végrehajtani a létszámleépítést. Állásközvetítéssel és képzésekkel segítik az elbocsátottak elhelyezkedését, és kezdeményezik a prémium évek program meghosszabbítását, amihez 2006. december helyett 2008. december 31-ig csatlakozhatnak az érintettek.

2006.06.16. „El lehet menni Szlovákiába, itt lehet hagyni Magyarországot, de a nyugdíjasokat akkor is az államnak kell kifizetnie!” - ez a mondat tegnap, az OÉT ülésén hangzott el Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől, arra reagálva, hogy Demján Sándor, a VOSZ elnöke, majd Széles Gábor, az MGYOSZ feje is Szlovákiával példálózott, s azt prognosztizálta: ha nem kezdődik el a fizikai munkások bérfelzárkóztatása adócsökkentés révén, akkor előbb-utóbb külföldön keresnek munkát, hasonlóképpen a magyarországi cégek is. Demján Sándor, a VOSZ elnöke bár kritizálta a módot, elismerte a változások és a megszorítások szükségességét. Figyelmeztette a jelenlévőket, hogy bár Magyarország imázsa jó a befektetők körében, a tőkekivonások megindulnak ősszel, ha Brüsszel ismét nem fogadja el a konvergenciaprogramot. Épp ezért zsebbe kell nyúlni, de nem lehet mindenkit egyformán terhelni a megszorításokkal. A tanácskozás elején napirendet változtattak az érdekképviseletek kérésére és az Új egyensúly programját vitatták meg a kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselői, holott a meghívóban még a különadók és egyes pénzügyi törvények módosításának megvitatása szerepelt. Gyurcsány Ferenc a vita elején azt kérte, hogy ha a megszorító csomag egyes elemeinek megváltoztatását követelik a munkaadók és a munkavállalók, egyúttal tegyenek „helyettesítő” javaslatot is. A jóléti ügyek kapcsán a miniszterelnök elmondta, hogy bizonyos társadalmi csoportokat meg kívánnak védeni, így nem nyúlnak hozzá a nyugdíjakhoz és a családtámogatási rendszerhez, ám a lakástámogatásnál korlátozni kívánják az átlag feletti jövedelműek átlag feletti ingatlanhoz jutását és a gáz-, az energia- és a gyógyszerár-támogatás is változni fog. A bevételek növelése kapcsán a kormányfő azt hangsúlyozta: rövid távon adókat és járulékokat kell emelni, ezt mutatják az európai példák is. Az államigazgatás átalakítása után megkezdődik az egészségügy átalakítása, a nyugdíjreform előkészítése, a tömegközlekedés finanszírozási rendszerének megváltoztatása. A kormányfő azt kérte a szociális partnerektől, próbáljanak fölülemelkedni az általuk képviselt „részérdekeken”, mert azok teljesülhetnek ugyan, de az ország egésze rosszul járhat. Utalt arra, hogy a mostani gondok egy része abból adódik, hogy 1998 és 2006 között a jövedelmek és a nyugdíjak vásárlóértéke 50 százalékkal nőtt, a gazdaság növekedése viszont csak 30-35 százalékos volt. Közölte, hogy a szociális partnerek pontosan tudják hogy ha elmaradnak a megszorító intézkedések, „könnyen sokkal rosszabb helyzetben találhatjuk magunkat”. Gyurcsány leszögezte: akkor is végigviszi az átalakítást, ha a végén egyedül marad. Szabó Endre, a SZEF elnöke a közszférát érintő elbocsátási hullám ügyében azt kérte, hogy a végrehajtás módjáról a megfelelő helyen, a Közszolgáltató Érdekegyeztető Fórumon tárgyaljanak. Ez eddig elmaradt. Elismerte, hogy kell a modernizálás, közös szándék a hatékonyabb államigazgatás. Wittich Tamás, a munkavállalói oldal soros elnöke visszautasította azokat az állításokat, amelyek azt sugallják, hogy a helyzet a jelentős bérnövekedés, a munkavállalóknak adott kedvezmények sora miatt alakult volna kedvezőtlenül. Elfogadhatatlannak minősítette, hogy a megszorítások döntően a munkavállalókat sújtsák. Közölte: ragaszkodnak ahhoz, hogy a minimálbér adómentes maradjon, a megszorítások csak átmenetiek legyenek. Elvárják, hogy a gázáremeléshez kapcsolódó kompenzációs rendszer bevezetésével ne várjanak 2007-ig. A munkaadók arra emlékeztettek, hogy a kormány nem tartja be az OÉT-megállapodást, amikor az egyszerűsített egészségügyi hozzájárulást nem szünteti meg november 1-jétől. Zs. Szőke Zoltán, az oldal soros elnöke közölte: ha ezt tudják, nem írták volna alá a minimálbérről szóló három éves megállapodást. Indítványozta, hogy vizsgálják felül az egyezséget, és jelezte, hogy a növekvő terhek miatt munkahelyek szűnhetnek meg. Napirend előtt Gaskó István, a Liga elnöke az egészségügyben dolgozók ügyeleti díjával kapcsolatos legfelsőbb bírósági ítélet kapcsán kifogásolta, hogy egy uniós normát Magyarországon a bíróságokon kell kiharcolniuk a munkavállalóknak. Elfogadhatatlannak minősítette a kormány első reakcióját is: a szakminiszter ugyanis azt mondta, nem biztos, hogy a döntésnek lesznek anyagi következményei. Ezért a Liga arra kérte a kormányt, járjon közbe, hogy az elmaradt munkabéreket kifizessék. Kiss Péter munkaügyi miniszter érdekegyeztetést ígért az ügyben a kormányzati döntés előtt.

2006.06.19. Az OÉT csütörtökön ismét ülésezik, a szociális partnerek továbbra is az Új egyensúly stabilizációs csomagot vitatják meg. A miniszterelnök a legutóbbi egyeztetésen kijelentette, a kormány nyitott arra, hogy a program belső elemein változtasson. A hiánycsökkentés idei 350 milliárd, jövőre 1000 milliárd forintos tervszáma sérthetetlen, de eléréséhez az út kijelölésében a kormány számít a szociális partnerekre is.

2006.06.22. A jelenlegi 15 százalékos kedvezményes áfakulcs helyett 17, a normál 20 helyett pedig 22 százalékos általános forgalmi adót szeretne az OÉT munkaadói oldala. A munkaadói oldal – különösen az élelmiszeriparra és a kereskedelemre gyakorolt hatása miatt – elfogadhatatlannak minősíti a 15 százalékos áfa 20 százalékra módosítását. Az OÉT ma erről is folytatja a háromoldalú egyeztetést, ahol az érdekképviselők komoly lobbizásra készülnek; több kormányintézkedést kívánnak meggátolni. Az eva jelenlegi 15 százalékos kulcsát 25-re emelné a kormány, ám az érdekképviselők számára 20 százalék lenne elfogadható. A társaságiadó-átalány bevezetését pedig legszívesebben kivennék a megszorító csomag elemei közül. A tárgyalások kritikus pontja, hogy az egészségügyi hozzájárulás mégsem szűnik meg novembertől. Többek szerint ez egyrészt megkérdőjelezi a kormány szavahihetőségét, másrészt az idei tervezett kiadásokat tovább növeli. Az eho mellett a tervezettnél nagyobb mértékű infláció, az adóterhek növekedése is indokolja a munkaadói oldal kérését, miszerint vizsgálják felül a tavaly megkötött, három évre szóló megállapodást, amely a minimálbéremelés keretfeltételeit, illetve a garantált bérminimum júliusi bevezetését tartalmazza. A munkaadói oldal az OÉT ülés előtt véglegesíti elképzeléseit.

2006.06.22. Hír. Az önkormányzati oldal és a szakszervezetek is támogatták az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülésén az önkormányzati reformokat és a kétharmados törvény módosítását. A szakszervezetek főleg a közszolgálatban dolgozók jogállásáról szóló törvény tervezetének részleteit kifogásolták. Az érdekegyeztetés jövő szerdán folytatódik.

2006.06.23. Veres János pénzügyminiszter az OÉT ülésének elején közölte, hogy az Új egyensúly programban tervezett adó- és járulékemelésekből, az új adók bevezetéséből, azok idei hatályosságából, a kedvezmények eltörléséből nem tudnak engedni. A politikus elismerte, hogy 2006–2008 között reálbércsökkenés várható. Kifogásolta, hogy az elmúlt OÉT-üléseken hiába kérték a terhek arányos elosztását, a szakszervezetek teljes egészében elutasították az egyensúlyjavító programot. Számításaik szerint a munkavállalói, a társadalombiztosítási járulék emelése, a szolidaritási járulék bevezetése, a gáz- és áramáremelés, az áfaemelés összességében hétszázalékos reálbérveszteséget okoz jövőre. Az érdekvédők a gázáremelés szociális elvek szerinti kompenzációjának még idei bevezetését követelték. Tekintettel a hiány lefaragásának szükségességére, a munkaadók készek voltak „tudomásul venni” több, számukra hátrányos intézkedést azzal az igénnyel, hogy a kormány mondja ki: azokra csak 2008. június 30-ig, de legkésőbb az államháztartási hiány a GDP 3 százalékos mértékének eléréséig lesz szükség. Amennyiben az adóemelések nem szeptembertől, hanem csak január 1-jétől lépnének életbe, a munkáltatók tudomásul vennék a 4 százalékos szolidaritási adót, a banki kamattámogatási járadékot, valamint az eva emelését is, ha azt 15 százalékról nem 25-re, hanem csak 20 százalékra emelik. A munkáltatók módosítanák a házipénztáradó, illetve a minimálbér kétszereséhez rendelt járulékfizetési kötelezettség tervezetét. Ugyanakkor az elvárt minimális adó mellett azt sem tudják elfogadni, hogy a korábbi megállapodástól eltérően az egészségügyi hozzájárulás nem szűnik meg novemberben. A kabinet egyetértett azzal, hogy a megszorítások szükségességét a háromszázalékos hiányhoz kössék, a többi munkáltatói javaslatot azonban nem tartotta megvalósíthatónak. A kormányzati oldalról el is hangzott, hogy az egyensúlyjavító törvényjavaslatokról „nincs megegyezési kényszer” az OÉT-ben, erről csak konzultálnak. Egyedül az áfaemelésre vonatkozó munkaadói javaslatról folytathatók még tárgyalások. Ennek lényege, hogy ne csak a 15 százalékos kulcsot emeljék 20 százalékra, hanem kismértékben egyaránt emelkedjen a 15 és a 20 százalékos kulcs is. Ennek fő vonalaiban a szakszervezetek is egyetértettek, mivel a 15 százalékos kulcs alá olyan termékek, szolgáltatások tartoznak, amelyek árának emelése éppen a legszegényebb társadalmi rétegeket sújtja. Az Új egyensúly program körüli vita végül azzal tetőzött, hogy a munkaadók bejelentették: a maguk részéről felmondják a tavaly novemberben az OÉT-ben kötött hároméves, több elemű minimálbérrendszerről szóló megállapodást. Hangsúlyozva, hogy nem írták volna alá, ha tudják, mi vár rájuk idén. A munkáltatók javasolták az egyezség szeptembertől esedékes újratárgyalását.

2006.06.22. Hír. Tegnap az Országos Közszolgálati Érdekegyeztet ő Tanács ülésén a szakszervezeti oldal a közigazgatásban elrendelt létszámcsökkentés végrehajtásának felfüggesztését kezdeményezte. A kormány képviselője ezt elutasította. Exponált terület lett a közszféra, a közalkalmazottak, a köztisztviselők és a szolgálati viszonyban állók hangulatát a tájékozatlanság, a bizonytalanság és félelem jellemzi, fogalmazott az OKÉT tegnapi ülésén Szabó Endre. Az elnök szerint morálisan tarthatatlan, hogy felelős politikusok elsősorban a közszférában dolgozókat teszik felelőssé az ország gazdasági állapotáért, főleg a közszféra 50 százalékos béremelése miatt. A dolgozók lelkiállapota befolyásolja a munkájuk minőségét, ezért a szakszervezetek felszólítják a kormányt: sürgősen vessen véget ennek az áldatlan állapotnak, vegye figyelembe, hogy a kormányprogram végrehajtásában csak az apparátusokra számíthat. A szakszervezetek szerint a kormány fűnyíróelv szerinti létszámcsökkentést rendelt el, amikor kimondta, hogy a közigazgatásból 6966 dolgozót el kell bocsátani. Ezt elfogadhatatlannak tartják, csakúgy, mint azt, hogy az elbocsátottak csak akkor kapják meg a végkielégítésüket, ha hat hónapon belül nem helyezkednek el a közszférában. Szakszervezetek szerint nem jó döntés, hogy a munkahelyi vezetők olyan jogosítványokat kapnak, amellyel kedvük szerint dönthetnek a létszámokról. Szerintük a soron kívüli minősítés visszaélésekre adhat okot, és az állandó fenyegetettség állapotában tartja a közszolgákat. Szabó kezdeményezte, hogy függesszék fel a létszámleépítés végrehajtását, és kezdjenek tárgyalásokat az elbocsátás lépéseiről, s állapodjanak meg az érintettek köréről. A létszámcsökkentés felfüggesztéséről elhangzott kérés teljesítését Csizmár Gábor munkaügyi államtitkár elutasította, a megállapodásról viszont azt mondta: nincs akadálya, hogy soron kívül és konstruktív módon megkezdjék a tárgyalásokat. Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára tagadta, hogy a fűnyíróelv érvényesülne a létszámcsökkentés során. A minisztériumok létszámkeretét a feladatokhoz igazították. Ugyanakkor a tárcáktól a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság jó néhány funkciót átvállalt.

2006.06.27. Július elsejét ől már a szakmunkásoknak járó bérminimumért dolgoznak a szakvégzettséggel rendelkező munkavállalók, de elképzelhető, hogy januártól csökken a fizetésük. Igaz, csak kevéssel, és csak akkor, ha cserébe valamilyen előnyös plusz juttatást kapnak. Az ágazati párbeszédbizottságoknak ugyan júliusig meg kellett volna határozniuk, mely feladatok elvégzéséhez szükséges a szakvégzettség, de az egyeztetések sikertelenül zárultak. Így ebben a félévben már nem térhetnek el az egységes megállapodástól. A könnyűiparban sok a minimálbéres, a cégek pedig alacsony haszonnal dolgoznak, a foglalkoztatóknak nincsenek tartalékaik, nyilatkozta a Könnyűipari Ágazati Párbeszédbizottság titkára. Vujkov Krisztina hozzátette: az ágazatot súlyosan érinti a bérminimum bevezetése, a néhány ezer forintos emelés miatt az egyeztetés tétje, a cégek túlélése. Előfordulhat, hogy sok vállalkozó megszűnik. Bár a munkáltatók érdeke lenne a tárgyalás, az ágazatban működő 1600 cégtől csupán 67 vállalat vezetője jelezte, hogy felhatalmazza a bizottságot a tárgyalásra. A sütőiparban kisebb a foglalkoztatók ellenállása - mondta Dékán Jenő, az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége ügyvezető alelnöke, a dolgozóknak csupán 30-40 százaléka szakmunkás, a munkafolyamatok 60-70 százalékát betanított munkások végzik. A gabona-, a hús- és konzervipart viszont súlyosan érinti a változás, de megállapodás még nincs. A kereskedelemben sincs megálapodás. A korábban elkezdett tárgyalásokon kiderült, a munkaadók a bérminimum csökkentéséhez ragaszkodnak, de cserébe nem ajánlottak elfogadható feltételeket. A többi között garantálták volna, hogy a szakképzetteknek 65 ezer forint bérminimum esetén, az év végéig nem bocsátanak el, és fenntartják az eddigi, béren kívüli szociális juttatásokat is. A szakszervezetek azt is kérték, hogy vasárnaponként legyenek zárva az üzletek. A bevásárlóközpontok, nagyobb üzleteket képviselői időt kértek a mérlegeléshez, a kisebb vállalkozásokat tömörítő szervezetek nehezen ugyan, de belementek volna a javaslatba.

2006.06.28. Hír. Tegnap negyedszer konzultáltak az OÉT plenáris ülésén, az Új egyensúly program részeként bejelentett megszorító intézkedésekről. A kormányzati oldal elfogadhatónak tartotta, hogy a 15 százalékos áfakulcs 17, a 20 százalékos pedig 23 százalékra emelkedjen. Az intézkedés nyomán többletbevétele származik a költségvetésnek, ezért felvetődött, hogy a jelenlegi egyszázalékos munkavállalói járulékot esetleg nem emelik 1,5 százalékra, ám ez csak a Pénzügyminisztérium javaslata, amiről ma dönt a kormány. A szociális partnerek összességében eredménytelennek értékelték az OÉT-ben az Új egyensúly programról folytatott tárgyalásokat, az infláció felpörgésétől, vállalatok versenyképességének romlásától, munkahelyek megszűnésétől tartanak. A munkavállalói érdekképviseletek továbbra is úgy ítélik meg, hogy az államháztartás egyensúlyát javító intézkedések aránytalanul nagy terhet jelentenek a lakosságnak, ezért elutasítják a csomagot. A hat országos szakszervezeti konföderáció holnap dönt arról, mikor és milyen módon tiltakozzanak a megszorítások ellen. Bár az egyensúly javító intézkedéseket szükségesnek tartják, azok legtöbb elemét a munkaadók is elfogadhatatlannak tartják. Kifogásolták, hogy az adóemeléseket év közben kívánja alkalmazni a kormány, ami ellehetetleníti a kiszámítható tervezést. Különösen kedvezőtlen számukra, hogy a tételes egészségügyi hozzájárulás az idén sem szűnik meg, és hogy bevezetik az elvárt adót. Hiábavalónak bizonyult az a munkaadói kérés is, hogy az eva 15 százalékos kulcsát ne szeptembertől, hanem januártól emeljék, de ne 25, hanem csak 20 százalékra. Szintén elfogadhatatlan a munkaadók számára, hogy a kormány a kétszeres minimálbér után kívánja kötelezővé tenni a járulékfizetést.

2006.06.29. Tegnap a köztisztvisel ői érdekegyeztető fórumon nem sikerült megállapodni a közigazgatási létszámcsökkentés módjáról. A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete azt szerette volna elérni, hogy az egyezséget foglalják jogszabályba. Kiderült azonban, hogy ennek jogtechnikai és alkotmányossági akadálya van. A kormány nem hozhat olyan rendeletet, amelyben a kabinet az egyik érintett. A kormány nem fogadta el azt a javaslatot sem, amelyben arról eset szó, hogy hozzanak létre egy 500 millió forintos segélyalapot azon elbocsátottak részére akik egy év után sem tudna elhelyezkedni, és már nem jogosult az álláskereső támogatásra. Ehelyett Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca államtitkára egy újrakezdési hitelkonstrukció kidolgozását ajánlotta, amelynek lényege az lenne, hogy a távozó szakemberek államilag támogatott hitel felvételével önálló vállalkozásba foghatnak. Vita bontakozott ki egy korábbi szakszervezeti javaslatról is, amely azt indítványozta, hogy az elbocsátásoknál élvezzenek mentességet az 50 évnél idősebbek, a gyermeküket egyedül, valamint a három vagy annál több gyermeket nevelők. A kormánytervezet ezt úgy puhította, hogy „a létszámcsökkentések végrehajtásánál indokolt törekedni a köztisztviselő esetlegesen kedvezőtlen szociális és munkaerő-piaci helyzetének a figyelembevételére”. Ezt így az érdekvédők nem fogadták el.

 

Vissza a tartalomhoz

Foglalkoztatás

2006.01.04. Hír. Összesen kétmilliárd forintra pályázhatnak a munkaügyi tárcánál azok a hazai cégek, amelyek új munkahelyek létesítését vállalják. Az egyik pályázati kiírásra azok a cégek nyújthatnak be támogatási igényt, amelyek hozzáadott értékű tevékenységek elvégzésére keresnek új, főleg kvalifikált, diplomás kollégákat. A 200 milliós keretösszegre azok az információtechnológiai, pénzügyi-számviteli-üzletviteli szolgáltató, tanácsadó, telefonos ügyfélszolgálati profilú cégek pályázhatnak, amelyek új beruházást terveznek, és legalább öt új munkatárs foglalkoztatását biztosítják. Lényeges, hogy pályázni csak olyan projekttel lehet, ahol a foglalkoztatást legkésőbb július elsejével meg is kezdi a cég. Ezen a pályázaton belül két kategóriában pályázhatnak a cégek munkahelyteremtő beruházási célú projekttel, illetve munkahelyteremtés támogatása címmel. Elriaszthatja azonban a jelentkezőket, hogy míg az első kategóriában öt, addig a másodikban legalább három évig kell foglalkoztatni az újonnan felvett munkatársakat. Jobb a helyzet, ha kis- és középvállalkozás jut forráshoz, nekik ugyanis két évre kell vállalniuk az alkalmazást. Az újonnan foglalkoztatottak havi bérköltségének, illetve a közterhek 65 százalékához igényelhet támogatást a cég, ám ha regisztrált munkanélküli az új alkalmazott, akkor ez az arány 75 százalék. A támogatás alapjául mindkét kategóriában legfeljebb 200 ezer forint/fő/hó bruttó bérköltség vehető figyelembe. A beruházási projekthez maximum 30 millió igényelhető. A tavaly kiírt hasonló pályázatot nem igazán értékelték a vállalkozások, összesen öt cég nyújtott be igénylést, így a tárca a tavalyi kétszázmilliós keretből mindössze ötvenmilliót osztott szét. A másik pályázat révén 1,8 milliárd forintot oszthat szét a tárca azon cégek között, amelyek elsősorban az ország gazdasági, társadalmi és foglalkoztatási szempontból elmaradottabb térségeiben végeznek beruházást, valamint hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatását vállalják. Itt csak olyan projekttel lehet pályázni, ahol a beruházást ez év november 30-ig befejezi a cég, legalább öt új munkahelyet létesít, az új kapacitásokat pedig öt évig működteti. A támogatás mértéke állásonként legfeljebb 800 ezer forint, ám ha a beruházás hátrányos helyzetű megyében valósul meg, új munkahelyenként további 200 ezer forint igényelhető. Ugyanekkora összeget kérhet a tárcától a pályázó akkor is, ha regisztrált álláskeresők foglalkoztatására vállalkozik. Roma munkavállaló alkalmazásához újabb 100 ezer forint támogatás kérhető, így egy pályázó új munkahelyenként akár 1,3 millió forint támogatást is igényelhet. Tavaly 68 cég 1,5 milliárd forint elnyerésével 1704 új munkahely kialakításához kapott vissza nem térítendő támogatást.

2006.01.05. Hír. A munkanélküliségi ráta 7,2 százalék volt a 2005. szeptember és november közötti időszakban, ami 0,9 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál, adta hírül a KSH. A 2005. szeptember–novemberi időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 930 ezer fő volt, ez 15 ezer fővel több mint az egy évvel korábbi szint. A munkanélküliek létszáma 2005 szeptembere és novembere között 305 ezer fő volt, 44 ezer fővel több, mint 2004 azonos időszakában. A vizsgált időszak átlagában a 15–74 éves munkaképes népesség 54,9 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A 15 régebbi uniós tagország foglalkoztatási rátájának átlaga – a 15–64 évesek körében – mintegy 10 százalékkal magasabb a magyarországinál. A magyar munkaerőpiac egyik legsúlyosabb problémája a különösen alacsony munkaerőpiaci részvétel, amely egyben meghatározója az ország versenyképességének is. E tekintetben hazánk a visegrádi országok közül is csak a lengyeleket múlja felül. Egy év alatt 2,5 %-kal növekedett a munkanélküli fiatalok aránya. A munkanélküliek 21,9 százaléka a 15–24 éves korosztályból kerül ki. Erre a korcsoportra jellemző munkanélküliségi ráta 19,5 százalékos volt, szemben az előző évi 17 százalékkal. A munkanélküliek 45,9 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, a munkanélküliség átlagos időtartama pedig 16,2 hónapnak felelt meg. Az Eurostat által publikált munkanélküliségi ráta tavaly októberben az unió egészében 8,5 százalékot tett ki, ami 0,5 százalékpontos csökkenést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A legalacsonyabb, 4,3 százalékos munkanélküliséget az íreknél regisztrálták, a legmagasabbat, 17,6 százalékosat pedig Lengyelországban.

2006.01.09. A megyei munkaügyi központok között az idén 34,3 milliárd forintot osztott el a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete. A pénzből eltérő arányban részesednek a megyék. Borsod-Abaúj-Zemplén 4,7 milliárdot kap, ebből több mint 55 ezer munkanélküli elhelyezkedését kell majd segíteni. Itt a munkanélküliségi ráta kiemelkedően magas, 18,4 százalék. A főváros 1,6 milliárdot kap, és ebből a több mint 22 ezer munkanélkülinek kínálhatnak majd különféle programokat, támogatásokat. 3,6 milliárd forintos összeggel gazdálkodhat Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, de ebből a pénzből 41 ezer állástalan munkaerőpiaci lehetőségeit kell majd javítani képzéssel, bértámogatással, közhasznú munkával és más programokkal. Itt is igen magas, több mint 18 százalékos volt a munkanélküliségi ráta a múlt év végi adatok szerint. Több megye ugyanakkor csak egymilliárd forint alatti összeghez jut a 34,3 milliárd forintból. Ilyen például Vas, ahol 804 millió forint jut a nyolcezer munkanélkülire, vagy Győr-Moson-Sopron, illetve Komárom-Esztergom, továbbá Zala megye is. A munkanélküliek száma ez utóbbi három megyében tízezer körüli, ugyanakkor a munkanélküliségi ráta jelentősen szóródik (4,9, 6,5, illetve 9,7 százalékos).

2006.01.09. Fizetésképtelenség miatt felszámolást kezdeményezett maga ellen az MSC Hungary Kft. A cég őriszentpéteri cipőgyára is megszűnik, így kétszáz ember veszíti el munkahelyét. A szebb időkben 11 telephelyen, Vas, Zala és GyőrMoson-Sopron megyében, összesen 2700 ember dolgozott. Az elmúlt években, a vidéki üzemeiket sorra bezárták. Korábban a svájci tulajdonos, a nagyobb jövedelem reményében Ukrajnába és Indiába vitte az egyes munkafázisokat. Az őriszentpéteri gyárnak azért kell bezárnia, mert az anyacég fokozatosan elveszítette megrendeléseit, a bankok felmondták hitelét és fizetésképtelenné váltak. Az őrségi cipőgyár fenntartásához 2003 szeptemberében a munkaügyi tárca válságkezelő programjának részeként – munkahelymegtartás címén – százmillió forint támogatást kapott. Az Őrségben élőket azért is érinti kellemetlenül a bezárás, mert a térségben magas a munkanélküli ráta.

2006.01.17. Hír. Fejenként kétmillió forintos támogatásban részesülhet minden olyan kisvállalkozás, amely roma munkavállalót vesz fel, áll az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány pályázati kiírásában. Az OFA kiírása szerint a pályázaton részt vehet minden, 1-49 főt foglalkoztató cég, kisvállalkozás, legfeljebb cégenkénti 6 millió forintos támogatás erejéig. A pályázat egyik feltétele, hogy a támogatás keretében felvett munkavállalók foglalkoztatását 2009. január elejéig garantálniuk kell. A pályázati keretből a munkavállaló bérét, ennek járulékait, az infrastrukturális beruházásokat és a dolgozók képzését is finanszírozhatják. A pályázaton a 2004. január elseje óta gazdálkodó és 2005. januárja óta állandó létszámmal működő cégek vehetnek részt, amennyiben rendelkeznek a helyi roma önkormányzat vagy országos roma érdekképviselet ajánlásával. A program keretében 167 milliós összértékű támogatás pályázható.

2006.01.17. Hír. Maximálisan 616 ezer forintos támogatás vehet ő igénybe, ha egy munkáltató távmunkahelyet szeretne létesíteni. A lehetőséggel élő cégek bérköltségekre és a munkavállalók képzésének finanszírozására használhatják a keretet. A kapható bértámogatás összege fél évig a távmunkában dolgozók bruttó munkabére, legfeljebb 70 ezer forint és a hozzá tartozó járulékok. A fél év alatt kifizetett bruttó munkabérek és járulékaik összegéhez még pluszban igénybe vehető a bruttó 50 ezer forintos képzési kedvezmény is. A távmunkahelyek létesítésére kiírt pályázaton részt vehetnek vállalkozások és magánszemélyek egyaránt. Az elbírálásnál előnyben részesítik a hátrányos helyzetűeket foglalkoztató munkahelyeket. A tervek szerint a pályázatokat március végéig elbírálják.

2006.01.18. A hazai vállalatok, körülbelül 30 ezer szlovákiai ingázót foglalkoztatnak. Többségüket munkaerő-kölcsönző cégek alkalmazzák fizikai posztokra, ám a feketemunkások számát is 1-3 ezerre becsüli az a tanulmány, amely a szlovákok magyarországi munkavállalását vizsgálta. A több álláslehetőség és a 30-55 ezer forinttal magasabb kereseti lehetőség csábítja leginkább a szlovákokat a magyarországi munkavállalásra, derült ki a komárnói Selye Egyetem és a P & Bert Tanácsadó Kft. tanulmányából. Dél-Szlovákiában az Egyetem és a P & Bert Tanácsadó Kft. tanulmányából. Dél-Szlovákiában az 200 százalékkal magasabb, mint a határ magyar oldalán. Foglalkoztatásuk 12 határ menti magyar ipari parkban koncentrálódik, a vándorlók 85 százalékát itt alkalmazzák. Az ipari parkokon kívül dolgozó szlovákok főként nővérként, az építő-, valamint a fémfeldolgozó- iparban keresnek megélhetést. Ezenkívül a textil-, az elektronikai ipar, a teherforgalom és a telekommunikáció nyújt még számukra álláslehetőséget. Főleg multinacionális vállalatok a foglalkoztatók. Az ingázók 98 százalékát gyártószalag mellé alkalmazzák, a többiek a középvezetésben dolgoznak, a csúcsvezetők száma elenyésző. A munkások toborzását főleg kölcsönző cégek végzik, egy-egy ipari parkban a dolgozók 50-70 százaléka alkalmazott, a többiek viszont kölcsönmunkások. Az elemzés szerint Dunaszerdahely, Komárom és Párkány vonzáskörzetéből közel húszezer szlovák érkezik Magyarországra. A nyugatszlovák kétharmada munkaerő-kölcsönzőkön keresztül jut álláshoz. A vándorlás gócpontja elsősorban a Győr–Komárom–Tatabánya régió, ahol a munkanélküliségi ráta megközelíti a természetes szintet, amelyet már nem lehet lejjebb szorítani, és az így képződött munkaerőhiányt az ingázókkal pótolják. A HR-vezetők és munkaadói érdekképviseletek szerint több hazai cég képtelen lenne a működésre, ha az ingázókkal nem tudná feltölteni az üres álláshelyeket. A szlovákok engedély nélkül dolgozhatnak itthon, de az alkalmazást legkésőbb az első munkanapon be kellene jelentenie a foglalkoztatónak az illetékes munkaügyi központhoz. A gondot az jelenti, hogy mindezt hiába írja elő jogszabály, a bejelentés elmulasztása semmilyen szankciót nem von maga után, így a cégek legtöbbször elfelejtkeznek a kötelezettségükről.

2006.01.18. Hír. A Heim Pál Gyerekkórház és a Madarász Utcai Gyerekkórház összevonása és a Szent László Kórház teljes szülészeti osztályának megszűntetése miatt összesen közel száz embert bocsátanak el a fővárosban. 30 embert küldenek el, a két gyermekkórházból, 67 embert pedig a szülészeti osztály felszámolása véget. Az osztályt azért zárták be, mert a fertőzésekre specializálódott kórházban alig volt néhány szülés évente. Ezentúl a SchöpfMérei Kórház dolgozói vállalják a fertőző betegségben szenvedő édesanyák szülésének levezetését. Az elbocsátásra kerülők nagyobb része nyugdíjas, sokan közülük fizikai-, illetve technikai munkát végeztek a kórházakban.

2006.01.19. Hír. Második évét zárta az erd őművelő közmunkaprogram, amelynek révén másfél ezer munkanélküli és tartósan szociális segélyezett jutott munkához. Összesen 823 millió forintot költött ez idő alatt a programra a foglalkoztatási és az agrártárca, valamint az ÁPV Rt.. A közmunkapályázaton részt vevő 11 erdészeti rt. húszszázalékos önrésszel járult a foglalkoztatáshoz a 2005. áprilisban elindított erdőművelési munkákban. A kedvező tapasztalatok miatt az idén is folytatódik a program, az elképzelések szerint bővebb forrásokkal.

2006.01.20. A pályakezd ők egyre inkább a hátrányos helyzetű munkavállalói csoportba szorulnak, a cégek vagy nagyon alacsony kezdő fizetéssel veszik fel őket, vagy munkatapasztalat híján elutasítják jelentkezésüket. A fiatalok munkaerő-piaci esélyének növelését tűzte ki célul a kísérleti jelleggel induló ÖTLET-program, ami arra is vállalkozik, hogy megteremtse a hosszú távú önkéntes szolgálat hazai feltételeit, intézményi kereteit, és integrálja a pályakezdők tapasztalatszerzését támogató egyéb programok közé. A programban 200-250 fiatal szerezhet tapasztalatokat egy munkáltatónál 10 hónapon keresztül ez év októberétől. Az ÖTLET-et az OFA támogatja, megvalósulásáért 8 regionális koordináló és egy menedzser szervezet felel. Nyugat-Európában az önkéntes szolgálatnak hagyománya van a pályakezdők és foglalkoztatók körében. A fiatalok általában az érettségi és a felsőfokú tanulmányok között töltenek el egy évet önkéntesen egy munkáltatónál, hogy később az elhelyezkedésnél ne legyen gond a munkatapasztalat felmutatása. Az ÖTLET-program az önkéntes szolgálat magyarországi meghonosítására is törekszik. A magyar foglalkoztatók még nincsenek felkészülve arra, hogy hónapokon keresztül önkénteseket fogadjanak és foglalkoztassák őket. Az ÖTLET-programba 18-26 év közötti fiatalok jelentkezhetnek. A részvétel egyetlen feltétele, hogy a fiatalnak ne legyen munkája és tanulói jogviszonya se. A jelentkezőknek az önkéntes munka megkezdéséig regisztráltatniuk kell magukat a munkaügyi központban. Az önkéntes munkáért fizetés nem jár, a regisztráció azért jó, mert így a fiatalok álláskeresési támogatást kapnak. A törvényben deklarált, önkénteseknek adható egyéb juttatásokat azonban biztosítanak a fiatalok számára, valamint a teljes lakhatási költséget, amennyiben nem a lakhelyén működő munkáltatónál helyezkedne el egy résztvevő. A programban 150-200 fogadószervezet vesz részt, ezek csak a nonprofit szférából kerülhetnek ki.

2006.01.20. Jelent ős szerepet játszik a foglalkoztatásban az egyszerűsített közteherviselést biztosító alkalmi munkavállalói könyv, állítja a Munkaügyi Minisztérium és az MKIK felmérése, amely 8000 vállalkozás véleményét összesítette. A megkérdezett gazdasági szervezetek több mint 10 százaléka rendszeresen foglalkoztat alkalmi munkásokat, sőt a válaszadók előrejelzése szerint ez az arány a jövőben is változatlan marad. A mezőgazdaságban és a szálláshely, vendéglátás ágban a nemzetgazdasági átlaghoz képest háromszoros az amkönyvvel való, jellemzően szezonális foglalkoztatás aránya. Az am-könyvvel való foglalkoztatásra kedvező választ adó cégek statisztikai állományi létszámukhoz képest 10-15 százalékos többletfoglalkoztatást valósítanak meg ezzel a lehetőséggel. Létszámnagyság kategória szerint elsősorban a kkvszektorba tartozó vállalatoknál képvisel jelentősebb arányt az alkalmi foglalkoztatás. A mikrovállalkozások között háromszor gyakrabban fordul elő ez a foglalkoztatási forma, mint a nagyvállalatok esetében. Az ideiglenes munkaerőt alkalmazó cégeknél a foglalkoztatás időtartama átlagosan 25 munkanapot tesz ki évente. A szaktárca és a kamara a külföldiek foglalkoztatásáról is kérdezte a hazai munkaadókat, e szerint a cégek egyre inkább igénylik a külföldi munkaerőt. Ehhez az egyes szakmákat jellemző hazai munkaerőhiány mellett a növekvő bérszínvonal is hozzájárul. A megkérdezett cégek közel 18 százaléka alkalmaz külföldit. A nemzetgazdaságban foglalkoztatottak között az adatfelvétel szerint 2,3 százalékot tesz ki a külföldi munkavállalók aránya. Hazánkban foglalkoztatott külföldiek mintegy fele EU-tagállamokból érkezik. Az előrejelzések szerint valamennyi vállalatkategóriában a külföldiek foglalkoztatásának bővülése várható. A jelenleg alkalmazott külföldiek számának átlagosan 3 százalékos emelkedése valószínűsíthető a munkaadók várakozásai szerint.

2006.01.26. Hír. Az álláskeres ők a 20 munkaügyi központon, 169 kirendeltségen kívül már további 276 helyszínen, a foglalkozási információs pontokon is tájékozódhatnak és intézhetik ügyeiket. Sok álláskereső így a lakóhelyéhez közelebb kaphat segítséget a képzéshez, az elhelyezkedéshez. Az információs pontok általában hétfőtől péntekig munkaidőben 4-6, vagy 8 órás időtartamban kereshetők fel. Ahol igény van rá, ott szombat-vasárnap is elérhetők az információs pontok. Ezeket az információs pontokat önkormányzatoknál, művelődési intézményeknél, teleházakban, bevásárló központokban, alapítványoknál, egyesületeknél alakították ki. Elérhető ezekről a helyszínekről a foglalkoztatási szolgálat honlapja, információk szerezhetők a munkaerő-piaci szolgáltatásokról, a támogatási formákról, a képzési lehetőségekről, az állásajánlatokról, segítség kapható az önéletrajzok és pályázatok elkészítéséhez. A helyi sajátosságokhoz igazodva az információs pontokra kihelyezett ügyfélfogadást négy munkaügyi központ (Baranya, Bács-Kiskun, Pest, és Vas megye) szervezett. Ez a szolgáltatás kiterjed egyebek között az ügyfelek jelentkezésének fogadására, a velük kötött álláskeresési megállapodásokban foglaltak teljesítésének igazolására, a munkaerő-közvetítésre, az alkalmi munkavállalói könyvek kiadására, a munka- és képzési lehetőségről való személyes tájékoztatásra.

2006.01.26. Az elmúlt évben, a 2005 október-decemberi id őszakban munkanélküliek száma a bázishoz képest 47 ezerrel 310 ezer főre nőtt, a munkanélküliségi ráta 7,3 százalék volt a KSH közleménye alapján. Egy évvel korábban, 2004 október-decemberben a munkanélküliségi ráta 6,3 százalék volt. A közlemény szerint 2005 október-decemberben a foglalkoztatottak száma 3,916 millió volt, míg 2004 hasonló időszakában 3,909 millió. Tavaly, 2005 szeptember-november között a munkanélküliségi ráta 7,2 százalék volt, 0,9 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A foglalkoztatottak száma ebben az időszakban 3,930 millió volt, 15 ezerrel haladta meg az előző év azonos időszakit. A 2005 negyedik negyedévének átlagában a 15-74 éves népesség 54,7 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon, ezen belül a munkavállalási korúak esetében a mutató 65,2 százaléknak felelt meg. A KSH közleménye szerint a negyedik negyedévi 3,916 milliós foglalkoztatotti létszám 46 ezer fővel haladta meg az első negyedévit, és hasonló volt, mint egy évvel korábban. Az Eurostat által publikált harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő novemberben az EU-15-ben 7,6 százalék, az EU-25-ben 8,4 százalék, Magyarországon 7,0 százalék volt. A munkanélküliek 21 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15-24 éves korosztályból kerül ki. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 19,1 százalék, szemben az előző évi 16,8 százalékkal. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,4 hónapnak felelt meg. Tavaly a gazdasági aktivitás intenzitása némileg nőtt, 53,8 százalékról 54,7 százalékra. Éves átlagban 3,902 ezer fő minősült foglalkoztatottnak, míg 304 ezren aktívan álláskereső munkanélküliként jelentek meg a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottak száma szinten maradt, a munkanélkülieké viszont mintegy egyötöddel volt magasabb az előző évinél.

2006.02.08. Hír. A Flextronics Magyarország csoportos létszámleépítést hajt végre, ez 950 ember elbocsátását jelenti, amelyet már be is jelentett a SzabolcsSzatmár-Bereg megyei Munkaügyi Központnak. A nyíregyházi gyárban jelenleg mintegy 2000 embert foglalkoztat a Flextronics úgy, hogy tavaly a második félévben gyakorlatilag a most maximálisan elbocsátandók számával bővítette az alkalmazottak létszámát. Jelenleg a gyár tárgyalásokat folytat a szakszervezetekkel az elbocsátás ütemével és a végkielégítésekkel kapcsolatban. A jelenlegi nagyarányú leépítést a társaság a rendelésállomány visszaesésével indokolta, illetve bizonyos részterületeket áttelepítenek Ukrajnába, ahol kedvezőbb ajánlatokat kaptak a különböző bérmunkák elvégzésére. Munkaügyi segítséget kapnak a Flextronics nyíregyházi gyárából elbocsátásra kerülő dolgozók. A Flextronics és a munkaügyi szervezet közösen létrehoz egy, a munkába helyezést elősegítő bizottságot. A bizottságnak elsődleges szerepe az lesz, hogy folyamatosan tájékoztassa a dolgozókat a munkaerőpiaci lehetőségekről. Így közzéteszi a megyei munkaügyi központ által nyilvántartott üres állásokat, képzéseket, illetve az elhelyezkedéssel összefüggő szolgáltatásokra hívja fel az érintettek figyelmét.

2006.02.10. Hír. Több éve tartó konszernszintű átszervezési programja keretében bezárja szolnoki mosóporgyárát a Henkel. A vezetés már megkezdte a tárgyalásokat az üzemi tanáccsal és tájékoztatta a dolgozói érdekképviseleteket is. Az üzem 124 alkalmazottjának a Henkel Magyarország Kft. a jelenleg 550 főt foglalkoztató körösladányi termelőegységben ajánl fel munkalehetőséget. A szolnoki gyár bezárása azért vált szükségessé, mert a térségben többletkapacitás alakult ki. A Henkel Ausztriában, Szerbiában, Lengyelországban is működtet mosóporüzemet, így az eddig hazánkban gyártott termékeket a jövőben ezekben az egységekben fogják gyártani.

2006.02.24. Áprilistól újabb szerelősor áll üzembe az Electrolux Lehel Kft. nyíregyházi hűtőgépgyárában, ennek révén további 140 fővel bővíthető az üzem létszám.

2006.02.27. Hír. A munkanélküliségi ráta a 2005. negyedik negyedévi szinthez képest november–januárban 0,2 százalékponttal tovább emelkedett 7,5 százalékra, ekkora mutatót utoljára hét éve mért a KSH. Az emelkedés szezonális okokra vezethető vissza. A november–januári időszakban 3898 ezer foglalkoztatott volt hazánkban. Januárban 36 ezerrel több regisztrált munkanélküli szerepelt a munkaügyi kirendeltségek adatbázisában, mint tavaly novemberben.

2006.03.02. Március végéig megszüntetik a ferritüzemet a rétsági TDK Elektronika Magyarország Kft.-nél, ez 107 ember elbocsátását jelenti. A ferrit divízió hét éve veszteséges. Az elmúlt években, az európai piacokon kétharmadára csökkent a ferrit (transzformátormag) iránti kereslet, illetve az európai gyárak a saját piacaikon sem tudják felvenni a versenyt a kínai gyártókkal. Ezzel a tevékenységgel felhagynak a rétsági gyárban, és nem is helyezik át más országba. A transzformátorok, a chip-induktorok és a chip-kondenzátorok gyártását a megmaradó három divízióban továbbra is Rétságon folytatják. E három részlegen 160-170 embert foglalkoztatnak.

2006.03.04. Hír. Fészek Fogyatékkal Élők Szakszervezete néven új érdekképviselet alakul a megváltozott munkaképességű emberek érdekvédelmére. Míg az Unióban átlagosan negyven, addig Magyarországon a fogyatékkal élők mindössze kilenc százaléka tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását segítő dotációs rendszer módosítása miatt 2004–2006 között mintegy tizenkilencezren veszítették el állásukat, az elmúlt két hét jelzései alapján pedig újabb ötezren kerülhetnek utcára, nyilatkozta Szabó György. A módosítást a munkáltatói visszaélések megszüntetésével indokolta a kormány, végül senki ellen nem indult eljárás, jegyezte meg a Fészek szervezője. Szabó György az érintettek kilátástalan helyzetével, és a többi fogyatékkal élőket képviselő szervezet nem túl sikeres érdekérvényesítő képességével indokolta az új szervezet létrehozását. A tervek szerint hat önálló szakmai bizottság foglalkozik majd a siketek, a vakok, a mozgáskorlátozottak, az értelmi fogyatékosok, az autisták, valamint az egyéb fogyatékossággal – cukorbetegséggel, szervátültetéssel – élők specifikus elhelyezkedési igényeivel. A Fészek „harcos” érdekvédelmi szervezet akar lenni, így már március 20-ra demonstrációt szervez a Parlament elé, hogy felhívja a figyelmet a mintegy 550-600 ezer megváltozott munkaképességű ember helyzetére. A Fészek 2010-ig 120-130 ezer munkahelyet követel a fogyatékkal élők számára. Az eseményre valamennyi parlamenti párt képviselője meghívást kapott, akiknek lehetőségük lesz arra, hogy a felvetésekre helyben kifejthessék véleményüket. A megmozdulással arra szeretnék felhívni a politikusok és a közvélemény figyelmét, hogy a fogyatékkal élők elsősorban nem segélyekből és támogatásokból, hanem saját munkájukból szeretnének élni. A Fészek nyolcpontos petíciójának középpontjában a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása áll.

2006.03.17. Hír. Sanyo megüresed ő dorogi üzemébe az elektronikai gyártó egy csehországi beszállítója települ, s háztartási kisgépekhez szükséges telepek gyártására rendezkedik be. Ez 300 új munkahelyet teremt Dorogon.

2006.03.17. Hír. A munkaügyi hivataloknál regisztrált munkanélküliek száma az el őző hónaphoz képest januárban 25 827 fővel, februárban pedig újabb 8608 fővel nőtt. Ezzel a regisztrált munkanélküliek száma február végére 445 084 főre emelkedett. Az ÁFSZ által kimutatott munkanélküliségi ráta Budapesten volt a legalacsonyabb, 2,7 százalékos, a legmagasabb pedig Szabolcs-SzatmárBereg megyében, 21 százalékos. Az ÁFSZ a megyékben az álláskeresők számát, a KSH által közölt, 2005 januárjára vonatkozó, gazdaságilag aktívak számával hasonlítja össze. Az így képzett munkanélküliségi ráta szerint régiós szinten továbbra is Észak-Magyarország van a legrosszabb helyzetben, ahol a munkanélküliség aránya eléri a 17,6 százalékot. Hasonló a helyzet Észak-Alföldön a maga 17 százalékos mutatójával és Dél-Dunántúl, amely 14,8 százalékos munkanélküliséggel küzd. A hivatalokban minden ötödik álláskereső egy éve vagy annál régebben szerepelt megszakítás nélkül minden hónapban munkanélküliként, számuk februárban meghaladta a 107 ezer főt. A fiatalok körében is tovább nőtt a munkanélküliek aránya. A 25 évesnél fiatalabbak az előző hónaphoz képest, február végén 2 százalékkal többen voltak munkanélküliként nyilvántartva a központokban, számuk 71 957 főre emelkedett. A pályakezdők körében pedig 2,5 százalékos emelkedést regisztráltak. Február végén 40 033-an szerettek volna elhelyezkedni.

2006.03.21. Két-háromszáz megváltozott munkaképességű ember tüntetett a Parlament

el őtt. A demonstrálók foglalkoztatási problémáikra hívták fel a figyelmet, majd petíciót adtak át Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszternek és Harrach Péter szakpolitikusnak.

2006.03.21. A Schaeffler csoport több mint 76 millió euró beruházásával 556 új munkahelyet létesít Szombathelyen és Debrecenben. A bejelentett fejlesztések szerint a a kuplungokat gyártó szombathelyi LuK Savaria Kft.ben 7,4 milliárd forintos, 29 millió eurós bővítést hajtanak végre. A 2007 végéig tartó fejlesztésnek köszönhetően 206 új munkahely jön létre. A másik beruházás, a görgőscsapágyakat gyártó, debreceni FAG Magyarország Kft. új üzemének, tavaly augusztusban megkezdett építése. Az ugyancsak 2007 végéig tartó beruházás 11,9 milliárd forintot, 47 millió eurót tesz ki, és 350 új munkahelyet eredményez.

2006.03.23. Hír. Négyszáz dolgozó munkahelye szűnik meg egy hónapon belül a Carnexcsoporthoz tartozó Békéscsabai Baromfi-feldolgozó Kft.-nél. A társaság vezetése március 21-n döntött arról, hogy leállítja a csirkefeldolgozó gépsorát, mert minden egyes eladott csirkehús kilóján 40-50 forintot vesztett, nyilatkozta az egyik vezető. A madárinfluenzáról terjedő hírek miatt az elmúlt öt hétben mintegy 20 százalékkal esett vissza a csirkehús fogyasztása, 15 százalékkal csökkentek az árak. A 400 dolgozó csoportos leépítését bejelentették a helyi munkaügyi központnak, ám néhányan munkát találhatnak maguknak a cégcsoport orosházi és mezőkovácsházi üzemeiben, ha vállaljál az oda utazást. A leállításra váró berendezéseket nem szállítják el Békéscsabáról, azokat újra elindítják, ha a piac ezt lehetővé teszi.

2006.03.23. A törvényben meghatározottnál lényegesen kevesebb bérért dolgoznak magyar munkások Írország egyik presztízs beruházásán, a dublini Spencer Dock építkezésén, nyilatkozta Írország legnagyobb szakszervezetének illetékese. A Siptu már többször szóvá tette, hogy Írországban kizsákmányolják a külföldi munkásokat. A Siptu állítása szerint a magyar munkások heti 69 órát dolgoznak, s a törvényes minimum bérnek csak az egyharmadát kapják. A Siptu illetékese szerint 20-25 magyar munkás érintett az ügyben, akik elmondták, hogy reggel 7.30-tól este 7-ig dolgoznak hétfőtől szombatig, havi 1700 eurót kapnak zsebbe fizetési papír nélkül.

2006.03.27. Hír. Hetvenkét dolgozójának mondott fel a közelmúltban a mez őcsáti Mappatechnika Kft.. Ezen felül, az észak-keleti régióban működő alvállalkozások háromszázhatvan, így a fővállalkozó országos szinten ezerkétszáz embert bocsátott el azonnali hatállyal a háromezerből. A vállalkozásokban csökkent munkaképességű embereket foglalkoztattak.

2006.03.27. Ma Düsseldorfban Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter német tartományi vezetőkkel találkozik. Útjának egyik fontos célja, hogy véglegesítsen egy hatszázezer munkahelyet teremtő beruházást. A tervezett befektetés egy szolgáltató központ létesítése lenne.

2006.03.28. Országszerte összesen kétszáz dolgozótól váltak meg a napokban az ÁNTSZ nemrégiben eladott laborjaiban. Tizenhat intézményben érintette a szakalkalmazottakat a létszámcsökkentés, leginkább a salgótarjáni, a szekszárdi és a szolnoki laborokban, amelyek a továbbiakban csak mintabegyűjtő helyek lesznek. Az ÁNTSZ azért vált meg a laborjaitól, mert azok veszteségesen működtek. Másfél évvel ezelőtt elindították a laborhálózat privatizációját azzal, hogy a hatósági vizsgálatokon túlmenő tevékenységet az erre a célra létrehozott ÁNTSZ Labor Kft.-be apportálták. A dolgozók létszámát akkor a laborokban országos szinten 750-ről 450-re csökkentették. Az állami tulajdonú céget aztán januárban értékesítették. A privatizációs felhívásra egyetlen érdeklődő jelentkezett, amely tavaly meg is vásárolta az intézményhálózatot. Az állam több százmillió forintos bevételt remélt ettől az üzlettől, de végül alig ötvenmillióért értékesítették a hálózat működtetésének jogát. Az ingatlanvagyon nem került át az új tulajdonoshoz, az épületeket továbbra is az ÁNTSZ-től bérli.

2006.03.28. Tavaly jelent ősen emelkedett az aktivitás a magyar munkaerőpiacon. A 15– 64 éves népesség 61,4 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon, szemben a 2004-es 60,5 százalékkal. Európai összehasonlításban ez a mutató igen alacsony. Tavalyelőtt mindössze Málta és Törökország mutatott fel nálunk kisebb számot, és a tavalyi javulással sem léptünk előbbre a rangsorban. Az újonnan csatlakozott 10 európai uniós tag átlagától is el vagyunk maradva. Szakértők a gyenge aktivitást azzal indokolják, hogy sem a szociális segélyek rendszere, sem más szabályozók nem ösztönöznek munkára.

2006.03.29. Hír. Teljesen leállt a békéscsabai baromfi-feldolgozó üzem, mert az áramszolgáltató lekapcsolta az áramot, a mintegy 800 dolgozót egyelőre szabadságra küldték. A cég tulajdonosai korábban úgy döntöttek, hogy leállítják a csirke-feldolgozó gépsort, és az ott dolgozó, mintegy 400 főt leépítik. A mostani áramhiány miatt viszont veszélybe került a vízi szárnyas gépsoron dolgozó további 400 fő munkahelye is.

2006.04.04. Hír. A munkaügyi miniszter a XXI. század Egyesület kétnapos, Válaszút című foglalkoztatási konferenciáján vett részt. Csizmár Gábor szerint reális prognózisok alapján Magyarországon évente egy százalékkal lehet a foglalkoztatást bővíteni, így az ország 2010-re elérheti a mai uniós átlagot. A kormány azt szeretné elérni, hogy jobban megérje munkából élni, mint segélyekből vagy a fekete gazdaságból, a munkáltatók pedig a legális foglalkoztatást helyezzék előtérbe. A miniszter szerint a versenyszférában a gyógyszeripar, a gépgyártás és járműipar, az info- és biotechnológia tud több embernek munkát adni, de a szolgáltatás, a logisztika és a turizmus bővülése is álláshelyeket teremt. „A következő időszakban 400 ezer új munkahely jöhet létre. Az uniós fejlesztési forrásoknak köszönhetően az építőiparban 200 ezerrel bővül a foglalkoztatottak száma, miközben 200 ezer munkahely megszűnésével is számolni kell”, nyilatkozta Csizmár. A munkanélküliek között nagy arányban találhatók alacsony képzettségűek, ezért részükre szólnak a közmunka-programok, melyekkel évente 50 ezer ember kap munkát segély helyett. A munkaügyi tárca támogatja a felnőttképzés erősítését, de nem minden áron, csak oda kerüljön pénz a felnőttek oktatásában, ahol a képzés után munkahely is várja a tanfolyamokat elvégzőket.

2006.04.05. Tízezer munkahely van veszélyben a madárinfluenza miatt a baromfiiparban. Gráf József földművelésügyi miniszter múlt héten úgy számolt, hogy miután a madárinfluenza veszélye visszavetette a baromfihús-fogyasztást, mintegy 5,3 milliárd forintnyi kár keletkezett. Az ágazatot ért veszteség a termelés kényszerű visszafogásából, az ágazaton belül a foglalkoztatás csökkentéséből, valamint a tizenötezer tonna feleslegessé vált húsáru időn túli tárolásából keletkezett. Ráadásul szinte teljesen leállt a korábban jelentős baromfihúsexport is. Az Európai Bizottság a múlt héten terjesztette elő azt a javaslatát, amely alapján a tojás- és baromfiágazat piactámogatási költségeit részben európai uniós költségvetésből fedeznék. Erről az Európai Parlament várhatóan a hónap végéig dönt.

2006.04.05. Hír. Több mint 100 munkáltató csaknem háromezer állásajánlatával ismerkedhetnek meg az érdeklődők szerdán és csütörtökön a Budapesti Corvinus Egyetemen rendezendő KarrierExpón. A legtöbb cég informatikai, pénzügyi, számviteli, értékesítési területre, valamint vezető-utánpótlási programba keres fiatal szakembereket.

2006.04.19. Április végén bezárja több mint másfél évtizede m űködő gersekaráti üzemét az osztrák Poker Jeans Kft. A lépést, az ágazat válságával, valamint az olcsó távol-keleti termékek nagy arányú megjelenésével indokolták. A munkaügyi kirendeltségnek már bejelentették az elbocsátásokat.

2006.04.19. Hír. Az EU országait sújtó, nagyarányú munkanélküliség megfelezését célzó javaslatot tett közzé a kieli Világgazdasági Kutatóintézet vezetője. Dennis Snower úgy látja, hogy a jelenleg alkalmazott munkanélküli-ellátási rendszerek legnagyobb hátránya az, hogy a tétlenséget jutalmazzák, és nem ösztönöznek eléggé a mielőbbi elhelyezkedésre. A vezető kutató szerint a megoldást az egyéni adottságok szerint alkalmazandó munkanélkülibiztosítás jelentené, ennek alapját pedig a személyre szóló befizetések fogadására alkalmas számlák megnyitása képezné. A foglalkoztatás idején a dolgozó folyamatosan teljesítené a befizetéseket, munkanélküliség esetén pedig a felhalmozott összeget tudná felhasználni. Snower szerint a séma drámaian növelné a munkahely megőrzésére, illetve a mielőbbi elhelyezkedésre irányuló késztetést. A javaslat szakítást jelent a jelenleg alkalmazott rendszerek alapjául szolgáló szolidaritási-biztosítási elvvel. A dolgozók számára az eljárásból annyi biztatás adódik, hogy a fel nem használt összeget az aktív pályafutás végén hozzá lehet csapni a nyugdíjhoz. A kieli intézet elemzései szerint a módszer alkalmazásával a németországi munkanélküliséget 50 százalékkal, a franciaországit 46, a spanyolországit 38 százalékkal lehetne csökkenteni. Snower úgy véli, hogy a munkanélküliségnek a gazdasági tevékenység lanyhulása idején tapasztalt növekedése általában egyirányú folyamat, mert egy esetleges élénkülés nem hozza magával a foglalkoztatás javulását. Az egyéni számlás munkanélküliségi biztosítási rendszerről a szakember elmondta, hogy ilyet Szingapúrban már alkalmaznak.

2006.04.20. Hír. Tegnap a KSH bejelentése szerint a reálkeresetek átlagosan 5,6 százalékkal nőttek az idén január-februárban az előző év azonos időszakához viszonyítva, a fogyasztói árak 2,6 százalékos növekedésével számolva. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak a tavalyi bruttó 164600 forinthoz képest az idén 176400 forintot kerestek, a múlt évi 106000 forintos nettó átlagkereset pedig 114800 forintra emelkedett. A havi átlagos munkajövedelem 7,3 százalékkal haladta meg az előző évit, 184000 forintot tett ki az első két hónapban. A 2005-ös év első két hónapjához viszonyítva 0,8 százalékkal kevesebb, összesen 2,752 millió volt a legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma. A költségvetési szférában 2,2, míg a versenyszférában 0,4 százalékkal dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban.

2006.04.27. A m űegyetemi állásbörzén Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter megállapodást kötött egy nemzetközi informatikai szolgáltató cég vezetőjével. A cég arra tett ígéretet, hogy a következő két évben 450 új munkahellyel fogja bővíteni a már meglévő személyi állományát.

2006.04.27. Hír. A Budapest Airport, a dolgozói fórumon bejelentette, hogy a hónapokban várhatóan 80, többnyire a menedzsmenthez tartozó, illetve adminisztratív munkatárstól válik meg. A vezetés április 26-án értesítette a társaság érdekképviseleteit a tervezett elbocsátásokról, és a Munka törvénykönyvének vonatkozó rendelkezései szerint fog egyeztetni. A Budapest Airport vezetése még januárban közölte a ferihegyi repülőteret üzemeltető társaság szakszervezeteivel és munkavállalóival, hogy át kell alakítani a társaságot, csökkenteni kell a munkavállalók létszámát. Chris Woodruff, a társaság vezérigazgatója közölte azt is, hogy a társaság közel 190 munkavállaló önkéntes távozását fogadta el. Hozzátette továbbá, hogy a társaság munkavállalóinak létszáma még mindig túl magas, ezért további csökkentésre van szükség. Az igazgató azzal indokolja az elbocsátásokat, hogy egy túlfoglalkoztatott és alacsony hatékonyságú társaságot örököltek Ferihegyen, ami nagyon drágává teszi a repülőteret a légitársaságoknak. Az önkéntes távozási és a nyugdíjazási programok jelentős mértékben csökkentették az eredetileg tervezett kötelező érvényű elbocsátások számát. A BAA és a magyar kormány között született megállapodás szerint a társaság 2008 végéig maximálisan 478 munkavállalót bocsáthat el kötelező érvénnyel. Az LDFSZ nem fogadta el a Budapest Airport brit tulajdonosának a létszámleépítésekre, értékesítésekre és bérkompenzációra vonatkozó munkáltatói javaslatát. Az LDFSZ álláspontja szerint a BAA megsértette a privatizációs szerződésben rögzített – munkavállalókra vonatkozó – kötelezettségvállalásait, valamint a kollektív szerződést. A szakszervezet képviselői jelezték a munkáltatónak, amennyiben a 2005. december 18-án megkötött privatizációs szerződésben vállalt kötelezettségeitől, és a 2005. szeptember 11-én létrejött kollektív megállapodásokban foglaltaktól el kíván térni, azt az LDFSZ nem tudja elfogadni, mint ahogyan a rosszabb és diktált feltételeket sem. Legyen az létszámleépítés, bér- vagy munkaidő-változtatási szándék, tulajdonszerzés és értékesítés kérdése.

2006.04.28. Hír. A foglalkoztatottak száma az idén az I. negyedévben 3 millió 885 ezer, a munkanélkülieké 323,6 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 7,7 százalék volt, közölte a KSH. A foglalkoztatottak száma a 2005 december-2006 februári időszakban 3 millió 882,9 ezer, a munkanélkülieké 326,5 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta 7,8 százalékot tett ki. Tavaly a munkanélkülieké 297,4 ezer, a munkanélküliségi ráta 7,1 százalék volt. A 2006. január-márciusi időszakban átlagosan a 15-74 éves népesség 54,5 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A munkanélküliek 19,3 százaléka a 15-24 éves korosztályból került ki. Erre a korcsoportra jellemző munkanélküliségi ráta 19 százalék volt, hasonlóan az előző év azonos időszakához. A munkanélküliek 44,1 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, ez szinte megegyezik a tavaly első negyedévivel. Az Eurostat által publikált harmonizált munkanélküliségi ráta februárban az EU 15 országában 8 százalék, EU 25 tagállamában 8,8 százalék, hazánkban 7,9 százalék volt.

2006.04.28. Hír. Közel nyolcezer feketemunkást fülelt le az OMMF az első negyedévben. Az ellenőrzött közel hatezer munkaadó háromnegyedénél találtak szabálytalanságot, őket több mint 723 millió forintra bírságolták. Közel ezer külföldi munkavállalót ellenőriztek a munkaügyi felügyelők, majd kétharmadukat foglalkoztatták szabálytalanul. A fekete foglalkoztatás kategóriában a leggyakoribb, hogy a munkáltatók nem teljesítik az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázisba történő bejelentési kötelezettségüket. Ezért 4060 esetben marasztalták el a felügyelők a munkáltatókat. A másik nagy „tétel” 2.741 személyre vonatkozóan a munkaszerződés vagy az alkalmi munkavállalói könyv nélküli foglalkoztatás volt. A külföldiek foglalkoztatásának szabályait 408 munkavállaló esetében nem tartották be a munkáltatók. Az ellenőrzött cégeknél 366 munkavállalót teljes munkaidőben foglalkoztattak, de részmunkaidőben jelentették be őket. A színlelt szerződések száma 212 volt. Alakilag nem megfelelő munkaszerződés miatt 144 esetben vonták felelősségre a munkáltatókat. A nyilvántartására vonatkozó előírásokat 5963 munkavállalóra vonatkozóan nem tartották be a munkáltatók. A munkaidő előírásait 4674 dolgozó esetében sértették meg. A pihenőidőt 1796 dolgozónál nem az előírások szerint adták ki. Rendkívüli munkára 539 személyt köteleztek jogellenesen. A jogszabályokkal ellentétes munkaerő kölcsönzésért viszonylag kevesebb, 91 esetben jártak el a felügyelők. A munkabiztonsági ellenőrzések során az első negyedévben 627 esetben tiltották meg a foglalkoztatást, 1528 esetben pedig a munkaeszközök használatát függesztették fel. Összességében 205,7 millió forint értékben szabtak ki bírságot a munkabiztonsági jogszabálysértések miatt. Az OMMF a továbbiakban is kiemelten ellenőrzi majd az írásos munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatást, a munkabiztonsági szabályok be nem tartását. Az OMMF tájékoztatása szerint elsősorban az építőiparban, a mezőgazdaságban, a feldolgozó iparban és a kereskedelemben végeznek majd kiemelten ellenőrzéseket.

2006.04.28. Hír. A Bosch Magyarországon az év végéig hozzávet őlegesen hétszáz új munkahelyet létesít, jelentették be a cég stuttgarti sajtóértekezletén. A vállalatcsoport a budapesti fejlesztőközpont munkatársainak számát több mint kétszázra emeli. A Bosch tizenkét magyarországi érdekeltségének 6280 alkalmazottja van.

2006.04.29. Hír. Minden európai uniós tagállam döntött a kelet-közép-európai tagok munkavállalóival szembeni korlátozások meghosszabbításának kérdésében, Görögország úgy határozott, hogy megszünteti az akadályokat. NagyBritannia, Írország és Svédország már a csatlakozás óta korlátozás nélkül engedi területére az új tagállamok alkalmazottait, Spanyolország, Portugália és Finnország most csatlakozik hozzájuk. Franciaország, Olaszország, Belgium, Dánia és Luxemburg fenntart bizonyos korlátozásokat, de összességében enyhíti az akadályokat. Németország és Ausztria nem változtat a jelenlegi korlátozásokon. Hollandiában a kormány a jövő év elejétől enyhíteni szeretné a korlátozásokat, de a parlament ellenkezése miatt egyelőre hivatalosan annak fenntartását jelezte.

2006.05.01. Június 1-jét ől az üzletekben csak szakképzett eladókat alkalmazhatnak a munkaadók, ez nagy gondot jelent, mert a kereskedelemben dolgozók 30 százalékának nincs szakképesítése. Jelentős a különbség a hagyományos kis- és középvállalkozások, valamint az új, nagy hálózattal rendelkező vállalkozások szakképzettségi szintje között. A legnagyobb cégek 10 százalékánál - ahol az összes érintett munkavállaló 62 százaléka dolgozik - a szakképzettek aránya mindössze 70 százalék, miközben a hagyományos boltokban a munkavállalók 91 százalékának van szakképzettsége.

2006.05.03. Újraindul a balatoni közmunkaprogram, amelynek keretösszege 400 millió forint lesz. A foglalkoztatási projekt részleteit ma, Keszthelyen hozza nyilvánosságra Csizmár Gábor munkaügyi miniszter. Tavaly a 700 millió forintos program révén 232 kilométernyi partszakaszt és vasúti átjárókat tisztítottak meg a közunkások, valamint parlagfű-mentesítést végeztek.

2006.05.04. Hír. Elfogadta Somogy megye hosszú távú foglalkoztatási stratégiáját a megyei területfejlesztési tanács. Az elkövetkező nyolc évre szóló program országosan egyedülálló módon kiegészül egy paktummal, amelyet a foglalkoztatás területén meghatározó szereplők kötöttek a stratégiai célok megvalósítására. A foglalkoztatási stratégia kidolgozását, valamint a célok megvalósulását segítő, 12 megyei szervezet, köztük a megyei munkaügyi központ, a megyei közgyűlés, Kaposvár önkormányzata, a vállalkozói központ, a két gazdasági kamara és a munkáltatók érdekképviseletei által létrehozott paktumot Somogy megye évek óta kedvezőtlen foglalkoztatási helyzete tette szükségessé. A stratégia célja, hogy rámutasson a kitörési pontokra, a képzési, foglalkoztatási lehetőségekre, amelyek alkalmazásával, a megye foglalkoztatási adatai felzárkózhatnak az országos átlaghoz. A paktum megkötése pedig egy olyan hosszú távú együttműködést feltételez, amelynek révén lehetőség nyílik a gazdasági, foglalkoztatási, képzési és szakképzési folyamatok együttes kezelésére. A központ vezetője szerint a program végrehajtásával, a napi feladatokkal, szervezésekkel, pályázatok írásával egy úgynevezett paktumiroda foglalkozik a jövőben, amely rendszeres időközönként beszámol az elvégzett munkáról a paktumot aláírt szervezeteknek. A foglalkoztatási stratégia megvalósítói és a paktumban résztvevők együttműködésének eredményeként reményeik szerint növekszik a munkaképes korú lakosság aktivitása, a képzések és átképzések jobban igazodnak a gazdasági élet szereplőinek elvárásaihoz, mérséklődik a munkanélküliség a megyében. A program elkészítésére, az iroda létrehozásához a megyei munkaügyi központ 2005-ben 41 millió forint pályázati támogatást nyert el a Strukturális Alapból.

2006.05.05. Hír. Egy szerkezetátalakítási program keretében a második félévben összesen 400 dolgozójától válik meg az amerikai Delphi Corporation magyar cége. A szombathelyi Kft.-től elsősorban a kisebb bérköltségek miatt a termelés egy részét Szlovákiába telepítik át. Kiss Péter kancelláriaminiszter tárgyalt a társaság vezetőivel, átképzési támogatást ajánlva a dolgozók egy részének esetleges megtartásához. Stairics Tamás, a Szombathelyi Gépjármű- elektronikai Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke elmondta, hogy tudtak a leépítés tervéről, de annak részleteiről a cégvezetés még nem tárgyalt a szakszervezettel és az üzemi tanáccsal, a dolgozókat viszont már tájékoztatták. Az egyeztetésre két héten belül kerül sor. A szakszervezet már korábban, az elbocsátások hírére megállapodást kötött a Delphi vezetésével egy szociális tervről. Ennek az a lényege, hogy a végkielégítésre jogosult dolgozók a járandóságukon felüli anyagi juttatásban is részesülnek.

2006.05.08. Mintegy 99 pályázó 1815 munkahely kialakításához 1,8 milliárd forint támogatást kap a Munkaerőpiaci Alapból. A pályázaton a beadás idejében még el nem kezdett beruházásaikkal, Magyarországon bejegyzett vállalkozások vehettek részt, a vissza nem térítendő támogatást építkezéshez, vagy új gépek, berendezések, technológiák beszerzéséhez használhatják föl. A beruházásokat legkésőbb november 30-ig kell befejezni. A cégvezetők vállalták, hogy összesen csaknem 1400 munkanélkülit alkalmaznak majd. Munkahelyenként általában nyolcszázezer forint támogatást kérhettek a jelentkezők, ennél magasabb összeget a hátrányos helyzetű térségekből, településekről pályázóknak utalnak, de többet kapnak azok is, akik regisztrált álláskeresők vagy romák foglalkoztatását vállalták. A pályázóknak legalább öt új munkahelyet kell kialakítaniuk, emellett arra is garanciát kért a munkaügyi tárca, hogy a támogatással létrehozott szolgáltatást minimum öt évig fenntartsák. A legtöbb támogatást, 160 millió forintot egy Fejér megyében terjeszkedő vállalat kapta, a pályázatukban 160 új dolgozó alkalmazását vállalták, a legkevesebbet, négymillió forintot egy fővárosi cég nyerte el, ott öt fővel növelik a dolgozói létszámot. A feltételek szigorúak, rendszeresen ellenőrzik a támogatott pályázóknál a vállaltak teljesítését. Ha a vállalkozás új, vagy többletlétszáma a vállalt mérték 75 százaléka alá csökken, a támogatási összeget pótlékokkal, büntetőkamattal együtt vissza kell fizetni. A már működő cégek foglalkoztatási kötelezettsége a korábbi létszám fenntartására is vonatkozik. A tapasztalatok szerint a támogatottaknak mindössze öt százaléka nem teljesíti a vállaltakat.

2006.05.09. Dolgozóinak háromnegyedét bocsátja el a Carnex cégcsoporthoz tartozó miskolci Borsodi Húsipari Zrt. A társaság 352 alkalmazottjából 270-290 főtől kíván megválni. A cég ma kezdi meg a munkaügyi konzultációt. A Carnex tavalyig a második legnagyobb húsipari csoportnak számított. Mivel a csődeljárás jogerősen nem zárult le, és a hónapokkal ezelőtt leállított termelést nem sikerült újraindítani, a vagyon védelme érdekében elkerülhetetlenné vált a foglalkoztatotti létszám drasztikus csökkentése.

2006.05.09. Hír. Fizetésképtelenséget jelentett be a Békés Megyei Bíróságon, a Békéscsabai Baromfi-feldolgozó Kft. A gyár vezetése minden dolgozónak, több mint 600 főnek eljuttatta azt a levelét, amelyben bejelenti a fizetésképtelenséget, valamint azt is, hogy május 10-én senkinek nem tudnak bért fizetni. A szakszervezet jogsegély szolgálatot hoz létre, ugyanakkor korábban levélben kérték Gyurcsány Ferenc segítségét is. A szakszervezet ezért arra kéri a miniszterelnököt, hogy „mérlegelve a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Kft. több mint hatszáz dolgozójának rendkívül súlyos helyzetét, tegyen hathatós intézkedéseket az esedékes munkabér kifizetése ügyében”.

2006.05.10. A munkaügyi központok legfrissebb adatai alapján átlagosan több mint 10 hónapot tölt nyilvántartásban egy-egy álláskereső, mire újból visszakerül a munka világába. Az elmúlt két évben is 8-9 hónapig tartott a munkához jutás. A munkaerőpiaci tapasztalatok szerint nemcsak a regisztráltak várnak egyre többet a megfelelő állásra, hanem a munkaügyi központokhoz be nem jelentkező szellemi munkát keresők is.

2006.05.11. Hír. Bezár a szolnoki mosóporgyár, ám még kérdéses a dolgozók helyzete. Egy részük átmehet a Henkel körösladányi üzemébe, mások választhatják a nyugdíjat, illetve maradhatnak a gépek teljes leszereléséig. A gyárban eredetileg 124-en dolgoztak, közülük néhányan már elmentek, mások korkedvezményes nyugdíjra számítanak, így összesen száz embert érint a munkahely megszűnése. A dolgozóknak a hónap közepéig kell nyilatkozniuk arról, hogy élnek-e a cég által ajánlott körösladányi üzembe való áthelyezéssel. Aki nem él a lehetőséggel, annak végkielégítést fizet a cég. A 15-20 havi járandóságon felül személyre szabott juttatásokat is kapnak az érintettek, például jutalomban részesülnek a bezárásig kitartók, és azok akik segítenek a gépek leszerelésében. Mindenki megkapta már a 13. havi fizetést és a 14. havi bér időarányos részét is folyósítják. Néhányan hűségjutalomra is számíthatnak és támogatják azokat a családokat is, ahol mindkét szülő munkanélkülivé válik. A Henkel azoknak nem szünteti meg a munkaviszonyát, akik 2008 végéig elérik a korkedvezményes nyugdíjkorhatárt.

2006.05.11. Drasztikusan megn őtt azoknak a dolgozóknak a száma, akik csak munkaerőkölcsönzés keretén belül tudtak elhelyezkedni. Több mint kétezerkétszáz cég 76 ezernél is több kölcsönmunkást alkalmazott tavaly. Az elmúlt három évben majdnem ötszörösére nőtt a kölcsönmunkások száma, de 2004-hez képest is 45 százalékos emelkedést mutat. A Foglalkoztatási Hivatal most elkészült elemzéséből kiderült, hogy a kölcsönzöttek többsége a feldolgozóiparban, a kereskedelemben, illetve a sport-, kulturális és egyéb szolgáltató cégeknél talált állást 2005-ben. Érdekesség, hogy néhány ágazatban – kereskedelem, pénzügy, oktatás, egészségügy – a vállalatok szinte csak Budapestre koncentrálódtak, a mezőgazdasági és villamosenergiai cégek viszont Somogy megyében alkalmaztak ideiglenes dolgozókat. A kölcsönzést biztonságosabbá kívánta tenni a munkaügyi tárca, amikor januártól szigorította a munka törvénykönyvének idevonatkozó szabályait. A törvény megtiltja a kölcsönzést, ha a dolgozó korábban a kölcsönvevőnél állt munkaviszonyban. A feketefoglalkoztatást úgy igyekeznek tiltani, hogy a kölcsönbe adó köteles a munkába állásig igazolni a kölcsönzést, vagyis bejelenteni a dolgozót az EMMA-ba. Az ezt igazoló okirat másolatát pedig át kell adnia a kölcsönvevőnek. Az FH legfrissebb adatai szerint a kölcsönzöttek közel 8,3 millió munkanapot dolgoztak tavaly (ez az elmúlt három év alatt ötmillióval nőtt!), egy kölcsönzött átlagosan 109 napra jutott álláshoz. Az összes ideiglenes munkaerő több mint egyharmada szakmunkás volt, és közel ugyanennyien voltak a 8 általánost végzettek vagy az ennél is kevésbé iskolázottak. Alig négyezer diplomás vállalt kölcsönállást. A munkaerőpiacon a 21–35 év közötti korosztály van a legkiszolgáltatottabb helyzetben vagy ők a legrugalmasabbak munkavállalók. Ebből a korcsoportból kerül ki a kölcsönzöttek több mint 56 százaléka. Az 55 év felettiek még kölcsönmunkásként sem népszerűek, alig három és félezren jutottak tavaly ideiglenes munkához.

2006.05.16. Már nemcsak számítógépen keresgélhetnek az álláskeres ők az Állami Foglalkoztatási Szolgálat állás- és képzési ajánlatai között, hanem ezt mobiltelefonról is megtehetik. A WAP segítségével állást keresőnek ki kell választania a megyét, körzetet, majd ezt követően adhatja meg iskolai végzettségét és fizetési igényét. Minden válasz után megjelenik, hogy az adott igényre mennyi álláshely található a regisztrációban, és megjelenik a megadott feltételek szerinti állások listája.

2006.05.17. Ez év január elsejét ől Magyarországon a kismamáknak gyes mellett is lehetőségük van napi nyolc órában munkát vállalni. A munkáltatók állami támogatáshoz is juthatnak, ha legalább részmunkaidőben foglalkoztatják a gyesről visszatérő anyákat. Szakemberek szerint a munkaerőpiacra való sikeres visszatérés érdekében elengedhetetlen a kismama és a korábbi munkáltató cég folyamatos kapcsolattartása, az önképzés, valamint a mindkét fél részéről történő tervezés. Az unió többi tagállamában is sokféleképpen igyekeznek elérni, hogy a gyermeket nevelő szülők teljes értékű tagjai legyenek a munkaerőpiacnak, s mindez ne a családi élet rovására történjen. Görögországban a gyermekfelügyeleti szolgáltatások körét bővítették, Luxemburg módosította a szülői szabadságról szóló jogszabályát. Célja az volt, hogy a párok a szülői szabadság időszaka alatt is kapcsolatban maradjanak a munka világával s emellett nagyobb rugalmasságot biztosítson a szülői szabadságukat töltő munkavállalók helyettesítéséhez. Máltán a kormány az ismét munkába álló anyáknak egy évig adómentességet biztosít. Hollandiában tavaly lépett hatályba a gyermekfelügyeletről szóló új törvény, amely a gyermekvállalás költségeit a szülők, a munkaadók és az állam között egyenlően osztja meg. Angliában a gyermeknevelés utáni adójóváírással és gyermekfelügyeleti szolgáltatásokkal kapcsolatban tettek intézkedéseket.

2006.05.19. A magyarországi munkaadók alig több mint egyharmadánál van lehet őség arra, hogy a dolgozók rugalmasan szervezzék meg munkaidejüket, olvasható az élet- és munkakörülmények javításán dolgozó európai alapítvány (EFILWC) most kiadott tanulmányában. Európában átlagosan minden második cég vagy intézmény ad erre lehetőséget, de egyes északi országokban a kétharmadot is megközelíti ez az arány. A felmérésben szereplő kelet-közép-európai országok mindegyikében rugalmasabbak a munkaadók, mint nálunk; rosszabb arányokat csak néhány periferikus helyzetű mediterrán tagállamban mértek. Arról nem szól a jelentés, hogy ténylegesen hányan élnek a rugalmas munkaidő lehetőségével, ugyanakkor a munkaszervezés különböző módjaira részletesen kitér. Észak-Európában egyre kedveltebb az a megoldás, amely szerint a hosszabb időn át összegyűjtött pluszórákat tartós szabadságra lehet beváltani. Magyarországon még csak a megkérdezett cégek, hat százaléka teszi ezt lehetővé.

2006.05.26. Hír. Az els ő negyedévben a foglalkoztatottak száma 3 millió 885 ezer, a munkanélkülieké 323,6 ezer fő, a munkanélküliségi ráta pedig 7,7 százalék volt. A foglalkoztatottak száma a 2005 december-2006 februári időszakban 3 millió 882,9 ezer, a munkanélkülieké 326,5 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta 7,8 százalékot tett ki. Tavaly február-áprilisban a munkanélküliségi ráta 7,2 százalék, a foglalkoztatottak száma 3 millió 875 ezer, a munkanélkülieké pedig 300 ezer volt. Az idén február-áprilisban a 15-74 éves népesség 54,7 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A KSH által vizsgált időszakban 33 ezer fővel dolgoztak többen, mint egy évvel korábban, így a foglalkoztatotti létszám elérte a 3 millió 908 ezret. A munkanélküliek száma februáráprilisban 319 ezer fő volt, 18 ezerrel haladta meg az előző év azonos időszakit. Az Eurostat által publikált harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő márciusban az EU-15-ök átlagában 7,7 százalék, EU-25-öket tekintve 8,6 százalék, Magyarországon pedig 7,6 százalék volt. A munkanélküliek 19 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15-24 éves korosztályból került ki. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 18,5 százalék volt, ami 0,8 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A munkanélküliek 45,3 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, az arány gyakorlatilag megegyezik a tavalyi február-áprilisi időszakival. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,3 hónap volt, közölte a KSH.

2006.05.29. Hír. Egyre több mikro-, kis- és közepes vállalkozás veszi igénybe a regisztrált álláskeresők foglalkoztatásához igényelhető egy éves teljes járulékmentességet. Az év eleje óta április végéig 3182 cég nyerte el a kedvezményt 4260 olyan álláskeresőt alkalmazva, akik már legalább 3 hónapja szerepelnek a nyilvántartásban. A kedvezményt az év eleje óta vehetik igénybe a legfeljebb 250 dolgozót foglalkoztató cégek, civil szervezetek, ha legalább 3 hónapja regisztrált álláskereső foglalkoztatását vállalják. Egy évig társadalombiztosítási, munkáltatói járulék, egészségügyi hozzájárulás nélkül, további egy évig pedig a szokásos járulékokkal kell foglalkoztatni ezeket a dolgozókat. A kedvezmény mértéke elérheti dolgozónként, hónaponként a 27951 forintot. Ez a lehetőség javítja a kis cégek versenyképességét, hozzájárul az álláskeresők elhelyezkedéséhez. A munkáltatók a helyileg illetékes munkaügyi kirendeltségen köthetnek megállapodást a kedvezmény igénybevételéről. A kedvezményt nem visszaigénylik, hanem a hónaponkénti bevallásban tételesen közlik. Az igénybevétel jogszerűségét az adóhatóság és a helyi munkaügyi központ is ellenőrzi. A kedvezményt eddig elnyerő cégek háromnegyede 10-nél kisebb létszámot foglalkoztató mikrovállalkozás. A 10-50 dolgozót foglalkoztató kisvállalkozások aránya 20 százalék. A kedvezménnyel felvett munkavállalók 70 százaléka a mikro-vállalkozásoknál, 21 százaléka a kisvállalatoknál dolgozik. A cégek mintegy 35 százaléka a kereskedelemben, 20 százaléka az építőiparban tevékenykedik, további 10-10 százalékuk a feldolgozóiparban és az idegenforgalomban. A foglalkoztatottak 80 százaléka fizikai munkakörben helyezkedett el, nagyobb részük szakképzettséget igénylő tevékenységet végez. A szakképzettséget nem igénylő tevékenységre mintegy 21 százalékukat alkalmazták. A munkaviszonyt létesítők mintegy 50 százaléka sorolható a szolgáltatási jellegű, illetve ipari, építőipari munkakörökbe. A kedvezménnyel alkalmazottak mintegy 39 százaléka 25-34 év közötti. A legkisebb arányt, alig több mint 3 százalékot az 55 év felettiek képviselnek.

2006.05.30. Hír. Több mint húszezer startkártyát adtak ki múlt év októbere óta, a kártyatulajdonosok közül mintegy hétezren felsőfokú végzettségűek. A fiatal munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók a kártya érvényességi idejének első évében a bruttó munkabérre 15, a második évében 25 százalékos járulékot fizetnek. Nem kell kifizetniük a tételes egészségügyi hozzájárulást, a 29 százalékos társadalombiztosítási és a három százalékos munkaadói járulékot. A kedvezményt a minimálbér másfélszereséig, felsőfokú végzettségűeknél annak kétszereséig érvényesítheti a foglalkoztató. A kedvezmény egymást követően több munkáltatónál is igénybe vehető. Az igazolványt az adóhatóság állítja ki. A kártya a kiváltásától számított két évig érvényes, figyelembe véve azt is, hogy a munkavállaló 25 évnél, felsőfokú végzettségű esetében 30 évnél fiatalabb legyen.

2006.05.30. Svájc magasan képzett szakembereket - kutatókat, orvosokat, fogorvosokat, mérnököket, műegyetemi tanárokat vár Magyarországról - mondta JeanDaniel Gerber, Svájc gazdasági ügyekért felelős államtitkárságának vezetője Budapesten, ahol a hét végén az évente megrendezett tanácskozásukat tartották a világ különböző országaiban működő svájci kamarák. Svájcban a tervek szerint 2011-től nyílik meg teljesen az új EU-tagok polgárai számára a munkaerőpiac, addig kvóták szabályozzák a munkavállalást, a kvótarendszer az idén április 1-jén lépett életbe. A kvótákat fokozatosan emelik: az öt évre szóló munkavállalás esetén a jelenlegi 1700-ról 2010-ben háromezerre, a rövid távra, maximum egy évre szóló munkavállalás esetén a 15 800-ról 29 ezerre növekszik az új EU-tagok állampolgárai számára kiadható munkavállalási engedélyek száma.

2006.05.30. Hír. Az év eleje óta, április végéig 144.550 alkalmi munkavállalói könyvet váltottak ki. Mintegy 662 millió forint értékben vásároltak közteherjegyet a foglalkoztatók. Az utóbbi két hónapban kiváltott könyvek száma 33.535, illetve 30.959 volt. A múlt év egészében mintegy 269.000 könyvet váltottak ki a munkavállalók, a foglalkoztatók által megvásárolt közteherjegy értéke elérte az 1 milliárd 481 millió forintot. Az alkalmi munkavállalói könyvet 1997-ben vezették be, de 2002-ben vált népszerűbbé, amikor a közteherjegy értékét 50 százalékkal, regisztrált munkanélküli foglalkoztatása esetében negyedére csökkentették.

2006.06.01. Hír. Egy éven belül több mint kétezer f ős minisztériumi elbocsátás lesz, mondta kormányzati reformtervei kapcsán a kormányfő. Ezt az átalakítást a költségcsökkentés és az átláthatóság jegyében fogják elvégezni. A mintegy 7500 fős állomány húsz százalékától, 1300-1400 dolgozótól a kormányfő ígérete szerint még az év végig megválnak, így a 2007 elejére tervezett újabb tíz százalékos leépítéssel együtt a jelenlegi harmadára csökkenhet a minisztériumok apparátusa. A mostanáig intézményenként végzett járulékos feladatokat az átalakítással egy közös kormányzati szolgáltatóközpontba telepítik, amely az eddiginél nemcsak olcsóbban, de ellenőrizhetőbben is végzi majd a tárcák pénzügyi, számviteli, emberi erőforrással, informatikával és vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatait, a minisztériumok pedig eredeti tevékenységeikre, a törvény-előkészítésre, a hatósági és az intézményi felügyeletre koncentrálhatnak a jövőben. A forráselosztást is érintő átalakítás nyomán a fejlesztési pénzeket a jövőben nem intézményeként osztják szét, hanem a forrásokért a tárcavezetőknek kell megküzdeniük. Egyetlen minisztériumnak sem lesz önálló döntési jogköre, hanem az összkormányzati akaratnak megfelelve, együtt kell működnie a többiekkel.

2006.06.01. Hír. Május 31-i hatállyal összes küls ős munkatársával szerződést bont a Magyar Televízió, ezzel a lépéssel akár 600-800 állás is megszűnhet. Az MTV-nél jelenleg mintegy 1600 belső munkatárs dolgozik. A csatorna közleménye szerint a reorganizációs program keretében vizsgálták felül a feladatok ellátásához szükséges humánerőforrásokat, és döntöttek a létszámleépítés mellett.

2006.06.02. Hír. Továbbra sem tudtak megállapodni az Európai Unió tagországainak

munkaügyi miniszterei a munkaid ővel kapcsolatos közösségi jogszabály felülvizsgálatának részleteiben, miután több állam - Nagy-Britannia, Málta, Portugália - mereven ragaszkodott ahhoz, hogy a rendszer alól legyenek tartós kivételek. Más országok az azonnali megszüntetés mellett kardoskodtak, míg a legnagyobb csoport - ennek tagja volt Magyarország is - köztes megoldást, azaz fokozatos, de végül teljessé váló kivezetést, megszüntetést tartott elképzelhetőnek. Ausztria a negyedik féléves soros elnökség, amelynek nem sikerült sikerre vinnie az irányelv kidolgozását. A júliustól hivatalba lépő Finnország már jelezte, hogy folytatja a munkát a kompromisszum megtalálása érdekében. A munkaügyi miniszterek számos más témában politikai szintű megállapodásra jutottak, elfogadták a tagállamoknak szóló idei foglalkoztatáspolitikai ajánlásokat, a szociális szolidaritás és foglalkoztatási politika finanszírozását koordináló Progress programot, az uniós esélyegyenlőségi intézet felállításról szóló szabályozást, illetve a fenntartható fejlődést szolgáló stratégia idevágó elemeit.

2006.06.23. Az elbocsátott köztisztviselők helyzetét enyhítendő, az ÁFSZ-en belül külön iroda nyílik. Az intézményben a külföldi állásajánlatokat és az államilag finanszírozott átképzési programokat ismertetnék. Az uniós pályázatok kapcsán főként tervezői, projektmenedzseri képzésekre küldenék az elbocsátott tisztviselőket. A közalkalmazottak számára még nem készült tervezet. A leépítésben főként pedagógusok érintettek. Szükség lenne többek között gyermek- és ifjúságvédelmi szakemberekre, fejlesztő pedagógusokra, szabadidő-szervezőkre; ezeket a pozíciókat a Pedagógusok Szakszervezete szerint átképzett tanárok tölthetnék be. Ezek ma is létező feladatok, amelyeket szakember híján pedagógusok látnak el. A szakszervezet igényt tart a prémium évek programra. Varga László azt is hozzátette: átmenetileg szükség lehet egy korkedvezményes nyugdíjrendszerre is.

2006.06.28. Hír. Idén március és május között hatezerrel több állástalan volt a tavalyi

azonos id őszakhoz képest, létszámuk 309 ezer főre emelkedett, közölte a KSH. Idén március és május között a foglalkoztatottak száma 3,928 millió fő volt. Ez 7,3 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. A 15–74 éves korú népesség 54,9 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A vizsgált időszakban 42 ezer fővel dolgoztak többen, mint egy évvel korábban, így a foglalkoztatottak létszáma elérte a 3,928 millió főt. A 7,3 százalékos munkanélküliségi ráta csak 0,1 százalékponttal haladta meg az előző év azonos időszakában mért adatot, és 0,2 százalékponttal volt alacsonyabb a február–áprilisi időszakhoz képest. Az Eurostat által nyilvánosságra hozott munkanélküliségi ráta áprilisban a régi uniós tagországokban 7,4 százalékos, az EU 25 államában 8,2 százalékos, hazánkban pedig 7,6 százalékos volt. Ez azt jelenti, hogy ebben a tekintetben beértük az uniós átlagot, de az aktivitási rátánk alapján – ami a munkaképes polgárok jelenlétét jelzi a munkaerőpiacon – az utolsók vagyunk a sorban. A munkanélküliek 18,5 százaléka a 15–24 éves korosztályból került ki. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 17,6 százalékos volt, ez 1,6 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A munkanélküliek közel fele egy éve vagy annál régebben keresett állást, ami 1,3 százalékkal haladta meg a tavalyi március–májusi időszakban mért értéket. A munka nélkül töltött időszak átlagosan 16,8 hónapnak felelt meg.

2006.06.30. Januártól még csak ajánlott volt, júliustól kötelező a legalább középfokú

iskolai végzettséget és szakképzettséget igényl ő munkakörökben foglalkoztatottak számára garantált bérminimumot fizetni. A szakképzetteknek fizetendő legkisebb kereset a mindenkori minimálbérnél (az idén 62 500 forint) öt, illetve legalább kétéves gyakorlat esetén tíz százalékkal több (az idén 65 625 és 68 750 forint lesz). Az 50 év feletti munkavállalók esetében nincs előírt gyakorlati idő,azonnal a magasabb összegű garantált bérminimum illeti meg. A dolgozó által betöltött munkakört, az ehhez tartozó feladatokat és a szükséges iskolai végzettséget jogszabály, ennek hiányában a munkaadó határozza meg. Ha a jogszabály másként nem rendelkezik, a vállalkozás döntésétől függ, mely munkakör igényel legalább középfokú, illetve szakképzettséget. A munka törvénykönyve értelmében a garantált bérminimum összegétől le- és felfelé is el lehet térni, ha erről kollektív szerződés rendelkezik. Ám a kollektív szerződésben megállapított garantált bérminimum összege soha nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbérnél. Részmunkaidős munkakör esetén a garantált bérminimumot a tényleges munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni. A megváltozott munkaképességű dolgozók alkalmazásához igényelhető dotációs rendszer is módosul néhány részletében. Ha a megváltozott munkaképességű dolgozók részére ténylegesen kifizetett bruttó havi munkabér egy főre jutó átlaga nem éri el 2006-ban az 57 ezer forintot, 2007-ben a 60 ezret, a dotáció vetítési alapjának számításakor a ténylegesen kifizetett bruttó havi munkabér egy főre jutó átlagát kell figyelembe venni. A július elsején életbe lépő változás során ehhez az átlagos statisztikai állományi létszámba nem vehetők figyelembe azok a dolgozók, akik a munkáltató székhelyétől, telephelyétől eltérő helyszínen történő munkavégzésére olyan bizományosi, értékesítési, illetőleg ennek megfelelő tartalmú szerződés teljesítése érdekében kerül sor, amelyet a munkáltató más gazdálkodó szervezettel kötött.

 

Szakszervezetek

Vissza a tartalomhoz

Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ)

2006.01.06. Hír. A BKV dolgozói elfogadhatatlannak tartják az Érdekegyeztet ő Tanács ötszázalékos béremelési ajánlatát. Bartha Pál, a járművezetőket, szerelőket és alkalmazottakat is tömörítő Tömegközlekedési Dolgozók Független Szakszervezeti Szövetségének elnöke elmondta, hogy az egyeztetések január 16.-án kezdődnek, de az ajánlattal már most nem értenek egyet, csakúgy mint azzal sem, hogy létszámleépítéssel teremtsék elő a béremelés pénzügyi hátterét. Az idén akár megismétlődhet a tavaly februári helyzet, amikor is sztrájkfenyegetés hatására tudtak csak megállapodni a béremelés mértékéről. Az érdekképviseletek várhatóan az idén is a differenciált béremelésre tesznek javaslatot. Eszerint a kevesebbet kereső munkavállalók bére növekedne nagyobb mértékben, míg azoknak, akiknek relatíve több a fizetésük, be kellene érni az infláció körüli emeléssel, vagy azzal, hogy egyáltalán nem kapnak több pénzt. Tavaly ilyen megoldással kaptak a dolgozók átlagosan 16 ezer forintos pénzt. Tavaly ilyen megoldással kaptak a dolgozók átlagosan 16 ezer forintos os finanszírozása megoldottnak tűnik, nem tudni, ez mennyire ad tág teret az idei bértárgyalásokon. Az idén a költségvetési törvény alapján a társaság állami forrásból összesen 50 milliárd forintot kap a működtetésre, 20 milliárddal többet, mint amennyire előzetesen számított. A főváros ezt még kiegészíti 10-12 milliárd forinttal.

2006.01.17. Tegnap a BKV Zrt.-nél megkezd ődtek a bértárgyalások, a cégvezetés átadta az előző évi beszámolót és a tavalyi bérmegállapodás adatait,- nyilatkozta a társaság vezérigazgatója és a legtöbb járművezetőt tömörítő szakszervezet elnöke. A plenáris ülésen egyeztettek a tárgyalások ütemezéséről és tematikájáról. A következő bértárgyalást egy hét múlva tartják. A vezérigazgató a szakszervezetektől várja a bérjavaslatot. Nemes Gábor szakszervezeti elnök kifejtette, hogy az érdekképviseletek a megkapott adatok alapján a héten egyeztetik álláspontjukat. A tárgyalások időtartama a cégvezetés hozzáállásától teszi függővé.

2006.01.24. Hír. Tegnap a BKV-nál adategyeztetésekkel folytatódott a bértárgyalás. Bartha Pál érdekképviselet elnöke elmondta, hogy újabb adatokat kértek a cégvezetéstől. Amíg nincs minden adat a birtokukban addig nem tudják értékelni a tavalyi év bérfejlesztéseinek teljesülését, illetve addig nem tesznek javaslatot az idei béremelés mértékére.

2006.02.09. Hír. Ferihegyen a bérek és juttatások emelésér ől kötött megállapodást az öt szakszervezet és a menedzsment. Több hétig tartó megbeszélések után egyezségre jutottak egy új, teljesítmény- illetve kiszervezési prémiumról is. Az átszervezést a Budapest Airport az önkéntes alapú kilépést lehetővé tevő kompenzációs csomaggal, a szakszervezetek pedig egy hároméves sztrájkmoratóriummal támogatják. A reptér vezetése vállalta, hogy a létszámleépítés keretében nem lesz kötelező érvényű elbocsátás 2006. június 30-ig, miközben a cég számos önkéntes kilépési lehetőséget ajánl fel.

2006.02.10. A bruttó bérek és m űsorköltségek 4,8 százalékos emelését követeli a Magyar Rádió öt reprezentatív érdekképviselete, az üzemi tanács, valamint a Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. A Magyar Televízióban folyó, a kollektív szerződést érintő tárgyalások is megfeneklettek. A munkakörülmények és a dolgozók által megalázónak ítélt bérezés képezik a sztrájkhangulat alapját. A mai, rádiós és televíziós dolgozók által közösen tartott ülésen megalakulhat a sztrájkbizottság, amely együttesen képviselné a két legjelentősebb közmédium dolgozóinak érdekeit.

2006.02.11. Hír. A Magyar Rádió öt reprezentatív szakszervezetének tagsága a tegnapi munkásgyűlésen felhatalmazta az érdekképviseleti szerveket, hogy hozzák létre a sztrájkbizottságot.

2006.03.03. Ha március 12-éig nem kötnek a BKV-nál bérmegállapodást akkor egész napos sztrájkot szervez a szakszervezet. A Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetségének elnöke elmondta, hogy a másfél hónapja tartó bértárgyalások csütörtöki fordulója is eredménytelenül zárult. Az érdekképviseletek 25 ezerről 22 ezer forintra mérsékelték béremelési igényüket, a vezetés nem mozdult el a 16 500 forintos ajánlatáról. A 13 ezer dolgozóból mintegy 10 ezret képviselve a BKSZSZ, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetével közösen bejelentették a cégvezetésnek, hogy március 13-án 0 órától éjfélig sztrájkolni fognak, ha addig nem jön létre a bérmegállapodás. A cégvezetés öt százalékról mozdult el az elmúlt hetekben 8,04 százalékra, illetve a személyenkénti 16 500 forintos béremelési ajánlatra. Tavaly a cégnél átlagosan 16 ezer forintos béremelés volt. Az érdekképviseletek a január 16-án közzétett bértárgyalások során ezen a héten érték el azt, hogy a cégvezetés minden dolgozónak 16 ezer forintos emelést ajánlott. Korábban a szellemieknek 17 ezer forintot, a járművezetőknek 15 700 forintot, a fizikaiaknak pedig 15 ezer forintot ajánlottak. A társaságnál a szellemiek átlagosan 220 ezer forintos, a járművezetők 190 ezer forintos, a fizikaiak 150 ezer forintos fizetést kapnak.

2006.04.27. A kormányalakító koalíciós tárgyalásokhoz a szakszervezetek is megfogalmazzák legfontosabb szempontjaikat. Borsik János, Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke úgy véli, az ország előtt álló feladatok megoldásának nélkülözhetetlen feltétele a társadalmi párbeszéd. Ezért azt kezdeményezik, hogy még a koalíciós kormányprogram véglegesítése előtt hívják össze az OÉT-t, és a miniszterelnök a testület előtt bocsássa vitára a program tervezetét, ismertetve az ahhoz kapcsolódó álláspontját. Az Autonómok nem csatlakoznak a kamarák által megjelentetett kiáltványhoz, mert az nem tervezi a jövőalkotásba bevonni a hazai szakszervezeteket, s olyan munkáltatói előnyök megszerzésére tesz kísérletet, ami csak a munkavállalók rovására történhet, nyilatkozta az elnök. Elvárják az új kormánytól, hogy a gazdasági csoportosulások ne avatkozhassanak be a kormányzati munkába. A szakszervezetek elszántak az együttes fellépésre, ha az államháztartási hiány csökkentésére teendő intézkedések a munkavállalóknak hátrányt okoznának, vagy súlyos érdeksérelemmel járnának. Borsik szerint a kormány jogfolytonossága alapot ad arra, hogy mielőbb megkezdje az államháztartási reform végrehajtását. A szakszervezetek elutasítják azon elképzeléseiket, amelyek a munkaügyi tárca megszüntetéséről szolnak, mert az a tapasztalatok szerint nélkülözhetetlen feltétele a korrekt hazai érdekegyeztetésnek.

2006.05.01. A szakszervezetek nem akarnak egykulcsos adórendszert és követelik, hogy továbbra is önálló tárca legyen felelős a foglalkoztatáspolitikáért. A foglalkoztatás javításáért, a munkavállalói jogok érvényesítéséért és a magyarországi bérek uniós felzárkóztatásáért emelték fel a szavukat a szónokok a budapesti Hősök terén tartott gyűlésen. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének beszédében ellenezte a MÁV, a Volántársaságok, a BKV és a Magyar Villamos Művek privatizációját. A SZEF elnöke, Szabó Endre május elsejei beszédében felhívta a figyelmet ara, hogy a közszféra reformjánál fontos a takarékosság, de az is, hogy ezek a területek magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtsanak az állampolgároknak. Ehhez pedig az kell, hogy a közintézményekben dolgozók tisztességes bért kapjanak. A Liga és a Munkástanácsok külön tartott tüntetésen tiltakozott a munkavállalókat ért törvénytelenségek miatt.

2006.05.19. A versenyszférát szabályzó Munka Törvénykönyvének „folyamatos fenyegetéséről” számolt be Borsik János, az Autonómok elnöke. Szerinte a módosításról szóló tárgyalásokon a munkaadók egyfajta „rugalmas kerettörvénnyé” alakítanák az Mt-t, a kormány pedig partnernek mutatkozik ebben. Munkáltatói részről erős az igény, hogy határozatlan helyett határozott időre kössenek munkaszerződéseket. Borsik János szerint ennek az a célja, hogy könnyen, olcsón szerezhessenek munkaerőt a munkáltatók, és a későbbiekben könnyebb tudjanak megszabadulni tőle. Véleménye szerint legalább kétéves, intenzív szakmai munkát igényel az Mt. átalakítása.

2006.06.01. Hír. Az autonóm szakszervezetek ellenzik a közszolgáltatások, az MVM, a MÁV, a BKV, a Volán-társaságok eladását, s hogy az államháztartási kiigazítás terheinek nagy részét a munkavállalókra hárítsák. Borsik János elnök egy salgótarjáni fórumon arról is beszélt, hogy mindennek megakadályozása érdekében nem zárhatók ki a munkabeszüntetések.

2006.06.21. Hír. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége közleményt adott ki, melyben kifejtette, hogy nem ért egyet a munkavállalókat és a lakosságot sújtó kormányzati döntésekkel, sem azok tartalmával, sem az érdekegyeztetési eljárással. Emlékeztetnek, hogy az előzetes szakértői értékelések szerint a családok fenntartási költsége havonta több mint tízezer forinttal emelkedik.

2006.06.21. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közlése szerint a kormány a közelmúltban döntött arról, hogy árufuvarozó vállalkozása eladásából pótolná a MÁV elvesztett tőkéjét. A vasúttársaság a Cargo ÁPV Zrt.-nek történő értékesítésével 80 milliárd forinthoz jutna. A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete, a Vasutasok Szakszervezete és a Mozdonyvezetők Szakszervezete emlékeztetett Kóka János miniszter tavalyi kijelentésére, miszerint nem kívánják privatizálni a Cargót. A társaság korábbi kiszervezéséhez ennek tudatában járultak hozzá a szakszervezetek. Borsik János, a mozdonyvezetők szakszervezeti alelnöke kijelentette: „mindent megtesznek” az értékesítés megakadályozásáért. Borsik szerint a közüzemi szolgáltató cégek, mint a MÁV, a BKV, a Volán és a villamos művek nem privatizálhatók. Összefogással Simon Dezső (VSZ) is elképzelhetőnek tartja, hogy nyomásgyakorlással lépjenek fel a magánosítás ellen. Az érdekvédő attól tart, hogy a privatizáció veszélybe sodorja a Cargónál kötött kétéves garantált foglalkoztatást és kollektív szerződést rögzítő megállapodást.

2006.06.30. A BKV-járm űvezetők tiltakoznak az ellen, hogy a becsületükbe gázoljanak, s különféle politikai és civil szervezetek eszközként használják őket saját érvényesülésükre, nyilatkozta egy napilapnak a BKSZSZ elnöke. Az érdekképviselő ezzel a napokban megjelent hírekre utalt, amelyek szerint a buszokon a sofőrök a kánikulában szándékosan nem működtetik a légkondicionáló berendezéseket, még azon az alig több mint száz Volvo típusú járművön sem, amiben egyáltalán van ilyen. A BKSZSZ tegnap közös sajtótájékoztatót tartott a többségében villamosvezetőket tömörítő Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségével (VTDSZSZ). Az együttes megmozdulás nem volt véletlen, az elmúlt hetekben a villamosvezetőket is támadás érte. A Nagykörúton tapasztalt gyakori - három hét alatt tizennégy - áramszedőtörés miatt ugyanis részben őket tették felelőssé, megkérdőjelezve szaktudásukat és tapasztalatukat. A két szakszervezet Gyurcsány Ferenchez és Demszky Gáborhoz írt nyílt levélben kéri, hogy rendezzék a közlekedési társaság finanszírozását, mert szerintük elsősorban a kedvezőtlen feltételek miatt alakulhat ki olyan helyzet, amely miatt a civilek részéről is támadások érik a szolgáltatót. Az említett vádak miatt követelik, hogy vonják be őket azokba a tárgyalásokba, amelyek a dolgozókat is érintik. Határozottan tiltakoznak a miatt, hogy a munkavállalók becsületébe gázoljanak és tőlük független körülmények miatt negatív színben tüntessék fel őket.

 

Vissza a tartalomhoz

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)

2006.04.26. Tegnap négy szakszervezeti konföderáció ( Autonóm, MSZOSZ, SZEF, ÉSZT) hivatalosan bejelentette, hogy a szokásos városligeti majálist megelőzően a Kodály köröndön és az Andrássy úton felállított színpadokon fogalmazzák meg május elseje alkalmából munkavállalói követeléseiket, követelik az új kormánytól a foglalkoztatás javítását, a munkavállalói és szakszervezeti jogok sérthetetlenségét, a munkahelyi kiszolgáltatottság megszűntetését, a bérek uniós felzárkóztatását. A rendezvényen a Liga Szakszervezetek, valamint a Munkástanácsok Országos Szövetsége nem képviselteti magát. A Liga Szakszervezetek külön tartanak demonstrációt az Alkotmány utcában, tiltakozva a munkaadói jogsértések ellen. A Kodály köröndi színpadon a pályakezdők képviselői adnak helyzetértékelést, és tesznek javaslatokat. Ezt követően a munkavállalók táblákkal a Hősök tere felé vonulnak, ahol a másik színpadon az országos szakszervezeti szövetségek vezetői foglalják össze elvárásaikat. A választások másnapján közzétett tizenhat gazdasági érdekképviselet kiáltványa, valamint Jaksity György, a tőzsde volt elnökének a közszféra bérbefagyasztására, 50-60 ezres leépítésére tett javaslata azonban tovább borzolja a kedélyeket. A gazdasági lobbik kiáltványa nem munkavállaló-barát, nyilatkozta Borsik János. Felelőtlennek tartja Szabó Endre a közszférával kapcsolatos javaslatokat. SZEF elnöke visszautasította, hogy az államháztartási hiányt kizárólag a közszektoron spórolja meg az új kormány.

2006.05.30. Az ÉSZT konferenciát tartot „A szakszervezet jelene és jövője”címmel.

 

Vissza a tartalomhoz

Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (FSZDL)

2006.01.09. December végén Juhász Gábor nyilatkozata szerint, megszületett a rendvédelmi szervek jövő évi bérfejlesztéséről szóló megállapodás, az 5,1 százalékos illetményalap-emelésen túl kilenc pótlékot vezet be vagy emel meg a tárca. Az államtitkár szerint az aláírás biztosítja, hogy a szektorban megtörténjen az elmúlt időszak legnagyobb arányú, de differenciált béremelése. Juhász Gábor, a BM politikai államtitkára bejelentésével szemben semmiféle megállapodást nem írtak alá a rendvédelmi dolgozók 2006-os illetményéről, állítja a Vám- és Pénzügyőrség Független Szakszervezete (VPFSZ). Heles Károly elnök közölte, hogy szervezetük december 13-tól nem vett részt a Rendvédelmi Szervek Tárcaközi Érdekegyeztető Fórumán, mert szerintük a tárgyalások célja a rendvédelmi szféra megosztása volt. Hasonló írásbeli nyilatkozatot tett a Büntetésvégrehajtási Dolgozók Országos Szakszervezeti Szövetsége, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete és a Fővárosi Tűzoltók Szakszervezete is. A kialakult helyzet miatt a 3800 tagot számláló szakszervezet három lépésből álló tiltakozó akciót tart. Január 16–20. között a tagok fekete karszalagot viselnek majd munkahelyükön. Január 26-án négyszázan a Parlament elé vonulnak, ahol békés tiltakozással hívják fel a politikusok és a lakosság figyelmét kilátástalan helyzetükre. Ha ez sem segít, akkor februárban tartanak egy harmadik akciót.

2006.01.09. Alkotmánybírósághoz fordul a PDSZ. A szervezet szerint az alaptörvénnyel ellentétes az a múlt év végén született törvénymódosítás, amely lehetővé teszi, hogy egyik évről a másikra csökkenjen az oktatás állami támogatása. Különösen sérelmezik, hogy az állami normatívákat naptári évenként határozzák meg, így akár a tanév közben is csökkenhet az iskola támogatása. Kerpen Gábor szerint ez történt az idén is, hiszen január 1-jétől 25 milliárd forintot vontak ki a közoktatásból.

2006.01.16. Hír. Tegnap megalakították szakszervezetüket az esztergomi Suzuki gyár dolgozói. Az alakuló gyűlést a gyár parkolójában, egy autóbuszban tartották. A Liga tavaly decemberben demonstrációt tartottak a gyár előtt, követelve az alapvető munkavállalói jogok biztosítását. Ezt követően lépett be a Ligába az egyik dolgozó, Párma Zsolt, aki megkezdte a szakszervezet megalakítását a gyárban. A gyár vezetése, állítása szerint ezt nem nézte jó szemmel, ennek ellenére már hetvenen léptek be a szakszervezetbe. A több mint egy hónappal ezelőtt megfogalmazott követelések máig időszerűek. A feltárt törvénysértések miatt az OMMF többször is folytatott már vizsgálatot a gyárban, s legutóbb tavaly novemberben, határozatban büntette meg a társaságot.. A Magyar Suzuki Rt. marketingigazgatója, úgy nyilatkozott, hogy a munkavállalók szabadidejükben azt tesznek, amit akarnak. A kerítésen belül viszont a gyár vezetése nem tartja kívánatosnak a szakszervezet jelenlétét, hiszen már a cégnél működik üzemi tanács.

2006.01.20. Elesnek 13. havi bérükt ől azok a közalkalmazottak, akiknek közszolgálati jogviszonya 2005-ben akár csak egy napra is megszűnt, a törvényi szabályozás szerint a juttatáshoz tizenkét hónapos jogviszony kell. A PDSZ szerint a kormány hiába csökkentette az egyhavi juttatás időarányos részének feltételét hatról három hónapnyi jogviszonyra, a szabály éppen 2005-re nem érvényes. Így több tízezer lehet azon közalkalmazottak száma, akik sem egyhavi bért, sem időarányos részt nem kapnak. Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke közölte: az ügy tisztázása érdekében kezdeményezik az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács azonnali összehívását. Tiltakozik a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete is. Várhatóan az Alkotmánybírósághoz fordulnak azok érdekében, akik azért nem kapták meg plusz egy havi bérüket, mert 2005. december 31. előtt megszűnt a jogviszonyuk. A Pénzügyminisztérium szerint senki nem esett el pluszbérétől. Akik tavaly január 1-jén jogviszonyban álltak, azok az akkori szabályozás szerint nulladik haviként, akik pedig ezután lettek közszolgák, most januárban 13. havi fizetésként kaptak plusz egy havi bért.

2006.01.21. Hír. Hiába demonstráltak Brüsszelben, 2006-ban ismét ingyenmunkára kötelezik a tűzoltókat. A heti negyvenórás munkaidőt előíró uniós irányelvet figyelmen kívül hagyva a rendvédelmi szférában csak a tűzoltóknak van kötelező heti 52 órás munkaidejük. Kajsza Zoltán a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke hangsúlyozta, hogy alkotmányellenes módon a túlmunkát sem szabadidőben, sem pénzben nem váltják meg a mintegy 6750 tűzoltónak. A heti alap-munkaidő 24/48 órás szolgálatban tavaly 54 óra volt, ez idén mindössze ez 52 órára csökkent, azaz továbbra sem érvényesül az unió heti negyvenórás munkahétre vonatkozó irányelve, ami túlmunkával együtt is legfeljebb negyvennyolc órás lehet, és amit természetesen ellentételezni kell. A létszám nem bővül, holott a tűzoltóságok többsége a működéshez szükséges minimál létszámon, vagy az alatt végzi tevékenységét. A HTFSZ szerint ez már veszélyezteti az alkotmányban garantált biztonsághoz való állampolgári jogot. A dologi kiadások normatív támogatása 1996 óta nem követi az inflációt, melynek eredményeképp szeptember– október hónaptól a tűzoltóságokat többnyire a személyi juttatások terhére üzemeltetik. A fővárosi tűzoltókhoz hasonlóan várhatóan a HTFSZ is bíróságon keresi az igazát.

2006.02.02. Hír. Fekete könyvet állít össze a Liga Szakszervezet, amelyben azok a munkaadók szerepelnek majd, amelyek súlyos törvénysértéseket követtek el a munkavállalók kárára. A Liga két héten belül teszi közzé honlapján (www.liganet.hu) a listát. A szakszervezeti vezető szerint csak a bizonyítható törvénytelenségeket hozzák nyilvánosságra. A fekete könyvhöz a Liga a munkavállalók bejelentéseit is várja. Gaskó István elnök szerint feketelistára azért van szükség, mert a munkáltatók egyre gyakrabban sértik meg a törvényeket, az őket elítélő bírósági határozatokat nem hajtják végre, a munkaügyi bírságokat pedig könnyedén kifizetik. A nagyvállalatok eleve beépítik költségvetésükbe a büntetések és perek költségeit, amelyek eltörpülnek a szabálytalanságokkal megspórolt összegek mellett. Az elnök szerint a fekete könyvből a munkavállalók megtudhatják, hogy hol nem érdemes dolgozniuk, a fogyasztók pedig képet kapnak arról, hogy milyen áron elégítik ki szükségleteiket egyes cégek. A feketelistán négy cég már biztosan szerepelni fog: a péti Nitrogénművek, a Suzuki, a Rossmann és a Philips. Mind a négy társaságnál a szakszervezet működését igyekeztek megakadályozni, megfélemlítették az aktivistákat, ezt állították tegnap a négy vállalat munkavállalóit képviselő szakszervezeti vezetők, akik részt vettek a Liga sajtótájékoztatóján.

2006.02.28. Egyel őre hat vállalat szerepel a Fekete könyvben, ezek azok a munkaadók, amelyek jogsértő módon bánnak a dolgozóikkal. A Liga honlapján gyűjti a munkavállalói panaszokat. Ebbe a virtuális könyvbe egyelőre csak a jogerős bírósági ítélettel, illetve az OMMF által elmarasztalt cégek kerülnek be.

2006.03.07. Tüntetést szervez május elsejére a Liga, a munkáltatók által elkövetett munkaügyi jogsértések elszaporodása miatt, közölte a szervezet elnöke. Gaskó István szerint, munkaügyi perek ezrei bizonyítják, hogy a munkáltatók semmibe veszik a munkavállalók érdekeit védő törvényeket. Mint mondta, a dolgozók a törvénytelen foglalkoztatás miatt keresetkiesést kénytelenek elszenvedni, emellett pedig emberségükben és méltóságukban alázzák meg őket a munkáltatók. A szakszervezet a demonstrációval a jogsértő munkáltatókra kiróható szankciók szigorítását akarják kikényszeríteni az új parlamenttől, függetlenül attól, hogy melyik párt kerül hatalomra.

2006.03.09. Hír. A Fejér Megyei Bíróság szerdán joger ősen visszahelyezte állásába Káprai Attilát, a Philips Kft.-nél működő Video Szakszervezet titkárát, az üzemi tanács tagját, akinek a munkaviszonyát a székesfehérvári cég 2004 májusában felmondással szüntette meg. A másodfokú ítélet szerint Káprai elbocsátása jogszerűtlen volt, mivel a Philips nem rendelkezett az érdekvédelmi szervezet és az üzemi tanács előzetes egyetértő nyilatkozatával, holott szakszervezeti tisztségviselő esetében csak ilyen nyilatkozat birtokában mondhatnak fel. A bíróság kötelezte a munkáltatót Káprai Attila kiesett keresetének megfizetésére, egyúttal három munkanapot adott a cégnek, hogy helyreállítsa a szakszervezeti titkár munkaviszonyát. Káprai Attila ügyében a Legfelsőbb Bíróság tavaly hozott döntést arról, hogy a munkahelyéről korábban eltávolított szakszervezeti tisztségviselőt vissza kell vennie a Kft-nek, a cég azonban mindeddig nem tett eleget a bíróság ítéletének. Káprai ezt követően társadalmi munkában látta el az érdekvédelmi munkát. A Video Szakszervezetet megalakulása, 1992 óta Káprai Attila irányítja. Ő kilenc évig anyagminőség-biztosítási koordinátorként dolgozott, ezt a munkakört azonban a Philips 2001 júniusában megszüntette. A megszűnt munkakör helyett felajánlottak egy másikat, amit ő nem fogadott el. A felkínált új munkakör egy három műszakos analizátori beosztás lett volna, amellett nem tudta volna ellátni az érdekképviseleti ügyeket, nyilatkozta Kárpáti. A Philips Magyarország Kft. 2001-ben kezdeményezte a Video Szakszervezet titkára munkaviszonyának megszüntetését, a szakszervezet és az üzemi tanács azonban megtagadta az egyetértő nyilatkozatot, aminek hiányában a munkáltató felmondása érvénytelen volt. A cég 2002 nyarán beperelte a szakszervezetet és az üzemi tanácsot, mivel szerinte a két szervezet rendeltetésellenesen tagadta meg az egyetértést. Az első fokon eljáró bíróság ítéletében pótolta a Video Szakszervezet és az üzemi tanács által korábban megtagadott hozzájárulást, ezt a döntést a Fejér Megyei Bíróság másodfokon is megerősítette. A szakszervezet felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, amely 2005 márciusában hatályon kívül helyezte az addig hozott ítéleteket, és megállapította, hogy az üt és a szakszervezet jogszerűen tagadta meg az egyetértő nyilatkozat kiadását.

2006.03.10. Tárgyalás kezd ődött a Magyar Suzuki Rt. vezetése, és a dolgozókat képviselő Liga Vas- és Fémipari Szövetség között azzal a céllal, hogy az elmúlt hónapokban kialakult munkaügyi konfliktusokat felszámolják, ezt a két fél által aláírt közös nyilatkozat tartalmazza. A közlemény kiemeli, hogy a Magyar Suzuki vezetése és a szakszervezet között ez volt az első hivatalos találkozó. A felek egyetértettek abban, hogy az elmúlt hónapokban kialakult helyzetet fel kell számolni, és a két fél között felmerülő kérdések rendezését kölcsönös jó szándékkal, egymás között, és nem a sajtón keresztül oldják meg. A nyilatkozatot aláírta Fórián István, a társaság vezérigazgatóhelyettese és Sárközi István, a szakszervezet elnöke. Sárközi István azt közölte, hogy várhatóan a jövő kedden érdemi tárgyalássorozatot kezdenek a problémák kezelésére. A munkaadó vitatja, a Liga Vas- és Fémipari Szövetség jogosultságát a tekintetben, hogy képviselhetik-e a Suzuki dolgozóit, ezért a munkavállalói érdekképviselet átadta a helyi csoport megalakulását bizonyító jegyzőkönyvet. Esztergomi Gépkocsigyártók Független Szakszervezet néven már megalakult egy új szakszervezet, ám mivel azt a megyei bíróság még nem vette nyilvántartásba, ezért addig a Liga Vas- és Fémipari Szövetség látja el a munkások érdekképviseletét, amely a Munka törvénykönyve szerint szabályos. A szakszervezeti elnök szerint a tárgyalásokon szeretnék elérni, hogy a gyár munkavállalói érdekképviseleti képviselője rendelkezzen a munkájához szükséges irodával, telefonnal, és munkaidő kedvezménnyel. Emellett a dolgozók szeretnék, ha munkarendjük kiszámíthatóbb, más munkahelyeken is alkalmazott, az életvitel szempontjából ideálisabb időpontokban, 6 órakor, 14 órakor illetve 22 órakor kezdődne. A tárgyalásokon szóba hozzák Párma Zsoltnak, a LIGA Vas- és Fémipari Szövetség suzukis szervezete képviselőjének ügyét is, akinek munkaviszonyát február elején rendkívüli felmondással szüntették meg, amikor síkra szállt a munkavállalói jogokért.

2006.03.20. A Magyar Suzuki Rt. képvisel ői újabb tárgyalást tartanak március 21-én a helyi szakszervezettel a gazdasági tárca közvetítését is igénybe véve. A cég közleménye szerint véleménykülönbség még van a cég és a vállalati szakszervezet között, de konfliktushelyzet nincs.

2006.03.24. Rendhagyó módon, a munkahelyi jogsértések ellen tüntetve „ünnepel” május elsején a Liga Szakszervezetek. Bár a szakszervezeti szövetségek május elseje közös megünneplésére készülnek, a Liga úgy döntött: a munkáltatói törvénysértések és visszaélések visszaszorítására szervez demonstrációt május elsejére a Kossuth térre. Gaskó István, a Liga elnöke elmondta, szeretnék elérni, hogy az új kormány és parlament a legfontosabb feladatának tekintse a munkahelyi jogsértések azonnali felszámolását. Akciójukkal semmilyen módon nem akarják befolyásolni a közelgő választások eredményét. A tüntetés bejelentését is azért időzítették mostanra, mert még kiszámíthatatlan, melyik politikai erő nyeri a választásokat. Nem valószínű, hogy más szakszervezeti konföderációk is csatlakozik a demonstrációhoz. Az MSZOSZ május elsején a szövetségek közös ünneplésére készül, s furcsának tartja, hogy a Liga honlapjáról értesültek arról, hogy Gaskóék megbontják a szakszervezeti akcióegységet. Elismeri, hogy több területen is gyakori a munkavállalók és a szakszervezetek jogainak megsértése, de az eljárással nem ért egyet. Wittich szerint a nagy munkaadói szövetségek székháza előtt demonstrálnának a dolgozók. A SZEF elnöke, Szabó Endre kifejtette, hogy a munka ünnepén a közös szakszervezeti majális jó alkalom lehetne arra, hogy a hagyományos beszédek helyett nagygyűlést tartsanak a Városligetben május elsején.

2006.03.25. A francia diákokkal és szakszervezetekkel szembeni szolidaritás jegyében tüntetést szervez kedd délutánra a Liga Szakszervezetek a Francia Köztársaság budapesti nagykövetségének épülete elé. Kónya Péter, a konföderáció társelnöke a demonstráció okairól elmondta, hogy a munkavállalók kiszolgáltatottsága, a jogsértések ellen a Liga álláspontja szerint Magyarországon is össze kell fogniuk a pályakezdés előtt álló fiataloknak és a szakszervezeteknek, mert egyre több a frissen végzett diplomás munkanélküli.

2006.04.08. Hír. Elmarasztalta a Suzuki Rt.-t a Tatabányai Munkaügyi Bíróság, mert megsértette a szakszervezetekre vonatkozó szabályokat. A nem peres eljárásban a bíróság helyt adott a Liga Vas és Fémipari Szövetség beadványának, s arra kötelezte az autógyár vezetését, biztosítsa a helyi szakszervezetnek a helyiséghasználati jogot, és tegye lehetővé, hogy a cég területére beléphessenek a szakszervezet érdekében eljáró személyek.

2006.04.13. Hír. A Magyar Suzuki Rt. fellebbezést nyújtott be a Tatabányai Munkaügyi Bíróság határozata ellen, amely megállapította, hogy a társaság a törvényben nem megengedett módon akadályozta a gyár területén a szakszervezet érdekvédelmi tevékenységét. A cég. közlése szerint azért támadta meg a bíróság első fokú ítéletét, mert abban a hatóság a tisztségviselők bejegyzésének elmulasztását nem rótta fel a Liga Vas és Fémipari Szövetség hibájául. A társaság szerint a hatályos magyar jogszabályok értelmében csak a szabályszerűen bejegyzett szervezeti egységeket és tisztségviselőket van módja elismerni. A vállalat közlésében azt írja, hogy azért nem biztosított helyiséget a szakszervezet alakuló gyűlésének, mert „annak időpontja a Suzuki új modelljének hivatalos bemutatója előtt volt, amikor a gyár üzleti érdekből nem fogadott látogató csoportokat”.

2006.04.27.

2006.04.27. jén az Alkotmány utcában, az akcióhoz a Munkástanácsok is csatlakozott. A másik négy szakszervezeti konföderáció a városligeti majális előtt az Andrássy úton fogalmazza meg az új kormánnyal szembeni követeléseit. Gaskó István hangsúlyozta, hogy az Alkotmány utcában 11 órakor kezdődő demonstrációra minden szervezett és szervezetlen, illetve jogsérelmet elszenvedett munkavállalót várnak, hogy a munkaadók felfigyeljenek a problémára. A Liga petíciót ad át Szili Katalin házelnöknek, melyben kérik, hogy az új parlament első dolga a munkavállalók kiszolgáltatottságát megszüntető törvények meghozatala legyen. Ma 300-400 ezer embert dolgoztatnak feketén, és 400-600 ezret szürkén, összességében tehát a munkavállalók negyedét foglalkoztatják törvénytelenül. Mivel az érintettek kiesnek a társadalombiztosításból, vagy csak részben vehetik igénybe, a jelenség egyfajta „időzített bomba”, ami tömeges elszegényedéssel, szociális robbanással fenyeget – hangsúlyozta a Liga elnöke.

2006.05.10. Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke, kéri a kormányt, hogy sürg ősen foglaljon állást a gazdasági tanácsadók oktatásügyi megszorításokkal fenyegető javaslatcsomagjairól és ne pénzügyi szempontok alapján döntsön a közoktatásról. Kerpen Gábor arra figyelmeztetett, hogy a késlekedő kormányzati reagálás bizonytalanságot szül. A pénzügyi szakemberek, tanácsadók fenyegető javaslatai nem veszik figyelembe a javasolt intézkedések oktatáspolitikai, szociális és egyéb társadalmi hatásait, amiért a kormány felelősséggel tartozik. A közoktatási törvényben megfogalmazott újszerű elvárások, több pénzt igényelnek. Több felkészült szakembert, több pedagógust, ellentétben a javaslatban megfogalmazott kurtításokkal. A PDSZ nem tekinti tárgyalási alapnak azt az elképzelést, amely tömeges elbocsátással számol és ezzel egyidejűleg a bérek befagyasztásáról, oktatási intézmények tömeges bezárásáról beszél. Ezért a PDSZ arra kéri a kormányt, hogy a kormányprogram elfogadása után a lehető legrövidebb időn belül üljön le tárgyalni a szakszervezetekkel a mindenki számára elérhető, minőségi oktatás megvalósításáról.

2006.05.10. A Liga Szakszervezetek régiónként létrehoz egy olyan gy űjtő szakszervezetet, amibe akár egy munkavállalót foglalkoztató vállalkozásnál dolgozó munkavállaló is beléphet. Az első ilyen régiókat Esztergom, Fejér, illetve Veszprém megye eurorégióba tervezik. A multinacionális cégeknél, segítik a szakszervezet létrehozását.

2006.05.20. Hír. Másodfokon pert nyert a Suzuki a Liga Szakszervezetek ellen, a bíróság az érdekképviselet által az autógyártó céghez korábban benyújtott kifogást elutasította, adta hírül egy közleményben a Suzuki Rt. A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság megállapította, hogy a Liga Szakszervezetek köteles lett volna suzukis csoportja létrejöttét a Fővárosi Bíróságnak bejelenteni, áll a közleményben. A Bíróság ítélete szerint a Magyar Suzuki Rt. munkaidő alatt, megállapodás hiányában nem köteles a Liga részére helyiséghasználatot biztosítani. Az elsőfokon eljáró Tatabányai Munkaügyi Bíróság korábban arra kötelezte a Suzukit, hogy biztosítson helyiséghasználatot a szakszervezetnek. A Suzuki úgy látja, hogy a másodfokú bírósági döntés értelmében a cég nem sértett jogszabályt akkor, amikor a LIGA szakszervezeteket nem képviselő - nem tag - személyek belépését megtagadta. Továbbá arra is rámutatott a Bíróság, hogy a vállalat a Liga Szakszervezetek képviseletében eljáró személyek belépését viszont nem tagadta meg. Gaskó István, elmondta, hogy még nem látta a bírósági határozatot, de ha valóban igaz a másodfokú döntés, akkor szakszervezetük az LB-hez fordul. A közleményben ismertetett döntés alapján a bíróság tévedett - mondta az elnök. Az elnök több hasonló ügyük pozitív kimenetele alapján bízik abban, hogy az LB végül megállapítja a cég törvénysértését.

2006.05.23. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a jelenlegi helyzetben elfogadhatatlannak tartja a pedagógusok kötelező óraszámának emelését, szerintük a közoktatásban dolgozók tudását, készségeit a rendszeren belül kell tartani. A koalíció által elfogadott oktatási program két éven belül húszról huszonnégyre emelné a tanárok kötelező óraszámát, aminek következménye akár tízezer fős létszámleépítés is lehet. A pedagógusok béremelésük egy részét differenciáltan, a munka minőségétől függően kapják majd. A PDSZ a Közoktatáspolitikai Tanács keddi ülésén hivatalos választ vár ezekről a kérdésekről az oktatási tárcától. Emellett a szakszervezet reprezentatív felmérést készít a közeljövőben a pedagógusok heti munkaidejük alatt elvégzett feladatairól. A legutóbbi oktatáspolitikai elképzelések az intézményekben többletfeladatokkal járnak, amelyek személyi, tárgyi és anyagi feltételeit biztosítani kell.

2006.05.30. A Liga Szakszervezetek elnöksége megdöbbenésének ad hangot, hogy a létszámleépítés kizárólag pénzügyi megközelítése elsőbbséget élvez, a közszolgáltató rendszerek hatékonyságának javításáról szóló javaslatokkal szemben, áll a testület állásfoglalásában. Az elnökség értékelése szerint elfogadhatatlan, hogy a létszámleépítés elsőbbséget élvez a szolgáltatások minőségének javításával szemben. Mivel a pénzügyminiszter, a köztisztviselők és a közalkalmazottak ötödének elbocsátásáról a szakmai vélemények meghallgatása és a társadalmi partnerekkel történő egyeztetés nélkül nyilatkozott. Az általa felvázolt tervezet - véli az elnökség - foglalkoztatáspolitikai és szolgáltatási szempontból is hátrányos. A Liga szerint csupán a költségvetés egyensúlyát szem előtt tartó megközelítés a szolgáltatások minőségének javítása helyett a fűnyíró-elv alkalmazásának előkészítését szolgálja. Ez félelmet és feszültséget gerjeszt a dolgozókban. Az érdekképviselet szerint elfogadhatatlan az is, hogy a 20 százalékos létszámcsökkentés következményeképpen az állam az amúgy is túlterhelt dolgozókkal végeztetné el az elbocsátások nyomán keletkező többletfeladatokat. Ez nyilvánvalóan a szolgáltatások minőségének azonnali romlásához és jelentős munkanélküliség-növekedéshez vezet. A Liga Szakszervezetek szerint a szóban forgó koncepció elfogadásának egyetlen helyes útja, ha a kormány megvizsgálja a közszolgáltatások esetleges változtatásának lehetőségét és az egyeztetés nyomán kialakított feladatokhoz szabja a szükséges dolgozói létszámot.

2006.06.02. Hír. A PDSZ azonnali tárgyalást kezdeményez az új oktatási miniszterrel a kormányprogram közoktatást érintő pontjairól. Az elnöke a pedagógusnap kapcsán azt mondta, hogy mielőbb helyre kell állítani az oktatók társadalmi megbecsülését, és csak azután lehet ünnepelni.

2006.06.13. A Magyar Köztisztvisel ők és Közalkalmazottak Szakszervezete úgy tudja, 1900 minisztériumi dolgozót még e héten elbocsátanak, így összesen tizennégyezer főt érint a közigazgatásban tervezett leépítés. A közoktatás területén működő valamennyi szakszervezet eközben közösen egyeztet arról, milyen eszközökkel tiltakozzanak a pedagógusokat érintő megszorítások ellen. A Közoktatáspolitikai Tanács teljes munkavállalói oldala, illetve több kisebb közoktatási szakszervezet is közös egyeztetést folytat, milyen formában tiltakozzanak a pedagógusokat érintő megszorítások ellen. A lehetőségek között „minden törvényes eszköz” szerepel. Az eddig megismert Gyurcsány-csomag több ponton is hátrányosan érinti az oktatásban dolgozókat, amelyeket elfogadhatatlannak tart a PDSZ. A PDSZ elnöke hangsúlyozta, az egészségügyi hozzájárulás, valamint a munkavállalói járulék emelésével a pedagógusok nettó jövedelme 2,5 százalékkal csökkenne már októbertől. A kormány úgynevezett teljesítménybérezés bevezetésére vonatkozó elképzelését a PDSZ csak akkor támogatja, ha pluszforrásokat is rendel hozzá a kormány.
– Kizárólag az alapbér reálértékének megtartásán felüli díjazásról lehet tárgyalni – jelentette ki Kerpen. Elmondta, az ágazati szakszervezetek már múlt héten levélben fordultak az oktatási miniszterhez, kérve, hogy a Közoktatáspolitikai Tanácsban mihamarabb kezdődjenek meg az egyeztetések.

2006.06.20. Hír. Tegnap tájékoztatót tartott Budapesten a Liga szakszervezet, ahol elhangzott, hogy csak olyan döntéseke támogatnak, amelyek az azonnali egyenlegjavuláson túl hozzájárulnak a hatékonyabb, takarékosabb és átláthatóbb állami működéshez, a közszolgáltatások magasabb színvonalához, az igazságosabb közteherviseléshez, valamint átfogó reformtörekvésekbe illeszkednek. Elutasítja a Liga az Új egyensúly program nevet viselő radikális megszorító csomag valamennyi, a munkavállalók terheinek növelését tartalmazó pontját. A reformokat még nem látják körvonalazódni és attól tartanak, hogy az átalakulások elmaradnak, az áldozatvállalás hiábavalónak bizonyulhat, mondta Gaskó István. Az elnök szerint nincs elfogadható magyarázat arra, hogy a kormány nem a valóságnak megfelelő képet adott a költségvetés drámai állapotáról, most pedig a szakszervezetek és a munkavállalók megalapozatlan követeléseire fogja a kialakult helyzetet. A Liga visszautasítja, hogy újra a megtalálható adózókkal fizettetnék meg a hiányt, noha a feketegazdaság becsült GDParányos mértéke Magyarországon kétszer magasabb, mint az EU 15-öknél. Ezekből a kieső forrásokból helyre lehetne állítani a költségvetést, hangsúlyozta. A konföderáció felszólítja a kormányt, hogy a tervezett villamosenergia-áremelés előtt vizsgálja felül azokat a nemzetközi szerződéseket, amelyek Európában egyedülálló módon nyolcszázalékos garantált nyereséget biztosítanak a szolgáltató cégeknek. A közszférát illetően a Liga „minősíthetetlennek” tartja, hogy míg szeptembertől minden munkavállaló fizetése nominálisan legalább 2,5 százalékkal csökken, a pedagógusok óraszámát kötelezően emelik, a köztisztviselőket pedig elbocsátással és bérbefagyasztással sújtja a kormány. A fegyveres és rendvédelmi szerveknél pedig semmiképpen nem történhet további elbocsátás és megszorítás. A Liga szerint a területre többletforrásokat kellene átcsoportosítani, mivel a szervek idei költségvetése már félévkor ki fog merülni.

2006.06.26. Az Új egyensúly program részeként bejelentett megszorító intézkedések ellen demonstrációt fontolgatnak a szakszervezetek. A Liga már felkereste a társkonföderációk vezetőit, mert úgy látják, nincs sok esély arra, hogy az OÉT-ben elérjék „a munkavállalók és az állampolgárok számára rendkívül kedvezőtlen intézkedéscsomag” visszavonását. Ha a keddi OÉT-tárgyalás is sikertelenül zárulna, még a megszorító intézkedések bevezetéséhez szükséges módosítások parlamenti végszavazása előtt, július 9-ére tiltakozó demonstrációt szerveznek a Kossuth térre. Gaskó azt szeretné, ha a szakszervezetek közösen lépnének föl a tervezett intézkedések ellen. A Munkástanácsok már jelezte, részvételi szándékát. A LIGA a köztisztviselőket érintő leépítéseket csak akkor fogadja el, ha a kormányzati struktúra reformja már jól látható, s garantált, hogy a közszolgáltatások minősége nem romlik. Azt pedig elvárják, hogy gondoskodjanak azok sorsáról, akik nem kerülhetik el az elbocsátást. Gaskó szerint a feketegazdaság felszámolása érdekében létszámában is erősíteni kell az adóhatóság, a munkaügyi ellenőrzés és a pénzügyőrség szervezeteit, jelenleg ugyanis képtelenek mind a 800 ezer vállalkozást ellenőrizni. A szakszervezetek kidolgozták a közigazgatási létszámcsökkentés módjára vonatkozó megállapodástervezetet. A közszféra érdekvédelmi szervezetei törvénybe foglalt garanciát kértek a kormánytól arra, hogy humánus szempontokat is figyelembe vesznek az elbocsátásoknál. Ma reggel juttatják el a munkaügyi miniszterhez a megállapodástervezetet, amelyben mentességet kérnek a munkaerőpiacon szinte esélytelen 50 év feletti férfiaknak és nőknek, a gyermeküket egyedül, illetve a 3-4 gyermeket családban nevelőknek. Mivel a jelentős létszámú elbocsátásnál nyilvánvalóan nem az elvégzett munka alapján differenciálnak, elvárják, hogy az elbocsátáskor ismerjék el a távozó tevékenységét. Közszolgálati Szakszervezetek Szövetség egy 500 millió forintos segélyalap létrehozását is javasolja arra a célra, hogy ha valaki egy év után sem tud elhelyezkedni, és már nem jogosult az álláskereső támogatásra sem, segélyt kaphasson. Az elkülönített keretről egy kuratórium döntene, amelynek tagjai között a kormány és a szakszervezetek képviselői is ott lennének.

2006.06.29. Hír. Mindkét pedagógus-szakszervezet elfogadhatatlannak tartja a tanárok kötelező óraszámemelését, a kormány azonban nem változtatja meg döntését. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete semmitől sem riad vissza a csomag életbelépésének megakadályozására. Amíg nem készül reprezentatív felmérés a pedagógusok munkaterheléséről, tárgyalni sem lehet az óraszámemelésről, jelentette ki Kerpen Gábor a Hiller István által ismertetett, közoktatást érintő intézkedéseiről. A PDSZ elnöke szerint a 2007. szeptember 1-jétől bevezetendő kötelező óraszámemelés értelmében munkakörtől és intézménytípustól függően 5, 10, illetve 20 százalékkal nő a pedagógusok óraszáma, ráadásul jövő ősztől a munkáltató a kötelező óraszámon felül heti 4 óra egyéb foglalkozás, tanítás megtartását is elrendelheti. Kerpen szerint ez további kötelező óraszámemelést jelentene, ráadásul ezért a plusz 4 óráért a pedagógus nem kapna óradíjat.

 

Vissza a tartalomhoz

Munkástanácsok Országos Szövetsége (Munkástanácsok)

2006.01.10. Hír. Elnökségi ülést tartottak, ahol arról döntöttek, hogy Palkovics Imrét javasolják a Munkaügyi Ellenőrzési Tanácsba. Az Elnökség a MATpénzeszközökkel kapcsolatban támogatja a munkavállalói oldal minden olyan törekvését, amely az oldal keretösszegének növelésére irányul, azonban a szakszervezetek közötti arányokat tekintve nem hajlandó az eddigiek alá menni.

2006.01.17. Hír. Gy őrben megünnepelték, hogy 15 éve működik Munkástanács a Kisalföld Volánnál. Tevékenységülről egy cikk is megelent A Munkatársak Lapja c. Volán-dolgozói újságban. Palkovics Imre kifejtette, hogy a Munkástanácsok a közlekedési ágazatban az egyik legjelentősebb, legerősebb, s a Volán társaságok szinte mindegyikénél vezető vagy meghatározó szerepet betöltő érdekképviselet. A MOSZ számos sikeres projektet támogat, közöttük a Spoet (holland közlekedési alapítvány) Alapítvány programjait is, amely a munkaadók és a munkavállalók képviselőinek szociális párbeszédét szorgalmazza.

2006.01.18. Elnökségi ülést tartottak, amelyen megállapították, hogy az OÉT-r ől szóló törvénytervezet sem szakmailag, sem politikailag nem megalapozott, így azt nem fogadjál el. Az OÉT munkavállalói oldalának döntési mechanizmusáról a Munkástanácsok és a Liga a jövőben együtt fogalmazza meg álláspontját.

2006.01.18. Hír. Újra alakult a Munkástanácsok Szolnok Megyei Szövetsége, melynek elnöke Dobos Lajosné lett.
2006.01.24. Hír. Brüsszelben az Európai Bizottság ETUC meghívására, a szociális párbeszéd bizottsági ülésén, Czuglerné dr. Ivány Judit vett részt.

2006.01.29. Hír. Bulgáriában a FIOST, a WCL közlekedési világszervezete meghívására a Közlekedési Munkástanácsok Szövetségének vezetői Varga Tibor, Hilmer Sándor, Horváth Csaba szemináriumon vettek részt.

2006.02.07. Hír. Az ETUC (Európai Szakszervezeti Szövetség) meghívására a prágai szemináriumon Králik Krisztina vett részt, téma a szociális párbeszéd volt. 2006.02.09. Hír. Brüsszelben az ETUC meghívására VB ülésen vett részt Czuglerné dr. Ivány Judit.

2006.02.09. Szövetségi Tanács ülést tartottak, amelyen elfogadásra került az elnöki beszámoló, az OÉT-ről, valamint az ÁPB-kről szóló törvénytervezetek körüli viták. Elfogadta továbbá az SZT az Elnökség tagjainak beszámolóit is, benne az OMMF régiósításáról; a munkahelyi stresszről szóló keretszerződésről.

2006.02.14. Hír. A Munkástanácsok 10 f ős küldöttsége is részt vett a Bolkestein-direktíva elleni Strasbourgban tartott demonstráción, elutasítva az ún. származási elv alkalmazását.

2006.02.16. Hír. Luxemburgban konferencián vett részt Czuglerné dr. Ivány Judit, az EZA (Munkavállalói Kérdések Európai Oktatási Központja – keresztény civil oktatási intézet); meghívására.

2006.02.20. Hír. Brüsszelben az ETUC meghívására tanácsadó bizottsági ülésen és a „Munkaerő szabad áramlása” c. konferencián Czuglerné dr. Ivány Judit vett részt.

2006.02.22. Hír. Hilmer Sándor, a KMSZ vezet őségi tagja részt vett Bukarestben a FIOST európai légi közlekedési szekció szemináriumán, ahol megvitatták az aktuális kérdéseket, továbbá Románia EU-csatlakozását és ennek következményeit a légi közlekedésben.

2006.02.22. Kétnapos elnökségi ülést tartottak Balatonföldváron, amelyen áttekintették az országos szövetség előtt álló legfontosabb feladatokat, különösképpen a szervezetépítésre, tagtoborzásra vonatkozóan. Értékelték továbbá a már korábban megtartott megyei fórumokat. Az elnökségi ülésen továbbá nyilatkozatot adtak ki a Gyurcsány-MSZOSZ paktumról.

2006.02.24. Hír. Berlinben az ETUC meghívására a Munkástanácsokat a KomáromEsztergom Megyei és a Fejér Megyei Munkástanácsok elnökei, Asztalos László és Tóth Jánosné képviselték. Nemzetközi konferencián vitatták meg a munkavállalók helyzetét, a privatizációs kihívásokat („outsourcing”).

2006.02.28. Hír. Szlovénia az ETUC meghívására „A szociális párbeszéd megerősítése” című szemináriumon Lengyel Zoltán vett részt.

2006.03.02. Hír. Tallinban az EZA (Munkavállalói Kérdések Európai Oktatási Központja
– keresztény civil oktatási intézet) záró szemináriumot tartott: „Az európai szociális párbeszéd struktúráinak átvétele” címmel, ahol Czuglerné dr. Ivány Judit képviselte a Munkástanácsokat.

2006.03.03. Hír. A Munkástanácsok Híradó szerz őjét, Dr. Beran Ferencet, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának docensét, jeles nemzetközi kitűntetésben részesítették. A bécsi parlamentben az osztrák miniszterelnöktől, Wolfgang Schüsseltől vehette át a Kunschak-díjat, amelyet az osztrák Keresztény Munkásegyesület 1897-es alapítójáról neveztek el, mely egyesület ma Osztrák Néppárt néven Ausztria kormányzópártja.

2006.03.04. Hír. Brüsszelben az ETUC meghívására Kapitánffy Orsolya az európai szociális partnerek képzési programján vett részt.

2006.03.07. Hír. Az Elnökségi ülésen úgy döntöttek, hogy Ladán Éva szociális ügyviv ő túlóra nyugdíjba való beszámításáról szóló előterjesztését az Elnökség nem fogadja el, mert felmérést kell készíteni a hazai munkajog alapján végezhető túlórák volumenéről, illetve ennek a munkavállalókra gyakorolt fizikai és mentális hatásáról. A „túlóra-probléma” megoldásaként a testület anélkül, hogy beleegyezne a fekete túlóráztatásokba, úgy döntött, hogy javasolja: számítsák be a szolgálati időbe a ledolgozott túlórákat. Bemutatkozott az Elnökségnek a megalakuló Rehabilitációs Bizottság képviselője, Túri Erzsébet.

2006.03.07. Hír. Az Európai Bizottság meghívására a Szociális Párbeszéd Bizottság ülésen a Munkástanácsokat Czuglerné dr. Iván Judit képviselte Brüsszelben Délelőtt a munkavállalói oldal (ETUC) előkészítő egyeztető ülésére került sor; délután a munkavállalói és a munkaadói oldal közös plenáris ülése zajlott az aktuális kérdések megvitatásával.

2006.03.10. Hír. Brüsszelben az Európai Bizottság, az ETF (Európai Közlekedési Konföderáció) közúti szekció meghívására Szociális Párbeszéd Bizottság ülésén Hilmer Sándor vett részt. Délelőtt: a munkavállalói oldal (ETF) előkészítő egyeztető ülése zajlott, délután: a munkavállalói és a munkaadói oldal közös plenáris ülésére került sor az aktuális kérdések megvitatásával.

2006.03.10. Hír. Amennyiben nem születik bérmegállapodás, úgy március 13.-án 00 órától sztrájkba lép a Szegedi Közlekedési Kft. üzemi munkástanácsa. Az érdekképviselet már 2005. december 6.-án kezdeményezte a 2006-os bértárgyalások megkezdését, ám az ügyvezetés csak január 26-án ült le először a tárgyalóasztalhoz, s előbb 2- majd 3 százalékos bérajánlatot tett. A helyi Munkástanácsok szervezet ezt elfogadhatatlannak tartotta és tíz százalékos alapbér emelést, plusz két százalék béren kívüli juttatást követeltek. A sztrájk elmaradt, több heti egyeztetés után kompromisszumos megoldás született.

2006.03.10. A szakszervezeti mozgalomban példa nélküli fordulatot vett a Munkástanácsoknál csaknem fél éve tartó konfliktus. A szövetségből kizárták az elnököt bíráló egyik tagszervezetet. A Munkástanácsok Országos Szövetsége tagságának egy része fellázadt a hatalmat szerintük egy szűk csoport kezébe összpontosítani szándékozó elnök ellen. A szövetség több tisztségviselője bírósághoz fordult a Munkástanácsok tisztújító kongresszusának törvénytelenné nyilvánítását kérve. Képviselőik szerint szabálytalan volt a kongresszus, a küldöttek nagy részének nem volt érvényes mandátuma. Bár a szavazás előtt mandátumvizsgálatra kérték a felügyelő bizottság elnökét, ez nem történt meg. A kongresszusról készült dokumentumokat kérésükre Nagy Imre alelnök zárolta ugyan, ám azok állítólag eltűntek a szekrényből. A Személyszállítási Alkalmazottak Munkástanácsának (SZAM) elnöke, Kurfürst Ferencné elmondta: miután nyilvánvalóvá vált, hogy ő és szervezete egyike a bírósághoz fordulóknak, támadások érték. Palkovics, Kurfürstné és szervezete kizárására tett javaslatot. A kongresszus törvénytelenségének kimondását kérő beadvánnyal kapcsolatban hosszas egyeztetések kezdődtek, amely peren kívüli egyezséghez vezetett. Az egyezségben az elnökség kötelezettséget vállalt arra, hogy január 8-ig az elnök nyilatkozatban tájékoztatja a tagszervezeteket az ügy kimeneteléről, s visszavonja Kurfürstnéék kizárását. Ez utóbbi máig nem történt meg, így a SZAM nem állt el a pertől, s a szövetségi tanács összehívását kérte. A bíróságon Palkovics újfent ígéretet tett arra, hogy a szövetségi tanács február 9-i ülésén indítványozza a kizárás visszavonását. Tény, hogy a szervezetet végül kizárták a szövetségből. Palkovics Imre az elnökség levelét, március 1-jén juttattak el Kurfürst Ferencnének. E szerint a szövetség március 1-jei hatállyal kizárta tagszervezetei közül a SZAM-ot azzal az indokkal, hogy „kimerültek a békés megoldás lehetőségei, hitelét vesztette minden megegyezési szándék” a tagszervezet részéről. Az elnökség szerint a SZAM a Munkástanácsok alapszabályával, határozataival és tevékenységével ellentétes tevékenységet fejtett ki akkor, amikor képviselőjük a peren kívüli egyezségben vállalt kötelezettségét a per megszüntetésére egyoldalúan visszavonta. Munkajogi szakértő szerint az elmúlt tizenöt évben nem fordult elő, hogy szakszervezeti szövetség kizárta volna egyik tagszervezetét. Elvben nem lehetetlen az ilyesmi, például akkor, amikor a tagszervezet nem fizet tagdíjat. A kizárás feltétele ugyanakkor, hogy kongresszus vagy szövetségi tanács döntsön az ügyben, ezt a bírói gyakorlat is megköveteli. A munkajogász arra is felhívja a figyelmet, hogy a tagszervezeteket létszámarányos rész illeti meg a szövetség vagyonából.

2006.03.11. Hír. Megjelent a Postás Harsona, a Munkástanácsokhoz tartozó Postások Független Érdekvédelmi Szövetségének lapja. Fontosabb cikkei: Bérmegállapodás – nélkülünk; Az új elnök hamar felejt; Levél a bérajánlásról Dr.Szabó Pálhoz, a Magyar Posta Rt. vezérigazgatójához; A Magyar Posta Rt. keresetfelzárkóztatási eredményei 2003-2005; Összefoglaló a munkaügyi változásokról; Tájékoztató az ezüst és a réz egészségvédő hatásáról, valamint a munkásszolidaritás példájáról.

2006.03.14. Hír. Brüsszelben Az ETF (Európai Közlekedési Konföderáció) közúti szekció meghívására az ETF Közúti szekció ülésén Hilmer Sándor vett részt. Az aktuális kérdések, problémák, új fejlemények megvitatása volt az esemény célja.

2006.03.16. Hír. Torinoban az ETUC meghívására, oktatási tevékenységek tervezése „Európa és a globalizáció” témában szemináriumon Czuglerné dr. Ivány Judit vett részt.

2006.03.22. Hír. Vilniusban az ETUI-REHS-(ETUC oktatási alapítványa) és az ETUCE (Európai Oktatási Konföderáció) meghívására, „A közszolgáltatások és a szociális párbeszéd”, illetve a „Hogyan védjék a szakszervezetek a közoktatást az EU-ban” c. szemináriumon a Keresztény Pedagógus Szakszervezet képviselője Zámbó Istvánné és Endrődi Szabolcs vettek részt.

2006.03.24. Légb ől kapottnak tartja Palkovics Imre a kormányfő hétfői bejelentését, miszerint 2007 és 2013 között az építőiparban mintegy 300 ezer, a modern iparágakban 50-70 ezer, a turizmusban pedig 50-60 ezer új munkahely jöhet létre, és 200 ezer munkahely szűnik meg. A Munkástanácsok elnöke szerint ebben a formában sem a Nemzeti foglalkoztatási koncepcióban, sem a II. Nemzeti fejlesztési tervben nem találhatók meg a kormányfő ígéretei. Különös, hogy a miniszterelnök az ígért négyszázezer új munkahelyből háromszázezret az építőiparban jelölt meg. Ennek megvalósulásához sürgős intézkedések kellenének a szakképzésben, a tanulók harmadának-felének már most az iskolapadban kellene ülnie, mutatott rá Palkovics. Fenntartással kezeli a távoli terveket az Autonómok elnöke is. Borsik János szerint a megvalósításhoz valamennyi tárca összehangolt munkájára, ágazatokra lebontott gazdaságpolitikai koncepcióra lenne szükség, amit nem utolsósorban a szociális partnerekkel is meg kellene tárgyalni. A kampány, a kormányprogram, majd a megvalósulás eddig sohasem egyezett, a bejelentett konkrét számok azonban lehetővé teszik a számonkérést, fogalmazott Borsik János. Az MSZOSZ elnöke szerint is olyan gazdaságpolitikára lenne szükség, amely összehangolt oktatást, szakképzést, felnőttképzést, egészségügyet, lakáspolitikát és infrastrukturális fejlesztést feltételez. Alapvető kérdés, hogy a gazdasági növekedéssel együtt a foglalkoztatottság is növekedjen, jegyezte meg Wittich Tamás. A megszűnő kétszázezer munkahellyel kapcsolatban úgy fogalmazott: ez a folyamat azokon a területeken várható, ahol az olcsó munkaerő miatt jött a tőke, és most kelet felé megy tovább.

2006.03.28. Hír. Elnökségi ülésen, állásfoglalás született a munkanélküliségi ráta 7,8 százalékra történő emelkedéséről. A Munkástanácsok Elnöksége áttekintve a KSH legújabb foglalkoztatási adatait, felháborítónak tartja, hogy nem valósult meg 400 ezer új munkahely megteremtése, hogy még ma is csak az EU szintjének 10 százalékát teszi ki a foglalkoztatási eszközökre fordított GDP részaránya, illetve, a munkanélküliségi ráta az elmúlt négy év alatt évről-évre nőtt; mára több mint 2,5 százalékkal haladja meg a 2002-es értéket, a legfrissebb adatok szerint már 7,8 százalék. A hazai foglalkoztatáspolitika terén az új kormánytól elvárják, hogy a meglehetősen alacsony 56 százalékos hazai átlagos foglalkoztatási szint emelésére tegyenek lépéseket és érje el az Unió 64 százalékos foglalkoztatási szintjét és teremtsen legalább 500 ezer új munkahelyet. Támogatják továbbá a Liga Szakszervezetek szolidaritási akcióját, elítélik a fiatal foglalkoztatottak franciaországi diszkriminációját s minden eszközt fel kívánnak használni, hogy hazánkban ilyen megkülönböztetésre sose kerülhessen sor.

2006.04.02. Romániában a Cartel-Alfa romániai szakszervezet meghívására a „TervezésMonitorozás-Értékelés” c. módszer helyi alkalmazásáról szervezett szemináriumon Benkő Rita, a Labora Alapítvány munkatársa és Szabó Péter szervezetfejlesztési referense vett részt.

2006.04.20. Hír. Munkástanácsok Országos Szövetsége új tagokkal b ővült. Felvette tagjai közé az Informatikai Munkavállalók Érdekvédelmi Szakszervezetét; a Munkástanácsok Keresztény Szakszervezetét; a Veszprém Megyei Polgárok Munkástanácsát; a Békés Megyei Polgárok Munkástanácsát; az Alba Regia Megyei Munkástanács Szövetségét.

2006.04.27. Hír. Utrecht-ben, az ETUC-NETLEX jogászhálózat meghívására „Az EU-n belüli nemzetek közötti kollektív fellépés jogi aspektusai” címmel rendezett szemináriumon Czuglerné dr. Ivány Judit képviselte a szövetséget..

2006.04.28. A Munkástanácsok Országos Szövetsége éves Választmányi Ülést tartott. Sor került a választott tisztségviselők 2005. évi tevékenységének értékelésére, az Alapszabály módosítására, a 2006. évi költségvetés elfogadására. Két új elnökségi tagot választottak (a korábbi 7 mellé): Czuglerné Dr. Ivány Juditot és Dr. Pásztor Miklóst. Megvitatták és elfogadták az Országos Szövetség szervezetfejlesztési programját, amelynek célja a konföderáció szervezeti megerősítése. A Választmányi Ülés úgy döntött, hogy a jövőben a valódi munkahelyi érdekképviseletre, az alulról történő szervezetépítésre, a tagtoborzásra kell helyeznie a hangsúlyt az országos szövetségnek, s nemcsak a közvetlen munkahelyi, hanem a „polgárok munkástanácsa” révén is. A Választmányi Ülés követeli, hogy: 1. Ne csak a túlóra bére, de az ideje is számítson bele a nyugdíj kiszámításába. 2. Az egészségügyben foglalkoztatottakhoz hasonlóan vezessék be az „önként vállalt túlóra” fogalmát, vagy ott is töröljék el, mert ez a jelenlegi helyzet alkotmány-ellenes, mivel különbséget tesz a munkavállalók között. 3. Ha a munkáltatónak nem elég a törvényesen elrendelhető túlórakeret, akkor kezdeményezzen egyeztetést a munkavállalókkal, hogy új munkaerőt von be a termelésbe, vagy a meglévő állomány akar-e többet túlórázni a törvényes kereteken túl. A megállapodást foglalják írásba (kollektív szerződés), de minden túlóra számítson bele a nyugdíjba a fentiek szerint. Erről törvényt kell alkotni. A véleményük szerint így visszaszorítható a járulékfizetés kikerülése, a túlóráztatás mértéktelen gyakorlata, bővülhet a foglalkoztatás, ellentételezést kap a dolgozó a túlzott igénybevételért. A Választmányi Ülésen elfogadtak új jelmondatot: „Egy jó tanács, a társadalmi igazságtalanság felszámolására: Munkástanács!”

2006.05.01. Hír. A Liga, és a Munkástanácsok május elsejei, a munkavállalókat ért törvénytelenségek miatt szervezett Alkotmány utcai demonstrációján, Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének petíciót adtak át, melyben azt kérik a parlamenttől, hogy mihamarabb hozzon olyan szabályozást, amely megtorolja a munkavállalókat ért törvénysértéseket. A többi mellett a színlelet szerződések megszüntetését és a heti munkaidő mindenkire kötelező alkalmazását várják. A tüntetésen felszólaltak a Magyar Suzuki Rt., a Péti Nitrogénművek Rt. és a Rossmann szakszervezeti vezetői, akik példájukkal illusztrálták a dolgozókat ért sérelmeket. A felszólalók hangsúlyozták, hogy a munkaadók lábbal tiporják alkalmazottaik jogait, és semmibe veszik a munkaadók lábbal tiporják alkalmazottaik jogait, és semmibe veszik a 400 ezer embert, a minimálbéres foglalkoztatás pedig 600 ezer embert érint. Az összességében egymillió embert fenyegető szociális veszély „időzített bombaként ketyeg a társadalom alatt”, hangsúlyozta Gaskó István.

2006.05.04. Hír.Brüsszelbe az ETUC Irányító Testületi ülésére, az aktuális kérdések megvitatására Czuglerné dr. Ivány Judit utazott ki.
2006.05.06. Hír. A Magyar Szociális Fórum meghívására az Európai Szociális Fórumon Athénban Czuglerné dr. Ivány Judit vett részt.

2006.05.08. Hír. Az EVA (Európai Környezetbarát Közlekedés Akadémiája) és a Friedrich Ebert Alapítvány varsói irodája meghívására Varsóban a Munkástanácsokat Varga Tibor, Hilmer Sándor és Kapitánffy Orsolya képviselte azon a konferencián, amelynek célja a két éves EU-tagság értékelése a közlekedési szektor szempontjából, illetve a felmerülő esélyek, perspektívák, kockázatok számbavétele.

2006.05.08. Hír. Az IFTC Textil Világszövetség (a Munka Világszövetsége, WCL ágazati tagja) meghívására a vállalati szintű szociális párbeszédről, valamint a szakszervezetek válasza a változó vállalatokra témájú szemináriumon Horvátországban Lengyel Zoltán, a Munkástanácsok Textilipari Ágazatának elnöke vett részt.

2006.05.14. Hír. A közép- és kelet-európai, illetve az osztrák keresztény szakszervezetek 15. találkozóján az Osztrák Keresztény Szakszervezet meghívására Szerbiában Kovács István, a FEB elnöke és Szente László, szegedi vezetőségi tag vett részt.

2006.05.16. Hír. Elnökségi ülést tartottak, melyen az 1956-s forradalom és szabadságharc 50 éves jubileumára történő méltó megemlékezés volt a kiemelt napirendi pont. Az Elnökség egy reprint kiadvány megjelentetéséről; egy konferencia megszervezéséről tárgyalt, továbbá úgy döntött, hogy meg kell kezdeni a még élő munkástanácsosok felkutatását, illetve a Szövetségi Tanácsnak ki kell mondania a tiszteletbeli tagság létrehozását, s az ún. Seniorátust ezekből a tagokból kell megválasztani.

2006.05.16. Hír. Brüsszelben ETUC és Európai Bizottság-i ülésen Czuglerné dr. Ivány Judit vett részt, tárgya „A bipartit távmunka egyezmény végrehajtásának nemzeti szintű áttekintése” volt.

2006.05.17. Hír. A Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége (ICFTU) és a Munka

Világszövetsége (WCL) meghívására Brüsszelbe, a közép- és kelet-európai szekció találkozójára Palkovics Imre és Szabó Zsuzsanna utazott ki a Munkástanácsokat képviselve, hogy áttekintsék a szekció helyzetét az új világszövetségben.

2006.05.25 Hír. Megjelent a Postás Harsona, a ek ezévi második száma. Fontosabb cikkei: Jutalom a többletmunkáért; Érdekvédelmi ügyek (munkáltatói utasítások, bírósági tárgyalások); Néhány gondolat a postai szállításról; Kézbesítők jutalmazása; A kollektív szerződés módosítása; Családi könyvtár; Üdülési lehetőségek 2006-ban; Honlapja van a Pofész-nak.

2006.05.27. Hír. Genfbe a WCL meghívására, annak Szövetségi Tanács (Confederal Board)-ülésén, illetve Európai Szekció-ülésén Palkovics Imre és Szabó Zsuzsanna képviselte a MOSZ-t.

2006.06.06. Hír. Brüsszelben az ETUC meghívására annak VB-ülésére, az aktuális kérdések megvitatására az Európai Szakszervezeti Szövetség és tagjainak körében Kapitánffy Orsolya képviselte a Munkástanácsokat.

2006,06.10. Hír. Szófiába részt vett a FIOST Közlekedési Világszervezet meghívására, a „Világtanács ülésére” az aktuális ágazati helyzet alágazatonkénti, régiónkénti, országonkénti megvitatására KMSZ két vezetőségi tagja, Varga Tibor és Hilmer Sándor.

2006.06.11. Hír. Palkovics Imre, a elégedetlenségét fejezte ki egy tv m űsorban, hogy a legutóbbi OÉT ülésen sem kaptak a szakszervezetek írásos előterjesztést, s a miniszterelnök nem megbeszélte a jelenlévőkkel elképzeléseit, csupán tájékoztatta őket. Elítélte azt a kormányzati metódust, amely szerint, ha tetszik az előterjesztés kritikája, akkor beépítik azt a kormányzati programba, ha nem, akkor alkalmatlannak találják. Felhívta a figyelmet, hogy a magyar gazdaság jól teljesít, s hamis az a kormányzati vád, hogy a munkavállalók hedonisztikus módon túlfogyasztanának. Palkovics hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek a mögöttük lévő tömegek nélkül igen keveset tudnak elérni, azonban ennek ellenére nem szabad megfeledkezni a most már második ciklus elején hallott uniós bérfelzárkóztatási programra tett ígéretről, s azokat a kormányon számon kell kérni.

2006.06.16. Hír. Palkovics Imre tv inerjúban emlékeztetett rá, hogy az OÉT-ben a megállapított közös szabályok szerint a megfelelő dokumentumok, a tárgyalandó témák rendelkezésre bocsátása után 8 nappal lehet összehívni a testületi ülést, hogy ott valóban érdemi vita folyhasson. Felhívta a figyelmet, hogy a partnerségre kellene visszahelyezni a fő hangsúlyt, hiszen a szakszervezetek képviselői nem önmagukat képviselik, hanem a dolgozókat A Munkástanácsok elnöke szerint a reálkeresetek szintje jelenleg kb. az 1978-as szinten áll, s nem fogadható el, hogy ez így maradjon, amikor uniós bérfelzárkóztatásról beszéltek még néhány hete. Nevetségesnek, és méltatlannak nevezte a „Pannon Pumáról” való szóbeszédet. Ha tényleg ilyen nagy a baj, miért csak most szóltak? Nem szabad, hogy a bérből és fizetésből élőket ilyan nagy megszorítás érje, ehelyett a multinacionális cégeknek adott támogatások felülvizsgálatát tartja szükségesnek Palkovics Imre. Tárgyalási szándékának adott hangot végül, azonban hangsúlyozta, ha a magyar kormány nem lesz hajlandó a munkavállalókkal tárgyalni, akkor fel kell hívni a társadalmat arra, hogy saját érdekében védje meg magát.

2006.06.20. Hír. Az Elnökségi ülés támogatta a munkavállalói oldal közös nyilatkozatát, amely nem fogadja el a kormány érdekegyeztetési technikájára vonatkozó megoldást. Elveti, hogy a munkavállalókat súlyosan érintő, ráadásul sértő ügyekben a kormány egyik napról a másikra ad ki előterjesztéseket, s így az egyes ügyek megvitatásában, érvényesítésében csupán felületes, formális egyeztetésekre kerülhet sor. A testületi ülésen felmerült egy szeptember elejei tömegdemonstráció szervezésének terve, amellyel kapcsolatban úgy döntöttek, kikérik a tagság véleményét. A Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége Nőhálózatával a Munkástanácsok kész együttműködni; a konföderáció nem kíván részt venni a Bush amerikai elnök ellen szervezett tüntetésen.

2006.06.25. Hír. Brüsszelben „Átszervezések az új tagállamokban, országszemináriumok/ országjelentések összegzése, megvitatása, a jövő kihívásainak áttekintése” c. konferencián Czuglerné dr. Ivány Judit, Kapitánffy Orsolya vettek részt az ETUC, az Európai Bizottság, illetve az Európai Szociális Partnerek meghívására. Czuglerné dr. Ivány Judit egyben részt vett az Európai Szociális Párbeszéd-ülésen is.

2006.06.26. Hír. Az EZA meghívására Brugge-ben, Belgiumban tanulmányúton vett részt a Munkástanácsok részéről Eisen Sándor, Erl Ferencné, Kerék Istvánné, Komáromi Ferencné, Kövesdy Zsuzsa és Ladán Éva.

2006.06.29. Hír. Svédországban az ETUC meghívására, nyári egyetemet tartottak, melyen Palkovics Imre vett részt.

2006.06.29. Hír. Szövetségi Tanács-ülést tartottak, ahol kijelentették, hogy támogatják a hat szakszervezeti szövetség demonstrációra való felhívását és kérték az ágazati, illetve a megyei szervezeteket, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a demonstráción. Az SZT elfogadta a MOSZ 2006. évi költségvetését, egyben felhatalmazta a Gazdasági Bizottságot, hogy a költségvetés különböző fejezetei között átcsoportosítást hajthat végre, azonban azokról az SZT-nek köteles beszámolni.

 

Vissza a tartalomhoz

Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ)

2006.01.06. Hír. Tegnap megállapodtak a Vasutas Szakszervezetés és a menedzsment, hogy a hónapban üzletági szinten folynak a szakértői egyeztetések a MÁV béreiről, februártól pedig hetente egyszer tárgyalnak a szakszervezetek a vasúttársaság képviselővel. Decemberben azzal zárult a vasúttársaság és az öt reprezentatív érdekképviselet tárgyalássorozata, hogy megállapodást írtak alá a vasutasok új kollektív szerződéséről és a 2006-ra érvényes bérekről. Eszerint a vasutasok bére idén 6,5 százalékkal emelkedik, a jelenlegi 40 óra helyett 36-37 órára csökken a munkaidő és 165 ezerről 180 ezer forintra nő a béren kívüli juttatások összege. Megegyeztek arról is, hogy az év elején újra tárgyalnak egy határozatlan időre szóló kollektív szerződésről, valamint egy középtávú foglalkoztatás- és jövedelempolitikai megállapodásról.

2006.01.13. Az MGYOSZ alelnöke Rolek Ferenc szerint, még mindig jobb alacsonyabb jövedelemért dolgozni, mint munkanélküli segélyen élni. Az alelnök így értékelte a 10 százalékos minimálbéremelés hatását. A könnyűipari dolgozók kerülhetnek bajba, ők valóban csak a kötelező legkisebb bért kapják. A cégek nem bírják kigazdálkodni a többletköltséget, már a korábbi emelés miatt is többen létszámleépítésre kényszerültek. A cégek dolgozóik elbocsátására kényszerülhetnek, vagy végleg tönkremennek. A munkaügyi tárca politikai államtitkára szerint a három évre szóló minimálbér megállapodás, egyik előnye, hogy a középtávú program a vállalkozások számára kiszámíthatóvá, tervezhetővé teszi a munkaerőköltséget és, hogy a minimális megélhetési költségekhez kötött az összeg. Az elmúlt 15 évben előfordult, hogy értéke kevesebb volt, mint az egyedülállóknak kiszámolt létminimum. Ez nem megengedhető, mert generálja a fekete vagy a szürke foglalkoztatást. Hernádvölgyi Andrea a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezete elnöke szerint érezhetően feszültek a munkáltatók. Korábban a teljesíthetetlen norma megállapításával játszották ki a minimálbér kifizetését, januártól azonban módosítaniuk kell az előírt mennyiséget, ha a dolgozók fele képtelen teljesíteni. Van olyan cég, ahol ez a változtatás 40 millió forint többletköltséget jelent a cégnek. Az árakat a vállalkozások nem emelhetik, inkább csökkentésre kényszerülnek. Az elnök szerint a garantált minimálbér bevezetése nagyobb problémát okoz a cégvezetőknek, mint az, amikor néhány éve 22 ezer 500 forintról 40 ezerre emelték a minimálbért. Többen már most átszervezést terveznek, a kisebb munkahelyek az eredetitől távolabb lévő olcsóbb telephelyet keresnek, csakhogy az azzal járó állandó ingázást viszont a munkavállalók egy része képtelen lesz majd vállalni. A foglalkoztatók számítanak a természetes lemorzsolódásra is, de vélhetően az alacsony normát teljesítőktől is megválnak majd. Kapuvári József az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége elnöke elmondta, hogy az ágazatban jelentős a minimálbéren foglalkoztatottak aránya, de a legtöbben teljesítménybéresek, vagyis ha van munka, a legkisebb bérnél lényegesen többet keresnek. Nincs tudomása arról, hogy a nagyobb üzemekben feszültséget okozott volna az emelés. Dékán Jenő, a Sütőipari Dolgozók Szakszervezete elnöke szerint az alkalmazottak legalább 60 százaléka dolgozik minimálbérért, igaz, csak papíron. A kisebb cégek zsebbe is fizetnek, várható, hogy az idén több kisvállalkozás bajba kerül, de nem a béremelés, sokkal inkább a piac 15 százalékát uraló áruházláncok miatt, amelyek nyomott áron értékesítik termékeiket.

2006.01.16. A szakszervezetek az idén szigorúan őrködnek majd a meglévő törvényi előírások betartatása, így a munkaügyi ellenőrzés szabályozói és az érdekképviselők jogai felett, derült ki az MSZOSZ pénteki évnyitó rendezvényén. Az OÉT döntése alapján a foglalkoztatóknak az idén kötelező lesz bevezetniük a garantált bérminimumot, így a szakszervezeti képviselők kiemelten figyelik majd a munkahelyeken a bérmegállapodásokat, illetve a kollektív szerződések megkötését. A kollektív ágazati béralkuk szaporodását azért is szorgalmazza az érdekképviselet, mert véleményük szerint így csökkenthetők a férfiak-nők, illetve a hazai régiók közötti fizetéskülönbségek is. Az MSZOSZ elképzelhetőnek tartja, hogy az OÉT-ajánlás szerinti átlagos 4-5 százalékos bruttó keresetnövekedés helyett alacsonyabb mértékű legyen egyes cégeknél az idei fizetésemelés, de csak ott, ahol az alacsonyabb bérteherrel állásokat lehet megmenteni. Nemcsak a feketefoglalkoztatás, hanem a legális álláshelyek szigorúbb munkaügyi ellenőrzését is szorgalmazza az érdekképviselet, ezen belül főleg a szabadságok kiadására vagy épp a túlmunka kifizetésére vonatkozó törvényességi rendelkezéseket.

2006.01.17. A választási kampányban várhatóan ismét együttműködési megállapodást köt az MSZP és az MSZOSZ szakszervezetei. Az MSZOSZ elnöke szerint a négy évvel ezelőtt kötött egyezség pozitív mérleget mutat. A szövetségben úgy látják, hogy az együttműködési nyilatkozatban összegzett feladatok megvalósultak, kivéve a munkaidő csökkentésére vonatkozó ígéretet. Négy éve arról állapodtak meg a miniszterelnök-jelölttel, hogy az MSZP kormányzati pozícióba kerülése esetén helyreállítják az európai normáknak megfelelő társadalmi párbeszéd intézményét, és jogi garanciákkal biztosítják a munkavállalók érdekeinek érvényesülését. Együttműködnek 300-400 ezer új munkahely megteremtésében, a béreknek az európai szinthez való felzárkóztatásában, a közalkalmazotti bértábla korrekciójában és a kötelező heti munkaidő 38 órára csökkentésében. Az MSZOSZ elvárja, hogy az országgyűlési választások után minél előbb kezdődjenek meg az államháztartási, az egészségügyi, az oktatási, az átfogó adó-, járulék- és bérreform - előkészületei, amelyekbe a szakszervezetek is bekapcsolódnának.

2006.01.24. Jogilag nem, etikailag azonban kifogásolható, amikor a munkaadók idényszerűen megnövekedett feladatokat próbaidős munkavállalókkal végeztetnek el, majd a próbaidő végén elbocsátják őket, vélik a szakszervezetek, és ez a véleménye az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségnek is. A kereskedelemben a legutóbbi év végi bevásárlási roham kapcsán is érkeztek jelzések a szakszervezetekhez, hogy a munkaadók az ünnepek előtti nagy forgalom idejére próbaidőre alkalmaztak dolgozókat, majd januárban, a vásárlási roham csökkenésével megszüntették a munkaviszonyt. Sáling József a KASZ elnöke szerint sokkal becsületesebb és követendőbb magatartás volna, ha a munkaadó eleve határozott időre kötne szerződést a munkavállalóval, mert akkor egyértelmű, hogy csak a nagy forgalom idejére van szüksége a munkaerőre.

2006.01.30. Hír. Munkabér-biztosítást, munkabarát politikát és a munkavállalók érdekeit képviselő jogsegélyszolgálat felállítását ígérte Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök az MSZOSZ szombati ülésén kijelentette, a kormány a munkáltatók és a munkavállalók viszonyában az utóbbiak érdekeit támogatja. A munkahelyüket elvesztő dolgozóknak valamennyi járandóságukat megelőlegezi az állam a munkaerőiaci alapból, erre hozzák majd létre a munkabér-biztosítási rendszert. A költségeket az állam a cégeken utóbb beszedi. A miniszterelnök szerint erre azért volt szükség, mert az állam erősebb, mint a többi követeléssel rendelkezők, például a bankok és a beszállítók. Így a jövőben a munkavállalók is kezdeményezhetik a cég felszámolását, ha nem kapják meg a bérüket. A nem fizető munkáltatók a munkaügyi bírságon túl akár a jegybanki alapkamat dupláját is fizethetik büntetőkamatként. Wittich Tamás megjegyezte, hogy az érdekképviseletek helyzete nem javult az elmúlt négy évben, tisztségviselőiket sokszor kirúgják a munkahelyekről. Az MSZOSZ a teljes foglalkoztatás megteremtését, a bérek és a nyugdíjak uniós szintre való felzárkóztatását, versenyképes tudást biztosító szakképzést, legalább nyolcvanszázalékos lefedettséget a kollektív szerződések terén, valamint a szakszervezetek erősítését kérte a kormánytól.

2006.02.10. Két és fél hónapja nem kaptak fizetést az ózdi Finomhengermű Munkás Kft. műszaki állományának dolgozói, a fizikaiak is csak a decemberre járó pénz feléhez jutottak hozzá. Az 446 főt foglalkoztató ukrán tulajdonú cég adóssága túllépte a 300 millió forintot, a termelés két hónapja áll. A cég egyik hitelezője felszámolást kezdeményezett ellene, de ha megkapják a pénzüket, akkor visszavonják a felszámolásra vonatkozó kezdeményezésüket. Emiatt egy másik hitelező is beindította a felszámolási eljárást. Bonyolítja a helyzetet, hogy tavaly november vége felé a cég bérbe adta az üzemet egy spanyol befektetőnek, aki azért nem indítja be a termelést, nehogy a hitelezők az általa gyártatott termékeket foglalják le az adósság fejében. A szakszervezeti vezető az egyedüli megoldást a felszámolás végrehajtásában látja, mert azt követően az adósságok terhe nélkül indulhatna újra az üzem.

2006.02.22. Hír. Tegnap együttm űködési megállapodást kötött a következő választási ciklusra az MSZP miniszterelnök-jelöltjeként Gyurcsány Ferenc 38 szakszervezettel. A szocialisták vállalják, hogy választási győzelmük esetén újabb munkaszüneti napot vezetnek be, és beleszámít majd a napi munkaidőbe a 20 perces ebédszünet is. A 10 pontból álló egyezségben együttműködést vállalnak abban, hogy megközelítsék az uniós foglalkoztatás szintjét, a hazai munkavállalók bére és keresete pedig megközelítse uniós munkavállalókét. Az alkalmazottak kiszolgáltatottságának csökkentése érdekében erősítik a dolgozók és a szakszervezetek jogait. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés jelezte, hogy támogatandónak tartják a nyilatkozatot, de alapszabályuk szerint nem csatlakozhatnak hozzá, mert csak a mindenkori kormánnyal kötnek megállapodásokat. Az előző választási kampány idején, az MSZP akkori miniszterelnök-jelöltje, Medgyessy Péter írt alá ilyen nyilatkozatot 35 szakszervezettel. Abban szerepelt a társadalmi párbeszéd intézményének helyreállítása, a bérek európai felzárkóztatása, 300-400 ezer új munkahely teremtése, a közalkalmazotti bértábla korrekciója és a heti kötelező munkaidő 40 óráról 38-ra csökkentése.

2006.04.04. Tíz napon belül összeül a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének kib ővített sztrájkbizottsága, mert a HDSZ elégtelennek ítéli a bértárgyalások eredményeit. Az elmúlt években a béremelések április elsejétől életbe léptek, ám az idén a piacvezető szerepet betöltő, Pick Rt.-nél és Délhús Rt.-nél sem született megállapodás. Egyes cégeknél (Kometa 99. Kft., Pápai Hús Rt., Gyulai Húskombinát Rt., Kapuvári Hús Rt.) a munkáltatók nem adtak érdemi választ a szakszervezeti bérajánlatokra, másutt (Vasi Hús Kft., Solvent Rt.) meg sem kezdődtek az egyeztetések, állítja az érdekképviselet.

2006.04.13. Hír. Mind a PICK Szeged Zrt., mind pedig a Délhús Zrt. munkavállalóival megállapodásra jutott a cégcsoport tulajdonosi testülete. A béremelés mellé mind a PICK, mind pedig a Délhús 6250 forintos vásárlási utalvánnyal ajándékozta meg dolgozóit. A megállapodás egyben azt is jelenti, hogy a PICK és a Délhús Zrt. dolgozói nem vesznek részt a HDSZ által meghirdetett érdekvédelmi akciókban, ugyanakkor szolidaritást vállalnak azon cégek munkavállalóival, akiknek még nem sikerült megállapodásra jutniuk.

2006.04.13. Hír. Szerdán, a testületi ülést követően Kapuvári József, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke bejelentette, hogy a HDSZ sztrájkbizottsága 2006. április 24-ével sztrájkkészültséget hirdet.

2006.04.29. Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke szerint, nem halasztható tovább a foglalkoztatás bővítése és a hazai munkavállalók bérének uniós szinthez közelítése. Az adóreform során a többkulcsos áfát és személyi jövedelemadót, valamint a minimálbér adómentességét támogatná. Szerinte a dolgozók kiszolgáltatottságának csökkentése érdekében a Munka Törvénykönyvének átfogó felülvizsgálatára, a munkaadói erőfölény ellensúlyozására van szükség. Az MSZOSZ a múlt év végén megfogalmazta elkövetkezendő négy évre vonatkozó elképzeléseit, remélve, hogy a szakszervezetekkel történő konzultációt követően ezeket viszontlátja majd a kormányprogramban.

2006.05.04. Megfelel ő ellentételezés fejében hajlandó a TDSZ belemenni, hogy a munkáltatók a garantált bérminimumnál alacsonyabb összeget fizessenek a szakképzett dolgozóknak július 1-je után, nyilatkozta egy hetilapnak Keleti Tamás, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Az OÉT-ben kötött tavaly novemberi megállapodás szerint 2006 második félévétől már az idén a 62 500 forintos minimálbér 105, két évnél hosszabb gyakorlati idő esetén pedig annak 110 százalékát kellene kapniuk a szakképzett munkavállalóknak. Az érdekképviseletek azonban abban egyeztek meg, hogy külön ágazati kollektív szerződés megkötése esetén a garantált bérminimumoktól akár lefelé, a minimálbér összegéig is el lehet térni. Márpedig a textilipar - a vendéglátás, a kereskedelem, az építőipar és a mezőgazdaság mellett - az egyik legtöbb minimálbérest foglalkoztató ágazat. Úgy tűnik, a textilipar megmaradt dolgozói belátták, a munkahelyük megtartása érdekében jobban járnak, ha engednek a munkáltatók nyomásának. „Cserébe beérjük az engedménnyel egyenértékű adómentes többletjuttatással, például étkezési jegyekkel” - mondta Keleti, hozzátéve, hogy a korábbi minimálbér-emelésből sem részesültek a dolgozók, hiszen a munkáltatók oly mértékben megemelték a normákat, hogy azt senki sem tudta teljesíteni, az átlagbérek a minimálbér alatt maradtak. A jogsértések lehetősége azonban Keleti szerint jócskán leszűkült a Munka Törvénykönyve módosításával, amely szerint a munkaadók ez évtől kötelesek úgy meghatározni a normákat, hogy az átlagos teljesítmény elérje a 100 százalékot. A kereskedelemben pedig - ahol a 342 ezer dolgozó közül több mint 240 ezren kapnak minimálbért - azzal próbálnak kibújni a multik a szakképzetteknek járó magasabb bérminimum fizetése alól, hogy az eladókat képzettséget nem igénylő árufeltöltő vagy csomagoló munkakörbe sorolják át, nem törődve azzal, hogy a tavaly decemberben elfogadott Kereskedelmi Törvény előírja, „az üzletben kereskedelmi tevékenységet végző személynek” szakképesítéssel kell rendelkeznie.

2006.05.26. Fél éve új elnöke van a Postás Szakszervezetnek. Pecze Pál jelent ős újításokat tervez a régi értékek megőrzése mellett, a több mint húszezer tagot számláló szervezetben. A változások mellett a bérstratégián is csiszolna, a teljesítményarányos ösztönzés mellett az alapbér jelentősebb emelését akarják elérni. Fordulat következhet be az évek óta tartó vagyonvitában is, a Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetséggel. A naprakész tájékoztatás érdekében létrehozták a Postás Szakszervezet honlapját (www.postasszakszervezet.hu) amelyet friss információkkal látnak el, és egyre népszerűbb a felhasználók körében. Az elnök fontos feladatának a tagság bővítését és aktiválását nevezte meg. Várakozáson felül eredményes volt a tagtoborzás az év elején. Minden évben csereüdültetést szerveznek a görögökkel, a finnekkel és más európai szakszervezettel. Az idén abból a tizenkettő alapszervezetből utazhatnak ki, amelyikben a legtöbb tagot toborozzák. Öt helyre viszont azok pályázhatnak, akiknek a legmagasabb a szervezettségük az alapszervezetek közül. A fennmaradó három helyre, a legtöbb tagot toborzó terület tehet javaslatot. Az idén így áll össze Görögországba utazó húszas létszám. A bérstratégiáról februárban megkezdték a tárgyalásokat, 260 alapszervezethez küldtek ki kérdőívet azért, hogy ne a szűk körű vezetés, hanem szélesebb réteg fogalmazza meg az igényét. Mintegy 383 válasz érkezett, ez azt igazolja, hogy nemcsak a tisztségviselők küldték vissza a válaszokat, hanem néhány tag is jelezte az igényét. Az összesítése a közelmúltban megtörtént, így kiderült a postások elvárása. A szakszervezet részt vesz nemzetközi fórumokon is. Elnök tagja az Európa Postabizottságnak, ahol negyedévente üléseznek és a postákat érintő kérdésekben értekeznek. A postások és a szakszervezet elve továbbra is az, hogy az alapbér aránya legyen a meghatározó. Nem tekintenek el az ösztönzőktől, a teljesítményarányos bérezéstől, csak az arányokon szeretnének finomítani. A közeljövő feladatának tekinti a szakszervezet presztízsének növelését, hogy a dolgozók érezzék, képviselik, védik az érdekeit, jogsegélyszolgálatot nyújtanak nekik ha szükség van rá. Érezzék, hogy a tagdíjért kapnak valamit.

2006.06.01. Az MSZOSZ szövetségi tanács ülésén Wittich Tamás arra kérte Gyurcsány Ferencet, erősítse meg, hogy az OÉT-ben kötött, három évre szóló minimálbér-megállapodást és a legkisebb bér adómentességét garantálja az új kormány. A kijelölt miniszterelnök megerősítette a hároméves minimálbérmegállapodás jogfolytonosságát, valamint a nyugdíjkorrekcióra vonatkozó program megvalósítását. A konföderáció elnöke emellett cáfolatot várt az ügyvezető kijelölt miniszterelnöktől, hogy bevezetik a „bérből és fizetésből élők, valamint a nyugdíjasok számára egyértelműen hátrányos” egykulcsos szja-t és áfát. Az adókkal kapcsolatos felvetéssel kapcsolatban azt mondta: az OÉT-ben kötött hosszú távú 3 megállapodásból egyet nem tud tartani a kormány, a többéves adócsökkentési tervet, ugyanis a „közös célok érdekében” át kell alakítani. Ha valóban az emberek javát szolgálja, az MSZOSZ kész támogatni az egészségügy és a közszféra reformját, az államháztartási hiány kiigazításával kapcsolatban Wittich azonban kijelentette: nem fogadják el, hogy a terhek nagyobb részét ismét a munkavállalókra hárítsák. Az elnöke kijelentette, hogy az MSZOSZ szakszervezetként fog működni, ugyanakkor kiszámítható partnere lesz a kormánynak.

2006.06.07. Július elsejét ől kötelező a szakmunkás minimálbér bevezetése, az alacsony bérezésben leginkább érintett könnyűipari cégek vezetői közül kevesen vesznek tudomást a kötelező érvényű megállapodásról. Hernádvölgyi Andrea a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint tart attól, hogy megint az utolsó pillanatra maradnak a tárgyalások, csakúgy, mint januárban, amikor a teljesíthetetlen normát kellett módosítaniuk a munkáltatóknak, annak érdekében, hogy a munkavállalók megkapják minimálbérüket. Júliusig meg kellene határozniuk, mely feladatok elvégzéséhez szükséges a szakvégzettség, de az egyeztetések még el sem kezdődtek. Vujkov Krisztina, a Könnyűipari Ágazati Párbeszédbizottság titkára is megerősítette azt a hírt, hogy az ágazatban még nem kezdődtek el a tárgyalások. Ezerhatszáz cégtől kértek felhatalmazást a bértárgyalásra, de annak ellenére, hogy már háromszor hosszabbították meg a határidőt, csupán 67 munkaadótól érkezett válasz. Valószínű, hogy az ágazatban tevékenykedő mikro- kis- és középvállalkozások vezetői nem ismerik a bérminimummal kapcsolatos kötelezettségüket. Balogh Béla, a Vasas elnöke szerint az ágazatuk felkészült a változásra. Az elektronika-, jármű,- és gépipar, valamint a kohászatöntés területén dolgozókat képviselő szövetség vezetője hozzátette: a 350 hazai vállalat 80 százalékában van kollektív szerződés, amely alapján a szakmunkások a minimálbérnél többek keresnek. Az idén kevésbé érinti a cégeket a módosítás, a jövőre várható bérfeszültség elkerüléséről pedig hamarosan megkezdődnek a tárgyalások. A munkaadók egyre jobban megbecsülik a szakmunkásokat, mert kevés a jól felkészült dolgozó.

2006.06.14. A háromoldalú tárgyalásokon arra törekszik az MSZOSZ, hogy a munkavállalókra minél kisebb mértékű teher háruljon, ezért a következő hetekben számos javaslatot dolgoz ki az érdekképviselet, nyilatkozta Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke. Wittich szerint is az egyensúly biztosítása elkerülhetetlen olyan lépések nélkül, amelyek ne érintenék a lakosságot, a munkavállalókat. Az OÉT összehívása előtt, a szövetségi ülésen kifejtették a miniszterelnöknek, hogy nem lehet várni egy szakszervezettől, hogy olyan intézkedéseket támogasson, amelyek a munkavállalókat közvetlenül és méltánytalanul érintik, mert ha ez megtörténik tiltakozni fognak. Az MSZOSZ elnöke kifejtette, hogy amikor februárban aláírta Gyurcsány Ferenccel, az együttműködési nyilatkozatot, addigra itthoni és külföldi szakértők már többször megadták minimumként az OÉT ülésén az államháztartás egyensúlyának eléréséhez ez évre bejelentett 350 milliárdos tétel nagyságát. A tervek értékelése után arra készülnek, hogy a következő hetek tárgyalásai során megtalálják a mindenkinek elfogadható megoldást. A munkaadói körből elhangzott bejelentésre, hogy ha a tervezet szerint növekednek a munkáltatói adók és járulékok, akkor a hároméves minimálbérnövelési megállapodást is felül kell vizsgálni, megjegyezte: ezt akkor is meg kell tenni, ha a bérnövekedéshez figyelembe vett egyéb keretfeltételek megváltoznak. Meg kell vizsgálni, hogy milyen lehetőség vannak a terhek igazságosabb elosztására. Meghatározó, hogy a befizetők köre szélesedjen, a feketegazdaság kifehéredjen, az adókerülők a köztehervállalásban részt vegyenek. Ha ebben érdemi változás történik, akkor nem lenne szükség olyan mértékű tehernövelésre. Véleménye szerint nem jó, ha az alapvető termékekre vonatkozó 15 százalékos áfakulcs egyöntetűen 20 százalékra emelkedik, inkább egy olyan differenciált megoldást tud elképzelni, hogy a 20 százalékos emelkedjen néhány százalékkal, a 15 százalékos pedig ne 5, hanem csak 2 százalékkal növekedjen. Az egész csomag alapvető problémájának azt tartja, hogy mi lesz a reálbérek emelkedésével? A tényleges teljesítményt meg kell fizetni, a versenyszférában nem lehet elszakítani a teljesítménytől a bérek növekedését. Ha tehát idén 2,5, jövőre 3,5 százalékkal csökkentik a járulékok a bruttó jövedelmeket, akkor bruttó béremeléssel miként lehet úgy kompenzálni, hogy reálbér növekedésére kerüljön sor. A szakszervezetek a közmorál megváltoztatásában tudnak tevőlegesen részt venni. Ahol a szakszervezet ott van, nem engedi, hogy a szakmunkásokat minimálbérért dolgoztassák, munkavállalókat ezerszámra foglalkoztassanak feketén vagy szürkén. Cél a teljes foglalkoztatás elérése. Az MSZOSZ sürgeti, hogy a gazdaságpolitika lényege olyan típusú munkahelyteremtés legyen, ezzel együtt olyan adó-, járulék- és monetáris politika érvényesüljön, amely a magas szakképzettség, a jobb minőségű munka behozatalával társuló tőkét vonzza ide. Tudással, képzettséggel lehet és a versenyképességet megszerezni, és magasabb bért elérni. A munkaerőpiaci igények és a képzés között azonban nincs köszönőviszony, ennek összehangolása elkerülhetetlen.

2006.06.21. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közlése szerint a kormány a közelmúltban döntött arról, hogy árufuvarozó vállalkozása eladásából pótolná a MÁV elvesztett tőkéjét. A vasúttársaság a Cargo ÁPV Zrt.-nek történő értékesítésével 80 milliárd forinthoz jutna. A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete, a Vasutasok Szakszervezete és a Mozdonyvezetők Szakszervezete emlékeztetett Kóka János miniszter tavalyi kijelentésére, miszerint nem kívánják privatizálni a Cargót. A társaság korábbi kiszervezéséhez ennek tudatában járultak hozzá a szakszervezetek. Borsik János, a mozdonyvezetők szakszervezeti alelnöke kijelentette: „mindent megtesznek” az értékesítés megakadályozásáért. Borsik szerint a közüzemi szolgáltató cégek, mint a MÁV, a BKV, a Volán és a villamos művek nem privatizálhatók. Összefogással Simon Dezső (VSZ) is elképzelhetőnek tartja, hogy nyomásgyakorlással lépjenek fel a magánosítás ellen. Az érdekvédő attól tart, hogy a privatizáció veszélybe sodorja a Cargónál kötött kétéves garantált foglalkoztatást és kollektív szerződést rögzítő megállapodást.

 

Vissza a tartalomhoz

Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF)

2006.01.16. Hír. Az államf ő segítségét kéri a közrádió négy szakszervezeti vezetője és üzemi tanácsának elnöke. A köztársasági elnöknek címzett levelükben azt írják, hogy a Magyar Rádió részben belső, másrészt külső okok miatt, eljutott működőképességének határához. Az intézménynek augusztus óta nincsen elnöke. Így nincs, aki meghozza azokat a döntéseket, amelyek kizárólag elnöki hatáskörbe tartoznak. Például: nem lehet közbeszerzési pályázatokat kiírni, amelyek a rádió napi működéséhez elengedhetetlenek; a művészeti főszerkesztőségnek és a Petőfi rádiónak január elseje óta nincsenek vezetői, mivel szerződésük lejárta és újbóli kinevezésük kizárólag elnöki hatáskörű feladat. A kuratórium elnöksége a negyedik sikertelen elnökválasztási kísérlet után decemberben úgy döntött: a kampányban esély sincs a megegyezésre, így a nyárra halasztják az újabb pályázatot. Az érdekvédők szerint a rádió gazdasági csőd előtt áll. „A munkavállalók, a műsorkészítésben részt vevők rendkívül alacsony jövedelme évek óta tovább csökken, viszont a rossz gazdasági helyzetre hivatkozva a menedzsment az idén nem tervez béremelést”, írják. A szakszervezeti vezetők megállapítják, hogy mindezek miatt sztrájkveszély van. Arra kérik Sólyom Lászlót, hogy éljen az alkotmány biztosította jogával, s tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a közszolgálati Magyar Rádió visszanyerje működőképességét.

2006.01.18. Hír. A jöv ő héten sztrájkba léphetnek a Magyar Rádió (MR) dolgozói, ha a bértárgyalásokon kiderül, hogy nem lesz béremelés, közölte Borenich Péter, a Független Rádiós Szakszervezet (FRÁSZ) társelnöke. Amennyiben az érdekképviseleti szervezetek nem jutnak megegyezésre a menedzsmenttel, sztrájkolni fognak, a sztrájkbizottság megalakításáról előzetesen már döntött az intézmény öt reprezentatív szakszervezete. A sztrájktörvény szerint, amennyiben sztrájk esetén a munkáltató nem állapítható meg, akkor a kormány öt napon belül köteles kinevezni a szakszervezetek tárgyalófelét. Legutóbb 1994-ben tartottak kétórás figyelmezető sztrájkot a rádió dolgozói. Az MR kuratóriumának elnöke, Gellért Kis Gábor szerint a jövő hétfőn a nagykuratóriumi ülésen dönthetnek arról, hogy kik folytathatják a szakszervezetekkel a bértárgyalásokat. Szadai Károly, a kuratórium elnökhelyettese pedig úgy nyilatkozott, hogy a kialakult helyzetre való tekintettel tárgyalást kezdeményez a reprezentatív szakszervezettekkel, egyebek mellett a jövő évi béremelésekről.

2006.01.18. Hír. Tegnap tájékoztatót tartott Szabó Endre a SZEF elnöke, ahol elmondta, hogy a közszférában a tavalyi évben jelentős eredményeket ért el az érdekképviselet. Kiemelte, hogy a csaknem 800 ezer ember fizetésemelése nem maradt el a versenyszféráétól, és idén áprilistól ismét emelik a közalkalmazottak, köztisztviselők bérét, illetve a hivatásos állomány tagjai már januártól magasabb összeget kapnak. Hozzátette, hogy egyes félelmek ellenére nem voltak jelentős változások a közszféra létszámában, bár küldtek el embereket, sokaknak a Prémium évek program megoldást jelentett. Továbbá szólt arról is, hogy nem támogatja azokat a javaslatokat, amelyek az egykulcsos adó bevezetéséről szólnak. Az érdekvédő szerint a liberális javaslatnak nincsenek meg a feltételei, az elképzelés nem lenne igazságos, hiszen jobban segítené a gazdagabbakat. Szabó a közszféra előtt álló legfontosabb feladatokról is beszélt, ide sorolta a közigazgatás átalakítását, az egészségügy, a közoktatás reformját. Szerinte ezeken a területeken kellően végiggondolt, racionális döntéseket kell hozni.

2006.01.24. Ma kezd ődnek a bértárgyalások a Magyar Rádió vezetése és a dolgozói szakszervezetek között. A szakszervezetek múlt héten nyílt levélben fordultak a legfőbb közjogi méltóságokhoz, amelyben azt írták, hogy a rádió elérkezett működőképessége határához és „sztrájkra készül”.

2006.01.25. Hír. G őblyös István, az intézmény gazdasági alelnöke a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának ülését követően úgy nyilatkozott, hogy a rádió jelenlegi gazdasági helyzetében nem javasolja a tulajdonosnak, hogy bérfejlesztés legyen a rádióban. Elképzelései között az szerepel továbbá, hogy a külsős munkatársak honoráriumát mintegy harmadával csökkentené, végső esetben pedig azt sem tartja kizártnak, hogy ugyanezen munkatársak legalább tíz százalékát elbocsátaná. A kuratórium Gőblyös Istvánt és Hollós János igazgatásszervezési alelnököt felhatalmazta a bértárgyalások lefolytatására. Lázár András Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke szerint Göbölyös kijelentései ellentétben állnak a rádió munkatársait is tömörítő szakszervezeti szövetség és a munkáltató között már hetek óta folyó bértárgyalásokon elhangoztatottakkal.

2006.02.10. A bruttó bérek és műsorköltségek 4,8 százalékos emelését követeli a Magyar Rádió öt reprezentatív érdekképviselete, az üzemi tanács, valamint a Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. A Magyar Televízióban folyó, a kollektív szerződést érintő tárgyalások is megfeneklettek. A munkakörülmények és a dolgozók által megalázónak ítélt bérezés képezik a sztrájkhangulat alapját. A mai, rádiós és televíziós dolgozók által közösen tartott ülésen megalakulhat a sztrájkbizottság, amely együttesen képviselné a két legjelentősebb közmédium dolgozóinak érdekeit.

2006.02.10. Hír. A Magyar Rádió öt reprezentatív szakszervezetének tagsága a tegnapi munkásgyűlésen felhatalmazta az érdekképviseleti szerveket, hogy hozzák létre a sztrájkbizottságot.

2006.03.20. Elutasítja a közszféra létszámával kapcsolatos felel őtlen elképzeléseket, Szabó Endre elnöke, azon információkkal kapcsolatban, miszerint kétszázezer közalkalmazottat és köztisztviselőt bocsátanak el, ha az MSZP megnyeri a választásokat. Az elbocsátásokra mintegy hétszázmilliárd forintos, már elkészült megszorító csomag részeként kerülne sor. Az elnök közölte, hogy hivatalosan nem, de a médiából már hallottak a tömeges elbocsátásokról szóló elképzelésekről. Az elképzelés nem új keletű, az utóbbi években számos kormányzati vezető sürgette a „kisebb, hatékonyabb állam” megteremtését, melyről Szabó Endre szerint nem tudni, mit is takar valójában. A közszféra létszámának kérdését csak alaposan előkészített, társadalmi konszenzussal bíró államháztartási reformmal együtt lehet kezelni. Továbbá hozzátette, hogy a nyolcszázezres közszférából kétszázezer főt elbocsátani irreális elgondolás. A konföderáció elnöke szerint meg kellene határozni, hogy az állam milyen szerepet, feladatokat és hatáskört szán magának a közszféra területén.

2006.03.21. Hír. A SZEF elkészítette azon állásfoglalását, melyben a közszféra új kormánnyal szembeni elvárásait fogalmazza meg. A dokumentumot az MSZP, a Fidesz, az MDF és az SZDSZ miniszterelnök-jelöltjének küldte el a konföderáció, amely számonkérhető kormányprogramot vár el a következő ciklusban. A SZEF elismeri és szükségesnek látja az államháztartási reformot és a közszféra modernizációját, ugyanakkor azok alapvető céljának a lakosság életminőségének javítását tartja. Az állam nem vonulhat ki a közszolgáltatásokból, határozottan fel kell lépni az „államtalanítást”, a privatizálást egyetlen megoldásként képviselő álláspontokkal szemben, mivel a bérből és fizetésből élők, a nyugdíjasok, a létminimum határán küszködők képtelenek az öngondoskodás többletterheinek vállalására. Mindenki számára egyenlő hozzáférési lehetőséget kell biztosítani az egészségügy, az oktatás, a kultúraközvetítés területén, szögezi le a dokumentum. Az egészségügy átalakításával kapcsolatban a SZEF úgy vél, hogy az intézmények privatizációja, a több biztosító rendszerének általánossá tétele nem ad megoldást a kórházak, szakrendelők alapvető problémáinak rendezésére, sőt az növelheti az ellátásban már most is meglévő indokolatlan különbségeket a jómódúak és a szegények között. Bár szükséges az „egyszerre szegény és egyszerre pazarló” egészségügy strukturális, finanszírozási rendszerének felülvizsgálata, a SZEF szerint az egészségügyi és szociális ellátásnak dominánsan állami, önkormányzati kereteken belül kell maradnia. A konföderáció elutasítja a közszolgálati dolgozók egyes kategóriának közszolgálati jogviszonyból való kiszervezését. Ez feszültségeket kelt az azonos képzettséggel, azonos munkahelyen, azonos munkakörben dolgozók között, a SZEF a kiszervezéseket többnyire statisztikai csalásnak tartja, ami azt a látszatot kelti, hogy csökken a közszolgálati létszám. A konföderáció olyan bérfelzárkóztatási programról kötne megállapodást az új kormánnyal, amely szerint minden évben a gazdaság teljesítményével azonos mértékben nőnének a bérek, az elmaradt ágazatokban pedig ennél nagyobb bérnövekedést tenne lehetővé.

2006.03.28. Tisztújító kongresszusra készül a Közgy űjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete. A KKDSZ egykori elnöke, Vadász János négy éve, a választások után leköszönt posztjáról, mert kormánymegbízotti pozíciót kapott azzal a feladattal, hogy dolgozza ki az egységes közszolgálati törvényt. A törvényjavaslat a több mint hároméves előkészítés után sem jutott el a parlamentig. Ősszel aminiszterelnök felmentette Vadászt. A KKDSZ múlt októberi kongresszusán Fenyves Kornél elnök bizalmi szavazást kért maga ellen, mert úgy érezte, néhányan elégedetlenek a munkájával. Akkor Vadász ügyrendi javaslatot tett, amely szerint ne bizalmi szavazást tartsanak, inkább hívják vissza Fenyvest a tisztségéből. A küldöttek többsége megszavazta a javaslatot, Fenyves azonban óvást jelentett be, s a Fővárosi Bíróság és a Legfőbb Ügyészség visszaállította az eredeti állapotot. Igaz, a mandátum meghosszabbítása már csak öt hónapra szólt. Vadász fontosnak tartotta azt is világossá tenni a tagság előtt, hogy kilépett az MSZP-ből, és lemondott minden, a pártban viselt tisztségéről.

2006.04.03. A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége, valamint a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete közös felhívásban kérik a közhivatalok vezetőit, hogy a köztisztviselők érdekében a választások alatt hárítsák el a politikailag motivált, netán kifejezetten pártérdekeket szolgáló megkereséseket. Fehér József hangsúlyozta, hogy felhívásukat nem azért fogalmazták meg, mert bármiféle nyomást tapasztaltak volna, hanem hogy biztosítva legyenek a nyugodt munkakörülmények, a törvényes, szakszerű feladatellátás feltételei. A szervezetek egyben tagságukat is figyelmeztetik esküjükre, miszerint köztisztviselő pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében, vagy érdekében közszereplést nem vállalhat, és a köztisztviselők törvényben rögzített engedelmességi kötelezettsége nem haladja meg a lojalitást. A választások lebonyolításában több mint tízezer köztisztviselő vesz részt, ezért az érdekképviseletek szükségesnek tartják, hogy túlmunkát a törvényi szabályok maradéktalan betartásával rendeljék el, és honorálják.

2006.04.04. Hír. Elmaradt a Gyurcsány Ferenc és a közszférát képvisel ő SZEF közötti találkozó, a közszektor jövőjéről szóló egyeztetésre a választások előtt már nem kerül sor. A SZEF a közelmúltban fogalmazta meg a következő kormánnyal szembeni elvárásait, a dokumentumot valamennyi miniszterelnök-jelöltnek megküldték. Beárnyékolja a közszféra és a jelenlegi kormány viszonyát, hogy a gazdasági miniszter nemrég kijelentette, hogy évente nagyjából 30000 fővel kellene csökkenteni a közszféra létszámát.

2006.05.01. A szakszervezetek nem akarnak egykulcsos adórendszert és követelik, hogy továbbra is önálló tárca legyen felelős a foglalkoztatáspolitikáért. A foglalkoztatás javításáért, a munkavállalói jogok érvényesítéséért és a magyarországi bérek uniós felzárkóztatásáért emelték fel a szavukat a szónokok a budapesti Hősök terén tartott gyűlésen. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének beszédében ellenezte a MÁV, a Volántársaságok, a BKV és a Magyar Villamos Művek privatizációját. A SZEF elnöke, Szabó Endre május elsejei beszédében felhívta a figyelmet ara, hogy a közszféra reformjánál fontos a takarékosság, de az is, hogy ezek a területek magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtsanak az állampolgároknak. Ehhez pedig az kell, hogy a közintézményekben dolgozók tisztességes bért kapjanak. A Liga és a Munkástanácsok külön tartott tüntetésen tiltakozott a munkavállalókat ért törvénytelenségek miatt.

2006.05.10. Ismét az Alkotmánybírósághoz fordult az EDDSZ elnöke a kötelez ő szakdolgozói kamarai tagság eltörlése miatt. Cser Ágnes szakszervezeti vezető Bihari Mihálynak, a testület elnökének írt levelében, soronkívüli eljárást kért tavaly szeptemberi beadványára. Az EDDSZ korábban többször kifogásolta, hogy a két éve megalakult Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarához januártól kötelező volt csatlakozniuk a nővéreknek, ápolóknak.

2006.05.16. A kormány tervezett megszorító intézkedései nyomán több tízezer f ős leépítésre és bérbefagyasztásra számíthat a közszféra. Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkárának nyilatkozata szerinte, semmiféle háttérmegállapodás nincs arról, hogy a szakszervezetek munkabékét biztosítanának az új kormány tervezett megszorításaihoz. A hírekről az érdekvédő azt mondta, ha mind a 114 ezer köztisztviselőt szélnek eresztenék, akkor is mindössze 225 milliárd forintot takaríthatnának meg. Azon felvetésről, miszerint rugalmasabbá tennék a közszolgálati jogviszonyt, az elbocsátott állami alkalmazottakat pedig átvezetnék a piaci szférába, Fehér József úgy vélekedett: hazai, de főleg nyugat-európai tapasztalatok mutatják, hogy az állami feladatok civil vagy versenyszektorba adása a szolgáltatások színvonalának csökkenésével és éppen a költségek növekedésével jár. Az állami felelősség nem ruházható át. Nem mindegy, hogy például az élelmiszer-ellenőrzést hatósági jogosítvánnyal rendelkező köztisztviselő vagy egy cég alkalmazottja végzi, jegyezte meg. A SZEF elnöke a hivatalos kormányprogramig nem kívánt állást foglalni.

2006.05.18. Ma ül össze az Operaház dolgozóinak szakszervezeti bizottsága. A megbeszélés fő témája az lesz, hogy a munkáltató nem értesítette az érdekvédelmi szerveket a lehetséges elbocsátásokról. Elképzelhető, hogy ismét működni fog a sztrájkbizottság.Tegnap két hetes nyilatkozat stopról írt alá jegyzőkönyvet az Operaház szűkebb vezetése.

2006.05.18. Hír. A Zene- és Táncművészek Szakszervezetének operaházi alapszervezete tegnapi ülésén arról határozott, hogy ismét megalakítják a sztrájkbizottságot.

2006.05.19. A kormány „rugalmasabbá” tenné a közszolgálati jogviszonyt. Szabó Endre szerint ez azt jelenti, hogy tovább erősítenék a közalkalmazottak és a köztisztviselők munka törvénykönyve alá való kiszervezését. Egyes köztisztviselői körökben, az egészségügyben és a közoktatásban már megkezdődött a folyamat. A kiszervezettek ugyanazon munkahelyen, ugyanazon munkakörben dolgoznak tovább, az érdekvédő szerint ebből inkább statisztikai haszna lehet a kormánynak. Az érintett munkavállalók helyzete azonban a felmondási idő, a végkielégítés, egyes szociális kiegészítő juttatások, sőt a bérek tekintetében is romlik korábbi jogviszonyukhoz képest, hangsúlyozta Szabó Endre, továbbá aggodalmának adott hangot a bérrendszer teljesítményalapú átalakításával kapcsolatban is. Az alapelképzeléssel egyetértett, de csak tisztességes, számon kérhető elbírálási rendszerrel együtt valósítható meg a javaslat.

2006.05.24. Hír. Nem bírálja el soron kívül az Alkotmánybíróság az EDDSZ elnökének beadványát, amelyben azt kifogásolta, hogy az ápolóknak, nővéreknek kötelező csatlakozniuk a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarához. Az ellentétek ellenére a kamara továbbra is az együttműködés fontosságát hangsúlyozza. A MESZK szerint a szakdolgozók érdeke lenne, ha a két szervezet együtt tudna működni.

2006.05.30. A Pedagógusok Szakszervezete elfogadhatatlannak tartja, hogy az oktatást érintő esetleges kormányzati szándékokat egyeztetés nélkül, a sajtó útján kiszivárogtatva hozták az érdekvédelmi szervezet tudomására. A PSZ az oktatás reformjáról, a lehetséges változtatásokról mielőbb tárgyalni szeretne. Hivatalosan még nem tudják pontosan, hogy mi a közoktatással kapcsolatos kormányzati szándék, a kiszivárgott hírek pedig pánikkeltésre, a társadalom megtévesztésére is alkalmasak lehetnek. A PSZ is szükségesnek tartja a változtatást az oktatási ágazatban, de úgy véli, mindezt csak körültekintő elemzésekre, hatástanulmányokra támaszkodva, a szakmai szempontok prioritását biztosítva szabad megtenni. Varga László elnök azt várja, hogy a változtatások kapcsán tegyék egyértelművé az ágazat finanszírozását, a jogszabályokat, közöljék, hogy mi az elvárás a pedagógusokkal szemben. Szerinte van olyan részterület, ahol pazarlás folyik, ugyanakkor köztudott, hogy a rendszer egésze hosszú évek óta alulfinanszírozott. Árok Antal alelnök mindehhez hozzáfűzte, az oktatás finanszírozása állami feladat, a kérdés az, hogy az ehhez szükséges pénz hogyan jut el az ágazatba. Ha nem történik változás, a közoktatási olló tovább nyílik, a szegényebb iskolák még jobban leszakadnak. A PSZ júniusban szakmai fórumot szervez, amelyre meghívja a szakmai és érdekvédelmi szervezetek képviselőit, oktatáskutatókat, gyakorló pedagógusokat és a hivatalba lépő új minisztert.

2006.06.06. A közigazgatási államtitkári funkció megszüntetése a kormányzati reformmal hideg zuhanyként érte a szakmát - ezt állítják az érdekvédők. Az MKKSZ nem vitatja, hogy reformra szorul az államirányítás, de úgy véli, az új kormány a közigazgatási rendszer legjobban működő és legfontosabb elemére mért csapást, nyilatkozta Fehér József, a szervezet főtitkára. Szerinte elhibázott, szakmailag megalapozatlan döntés született, amely a minisztériumi szervezet működése, a nemzetközi kapcsolatok és az európai uniós feladatok teljesítése szempontjából kifejezetten zavaró. A rendszerváltás óta a közigazgatás jogállami működésének egyik garanciája a pártsemleges köztisztviselőként dolgozó közigazgatási államtitkárok működése volt. Ez a kar a jogszabályok szakmai előkészítését, az adott minisztérium munkaszervezetének, apparátusának szakmai irányítását végezte. Súlyosbítja a helyzetet a főtitkár szerint, hogy a szintén pártsemlegességet igénylő helyettes államtitkári funkció is megszűnik. S bár szakállamtitkárok látják majd el a jövőben a feladataikat, ők „politikafüggő” szakemberek lesznek. A kormánytól kapják a megbízásukat, s annak megbízatásával lejár az övék is. - A rendszerváltás óta nem volt példa arra, hogy ennyire közvetlen módon kösse magához egy kormányzat a szakembereket - hangsúlyozta Fehér. Európában a minisztériumokat politikusok, politikai államtitkárok vezetik, de a szakmai munkát, az apparátus vezetését pártoktól független, karrier-köztisztviselők végzik. A köztisztviselők szerint a kormányprogram azt az illúziót kelti, hogy itt minden rendben van, csak az államigazgatást kell rendbe tenni, a közigazgatás apparátusát leépíteni.

2006.06.09. Feltehet ően Magyar Színtársulatok Egyesülete névvel alakul meg hétfőn Pécsett, az Országos Színházi Találkozón a színházak érdekvédelmi szervezete. Egyelőre sem a név, sem a megalakulás ténye nem biztos. Akik szükségesnek vélik az érdekvédelmet, megállapodtak abban, hogy hétfőig nem nyilatkoznak. Értesüléseink szerint a többi közt a Katona, a Víg, a Radnóti, az Örkény, a József Attila és az Új Színház direktora tárgyalt már erről. Fő feladatuknak a társulatok védelmét tekintik. Szeretnék elérni, hogy ezt törvénybe is foglalják. Az állami és az önkormányzati működtetésű teátrumok szövetkeznének egymással. Valószínűleg a háromszázmillió forint feletti költségvetésű együttesek fognának össze, így a vidéki bábszínházak kimaradhatnak. Balikó Tamás, a pécsi színház igazgatója szerint ez nem jelent kirekesztést. Ha nekik sikerül, amit elterveztek, az az egész szakmát húzza majd. Ha azonban rögtön az elején mindenki tag lehetne, annyiféle különböző érdeket kellene egyeztetni, hogy ez igen nehézkessé tenné a megalakulást és a működést. Vajda Márta, a Magyar Színházi Társaság ügyvezető titkára szerint nem szerencsés két külön érdekvédelmi szervezet, a társaságon belül megvalósíthatók a célkitűzések. Azt ő is fontosnak tartja, hogy komolyabban vegyék a szakmát, és ennek érdekében az igazgatók fogjanak össze. Ez azért is szükséges volna, mert a munkaadók testületét a minisztériumnak meg kellene hívnia az érdekegyeztető tárgyalásokra. Egyelőre hol meginvitálják őket, hol nem. Vajda Márta eddig nem kapott meghívót az alakítandó egyesület üléseire, az alapszabály-tervezetet azonban eljuttatták hozzá. A Nemzeti Színház igazgatója szerint is szükség van a fokozott érdekvédelemre. De ezt lehetségesnek tartja a Magyar Színházi Társaságon belül is.

2006.06.13. A tervezett kormányzati létszámleépítésekkel kapcsolatos közös álláspont kialakításáról egyeztetetnek ma a minisztériumokban működő szakszervezetek vezetői; a tanácskozáson részt vesz a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének és a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének elnöke. A megállapodásban a szövetség részéről rögzítik: tudomásul kell venniük a kormány reformelképzeléseit, ám túlzónak tartják az elbocsátandók létszámát. Szerintük veszélybe kerülhet a közigazgatás rendszere és a szolgáltatási színvonal. Fontosnak tartják, hogy a kormánnyal együtt közösen alakítsák ki, miként segítenek az elbocsátottak elhelyezkedésében.

2006.06.22. Hír. Három meghatározó közszolgálati szakszervezet a f ővárosi Polgármesteri Hivatalban érdekvédelmi fórumot tartottak, kifejtették véleményüket a közszolgálatban dolgozókat érintő várható változásokról A közigazgatásban tervezett létszámcsökkentés szükségességét vitatták meg, mértékével nem értenek egyet. A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete, valamint a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete követeli, hogy szülessen megállapodás a kormány és az érintett érdekképviseletek között, amely rögzíti az elbocsátás módját, az elbocsátottak kárpótlását, valamint az aktív korú munkavállalók munkaerőpiacra való visszasegítését. A munkavállalói oldal felkéri a kormányt, hogy a munkaügyi központokat a létszámcsökkentés ne érintse. Kezdeményezik, hogy a munkáltatók csak szakmailag rendkívül indokolt esetben szüntessék meg az 50 évnél idősebb nők, az 55 évnél idősebb férfiak és a gyermeküket egyedül nevelők munkaviszonyát. Az érdekvédők kezdeményezik, hogy a kormány a létszámcsökkentésben érintett dolgozók számára 500 millió forint összegű rendkívüli segélyalapot hozzon létre. Az alapból azok kaphatnának támogatást, akik nem léphetnek be a prémiumévek programba, különleges foglalkoztatási jogviszonyuk időtartama lejárt, és új foglalkoztatási jogviszonyt nem tudnak létesíteni. A köztisztviselők úgy látják, hogy a közvélemény oly mértékben közigazgatásellenes, hogy egy szakszervezeti akciónak kiszámíthatatlan következményei lennének. Ezért annak érdekében lépnek fel, hogy megállapodásban rögzítsék az elbocsátottak járandóságát, álláskeresésük segítését.

2006.06.29. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is elutasítja a kötelez ő óraszámemelést. Megkezdték az egyeztetés a tárcával, ám érdemi eredményt nem sikerült elérni. Bár a szakszervezeti oldal egységesen elutasította a javaslatot, az önkormányzati oldal üdvözölte azt, hiszen a túlóradíjak megvonása és az esetleges elbocsátások jelentősen csökkentik majd a fenntartók bérköltségeit. Árok sérelmezte, hogy a kötelező óraszámemelésről nem szakmai alapon, hanem pusztán pénzügyi alapon döntöttek. A PSZ jelenleg kormánypárti képviselőkkel tárgyal arról, hogy módosító indítványokat nyújtsanak be a csomaghoz, amely legalább enyhítene a megszorításokon. Hiller István kedden jelentette be, hogy 2007 szeptemberétől két órával növelik a tanárok kötelező óraszámát, s kettővel több nem tanóra jellegű foglalkozás tartására is kötelezik őket, ami több ezer tanár elbocsátását jelentheti.

 

Munkáltatók

Vissza a tartalomhoz

Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ)

2006.02.24. Hír. A körbetartozás összetételér ől március 30-ig felmérést készít az Ipartestületek Országos Szövetsége. Erről tegnap döntött az érdekképviselet ügyvezető elnöksége, véleményük szerint az általános megállapításokon túl a helyzet pontos feltárására van szükség. Az Iposz elnöke szerint közokiratba kellene foglalni, hogy ha a munkát a beruházók átvették, akkor az alvállalkozók garantáltan megkapják a pénzüket. Jogi szankciót tart szükségesnek arra az esetre, ha az alvállalkozónak nem fizetik ki az ellenértéket, szerinte ezt külföldi mintára sikkasztásnak kellene minősíteni. Az Iposz kérdőívében egyebek között arra kérnek választ a vállalkozóktól, hogy lejárt kinnlevőségei milyen szerződésből, illetve kitől keletkeztek. Rákérdeznek a követelés összegére, hogy átlagban mennyi ideje tartoznak, valamint hogy van-e emiatt köztartozásuk, amelyet nem tudtak fizetni. Utóbbi sok gondot okoz, mert nem kapnak úgynevezett nullás adóigazolást, így nem tudnak pályázni, hitelt felvenni, közbeszerzésben részt venni.

2006.04.28. Az Iposz ma tartja II. országos szakképzési konferenciáját. Az oktatási tárca támogatásával és az Magyar Kereskedelmi Ipar Kamarával együttműködve szervezett rendezvényen 130 szakképzéssel foglalkozó tisztségviselő, mester vesz részt.

2006.05.09. Hír. A Budapest Bank és az Ipartestületek Országos Szövetsége együttműködési megállapodást kötött a mikrovállalkozások támogatására. A bank kedvezményes pénzügyi szolgáltatásokat nyújt az IPOSZ által képviselt közel 60 ezer mikro- és családi vállalkozás számára. A megkötött együttműködés alapján az IPOSZ tagok havi díj megfizetése nélkül juthatnak hozzá a Budapest Bank népszerű 1 Ft-os folyószámla csomagjához kapcsolódó Internetbank szolgáltatáshoz, kedvezménnyel vehetik igénybe a mikrovállalati likviditási problémákra megoldást nyújtó Kisvállalkozói Mini Folyószámla-hitelt; valamint a mikrovállalkozók számára kifejlesztett, szabad felhasználású jelzáloghitelt, a Kötetlen Vállalkozói Hitelt.

2006.05.18. A lánctartozások dönt ően az Iposz által képviselt egyéni vállalkozókat és cégeket érintik, nyilatkozta Szűcs György elnök, a körbetartozások helyzetéről készített felmérésük alapján. A legnehezebb helyzetben a családi és a mikrovállalkozások vannak. A vállalkozások mintegy felének éves árbevétele nem haladja meg a 20 millió forintot. A több hónapos és több millió forintnyi kinnlevőség már a létüket fenyegeti. A 25-75 millió forintos árbevételű vállalkozásoknak a fejlődését akadályozza a körbetartozás; ők adják a vállalkozások mintegy negyedét. Ezek a cégek tipikusan 10-49 főt alkalmaznak, s gyakran leépítésre kényszerülnek. A közbeszerzési ajánlatokat a legtöbb esetben az igen tőkeerősnek mutatkozó részvénytársaságok nyerik el, és a kivitelezést továbbadják a kft.-knek, majd azok a még kisebb vállalkozásoknak, a leginkább az utóbbiak károsulnak. Ez is mutatja, hogy a közbeszerzési eljárás folyamán a kisebb vállalkozások helyzetét kell erősíteni, szögezte le Szűcs György. A károsult vállalkozások mintegy felének van köztartozása, illetve nem tudja fizetni hiteleit, s ez szinte azonnali megszűnésükhöz vezethet. Az Iposz szerint ilyen esetben kedvezményeket, haladékot kellene adnia az államnak az adók, járulékok behajtásánál. Megfontolandóvá válhat a csődtörvény kiterjesztése az egyéni vállalkozásokra. A felmérés alapján más javaslatokat is tettek. Egyebek között, hogy pénzügyi fedezet nélkül ne lehessen munkát megrendelni. A szerződés megfelelő biztosítékot adjon az indokolatlan késedelmes fizetés vagy nemfizetés esetére. Csak a befolyt összegek után kelljen befizetni az áfát. A beruházónak kötelességévé kell tenni, hogy ellenőrizze az alvállalkozókkal szembeni pénzügyi elszámolásokat és azok kifizetését. Javasolják továbbá, hogy a fizetési határidő 15 napon belüli nem teljesítése esetén az összeg nagyságától függetlenül az adós kerüljön mindenki által lekérdezhető, megtekinthető és rövid időszakonként frissülő feketelistára, és pályázatokon ne indulhasson. Meg kell akadályozni, hogy új néven esetleg másik vállalkozást indíthasson. A fizetési határidő maximum 15 nap legyen, és erre megfelelő jogszabályi háttér szülessen. A tartozások behajtása érdekében gazdasági bíróságok vagy kis ügyek bírósága létrehozását szorgalmazzák. Törvényileg kellene kikötni, hogy aki Magyarországon beszállíttat, annak maximum 30 napos határidőn belül fizetni kell, különben elesik a kedvezményektől. Azt is szeretnék elérni, hogy az elkészült beruházásokat ne lehessen mindaddig átadni, amíg az alvállalkozók jogos követelései nincsenek rendezve. A közbeszerzési törvényben pedig az ajánlattevő az ajánlatában valamennyi alvállalkozójátjelölje meg, hogy követhető legyen a (tartozási) lánc. A szövetség mihamarabb fel kívánja venni a kapcsolatot a kormányzati, minisztériumi vezetőkkel, szakmai-gazdasági partnerekkel, hogy tárgyalásokat kezdjen a körbetartozás problémáinak kezelésére.

2006.05.19. Hír. Csütörtökön körbetartozások további terjedésének megfékezésére, a későbbi tartozások kialakítása ellen együttműködési megállapodást írt alá az Ipartestületek Országos Szövetsége és az Eye Watch Kft. A megállapodás alapján kedvezményes díjért, havi ezer forintért az IPOSZ-tagok igénybe vehetik az Eye Wath Kft. komplex szolgáltatását. Szűcs György, az IPOSZ elnöke elmondta, hogy a körbetartozás több tízezer tagjukat érinti becslések szerint 240 milliárd forint értékben. Az Iposz nyitott más hasonló lehetőségekre is, ma tárgyal az Opten Kft.-vel, amely minden szakmai szervezet számára ingyen biztosít hozzáférést adósnyilvántartó rendszeréhez.

2006.05.23. Tiltakozó akciót fontolgat a pékek szakszervezete, miután a munkáltatók egy részét tömörítő szövetség felmondta az ágazati kollektív szerződést. November óta próbálnak egyezségre jutni, a szakszervezet szerint a réginél előnytelenebb szerződést próbálnak rájuk erőltetni. A Magyar Pékszövetség a múlt hét elején egyoldalúan felmondta a több mint tíz éve fennálló ágazati kollektív szerződést. Ilonka Boldizsár, az 550 munkáltatót tömörítő MPSZ elnöke úgy véli, a régi szerződés elavult, és gátolta a vállalkozások versenyképességét, ezért döntöttek az egyoldalú felmondás mellett. Az általuk favorizált megoldás szerint a különféle - főként a műszak- és étkezési - pótlékokat a jelenlegi 20-40 százalékról a munka törvénykönyvében előő 30 százalékra csökkentenék, és a különbözetet alapbéresítenék. Így a vállalkozók „versenyképesebb” nettó bért tudnának ajánlani dolgozóiknak. A szakszervezet elnöke úgy tudja, a javaslat szerint a vállalkozóknak nem lesz kötelező a kompenzáció. Ilonka Boldizsár elismerte, hogy erre egyelőre nincs garancia, de hozzátette: továbbra is tárgyalni akarnak a szakszervezettel. Az MPSZ belül csütörtökön kezdődik az érdemi munka az új kollektív szerződésről. Ezen dől el, hogy az új javaslat is tartalmazza-e a vitatott kitételt. A szakszervezet péntekig vár a másik három munkáltatói szervezet, elsősorban a Sütőipari Egyesülés állásfoglalására, és attól teszi függővé, milyen lépéseket tesz. A törvény szerint a szerződés a felmondástól számított négy hónapig még él. Azonban ahogy 1992-ben nem volt precedens arra, hogyan kell egy ágazati kollektív szerződést létrehozni, megszüntetésre sem volt még példa. A szakszervezet szerint a 21 ezer dolgozót foglalkoztató ágazatban az utóbbi években a többi élelmiszer-ipari dolgozóhoz képest is romlottak a bérek. A bruttó átlagkereset 2005-ben nem érte el az élelmiszeripari keresetek 60 százalékát - túlmunkával, műszak- és egyéb pótlékokkal együtt havonta 89 ezer forint volt. A munkavállalók mintegy 70 százalékának alapbére éppen a minimálbér szintjén van.

2006.05.26. A Ka-VOSZ Zrt. és az Iposz keretjelleg ű együttműködési megállapodást írt alá elsősorban a Széchenyi-kártya igénylésére és forgalmazására vonatkozó feladatok elvégzésére. A Ka-VOSZ fő célja, hogy a hitelek visszafizetésének biztonságát erősítse. Az Iposz tagsági köréhez tartozó kisvállalkozások számára a konstrukcióban való részvétel – ipartestületeik ajánlásán keresztül – hitelképességük felértékelődését, hitelhez jutásuk esélyét növeli.

2006.05.31. Ma tartja XVII. Közgy űlését az Ipartestületek Országos Szövetsége. Megvitatják „A kézműves-, a családi és a mikrovállalkozás a gazdaság és a társadalom tartópillére lesz 2006–2010-re” címet viselő Iposz-programot. Előtte hét regionális fórumon került már terítékre a tervezet.

2006.06.01. Hír. Az IPOSZ er ősíteni kívánja a pozícióját az érdekegyeztető szervezetekben, s nagyobb szerepet szeretne vállalni a szak- és felnőttképzésben. Ezt is tartalmazza a szövetség tegnapi közgyűlésén elfogadott idei cselekvési program. Szűcs György főtitkár sürgette, hogy az új parlament minél előbb fogadja el az érdekegyeztetésről, az ágazati párbeszédről, a Gazdasági és Szociális Tanácsról benyújtott törvényeket.

2006.06.02. Az IPOSZ az alapképzés ügyében régóta sürgeti, hogy a szakképzést koncepcionálisan, véglegesen külön kellene választani a közismereti oktatástól. Az IPOSZ emellett hangsúlyosan kezeli a gazdaság azonnali igényét érintő felnőttképzés ügyét. Az IPOSZ a gazdaságpolitika irányítóitól azt várja, hogy ismerje fel: noha a mikro-, kis- és középvállalkozások a nemzeti jövedelemhez csak mintegy 20 százalékkal járulnak hozzá, a foglalkoztatásban ennél lényegesen nagyobb a szerepük. Tehát pozitív diszkriminációra van szükség. Sérelmezik, hogy a jelenlegi koncepciók kizárólag kamarákban gondolkodnak, ezért az országos munkaadói szervezetekre épülő hálózat, amely a legkisebb faluig is el tudna jutni a különféle projektek koordinálása tekintetében, a pályázati kiírásokból ki van zárva. A szakképzési törvény szerint is csak a kamara kaphat támogatást, a munkaadói szakmai szervezetek nem. Márpedig egy nem kötelező kamarai rendszerben nagyon nehéz lesz eljuttatni a képzésekre szánt összegeket a mikro-, kis- és középvállalkozásokhoz. Az IPOSZ aggasztónak tartja, hogy a szakképzési rendszerben nincsenek rövidebb időtartamú, gyakorlatorientált, a gazdálkodást szakmaszerűen segítő továbbképzések. A kisvállalkozó pénzt is áldozna erre, de nincsenek ilyen képzőközpontok. A nagy- és középipar ezt megoldja a belső képzési rendszerben, de oda a kicsiket nem engedik be. Solti Gábor szerint a gazdaság szereplőinek összefogásával sürgős felmérést kellene készíteni arról, hogy a szakmákban hány képzőközpontra volna szükség. Véleménye szerint ezeket gazdasági társaságként kellene működtetni, mert jelenleg ellenérdekeltség van a szakképzés finanszírozása és a gazdaság igényei között. Az IPOSZ igazgatója szerint a kkv-k szempontjából az eddig tett lépések a szakképzés átalakításában kevesek, s nem szolgálják a tett lépések a szakképzés átalakításában kevesek, s nem szolgálják a 2013-as strukturális alapokból erre fordítható többletpénz, akkor Magyarországra - foglalkoztatási szempontból - nem vár biztató jövő.

2006.06.09. Az IPOSZ internetes cégkatalógust és internetes áruház szolgáltatást indít június elejétől. Az elektronikus cégkatalógus információt nyújt majd a katalógusban lévő vállalkozásokról az ügyfelek számára. Az IPOSZ katalógusában keresni lehet majd tevékenységi kör, illetve település szerint. Az ipartestületi tagvállalkozások elnevezése mellett szerepelni fog, hogy az adott cég melyik ipartestület tagja. Ezzel a szövetség egy ipartestületi védjegy létrehozását szeretné megalapozni. Az elindítandó cégkatalógust illetve az internetes áruházat a www.e-iksz.hu illetve a www.e-x.hu regisztrált domain név alatt lehet majd elérni az interneten. Az IPOSZ új szolgáltatásaiba azon cégek kerülhetnek be, amelyeket a szövetség ajánl a fogyasztóknak - mondta Kassai Róbert, az IPOSZ alelnöke.

2006.06.23. Hír. Az ország valamikori els ő kiterjesztett kollektív szerződését a közelmúltban felmondta a sütőipar egyik munkáltatói szövetsége. Erre válaszul a munkavállalók érdekképviselete pedig, tartva a hátrányosabb feltételek bevezetésétől, erőteljes fellépés lehetőségét vetette fel. A munkaadói oldal előállt egy új, vitaalapot jelentő javaslattal. A szakma számos cége az ágazati párbeszéd bizottságban jelen lévő négy munkaadói szervezet közül többnek is a tagja, a képviseleti jogosultságot vizsgáló testület viszont még nem foglalt állást, melyik szervezet kinek a nevében léphet fel. Az egész szakmára érvényes kiterjesztett kollektív szerződést csak a munkaügyi miniszter vonhatja vissza, de amíg ennyire zavaros a helyzet, érdemi döntést nem születhet. A kollektív szerződés tehát változatlanul érvényben van, s a pénteken tartandó ágazati párbeszéd bizottsági ülés talán érdemi előrelépést hoz.

 

Vissza a tartalomhoz

Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ)

2006.03.27. KISOSZ kérd őíves foglalkoztatást érintő helyzetelemzést készít a kereskedelmi szakszervezetekkel történő bérmegállapodáshoz, ehhez a tagsága segítségét kéri. Mint ismeretes a kormány bevezeti a minimálbér mellett a garantált bérminimum intézményét, amely először 2006. július 1-től lép életbe. A rendelkezés lehetőséget ad arra, hogy az érdekképviselet és a szakszervezet megállapodása esetén a kötelező garantált bérminimumnál alacsonyabb összegű bérben állapodjanak meg.

2006.04.25. Hír. Röszkén a Csongrád megyei szövetség szervezésében Országos Tanács ülést tartott a KISOSZ. Az ülésen megvitatták a vállalkozói kérdőíves felmérés tapasztalatait. Többek szerint látható a hazai kisvállalkozásoknak az a hozzáállása, hogy amíg a probléma nem napi kérdés, addig elég nagy az érdektelenség. Ahhoz, hogy az ilyen kérdőíves felmérések ne csak a tagságra terjedjenek ki, hanem a teljes érintett vállalkozói körre a megyében, szükséges lenne egy ingyen hozzáférhető megyei adatbázisra. Dr. Martonosi István társelnök leszögezte, hogy a vállalkozások folyamatos tájékoztatását és a visszajelzések begyűjtését a KISOSZ-nak nem szabad feladnia. Dr Antalffy Gábor ügyvezető igazgató szerint a felmérés mindennél jobban mutatja, hogy a tapasztalatok nem csak a bérmegállapodás megkötéséhez szükségesek, hanem egyúttal stratégiaalkotásra késztetnek, ami elengedhetetlen a II. Nemzeti Fejlesztési Terv vitájához. Elemzésében kiemelte, hogy a leköszönő kormány munkaügyi minisztere a kiskereskedelemben és a vendéglátásban 20%-os foglalkoztatás bővítést ígért a hazai kis- és középvállalkozások körében, ehhez képest drasztikusan tovább csökkent a kereskedelmi boltok száma, és folytatódik a piaci koncentráció, amely a kkv foglalkoztatás ellen hat. Az Országos Tanács tagjai foglalkoztak a KISOSZ 2006. évi Közgyűlésének előkészítésével. A Közgyűlés 2006. május 25-én kerül megtartásra Budapesten, itt kerül sor a szövetség 2005. évi, illetve a 2006. májusáig végzett érdekképviseleti tevékenységéről szóló beszámolóra,és a KISOSZ emlékérmek átadására. A Közgyűlés napirendi pontjai között szerepel majd az Alapszabály módosítása, és a tisztújító választások megtartása. Dr. Antalffy Gábor ügyvezető elnök tájékoztatást adott arról, hogy miután a 2006. évi Közgyűlésen az Alapszabály módosítás szerint új testület kerül felállításra, ezért az ehhez kapcsolódó jelölési és választási rendszert is el kell fogadni. A leköszönő vezetés nevében javaslatot tettek valamennyi régió részére az újonnan felálló Operatív Testület tagságára. Az Országos Tanács elfogadta a Közgyűlés előkészítését, a tervezett napirendekkel, az Alapszabály módosításával együtt, és döntés született arról a Közgyűlés levezető elnökének személyéről is. A harmadik napirendi pont keretében az Országos Tanács az írásos előterjesztés és a szóbeli kiegészítések alapján elfogadta az országos központ 2005. évi mérlegének és 2006. évi költségvetésének előterjesztését a Közgyűlés számára.

 

Vissza a tartalomhoz

Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ)

2006.01.13. Az MGYOSZ alelnöke Rolek Ferenc szerint, még mindig jobb alacsonyabb jövedelemért dolgozni, mint munkanélküli segélyen élni. Az alelnök így értékelte a 10 százalékos minimálbéremelés hatását. A könnyűipari dolgozók kerülhetnek bajba, ők valóban csak a kötelező legkisebb bért kapják. A cégek nem bírják kigazdálkodni a többletköltséget, már a korábbi emelés miatt is többen létszámleépítésre kényszerültek. A cégek dolgozóik elbocsátására kényszerülhetnek, vagy végleg tönkremennek. A munkaügyi tárca politikai államtitkára szerint a három évre szóló minimálbér megállapodás, egyik előnye, hogy a középtávú program a vállalkozások számára kiszámíthatóvá, tervezhetővé teszi a munkaerőköltséget és, hogy a minimális megélhetési költségekhez kötött az összeg. Az elmúlt 15 évben előfordult, hogy értéke kevesebb volt, mint az egyedülállóknak kiszámolt létminimum. Ez nem megengedhető, mert generálja a fekete vagy a szürke foglalkoztatást. Hernádvölgyi Andrea a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezete elnöke szerint érezhetően feszültek a munkáltatók. Korábban a teljesíthetetlen norma megállapításával játszották ki a minimálbér kifizetését, januártól azonban módosítaniuk kell az előírt mennyiséget, ha a dolgozók fele képtelen teljesíteni. Van olyan cég, ahol ez a változtatás 40 millió forint többletköltséget jelent a cégnek. Az árakat a vállalkozások nem emelhetik, inkább csökkentésre kényszerülnek. Az elnök szerint a garantált minimálbér bevezetése nagyobb problémát okoz a cégvezetőknek, mint az, amikor néhány éve 22 ezer 500 forintról 40 ezerre emelték a minimálbért. Többen már most átszervezést terveznek, a kisebb munkahelyek az eredetitől távolabb lévő olcsóbb telephelyet keresnek, csakhogy az azzal járó állandó ingázást viszont a munkavállalók egy része képtelen lesz majd vállalni. A foglalkoztatók számítanak a természetes lemorzsolódásra is, de vélhetően az alacsony normát teljesítőktől is megválnak majd. Kapuvári József az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége elnöke elmondta, hogy az ágazatban jelentős a minimálbéren foglalkoztatottak aránya, de a legtöbben teljesítménybéresek, vagyis ha van munka, a legkisebb bérnél lényegesen többet keresnek. Nincs tudomása arról, hogy a nagyobb üzemekben feszültséget okozott volna az emelés. Dékán Jenő, a Sütőipari Dolgozók Szakszervezete elnöke szerint az alkalmazottak legalább 60 százaléka dolgozik minimálbérért, igaz, csak papíron. A kisebb cégek zsebbe is fizetnek, várható, hogy az idén több kisvállalkozás bajba kerül, de nem a béremelés, sokkal inkább a piac 15 százalékát uraló áruházláncok miatt, amelyek nyomott áron értékesítik termékeiket.

2006.02.28. Hír. AZ MGYOSZ Cégakadémia, az MGYOSZ brüsszeli irodájával 3 napos képzést szervez Brüsszelben. A képzés célja, hogy hazai vállalatok vezető beosztású munkatársai könnyebben gyorsabban tudjanak tájékozódni, információt szerezni az EU komplex rendszerében a gyakorlati munkájukhoz.

2006.03.01. A két legnagyobb munkaadói szervezet nyilvánosságra hozta, mit vár a választások után megalakuló új kormánytól. A VOSZ és az MGYOSZ tíz-, illetve nyolcpontos javaslatot tett közzé, öt pontban ezek teljesen fedik egymást. A VOSZ-nak e kezdeményezését több más munkaadói szervezet is támogatta, az MGYOSZ külön fogalmazta meg javaslatait. Az MGYOSZ nyolc pontja: 1. Olcsóbb és ügyfélbarát közigazgatást (a kormányzati apparátus – beleértve a háttér-intézményeket – költségcsökkentő átalakítása, az önkormányzati rendszer jelentős egyszerűsítését biztosító közigazgatási reform); 2. Egészségügyi reformot a magántőke jelentős bevonásával az ellátó rendszerbe, a finanszírozásba; 3. II. NFT: konkrét programokat, jobb pályázati rendszert (a rendszer egyszerűsítésével, a pályázati bürokrácia csökkentésével, az egyenlősdi megszüntetésével); 4. A versenyképesség javításának, a gyors gazdasági növekedésnek, a foglalkoztatás bővítésének kiemelt kezelését – a lisszaboni stratégiának megfelelően; 5. A hazai kutatás-fejlesztés-innováció támogatásának érdemi növelését eredményorientált alkalmazott kutatásra összpontosítva; 6. Kisebb közterheket a béreken; 7. Szakképzési, oktatási reformot a kereslethez igazodó munkaerő-kínálat érdekében; 8. Politikai konszenzust az alapvető kérdésekben, elszántságot a kormány részéről a szükséges lépések megtételéhez.

2006.03.07. Hír. Tegnap az MGYOSZ újabb csúcstalálkozót tartott, amelyre meghívták Gyurcsány Ferencet az MSZP miniszterelnök-jelöltjét. A találkozó témája: Amit a gyáriparosok akarnak – amit a pártok kínálnak. A miniszterjelölt kifejtette, hogy egy általa vezetett új szocialista kormány megalakulása után nem számíthatnak a kormány jelenlegi, már törvénybe foglalt öt éves adócsökkentési programját meghaladó, nagyobb és gyorsabb ütemű adó és járulékcsökkentésre a magyar vállalkozók. Gyurcsány ezt azzal indokolta, hogy enyhíteni kell a költségvetésre nehezedő nyomáson és elő kell teremteni a nemzeti önrészt a 2007-től az uniós fejlesztési forrásokból érkező évi 700-800 milliárd forinthoz. Modern Magyarország nem létezik magántulajdon, verseny és piacgazdaság nélkül, hangsúlyozta. A miniszterelnök szerint a magyar gazdaság versenyképességének javulását nem a magas adóterhelés akadályozza, hanem a rugalmatlan, nem teljesítményorientált és nem szolgáltatásbarát államigazgatás. Nem értetett egyet az MGYOSZ létszámcsökkentést szorgalmazó elképzelésével. A kisebb létszám nem cél, hanem a rendszer átalakításának eredménye lehet. Az államreform keretében olyan minisztériumok jönnek létre, amelyek csak szakmai feladatokat látnak el, míg a háttérben egyetlen egységes állami apparátus végzi majd a szolgáltatói tevékenységet, amely ma egymástól elszigetelt hivatalokban folyik. A szervezet elnöke, Széles Gábor sürgette, hogy a választások után gondolják újra végig az Országos Érdekegyeztető Tanács szerepének növelését, ugyanakkor jelezte, Gyurcsány az első kormányfő a rendszerváltás óta, aki komolyan megfontolja az MGYOSZ javaslatait.

2006.03.10. Hír. Bogsch Eriket, a Richter Gedeon Rt. vezérigazgatóját választották a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (Magyosz) új elnökévé a szervezet közgyűlésén. A testület ülését követően az új vezető azt mondta: a gyógyszergyártók olyan, hosszú távú szerződés megkötésére törekszenek a kormánnyal, amely a II. Nemzeti Fejlesztési Terv 2007-2013 közötti időszakára stabil, kiszámítható környezetet teremt az iparágnak.

2006.04.26. Hír. Nem csatlakozik a 16, többségében kamarai szervezet „Megállapodás a jövőnkért” című kiáltványához a legnagyobb magyar munkáltatói érdekképviselet, az MGYOSZ, nyilatkozta Széles Gábor. A kormányprogramba foglalt államháztartási-, illetve adóreformot az OÉT-ben ajánlatos véleményezni, indokolta a szervezet álláspontját Széles Gábor. „Az időpont most nem megfelelő a kiáltvány kibocsátásra, mivel a kormányprogramot illetve az annak részét képező államháztartási-, és adóreformot először a koalíció két pártjának kell megalkotnia, s azután - a parlamenti benyújtás előtt - az OÉT-ben lehet megvitatni” - hangsúlyozta Széles. Az MGYOSZ elnöke egyetért azzal, hogy a kormányprogramnak tartalmaznia kell az államháztartás átalakítását és az államigazgatás karcsúsítását valamint az államháztartási hiány csökkentését, de nem elég arról általánosságokat megfogalmazni, ahogy azt a kiáltvány teszi.

2006.06.17. Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége június 13-i állásfoglalásában aggodalmát fejezte ki az Új egyensúly program több intézkedésével kapcsolatban, elsősorban a vállalkozások versenyképességére, a gazdasági növekedés ütemére gyakorolt kedvezőtlen hatásai miatt. Az MGYOSZ azt tartja a legfontosabbnak, hogy a már elfogadott intézkedések megvalósulása során mielőbb elérhető legyen a gazdaság és társadalom számára elengedhetetlen cél: a szükséges stabilizáció.

2006.06.27. Változás a szakképzés-politikában címmel ma szakmai napot tart a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége. A budapesti fórum egy programsorozat része, amelyen a szövetség tagvállalatai, szakértői adnak tájékoztatást.

 

Vissza a tartalomhoz

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)

2006.02.17. Júliustól a cégeknek magasabb minimálbért kell adniuk a szakmunkás végzettséget igénylő munkakörben dolgozóknak, ez pedig több ágazatban is komoly nehézséget okozhat a cégeknek. Elsősorban ott, ahol nagy az élőmunkaigény és alacsonyabb az átlagkereset. Dávid Ferenc a VOSZ főtitkára szerint, a törvény nagy terhet jelent a vállalkozásoknak, hiszen a tavalyi 57 ezer forintos minimálbér után idén a második félévtől adott esetben 68 700 forintot kellene kifizetni, ami 20 százalékos emelkedést jelent, miközben az OÉT bérajánlása 2005-ről 2006-ra 4-5 százalék volt. A törvény lehetőséget teremt arra, hogy olyan ágazatokban, ahol reprezentatív munkaadói és munkavállalói szervezetek működnek, megegyezhetnek a garantált bérnél alacsonyabb összegben is – úgy tűnik, ez a munkaadók és a munkavállalók érdeke is, a húszszázalékos év közbeni béremelést, ugyanis ma nem sok vállalkozás engedheti meg magának. Dávid szerint a szakszervezeteknek is érdeke a megegyezés, mert a vállalkozások a költségek drasztikus növekedésének ellentételezéseként kénytelenek lennének megválni egy-két vagy akár jóval több dolgozójuktól is. A szakszervezetek tudják, mennyit bír el a vállalkozói szektor, és érdemes önmérsékletet tanúsítaniuk. A megegyezés része lehet, hogy a garantált bér alatti fizetést, más juttatásokkal pótolja a munkaadó, ilyen lehet a foglalkoztatási garancia vagy a természetbeni juttatások is, véli Dávid.

2006.02.28. Nehéz tíz hónap következik. Bárki kerül kormányra, a gazdaság szereplőinek nézeteit nem lehet figyelmen kívül hagyni a kormányzati intézkedések meghozatalakor, nyilatkozta Dávid Ferenc. A VOSZ főtitkára szerint a leendő kormánynak, a munkaadói és a munkavállalói szervezeteknek is konszenzusra kell törekednie az érdekegyeztetések során.

2006.03.01. Hír. Tegnap a VOSZ nevében Demján Sándor, egyfajta ultimátumot intézett a két nagy politikai párthoz. A tíz pontban összegzett követelések lényege, hogy a választások után már az első napon azonnal hozzá kell látni a radikális államigazgatási, gazdasági, egészségügyi és oktatási reformokhoz, különben a gazdaság már őszre, a formailag adott EU-határidő előtt összeomolhat és a nemzetközi pénzpiaci szereplők hosszú időre eltemetik az országot, továbbállva a kedvezőbb feltételeket kínáló országokba. A VOSZ ügyvezető elnöke a kanadai, amerikai és brit kereskedelmi kamara együttes üzleti rendezvényén vázolta az elképzeléseket. Közölte, hogy az AmCham kezdeményezésére március 7-én a négy parlamenti párt elnökeivel ismét konzultációt szerveznek. Ennek az a célja, hogy a politikai erők vezetői és szakértői a különböző munkaadói szervezeteknek is elmondják elképzeléseiket. Demján hosszasan ostorozta a politikai elitet amiatt, hogy az ígéretverseny idején nem vázolja: az ígéretek megvalósításának egyetlen alapja az azonnali, radikális államháztartási és gazdasági reformsorozat. „Vészhelyzet van, ezért a munkaadói szervezeteknek, a vállalkozásoknak ki kell kényszeríteni a politikától az igazi radikális reformokat. A nemzetközi pénzpiac rögtön a választások másnapján határozott cselekedetet vár a győztestől. Érjük el, hogy a vesztes elismerje: nem követ el árulást, ha támogatja a győztes által is hangoztatott és megígért átalakításokat” – fejtette ki. „Ne vegyék fel a farkaslátó szemüveget, vagy ha fönn van, azonnal szabaduljanak meg tőle” – mondta, összefogásra buzdítva a politikai vezetést és a munkaadókat. Ezzel egyetértett Parragh László, az MKIK elnöke is. A kamarai vezető szorgalmazta, hogy a vállalkozói csoportok segítsék a sürgős lépések megvalósításában az új kormányt – bármelyik oldal alakítsa meg azt. Lepsényi István, a VOSZ soros elnöke, a Menedzserek Országos Szövetségének elnöke egy kiszámíthatóbb, választási ciklusokon átívelő gazdaságpolitikát kért számon a politikai vezetőkön. Tolnay Lajos, az ÉVOSZ elnöke szerint az államnak az élen kell járnia az elvégzett munka pontos és gyors kifizetésében. A VOSZ tíz pontja: 1. Számottevően csökkentsék az államra és az önkormányzatokra költött közpénzt; 2. Legalább négy évre legyen kiszámítható a gazdaságpolitika; 3. Ötven százalék fölé kell emelni az alkalmazottaknál maradó nettó bért; 4. Igazítsák az élethez a közbeszerzést; 5. Látványosan növeljék a GDP-arányos k+f összegét; 6. Több és kifinomultabb eszközzel ösztönözzék a külkereskedelmet; 7. A munkaadók igényei szerint gyökeresen alakítsák át a szakképzést és az oktatást; 8. Nem ingyen tőkét, kedvezményes kölcsönt adjanak a kkv-knak; 9. A Ptk. és a Btk. szigorításával javítsák az állam fizetési pontosságát; 10. Bármelyik párt veszít, támogassa a győztes által is megígért gyökeres reformokat.

2006.03.09. Hír. Tegnap az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége és az Opten Informatikai Kft. egységes építőipari követelés-nyilvántartó rendszer indításáról kötött megállapodást. A rendszer az Igazságügyi Minisztérium mintegy 690 ezres cégadatbázisára épül, és 15 ezer olyan céget tartalmaz, amellyel szemben elismert, vagy jogerős bírósági határozatban rögzített lejárt követelések halmozódtak fel. A rendszerhez csatlakozó lejárt követelésekkel küszködő cégek aktivitásától függően hamarosan kiegészülhet a lista azokkal a társaságokkal is, amelyekkel szemben fizetési meghagyást nyújtottak be. Mostantól az ÉVOSZ mintegy 500 tagvállalata férhet hozzá a követeléslistát, a cégtárat, a mérlegeket, és a cégelemző programot tartalmazó rendszerhez, amivel partnerük, üzletfelük pénzügyi megbízhatóságáról tájékozódhatnak, mielőtt elköteleznék magukat bárki mellett is. Az ÉVOSZ-tagok kedvezményesen, évi mintegy 50 ezer forintért juthatnak hozzá az adatbázishoz, míg más társaságoknak ennek a négyszeresét kell fizetniük a tagságért. Az új követelés-nyilvántartás rendszertől az ágazati szerepelők a körbetartozások visszaszorulását várják.

2006.03.14. Hír. Tegnapi konferenciáján a VOSZ reformokat, a közterhek érezhet ő csökkentését, a körbetartozások megszüntetését, valamint a közbeszerzési jogszabályok felülvizsgálatát, sürgette. A VOSZ, valamint további 34 vállalkozói szövetség a vállalkozók által kidolgozott gazdaságfejlesztő program pontjaival szembesítették Veres János pénzügyminisztert, Hiller Istvánt, és Dávid Ibolyát. A politikusoknak választ kellett adniuk arra, hogy mennyiben támogatják a vállalkozói szervezetek által elkerülhetetlennek tartott lépéseket. Nem értett egyet valamennyi intézkedés létjogosultságával Veres János, aki úgy vélekedett, hogy a csökkenő tb-terhek nem biztosítják a munkahelyteremtést, mivel a munkaerő felvételét elsősorban nem a közteher mértéke határozza meg. A költségvetéssel és a 2010-es euróbevezetéssel kapcsolatban elmondta, hogy 2008-ig 700 milliárd forinttal kell csökkenteni az államháztartás hiányát. Veres egy 12 minisztériummal működő szervezet megteremtését tartotta kívánatosnak. A gazdaság kifehérítését és a takarékosabb állam megteremtését sürgette Dávid Ibolya, az MDF elnöke is. Demján Sándor az eseményt úgy összegezte, bár a pártok koncepciói különböző, olykor komoly eltérést sugalló néven futnak, mégsem vetette el egyetlen párt sem a VOSZ tízpontos versenyképességi csomagját. A munkaadói érdekképviselet tagjai a következő napokban egyenként felkeresik a pártokat, és pontozzák kampányprogramjaikat.

2006.04.28. Hír. Tegnapi közgy űlésen Tolnay Tibor közölte, hogy a koalíció győztes pártjainak ír levelet az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége, hogy kérje az építésügy helyzetének javítását. Az elnök a legfontosabb problémának a körbetartozást nevezte, saját javaslataikat tárják majd a kormány elé. Az ÉVOSZ szerint a tárca nélküli miniszter alá besorolt Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal lenne alkalmas az ágazat államigazgatási képviseletére.

2006.04.28. Május 3-án a közúti közlekedési szolgáltatók négy meghatározó szakmai érdekképviseletének (Fuvosz, KKVSZ, MKFE, NiT Hungary) főtitkárai megbeszélést tartanak a Fuvosznál. A találkozót azért kezdeményezték, hogy vonják le a következtetést arról, mit jelent az összefogás az eredményességre törekvésnél.

2006.05.01. A VOSZ tegnapi sajtótájékoztatóján Demján Sándor, ügyvezet ő elnöke, elmondta, hogy amennyiben az Európai Unió nem fogadja el szeptemberben konvergencia programot, a nemzetközi piac szereplői leírják Magyarországot. Demján szerint Magyarország az adórendszer miatt nem versenyképes, ennek oka pedig a nagy, nem hatékony és drága állam. Eddig egy kormány sem merte vállalni az adócsökkentéssel együtt járó kiadáscsökkentést, de ha ez a jövőben sem változik, a fizikai dolgozók és a fiatalok el fogják hagyni az országot. A VOSZ tegnap a sajtó rendelkezésére bocsátotta azt a tíz pontból álló programot, amelyben összefoglalta a parlamenti pártokra vonatkozó, négy évre szóló elvárásait, illetve azt az értékelési rendszert is, amellyel a jövőben vizsgálni kívánja a pártok gazdaságpolitikai teljesítményét. A szervezet még a választások előtt jutatta el igényeit a később a parlamentbe kerülő négy párthoz, mondván, nyilatkozzanak: kormányra kerülésük esetén mely reformpontokat építenék be programjukba az általuk javasoltak közül.A VOSZ úgy tervezi, folyamatosan figyelni és értékelni fogja a pártok teljesítményét és minden esetben, amikor valamelyikük a választások előtt tett ígéretével ellentétesen cselekszik, a média különböző csatornáin szembesíti korábbi vállalásaival. Az értékelés pontrendszerben zajlik, ahol a négy évre meghirdetett és stabilan tartott adórendszer és a körbetartozás okainak felszámolása a legmagasabb, 15 pontot éri, az államháztartás hiányának GDP-hez mért csökkentéséért pedig 10 pont jár. Demján Sándor elmondta: a mostani kritériumrendszer szinte azonos az érdekképviseleti szervezetek, köztestületi és vegyes kamarák által a múlt héten meghirdetett kiáltvánnyal. Hozzátette, sem azzal a megállapodással, sem a mostani tíz ponttal nem céljuk az OÉT jogkörének csorbítása, fontosnak tartják azonban, hogy elvárásaik még a kormányprogram véglegesítése előtt eljussanak a pártokhoz.

2006.05.18. Holnap tartja soros tisztújító küldöttgyűlését a VOSZ. Az elnökség beszámol az elmúlt három év munkájáról és az elkövetkező időszak stratégiájáról. Ezt követően választják meg a VOSZ új vezetőit.

2006.05.20. Hír. Pénteken a VOSZ tisztújító küldöttgy űlése újra Demján Sándort választotta meg ügyvezető elnöknek. A szervezet soros elnöki posztját Róz József, a Gazdasági Főiskola tanszékvezetője, az ellenőrző bizottság elnöki posztját ismét Bartha Ferenc tölti be. A küldöttgyűlés határozott arról is, hogy az eddigi 3 év helyett öt évre választja meg a tisztségviselőket, ennek értelmében módosították a VOSZ alapszabályát. A VOSZ érdekkörébe 40 ezer vállalkozás tartozik, a versenyszféra munkavállalóinak fele ezeknél a cégeknél dolgozik. Lepsényi István, a korábbi soros elnök az előző három év munkáját értékelve többek között elmondta: a VOSZ kezdeményezte annak idején a Széchenyi Kártya alkalmazását, amely sikeres konstrukciónak bizonyult. A kiadott kártyák száma már több mint 55 ezer, a kihelyezett hitel meghaladja a 270 milliárd forintot. A Széchenyi Kártya a VOSZ szerint a tisztességes hazai kis- és középvállalkozók személyi igazolványává vált. Olyan vállalkozót jelent a kártyatulajdonos, aki részt vesz a közteherviselésben, adót, járulékot fizet, valamint hitelképes, fejleszti vállalkozását. A kártya elősegíti a gazdasági integrációt, a városokban és falun egyaránt, erősíti a VOSZ tagság összetartozását. A VOSZ továbbra is kiáll a versenyképesség javításáért. Ez többek között a költségvetés rendbetételét, az állami intézmények hatékonyságának jelentős javítását jelenti. A küldöttgyűlésen az alapszabály módosításával kapcsolatban vita bontakozott ki a mikrovállalkozások képviseletéről. Az egyik küldött szerint indokolatlan a mikrocégek tagdíjának emelése, valamint javasolta, hogy az elnökségbe delegálhassanak a mikrocégek egy tanácskozási joggal rendelkező képviselőt. Szerinte ez szükséges lenne ahhoz, hogy az elnökség naprakész információkat kapjon e cégek gondjairól. Demján Sándor ezzel nem értett egyet. A VOSZ szolgáltatásokat nyújt, s ezért minden tagnak tagdíjat kell fizetni. Így számonkérhető a szolgáltatások hatékonysága is. Ugyanakkor van lehetőség méltányosságra, azok számára, akiknek valóban gond a tagdíj kifizetése. De ezt nem általános kell eldönteni, hanem az adott megyében. Demján Sándor rámutatott: régen rossz, ha megyei elnökök nem képviselik a helyi mikrovállalkozásokat az elnökségben. Elmondta: a VOSZ eddig is kiállt a mikrovállalkozásokért, a jövőben is ezt folytatják. Határozottan fellépnek például az eva adókulcsának emelése ellen - jegyezte meg Demján Sándor.

2006.05.20. Nyomatékosan kérte a kormánytól a mintegy 4.400 közúti fuvarozó érdekeit képviselő Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete az ágazat versenyképességének javítását célzó tavaly augusztusi megállapodás soron kívüli végrehajtását. Arra is felszólítják a kormányt, hogy lehetőségein belül törekedjen arra, hogy a jövőben várható használatarányos útdíj bevezetése ne eredményezze a közúti közlekedési szektor versenyképességének romlását. Sürgetik a gépjárműadó csökkentését az Unió által előírt minimum mértékre. A pótkocsik és félpótkocsik tekintetében igazságosabb teherviselést várnak el. A termelőeszközként beszerzett új haszongépjármű esetében töröljék el a vagyonszerzési illetéket. Az érdekképviselet továbbra is kéri a szállítmányozói tevékenységre vonatkozó, a közúti szolgáltatókéhoz hasonló, szigorú feltételrendszer kialakítását, a gázolaj jövedéki adójának csökkentését, valamint legalább a gyorsforgalmi úthálózat tekintetében a hét végi forgalomkorlátozás éjszakai feloldását. A NiT Hungary közgyűlése felhívta a kormány figyelmét a közúti közlekedési szolgáltatást végző mintegy 23 000 kis- és középvállalkozást és közvetve több mint 60 000 családot sújtó körbetartozásra. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy a megállapodás teljesítésének a kormány részéről pénzügyi és jogszabály alkotási korlátai vannak. Másrészt az összes gazdasági ágazat helyzetét kell vizsgálni, hogy ne érje a kormányt az a vád, hogy a fuvarozókat előnyben részesíti másokkal szemben.

2006.06.13. Hír. A márciusban országos hatályúvá kiterjesztett építőipari ágazati kollektív szerződés (ÁKSZ) gyakorlatba való átültetésére hat hónapot ad a munkaügyi miniszteri rendelet, de a béreket már április óta a differenciált bértarifatáblázat szerint kellene fizetniük az érintett vállalkozásoknak. A nyilvántartott 90 ezer építőipari vállalkozás több mint felét kitevő mikro-, kis- és középvállalkozások többsége még a kollektív szerződésről sem hallott, nemhogy arról, hogy alkalmazása március óta kötelező, függetlenül attól, tagja-e valamely ágazati érdekképviseleti szervezetnek a munkáltató, derült ki az ÉVOSZ által szervezett tanácskozáson. Az ÁKSZ gyakorlati tudnivalóiról az iparkamarával közösen két-három hónapon belül kézikönyvet készít az ÉVOSZ. Szeptembertől az Iposszal közösen fórumokat is szerveznek a kisvállalkozásoknak. A cégeknek ellenőrizniük kell, hogy fő tevékenységük szerint érvényes-e rájuk az ágazati kollektív szerződés. A helyi kollektív szerződést össze kell hangolni az ágazatival. Az sem akadály, ha a cégnél nem működik képviselettel rendelkező szakszervezet, vagy nincs üzemi tanács. Munkásgyűlést kell összehívni, amely dönthet az üzemi tanács felállításáról. A kollektív szerződésben a vállalkozás sajátosságaihoz igazítva lehet rögzíteni az alapvető jogokat és kötelezettségeket, mint a béralku, a bértábla, a munkabéren felüli juttatások, az idénymunkarend, a rendes szabadság megállapításának módja, a felmondás rendje. Az ágazati kollektív szerződés szerint a vállalkozások évente 300 óra túlmunkát rendelhetnek el, ezt azonban írásban kell megtenniük, és teljesítését, illetve kifizetését is minden alkalommal ily módon kell igazolni. Az ÁKSZ abban is a kkv-k segítségére van, hogy felsorolja a munkaviszony létesítésének valamennyi kötelező elemét, eligazít a munkaköri leírás készítésében, és tételesen felsorolja, mi számít a rendkívüli felmondást indokló kötelezettségszegésnek. A munkaszerződésben szerepelnie kell annak, hogy állandó vagy változó munkahelyre vették-e föl a dolgozót, illetve határozatlan vagy határozott időre. A határozott időre kötött szerződéseket csak négy évig lehet meghosszabbítani, aztán pedig egy évre szüneteltetni, vagy pedig határozatlan idejűre kell változtatni. Az ÁKSZ-ben szó esik a munkavállalóval szembeni hátrányos jogkövetkezmények rendjéről is. A legnagyobb építőipari cégek az ágazati megállapodás megszületése után önként vállalták alkalmazását, illetve azt is, hogy ahol szükséges, a bértarifatáblázathoz igazítják a fizetéseket. A munkaügyi felügyelők tapasztalatai szerint jelenleg tíz ellenőrzött munkáltatóból általában nyolcnál találnak valamilyen jogsértést a foglalkoztatás tekintetében.

2006.06.22. Hír. Tegnap a VOSZ konferenciát tartott, ahol szó esett a Cs ődtörvény júliustól életbe lépő változásairól. Az új szabályozásban számos, jogvesztéssel járó határidő található, vagyis ha egy cég nem tesz eleget a hamarosan hatályossá váló követelményeknek, akár törölhetik is a nyilvántartásból. Ám nem várható el, hogy a gazdasági szereplők minden egyes paragrafussal tisztában legyenek, ezért a VOSZ-on belül megalakult az Országos Jogi Bizottság. A szervezet fő feladata a vállalkozók tájékoztatása, jogi tanácsadás biztosítása. A bizottság reméli, hogy a jogalkotás menetébe is bekapcsolódhat, mondta Parragi Edina, a bizottság elnöke. Célkitűzések között szerepel próbaperek indítása olyan esetekben, amikor vállalkozókat ér jogsérelem. Úgy tűnik, a salátatörvénykezés gyakorlata tovább erősödik, ami az átláthatóság rovására megy, indokolta a bizottság megalakítását Károlyi Miklós, a szervezet társelnöke. Hozzátette: mivel a magyar jog ma már 80 százalékban az EU-s joganyagra épül, nélkülözhetetlen a közösségi jog ismerete is.

2006.06.23. A FUVOSZ ma tartja a múlt heti határozatképtelenség miatt megismételt küldöttközgyűlését. Napirendjén terítékre kerül a fuvarozók és a kormány közti tavalyi megállapodás, valamint az abban nem szereplő kérdések is. Szó lesz a versenyképesség javításának lehetőségeiről is.

2006.06.27. Július 4-én ülésezik a VOSZ elnöksége, amely döntést hoz Demján Sándor 8 milliárd forintot kitevő közcélú felajánlásáról. A VOSZ egyúttal felhívja mintegy ötvenezer tagvállalatát, hogy lehetőségeihez mérten nyújtson támogatást szociális célokra. A támogatást öt területen használják majd fel.

 

Vissza a tartalomhoz

Munkaügyi viták

2006.01.03. A közelmúltban a Mozdonyvezet ők Szakszervezete (MOSZ), több más társszakszervezettel közösen elhatárolta magát a VDSZSZ decemberi sztrájkfenyegetőzésétől. A MOSZ szerint ez a sztrájkfenyegetés szakszervezetpolitikai célokat szolgált, ártott a sztrájk intézményének és a vasutas érdekvédelemnek. A VDSZSZ már hetekkel a bejelentés előtt eldöntötte, hogy sztrájkfenyegetéssel lép fel, önálló akciót szervez, a többi reprezentatív vasutas szakszervezet pedig a sajtóból értesült erről. A MOSZ álságosnak tartja a VDSZSZ elnökének nyilatkozatait, mert míg Gaskó István a szakszervezeti mozgalom összefogásának híveként tünteti fel magát, addig az utóbbi években bíróság és ügyészség előtt támadta meg valamennyi vasutas-szakszervezetet, (a MOSZ-t, a Vasutasok Szakszervezetét, a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetét, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetét) függetlenségük elvesztésével, reprezentativitásuk hiányával vádolva őket.

2006.01.05. Újabb demonstrációt fontolgat a pétfürd ői Nitrogénművek Rt. elé a Liga szakszervezeti konföderáció. Tavaly augusztusban üzleti titok megsértése címen rendkívüli felmondással elbocsátották az üzemi tanács négy tagját, mivel a testület bírósághoz fordult a vállalat jóléti intézményeinek eladása miatt. Ehhez, mint a Legfelsőbb Bíróság döntéséből kiderült, az üt egyetértésére lett volna szükség. A munkaügyi bíróság elsőfokú ítéletében megállapította a rendkívüli elbocsátások jogszerűtlenségét, és elrendelte az érintettek eredeti munkakörben való további foglalkoztatását. A négy üt-tag kapott egy dokumentumot, mely szerint munkaviszonyukat visszaállítják, de mivel eredeti munkakörüket azóta már betöltötték, nem tudják őket tovább foglalkoztatni. Ez azt jelenti, hogy mivel a cég munkavégzésre nem tart igényt, csak alapbért fizet, ami a munkával elérhető fizetés fele. A négy üt-tag bírósági végrehajtást kezdeményez a társaság ellen.

2006.01.19. Ma ismét megkezd ődnek a Budapest Airport Rt. érdekképviseletei és a Ferihegyi repülőteret üzemeltető új tulajdonos között a tavaly év végén felfüggesztett bértárgyalások, amelyek csak akkor fejeződnek be, ha megszületik a két fél közötti egyezség az összes érintett kérdésben, nyilatkozta Hilmer Sándor, a sztrájkbizottság szóvivője. A legutóbbi, figyelmeztető sztrájkkal is kísért, karácsony előtti béralku végén született egyezségben március 1-jéig garantálta a munkáltató, hogy nem kezdi el a leépítést és a kiszervezést. A szóvivő tájékoztatása szerint az ünnep óta informális egyeztetésekre is sor került, amelyek során pontosították, hogy a korábban közölt statisztikai és más adatok között mekkorák az eltérések. A privatizációs szerződés szerint 2008 végéig a Budapest Airport Rt. jelenlegi létszámát összesen 18,6 százalékkal csökkenthetik, ami évi hatszázalékos leépítést jelent. Szóvivő szerint ebben a kérdésben akkor születhet egyetértés, ha a létszámcsökkentést elsősorban nyugdíjazással és az önként vállalt távozással oldják meg, ahogy azzal a szakszervezetek is egyetértenek. Ugyanakkor továbbra is meg szeretnék győzni a tulajdonost, hogy lehet racionálisan működtetni a céget, jelentősebb létszámleépítés nélkül is. Az azonban már most világosan látszik, hogy a munkáltató által korábban javasolt 4,5 százalékos béremelési ajánlat messze van attól, amit az érdekképviseletek elfogadhatónak tartanak. Ez átlagbérre vetítve mindössze 4000-5000 forintos bruttó emelést jelent munkavállalónként, ami reálbércsökkenést eredményez. A szóvivő szerint a szakszervezetek alapvetően megegyezésre törekednek a tulajdonossal a bér-, a foglalkoztatási, az átszervezési, a szociális és egyéb kérdésekben, ugyanakkor, ha azt tapasztalják, hogy a tárgyalások elhúzódnak vagy formálisak, minden törvényes eszközt alkalmaznak majd követeléseik érvényre juttatásáért. Ebben az esetben az érdekvédelem ellenállásával kell számolni.

2006.02.06. Ma folytatódnak az egyeztető tárgyalások a BA Rt. szakszervezetei és a Ferihegyi repülőteret üzemeltető társaság menedzsmentje között.

2006.02.07. Hír. Hétf őn a Dunaferr csoport reprezentatív szakszervezetei sztrájkbizottságot alakítottak, és bejelentették, hogy ha a munkáltató a február nyolcadikai határidőig nem teljesíti a bérkövetelést, a dolgozók sztrájkba lépnek. Mucsi Zoltán a Dunaferr DV Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke elmondta, hogy a munkáltató január 11-i ajánlatához képest az álláspontok közeledtek egymáshoz. A dolgozók 6 százalékos átlagos béremelést kérnek és a jólét-szociális juttatások reálértéken való megőrzését. A munkaadó pedig eredetileg négy százalékos béremelési javaslatát öt százalékra emelte. A tulajdonos másfél milliárd forinttal tudja növelni a bértömeget a cég teherbíró képességének megfelelően. A megajánlott közel ötszázalékos béremelés duplája az inflációnak, és eléri az OÉT országos bérajánlás mértékét, amely 4,5-5 százalékos bruttó béremelésre vonatkozik. A sztrájk felhívásról ma dönt a sztrájkbizottság.

2006.02.07. A dolgozóknak tett ígéreteit kérik számon a Mol Rt. vezet őitől péntekre tervezett tüntetésükön a szakszervezetek. Az olajipari részvénytársaság azt vállalta, hogy 2005-ben megkezdik az európai bérfelzárkóztatást és átalakítják a jelenlegi bérrendszert. Emellett egészségügyi, oktatási és foglalkoztatáspolitikai programot dolgoznak ki. Az érdekvédők szerint mindebből semmi nem teljesült. Hajzer Barnától, a százhalombattai Dunai Kőolajfinomító szakszervezeti titkára egy napilapnak úgy nyilatkozott, hogy a Mol menedzsmentjével megszakadtak a bértárgyalások, mert a bérfelzárkóztatásról nem tudtak megegyezni. A szakszervezetek ugyan a 11 százalékos bruttó béremelésre vonatkozó javaslatukat 7 százalékra mérsékelték, a munkáltató azonban ragaszkodott a két százalék fix és két százalék differenciált alapbér-növelési ajánlatához, amelyhez év közbeni további egy százalékot is ígért. A demonstrációval nyomást szeretnének gyakorolni a menedzsmentre, hogy folytatódjanak a megszakadt bértárgyalások annak ellenére is, hogy a munkáltató egyoldalúan végrehajtotta a háromszázalékos béremelést. A főszervező Ligánál elmondták, hogy a Munkástanácsok már jelezte, hogy csatlakozik a demonstrálókhoz, az autonómok több tagszervezete, a vegyészek, valamint a bányászok ma döntenek. Szervezett dolgozók érkeznek Százhalombattáról és Kazincbarcikáról is. Az üggyel kapcsolatban Kántor Sándor, a Mol kommunikációs igazgatóhelyettese úgy nyilatkozott, hogy a társaság hivatalosan nem értesült a tervezett tüntetésről. Egyébként a bértárgyalások nem szűntek meg, február közepén folytatódnak. A béremelésre azért került sor, mert nem szerették volna, ha a munkavállalók az első hónapra nem az inflációval növelt fizetésüket kapják. Kántor Sándor furcsának tartja az ígéretek elmaradására vonatkozó kifogást, ugyanis tavaly decemberben aláírták a vállalat ötéves stratégiájában meghirdetett „Új” Európa-programot, s ez tartalmazza a bér- és foglalkoztatáspolitikai, egészségfejlesztési, képzési célokat is.

2006.02.08. Béremelési követelésüknek nyomatékot adó, kétórás figyelmeztet ő sztrájkot tartanak ma műszakváltáskor a dunaújvárosi Dunaferr társaságcsoport szakszervezetei. A tiltakozó akció - amelynek megtartását és célját a mintegy nyolcezer dolgozó 70 százaléka aláírásával támogatja - akkor marad el, ha a munkáltató délelőtt 10 óráig megállapodásra alkalmas béremelési javaslatot terjeszt elő. Mucsi Zoltán szakszervezeti vezető szerint az üzemi technológia miatt ez az utolsó időpont, amikor még leállíthatják a sztrájkot. Mindazonáltal nehezíti a helyzetet, hogy a menedzsmentnek nincs semmiféle felhatalmazása a tulajdonostól a valódi alkura. A munkaadói ötszázalékos ajánlattal szemben indokoltnak tartják hatszázalékos béremelési követelésüket akkor is, ha a Dunaferr dolgozóinak a nemzetgazdasági átlagnál magasabb, havi 220 ezer forint a fizetésük. A fizikai munkások a különböző pótlékokkal együtt is csupán havi bruttó 90-140 ezer forintot keresnek. A munkabeszüntetés a folyamatos üzem miatt komoly károkat okozhat, annak mértékét azonban csak utólag tudják megállapítani. Ha a figyelmeztető sztrájknak nem lesz hatása, egy héttel később úgynevezett gördülő sztrájkot kezdenek. Ez azt jelenti, hogy egyszerre csak kevés, húszharminc, ám kulcspozícióban dolgozó munkavállaló szünteti be a munkát, ez azzal jár, hogy további ötszáz viszont nem tud dolgozni. Az ő bérüket viszont a cégnek fizetnie kell. A munkabeszüntetés a tervek szerint a megállapodásig tart, pontos forgatókönyv azonban még nem készült erre az esetre. A Dunaferr PR-menedzsmentjének vezetője, Báronyi Zsolt úgy nyilatkozott, hogy folyamatosan tárgyalnak, hiszen a munkaadónak is érdeke a megegyezés.

2006.02.09. Hír. Nem sikerült megállapodniuk a Dunaferr Rt. dolgozóinak az általuk követelt hatszázalékos béremelésről a vállalat vezetésével, miután tegnap koradélután megtartották a beígért két órás figyelmezető sztrájkot. A tiltakozó akciót a társaságnál működő két reprezentatív érdekvédelmi szervezet, a Dunaferr Vasas Szakszervezet és a Dunaferr Ifjúsági Szervezet hirdette meg. A két érdekvédő szervezet által felállított szövetségi tanács a figyelmeztető sztrájk ideje alatt írásbeli felhatalmazást kért a munkásoktól, hogy az új ajánlatról tárgyalásokat folytathasson a cég vezetőivel. A felhatalmazás birtokában késő délután folytatódtak az egyeztetések a Dunaferr menedzsmentje és a szakszervezeti vezetők között, ám tegnap még nem született megállapodás. A munkáltató még a délelőtt folyamán tett egy új ajánlatot a dolgozóknak vállalván, hogy 5,3 százalékos béremelést hajt végre, ami 1,7 milliárd forint többlet bérkiáramlással járna. Ezt azonban az érdekvédők nem fogadták el, tartva magukat a hat százalékos béremelési igényükhöz, amely a cégnek közel kétmilliárd forint plusz kiadást jelentene.

2006.02.09. El őreláthatólag nem marad el a Mol Rt. budapesti központja elé holnapra szervezett tüntetés. Az olajvállalatnál működő három szakszervezet közül ugyanis az egyik, a demonstrációt meghirdető Mol Rt. Olajipari Szakszervezet továbbra sem kötötte meg a bérmegállapodást a cégvezetéssel.

2006.02.09. Hír. Ferihegyen a bérek és juttatások emelésér ől kötött megállapodást az öt szakszervezet és a menedzsment. Több hétig tartó megbeszélések után egyezségre jutottak egy új, teljesítmény- illetve kiszervezési prémiumról is. Az átszervezést a Budapest Airport az önkéntes alapú kilépést lehetővé tevő kompenzációs csomaggal, a szakszervezetek pedig egy hároméves sztrájkmoratóriummal támogatják. A reptér vezetése vállalta, hogy a létszámleépítés keretében nem lesz kötelező érvényű elbocsátás 2006. június 30-ig, miközben a cég számos önkéntes kilépési lehetőséget ajánl fel.

2006.02.10. Hír. Sztrájkfenyegetéssel ad nyomatékot bérköveteléseinek a villamosenergiaiparban működő három ágazati szakszervezet, mert a december óta folyó tárgyalások nem vezettek eredményre. Az energiaszektorban működő 26 részvénytársaság és 50 Kft. mintegy 21 ezer dolgozójának képviselői nem fogadják el a munkáltatói szövetség ajánlatát, amely cégenként minimálisan bruttó átlag háromszázalékos keresetnövekedésről szólt. Ez az érték meg sem közelíti a 4,5-5 százalékos országos bérajánlást. A szakszervezetek elvárják, hogy legalább ötszázalékos béremelést tartalmazzon a megállapodás. Az egyeztetések - immár a sztrájkbizottsággal - február 16-án folytatódnak. Ha továbbra sem sikerül megegyezésre jutni, a szakszervezetek bejelentik a kétórás figyelmeztető sztrájk időpontját. A munkaadói szövetség azzal indokolja a háromszázalékos bruttó átlagkereset-emelésre vonatkozó ajánlatát, hogy az infláció éves átlagban nem lesz több két százaléknál. Arra az esetre viszont, ha az árak emelkedése ennél nagyobb lesz, legkésőbb november 15-ig kompenzációt ígérnek. A szakszervezetek úgy döntöttek, hogy a konfliktus rendezése érdekében a Munkaügyi Közvetítő és Döntőbírói Szolgálathoz fordulnak.

2006.02.10. A bruttó bérek és műsorköltségek 4,8 százalékos emelését követeli a Magyar Rádió öt reprezentatív érdekképviselete, az üzemi tanács, valamint a Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. A Magyar Televízióban folyó, a kollektív szerződést érintő tárgyalások is megfeneklettek. A munkakörülmények és a dolgozók által megalázónak ítélt bérezés képezik a sztrájkhangulat alapját. A mai, rádiós és televíziós dolgozók által közösen tartott ülésen megalakulhat a sztrájkbizottság, amely együttesen képviselné a két legjelentősebb közmédium dolgozóinak érdekeit.

2006.02.11. Hír. A Magyar Rádió öt reprezentatív szakszervezetének tagsága a tegnapi munkásgyűlésen felhatalmazta az érdekképviseleti szerveket, hogy hozzák létre a sztrájkbizottságot. A dolgozók kifogásolják a kormányzat rádióval kapcsolatos költségvetési politikáját. Az érdekképviseletek fontosnak tartják a sávos béremelést, vagyis azt, hogy a kevesebbet keresők bére nagyobb arányban növekedjen. A sztrájkra készülő szakszervezetek tegnap követelték továbbá, hogy „a Magyar Rádió alelnökei járjanak el a tulajdonos képviselőinél”. A tulajdonos a parlament, így a rádió alelnökei vélhetően kormányzati képviselőkkel tárgyalhatnak a kérdésről. A szakszervezetek azt is kiemelik, hogy érdekükben áll „a Magyar Rádió ésszerű korszerűsítése”.

2006.02.11. Hír. Közel 500 munkavállaló demonstrált a Mol budapesti központja el őtt, majd két reprezentatív szakszervezet képviselői petíciót adtak át a cég humán erőforrás igazgatósága főmunkatársának. Ebben a Mol Olajipari Szakszervezete, illetve a Mol Csoport TVK Rt. Váltóműszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete, a velük szolidáris érdekképviseletekkel együtt azt követeli, hogy tárgyalják újra a cég európai felzárkózás programját. Ezt a programot a Mol-csoport nyolc reprezentatív szakszervezete közül hat írta alá, a demonstrációt szervező két érdekképviselet viszont nem. Szerintük az eredeti program nem biztosítja a tényleges felzárkózást. A petícióban követelik, hogy már az idei bérfejlesztés is része legyen az európai felzárkózási programnak az inflációkövetésen kívül, illetve valósítsa meg a nyereségérdekeltséget és teljesítményösztönzést. A demonstráló érdekképviseletek követelik azt is, hogy tárgyalják újra az olajipari végkielégítés ügyét. Ennek egy részét már kifizette a cég a munkavállalóknak, de a demonstrálók a további rész teljesítését is követelik mindazok számára, akik munkaviszonya 2010 végéig szűnik meg. Nem ért egyet a tiltakozó akcióval a Mol Rt. Bányászszakszervezete. Kudela József elnök szerint a bérfelzárkóztatásról a megállapodást a Liga akadályozza azzal, hogy rendre megváltoztatja a véleményét. Korábban közös sztrájkbizottság megalakítását fontolgatták a munkáltató háromszázalékos béremelési ajánlata miatt, a Liga azonban egyoldalúan bejelentette a tüntetés tényét. (Az olajipari szakszervezet a Liga és a Munkástanácsok tagjait fogja össze.)

2006.02.15. Hír. Tegnap megegyezett a Dunaferr Rt. vezetése és a cég dolgozóinak érdekképviselete az idei béremelés mértékéről. Mucsi Zoltán a Dunaferr DV Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke elmondta, hogy a megegyezett, januártól érvényes 5,7 százalékos béremelés kifizetése 1,82 milliárd forintot meghaladó többlet költséget jelent majd az idén a munkaadónak. Az év első két hónapjára visszamenőleg járó többlet bért várhatóan április elején, a március havi jövedelmükkel kapják meg a munkavállalók. Az alkalmazottak a fizetésemelés mellé több szociális juttatás - például az étkezési támogatás, és az egészségbiztosítási hozzájárulás - összegének az emelését is elérték. A tárgyalások az év elején a munkáltató részéről négy százalékos jövedelemkorrekciós ajánlattal, a dolgozók részéről kilenc százalékos béremelési követeléssel indultak.

2006.02.18. Hír. Tegnap hajnalban, mintegy ötvenen függesztették fel a munkát a Suzukigyárban, így tiltakozva a cég vezetésének bejelentése ellen, amely a korábban elrendelt másfél órás túlóra további félórás meghosszabbítására vonatkozott. A jogellenesnek vélt intézkedés ellen a Liga helyi szakszervezete kifogást nyújtott be. Párma Zsolt, a Liga gyári szakszervezeti bizottságának elnöke elmondta, hogy az autógyárban gyakorlat, hogy naponta másfél órával meghosszabbítják a munkaidőt. A tegnap hajnalig tartó műszak elején közölték a dolgozókkal az újabb félórás túlmunka elrendelését. A dolgozók felháborodtak, és úgy döntöttek, hogy az eleve elrendelt túlmunka után a pihenőben töltik el azt a félórát. A túlmunkát egy héttel korábban kellene közölnie a menedzsmentnek, nem munkakezdéskor. Párma Zsolt szerint annak, hogy nem hagyták el az üzem területét, az volt az oka, hogy csak demonstrálni akartak, jelezni, hogy nem értenek egyet a cégvezetés döntésével. Ha műszak közben elhagyják a gyárat, ez másokat is erre késztetett volna, ami már jelentős termeléskiesést okozhatott volna. Az érdekvédők célja egy kollektív szerződés megkötése, amelyben többek között az ilyen esetekre is konkrét szabályozások vonatkoznának. A Munkaügyi Közvetítő és Döntőbírói Szolgálat független félként felajánlotta segítségét. Célkitűzése, hogy békítő tárgyalások keretében megkísérelje a problémák tompítását és az érdekek közelítését. Szerepet vállal a Suzuki vezetőségétől származó ígéretek betartásában, és igyekszik arra ösztökélni a céget, hogy tegyen eleget törvényben előírt kötelességének. Ez lefedi a szakszervezet által kezdeményezett érdekegyeztető tárgyalásokban való aktív részvételt és a kompromisszum-kész magatartást. A szakszervezet támogatja a felajánlást.

2006.02.18. Bármikor figyelmeztet ő sztrájkba léphetnek a Magyar Rádió munkatársai. A sztrájkbizottság már megalakult, tegnap délután lejárt az egyhetes határidő, amit a törvény ír elő a munkabeszüntetéseket megelőző egyeztetésekre. „Nem akarunk mindenáron sztrájkolni, de lehet, hogy igenis igénybe kell venni ezt az eszközt”, idézte az MTI Varga Júliát, a Független Rádiós Szakszervezet elnökét. A rádiós érdekvédők járatlan jogi terepen haladnak, eddig még nem fordult elő, hogy közszolgálati médium munkatársai sztrájkoljanak. A rádióban nincs kivel tárgyalniuk. Ezért a kormányhoz fordultak, hogy a jövő hét elejéig jelöljenek ki egy tárgyalót. Addig vélhetően kivárnak a munkabeszüntetéssel.

2006.02.19. Hír. Felhatalmazta a Magyar Rádió kuratóriuma az intézmény két alelnökét, hogy tárgyaljanak a sztrájkbizottsággal a munkabeszüntetés idejére szóló minimális szolgáltatásról. A vezetők szabad kezet kaptak, de arról nem született döntés, hogy hány százalékos béremelésre tehetnek ígéretet. A szakszervezetek nettó 4,8 százalékos béremelést és a műsorköltségek 4,8 százalékos emelését sürgetik. A bizottság tárgyalni akar az alelnökökkel, ha erre nem kerül sor azt időhúzásnak veszik és sztrájkot kezdenek.

2006.02.24. Hír. Tegnap sztrájkbizottságot alakítottak a Hírker. Rt. dolgozói azért, hogy bérkövetelésüknek nyomatékot adjanak. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a cég mindössze száz forinttal növelné az étkezési hozzájárulás összegét és 2,6 százalékkal a béreket. A francia tulajdonú, nyereségesen működő társaságnál százhúszan dolgoznak, közülük kilencvenen fizikai munkakörben, akik havonta átlagosan bruttó 115 ezer forintot keresnek.

2006.02.24. Jöv ő csütörtökön kétórás figyelmeztető munkabeszüntetést tartanak a Magyar Rádióban. Kisfalvi Mária a sztrájkbizottság szóvivője elmondta, a figyelmeztető sztrájkot ugyan nem kellene bejelenteniük, de remélik, hogy a konkrét lépéseik ismeretében a közrádió alelnökei hajlandóak lesznek megállapodni a sztrájk esetén kötelező minimális szolgáltatásokról. Azért élnek a nyomásgyakorlás törvényes eszközével, mert nem fogadják el a menedzsment elképzeléseit a létszámleépítésről, a vidéki stúdiók bezárásáról és a közszolgálati médium idegen nyelvű szerkesztőségének megszüntetéséről.

2006.02.28. Hírker Rt.-nél egyórás figyelmeztető sztrájkot terveznek, így csütörtök reggel egy órával később érkeznek meg a lapok az újságárusokhoz. Szerdán reggel a remitenda feldolgozók és az adminisztrációt végzők tartanak munkabeszüntetést, a napilapok kiszállítását az éjszakai műszak fizikai munkásai késleltetik majd. Amennyiben a figyelmeztető sztrájknak nem lesz hatása és a dolgozók több mint ötven százaléka támogatja a szakszervezetet, akkor szervezet kész arra, hogy sztrájkba lépjen. 1990-ben öt napra beszüntették a munkát béremelést követelve a kézbesítők, 2001-ben viszont elég volt a szakszervezeti fenyegetés a bérmegállapodáshoz.

2006.03.02. Az LDFSZ nem fogadta el a BA brit tulajdonosának a létszámleépítésekre, értékesítésekre és bérkompenzációra vonatkozó munkáltatói javaslatát. Az LDFSZ kezdeményezte a BA Rt. menedzsmentjénél a tárgyalások tovább folytatását, és javasolták, hogy találjanak közösen mind a munkavállalóknak, mind pedig a munkáltatónak elfogadható megoldást. A február 8-án született megállapodással kapcsolatban az az egyik legfőbb kifogásuk, hogy eszerint a szakszervezetek vállalják: 2006. december 31-ig nem folyamodnak semmilyen körülmények között sem munkabeszüntetéshez, s a 2007. január 1-jétől 2009. február 1-jéig érvényes megállapodás hatálya alatt nem sztrájkolnak a megállapodásban rendezett kérdésekkel kapcsolatosan. Így lemondanának az egyik legfőbb jogukról, a sztrájkhoz való jogról, ezt pedig az LDFSZ nem tudta elfogadni. Február 13-án és 16-án tárgyaltak a szakszervezetek a brit munkáltatóval, azonban megállapodásra nem került sor. Az elnök kifejtette, hogy szakszervezetük képviselői egyértelműen elmondták a munkáltatónak, amennyiben a 2005. december 18-án megkötött privatizációs szerződésben vállalt kötelezettségeitől, és a 2005. szeptember 11-én létrejött kollektív megállapodásokban foglaltaktól el kíván térni, azt az LDFSZ nem tudja elfogadni, mint ahogyan a rosszabb és diktált feltételeket sem. Legyen az létszámleépítés, bér- vagy munkaidő-változtatási szándék, tulajdonszerzés és értékesítés kérdése. Elnök szerint a munkáltató képviselője által készített javaslat álláspontjuk szerint pontatlan, alkalmas a munkavállalók megtévesztésére, és igazságtalanul ítéli meg, és bírálja az LDFSZ-t, ahelyett, hogy inkább a tárgyalóasztal mellett egy elfogadhatóbb megoldást kínálna. A szakszervezet a kialakult helyzet miatt levélben fordultak Chris Woodruffhoz, a BA Rt. vezérigazgatójához. Ebben leszögezték: megdöbbenéssel tapasztalták, hogy a BA Rt.-nek még mindig nem sikerült megállapodnia az LDFSZ-szel, továbbá komoly aggodalomra ad okot számukra az, hogy a munkáltató sorra figyelmen kívül hagyja a magyar jogszabályokat. A szakszervezet nem érti a vezetés lépését, miszerint körlevelet adtak ki, amelyben arra szólítják fel a munkavállalókat, hogy lépjenek ki az LDFSZ-ből. Továbbá tudomásunkra jutott az is, hogy az új tulajdonos nem tartja be a kollektív szerződésben és a privatizáció során kötött megállapodásokban vállalt kötelezettségeit. Ezzel kapcsolatban kérték az eset azonnali tisztázását. Az elnök kifejtette, hogy nem fognak tétovázni, s haladéktalanul értesítik a magyar és nemzetközi partnereiket, amennyiben a vállalat bármely lépésével figyelmen kívül hagyja a nemzetközi és a magyar jogszabályokat. Csorba közölte: a levél átvételét követően újabb munkáltatói kísérleteket tapasztaltak a munkavállalók megfélemlítésére és megosztására. Egyéni szerződésekben próbálják ugyanis a 2,25 százalékos béremelési „korrekciót” elfogadtatni. Az LDFSZ azt javasolja, hogy az egyéni megállapodást senki ne fogadja el, mivel a munkáltatónak kollektív megállapodást kell kötnie az összes módosítást érintően, ha tetszik neki, ha nem. Az LDFSZ a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeinek védelmében az elkövetkező napokban, hetekben a munkavállalókkal és szakértőikkel közösen minden lehetséges jogszerű és törvényes eszköz alkalmazását megfontolja és megvizsgálja.

2006.03.02. Kétórás figyelmeztet ő sztrájkot tartanak ma 12 és 14 óra között a Magyar Rádióban. Kisfalvi Mária, a sztrájkbizottság szóvivője elmondta, hogy létrejött az együttműködési megállapodás a minimális szolgáltatásról az MR alelnökei és a sztrájkbizottság között, amelyet az alelnökök és mind az öt szakszervezet aláírt. Azt az alelnökök döntik el, hogy mindhárom adón azonos műsort sugároz-e majd az MR. A tervek szerint déltől kettőig félóránként jelentkező hírekben tudatják majd a hallgatókkal a figyelmeztető sztrájkot, a hírek között zene lesz. Az MTV reprezentatív szakszervezetei és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) szolidaritásukról biztosították az MR dolgozóit a kialakult helyzet miatt. Franciaországban nem ritka a közszolgálati rádió munkatársainak sztrájkja. Ilyenkor az adott csatornák csupán zenét sugároznak. Legutóbb januárban éltek a „Radio France” dolgozói a munkabeszüntetés jogával, mintegy hétszáz rádiós tizennyolc napon keresztül sztrájkolt, mivel számon kérték a vezetésen a még 2005-re ígért három százalékos béremelést. Olaszországban is gyakoriak a sztrájkok. 2003 októberében általános sztrájkot tartottak, a nyugdíjreform ellen tiltakoztak. Az akcióhoz a közszolgálati rádió és televízió, a RAI munkatársai is csatlakoztak. A brit közszolgálati médium tizenegyezer munkatársa huszonnégy órán át tiltakozott az elbocsátások ellen.

2006.03.02. Szakjogászi vélemény szerint jogellenesen tartottak másodszor figyelmeztető sztrájkot ma hajnalban a Hírker Rt. dolgozói. Szerda reggel a remitendafeldolgozók és az adminisztrációt végzők tartottak egyórás figyelmeztető sztrájkot, nyomatékot adva bérkövetelésüknek. Miután a szakszervezet bejelentette, hogy ma a hajnali műszak is megtartja egyórás munkabeszüntetését, a cég vezetése közölte: munkaügyi bírósághoz fordul, mert álláspontja szerint figyelmeztető sztrájkot csak egyszer lehet tartani. A szakszervezet úgy értelmezi a törvényt, hogy nem zárható ki az akcióból az, aki más műszakban dolgozik. A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a bértárgyalásokon megállapodásra törekszenek a béren kívüli egyéb szakszervezeti követelések ügyében is.

2006.03.02. Ha március 12-éig nem kötnek a BKV-nál bérmegállapodást akkor egész napos sztrájkot szervez a szakszervezet. A Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetségének elnöke elmondta, hogy a másfél hónapja tartó bértárgyalások csütörtöki fordulója is eredménytelenül zárult. Az érdekképviseletek 25 ezerről 22 ezer forintra mérsékelték béremelési igényüket, a vezetés nem mozdult el a 16 500 forintos ajánlatáról. A 13 ezer dolgozóból mintegy 10 ezret képviselve a BKSZSZ, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetével közösen bejelentették a cégvezetésnek, hogy március 13-án 0 órától éjfélig sztrájkolni fognak, ha addig nem jön létre a bérmegállapodás. A cégvezetés öt százalékról mozdult el az elmúlt hetekben 8,04 százalékra, illetve a személyenkénti 16 500 forintos béremelési ajánlatra. Tavaly a cégnél átlagosan 16 ezer forintos béremelés volt. Az érdekképviseletek a január 16-án közzétett bértárgyalások során ezen a héten érték el azt, hogy a cégvezetés minden dolgozónak 16 ezer forintos emelést ajánlott. Korábban a szellemieknek 17 ezer forintot, a járművezetőknek 15 700 forintot, a fizikaiaknak pedig 15 ezer forintot ajánlottak. A társaságnál a szellemiek átlagosan 220 ezer forintos, a járművezetők 190 ezer forintos, a fizikaiak 150 ezer forintos fizetést kapnak.

2006.03.03. Hír. Tegnap a Magyar Rádiónál megtartották a kétórás figyelmeztet ő sztrájkot. A Rádió Márványtermében mintegy százharmincan gyűltek össze, hogy tisztességes béreket követeljenek és kinyilvánítsák, hogy nem fogadják el a tervezett leépítéseket és stúdióbezárásokat. Kisfalvi Mária, a sztrájkbizottság szóvivője a szerint négyszázan írták alá a támogatói ívet és vettek részt a demonstrációban, ez több mint tíz százaléka az adó 1350 fős létszámának. A Krónikában egyetlen hír szólt arról, hogy éppen sztrájkolnak a munkatársak, majd egy riporter megkérdezte Batiz András kormányszóvivőt, hogy megkapja-e a rádió az optimális működéséhez szükséges plusz kétmilliárd forintot. Azt nem, válaszolta a kormányszóvivő, de „felajánlotta” a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat segítségét a konfliktus elsimítására. A sztrájkolók között megjelent a rádiót vezető két alelnök, Hollós János és Gőblyös István és jelezték, hogy nem értenek egyet azzal, hogy eszközként használják a sztrájkot. Arra a kérdésre, hogy miért használtak sztrájktörőket, a válasz az volt: tiszteletben kell tartani a sztrájkjogot, de azt is, hogy van, aki dolgozni akar. A menedzsment dolga pedig a kármentés. A szakszervezetek kezdeményezésére március 16-án stratégiai tárgyalást kezdeményeznek, ahol szerintük akár olyan megoldás is születhet, amelynek segítségével költségvetési tartalékokat tudnak a rádió számára felszabadítani.

2006.03.09. Hír. Sikeresen megállapodott a béremelésr ől a BKV és a szakszervezetek. Másfél hónapja tartó tárgyalások után 210 ezer forintra nőtt a BKV-nál az átlagbér, a cég dolgozói 17 ezer forintos béremelést, valamint kétezer forint teljesítményhez kötött prémiumot kapnak januártól visszamenőlegesen. A bérmegállapodást hivatalosan pénteken írják alá, addig egyeztetések zajlanak.

2006.03.12. Hétf őn reggel hat és nyolc óra között kétórás figyelmeztető sztrájkot jelentett be a paksi atomerőműben a Műszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete (MÉSZ), mert nem sikerült megállapodást kötni a bérfejlesztésről. Az atomerőmű által kiadott közlemény szerint március 1-jén kezdődtek meg a négy szakszervezettel (Paksi Atomerőmű Dolgozóinak Szakszervezete, Műszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete, Munkástanács, Atomerőmű Ifjúsági Szervezete) a bértárgyalások, amelynek következő fordulóját március 7-re tűzték ki, de közben a MÉSZ március 6-án konfliktushelyzetet jelentett be, és egyeztető eljárást kezdeményezett. A munkáltató bírósághoz fordult. Megkezdődtek az egyeztető tárgyalások, amelyek eddig nem vezettek eredményre. Az erőmű sajtóközleménye leszögezi: „miután a sztrájkról szóló megállapodás nem született meg, a figyelmeztető sztrájkot megtartani nem lehet”, ezért felszólítják a MÉSZ-t, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz, és követeléseit bértárgyaláson érvényesítse. Ennek ellenére hétfőn reggel megtartják a figyelmeztető sztrájkot, miután a munkáltató 2 százalékos bázis bérnövekedést ajánlott, a további 2,5 százalékot jutalomként fizetnék ki. Ezzel szemben a szakszervezet 10 százalékos alapbér-emelést követel és évente 5 százalékot az Európai Unióhoz történő felzárkóztató programra. Szakszervezetek jogi tanácsadóik szerint jogszerűen járnak el, a konfliktushelyzet bejelentése nincs törvényileg szabályozva. Miután az ügyet a munkáltató bíróság elé vitte, amennyiben ellenük ítélnek, a következményeit viselni fogják. A szakszervezeti vezető közölte, hogy a figyelmeztető sztrájkot két órás időtartamra a főjavítás alatt álló, jelenleg nem működő 1. blokk karbantartási munkálatainak szüneteltetésével valósítják meg, a sztrájk nem érinti a nukleáris technológiát, a blokkot továbbra is kiszolgálják.

2006.03.13. Hír. Nem lesz figyelmeztető sztrájk a paksi erőműben, de a sztrájkkészültség azonban továbbra is fennáll, jelentette be a több mint 600 tagot számláló Műszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szervezetének elnöke. Berkes Sándor elmondta, a belső szabályzat és a kollektív szerződésben előírtak szerint a sztrájk tényét az ügyeletes mérnöki naplóba a munkáltatóval közösen be kell jegyezni, a munkáltató azonban ezt megakadályozta, és közölte, hogy a sztrájkban részt vevőkkel szemben egyéni felelősségre vonást helyez kilátásba. A paksi atomerőmű nukleáris biztonságának megőrzése érdekében az elnök közölte a sztrájkbizottság tagjaival, hogy lefújja figyelmeztető sztrájkot, de a készültség fennmarad, a sztrájkhelyzet a bírósági döntésig fennáll. A villamosenergia-ipar középszintű bér- és szociális megállapodása február 23-án született meg, amely szerint a társaságoknál 2006-ban a bruttó átlagkereset növekedésének minimális mértéke 4,5 százalékos lesz. Az erőmű közleménye szerint a szakszervezeti követelések a műszakos dolgozóknál 15 százalékos bérfejlesztést, valamint a társaság üzleti tervének túlteljesítéséből származó adózott eredmény felének a munkavállalók közötti keresetarányos felosztását tartalmazták. A kiadott közlemény leszögezi: „a paksi atomerőműben csak nagyon szabályozott keretek között lehet sztrájkolni, miután az erről szóló megállapodás az egyeztető bizottságban nem született meg, ezért a figyelmeztető sztrájkot megtartani nem lehet” A munkáltató felszólította a MÉSZ-t, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz, és követeléseit bértárgyaláson érvényesítse.

2006.03.24. Sztrájkot kezd hétf ő reggel a Paksi Atomerőmű Rt. három reprezentatív szakszervezete közül az egyik. A munkabeszüntetés 72 órán keresztül 5 százalékos teljesítménycsökkenést jelent. Az elégséges szolgáltatásokról már megállapodtak. A sztrájkot hirdető Műszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szervezetének követelése a műszakos munkavállalók részére 15 százalékos bérfejlesztés, valamint a társaság idei üzleti tervének túlteljesítéséből származó adózott eredmény felének a munkavállalók közötti, keresetarányos elosztása. A munkáltató ajánlata 5 százalékos átlagkereset növelés, s ezen felül az idén minden dolgozónak csaknem 1 millió forint értékű éves szociális és jóléti juttatás. A cég vezetése elfogadhatatlannak tartja a bértárgyalás közbeni sztrájkot, s többi szakszervezet nem csatlakozik a munkabeszüntetéshez.

2006.03.28. Reggel hat órakor fél órára 20 megawattal csökkentették a paksi atomerőmű hármas blokkjának termelését, ami azt jelenti, hogy az erőmű dolgozóinak kevesebb mint negyedét, 600 tagot tömörítő Műszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szakszervezete meghirdette 72 órás sztrájk első fele megtörtént. Berkes Sándor, a MÉSZ elnöke szerint rögzítették a sztrájk tényét az ügyeletes mérnöki naplóban, jegyzőkönyvbe került a munkáltató és az érdekvédelmi szervezet megállapodása az elégséges szolgáltatásról, azonban a blokkokban - az előzetes tervekkel ellentétben - nem csökkent 5 százalékkal a teljesítmény. A Magyar Villamos Művek engedélye alapján reggel hatkor és este hatkor csökkenhet 30 percre egyetlen paksi blokk teljesítménye 20 megawattal, amely ennél a blokknál bő négy százalékos, az erőmű egészét tekintve valamivel több mint egy százalékos teljesítménycsökkentést jelent. Ezt a teljesítmény-kiesést viszont a többi erőmű pótolni tudja. Az első sztrájknapon nem valósult meg a blokkok teljesítményének 5 százalékos csökkentése, mert az MVM Zrt. nem járult hozzá a hétfői teljesítmény csökkentéséhez. Miközben a MÉSZ 72 órás sztrájkot kezdett, a munkáltató hétfőn délután folytatja a március 1-jén megkezdett bértárgyalásokat.

2006.03.29. Tegnap délután a sztrájkhelyzet fenntartása mellett leállította a paksi atomerőműben hétfőn megkezdett 72 órás sztrájkját a MÉSZ. Berkes Sándor, a szervezet elnöke elmondta, hogy a sztrájk lényegében ellehetetlenült. Az engedélyezett teljesítménycsökkenés csekély, ám a MÉSZ-nek kell kifizetnie a kieső bért. Így a szervezetnek nagyobb a vesztesége, mint amekkora az erőmű gazdasági hátránya. A sztrájkhelyzetet azonban fenntartják, és közben folytatják a bértárgyalásokat. Közben azonnali hatállyal leváltották és rendkívüli felmondással megszüntették a munkaviszonyát a sztrájkban részt vevő egyik alkalmazottnak, mivel - az erőmű közlése szerint - a „munkavállaló munkája során a még elégséges szolgáltatásról szóló megállapodást felülbírálta, és jogszerűtlen intézkedést tett”.

2006.03.29. Pénteken lejár az LDFSZ által létrehozott sztrájkbizottság m űködésének határideje, ám ennek ellenére csak tegnap zajlott le a Budapest Airport menedzsmentje és az érdekvédelmi szervezet között az első bértárgyalás. A törvény szerint ha a sztrájkbizottság a hét nap alatt nem jut egyezségre, azt követően bármikor szervezhető figyelmeztető sztrájk. Az LDFSZ már pénteken bejelentette, hogy sztrájkbizottságot alakított. Csorba Attila az esetleges sztrájk okaként azt jelölte meg, hogy sem a tulajdonos képviselői, sem pedig a helyi munkáltató nem vette figyelembe a béremeléssel kapcsolatban a szakszervezet követeléseit. Emellett idén a BA Zrt. tulajdonában lévő, üzemanyag-kiszolgálással foglalkozó RÜK Kft.-nél sem hajtották végre a szükséges béremeléseket. A munkáltató figyelmen kívül hagyta a munkavállalók érdekeit. Az üzemanyag-kiszolgálásban résztvevő dolgozók munkakörülménye egyre rosszabb, egyértelműen nőtt a munkavállalók elégedetlensége, ami a jelentős teljesítménynövekedés következménye, az alacsony munkabérek, valamint a romló munkakörülmények mellett. Csorba közölte: a fenti sérelmek azzal orvosolhatók, ha a munkáltató teljesíti sztrájkköveteléseiket.

2006.03.29. Hír. A paksi atomer őműben többórás tárgyalás eredményeként délután a munkáltató és a szakszervezetek között létrejött a 2006. évre szóló bérmegállapodás. A megállapodást a négy szakszervezet közül három írta alá, a Paksi Atomerőmű Dolgozóinak Szakszervezete, az Atomerőmű Ifjúsági Szervezete és a Munkástanács, azzal a kiegészítéssel, hogy az akkor lép hatályba, ha az aláíró szakszervezetek illetékes fórumai és a Paksi Atomerőmű Rt. vezérigazgatója is jóváhagyta. A Műszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete pénteken küldöttgyűlés elé terjeszti a bérmegállapodást. A megállapodás részleteiről a felek csak akkor nyilatkoznak, ha az érvénybe lép.

2006.04.06. Hír. Eredménytelenül zárult a az LDFSZ által kezdeményezett sztrájkegyeztetés. A szakszervezet a BA Zrt. új menedzsmentjével március 24-én kezdték meg a nyolcnapos sztrájkegyeztetési eljárást. A munkáltató képviselői négy alkalommal ültek tárgyalóasztalhoz a szakszervezet képviselőivel. A tárgyalások alatt nem sikerült megegyezni, és Az LDFSZ ismét kijelentette, hogy a többi szakszervezet által már elfogadott és a munkavállalók számára rendkívül előnytelen februári megállapodást jelenlegi formájában nem írja alá. A szakszervezet a BA Rt. brit tulajdonosainak magatartásával nem ért egyet. A szakszervezet arra kéri a munkáltatót, hogy folytassák a tárgyalásokat, és a sztrájk elkerülése érdekében állapodjanak meg. Számukra a legfontosabb, hogy a munkáltató maradéktalanul tartsa be a munka törvénykönyvét, a kollektív szerződést.

2006.04.07. Hír. Sztrájkbizottság alakult az Auchan Kft.-nél. A KASZ elnöke elmondta, hogy a francia tulajdonos képviselője február elején látszatkonzultációt kezdeményezett az idei bérezésről. A szakszervezet vezetése tájékoztatást kapott, a cég béremelési terveiről, de a munkavállalók képviselőinek nem volt lehetőségük, hogy kifejezzék elégedetlenségüket a 2,7 százalékos béremelési és a szociális juttatásokat érintő javaslatról. A KASZ helyi vezetője emiatt kollektív munkaügyi vitát kezdeményezett, a munkáltató azonban írásos elutasító választ adott a megkeresésre, leszögezve, hogy a konzultációt lezárta, a béremelésről megkezdte a dolgozók tájékoztatását. A szervezett dolgozói ezért sztrájkbizottságot hoztak létre, hogy így törvényes keretet teremtsenek a munkavállalók követeléseinek érvényesítésére. A tisztességes béremelésről, munkaruha juttatásáról, étkezési utalvány biztosításáról, valamint a késő esti hazautazás költségeinek megtérítéséről tárgyalnának.

2006.04.08. Hír. Egy osztrák tulajdonban lév ő, soproni székhelyű munkaerő-kölcsönző magyar szakmunkásokat toborzott nagy-britanniai munkára. A kiküldött szakemberek a bérükre vonatkozóan titoktartási szerződést írtak alá, ám az mégis kiderült. A magyarok fele fizetést sem kaptak, mint a helyiek. A helyi szakszervezet szóvá tette a bérek közötti eltérést az angol tulajdonosoknak, akik egy magyar dolgozót hazaküldtek, hogy tárgyaljon az ügyben a munkaerő-kölcsönzővel, amelyik viszont elbocsátotta. A munkanélkülivé vált magyar saját költségén visszautazott Angliába, ahol viszont a TPS-t is megbízó osztrák fővállalkozó már kilakoltatta a munkásszállásról. Mikor ez kiderült, az angol dolgozók szolidaritásból bejelentés nélküli sztrájkba kezdtek, ami nem járt eredménnyel. Alig egy hónappal később, idén januárban viszont már a TPS által kiküldött dolgozók tagadták meg a munka felvételét, amit többek között azzal indokoltak, hogy egy vezető pozícióban lévő osztrák minősítetlen hangnemben beszél velük. A magyarok fellépésének az lett az eredménye, hogy hat embernek – akik beléptek az angol szakszervezetbe – felmondtak, másik 6-8 munkás pedig ezután döntött úgy, hogy hazajön. A toborzott magyar munkavállalók bruttó bére havi 300 ezer forint körüli volt, ami óránként 2,3-2,5 eurónak felel meg. Emellett napi 25 eurót (6-7 ezer forintot) kaptak természetbeni juttatásként. Az angol szakszervezet azt követelte, hogy a magyarok is a helyiek óránkénti 18,50 eurós bérét és a mellé járó 700 fontnyi szociális juttatást kapják meg. Ha figyelembe vesszük a szabad munkaerő- és szolgáltatásáramlás uniós irányelvét, nem kötelező a magyar munkaerőt az angliai dolgozók munkabérét elérő fizetéssel foglalkoztatni –nyilatkozott Zsoldisné Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetség munkaerő- kölcsönzési szekciójának vezetője. Amennyiben a külföldi fővállalkozó munkaerő-kölcsönzésre köt szerződést a hazai vállalkozóval, akkor az szolgáltatásnyújtás. Ilyen esetben a magyar cég a külföldivel megállapodik a szolgáltatás díjáról, s ez alapján szabják meg a kölcsönzött dolgozó bérét, ami után itthon fizetik meg az adókat és járulékokat is.

2006.04.13. Hír. Az LDFSZ és a Budapest Airport menedzsmentje közötti tárgyalások eredménytelenül zárultak, ezért a szakszervezet azt fontolgatja, hogy a 72 órás bejelentési kötelezettséget követően sztrájkot kezdeményez. A Liga Szakszervezetek elutasítják a munkáltató fenyegetését és felhívják a tulajdonosok figyelmét a hatályos magyar törvények betartására. A közlemény szerint a Liga a tárgyalások folytatását szeretné, de támogatja a LDFSZ-t, ha a tagság és a vezetőség mégis a munkabeszüntetés mellett dönt. A Liga közlése szerint április 24-ére, hétfőre tervezik a sztrájkot Ferihegyen.

2006.04.13. Hír. Megkezd ődnek a tárgyalások az Auchan vezetősége és KASZ között. KASZ a felajánlott 2,3 százalékos helyett legalább 5 százalékos béremelést, több szociális juttatást, munkaruhát és a késő esti hazautazás költségeinek megtérítését kéri az alkalmazottak nevében az áruházlánctól. Az elvárásokról a jövő héten írásos dokumentumot juttatnak el a cégnek, ezt követően kezdődhetnek meg a tényleges megbeszélések.

2006.04.13. Hír. Szerdán, a testületi ülést követően Kapuvári József, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke bejelentette, hogy a HDSZ sztrájkbizottsága 2006. április 24-ével sztrájkkészültséget hirdet. A sztrájkbizottság a választmánytól kapott felhatalmazás alapján értékelte és elégtelennek ítélte a húsüzemekben folytatott idei bértárgyalások és egyeztetések eredményeit. A húsos szakszervezet a bérharchoz kéri az ágazat minden munkavállalójának, szakszervezeti tagjának a szolidaritását és közreműködését. Tekintettel arra, hogy az év negyedik hónapjában több üzemben béremelésre még nem került sor, a sztrájkbizottság úgy döntött, hogy 2006. április 18-21. között a gyulai, a kaposvári, a kapuvári, a pápai, a pécsi és szegedi húsüzemekben és egységeikben érdekvédelmi akciót, munkásgyűlést, tagi szavazást, bizalmi értekezletet szervez, illetve megalakítja a helyi sztrájkbizottságokat a bértárgyalások előmozdítására. A HDSZ választmánya a bérmegállapodások elmaradása miatt hatalmazta fel még április elején a sztrájkbizottságot, hogy 10 napon belül üljön össze, és értékelje az ágazatban kialakult helyzetet a munkavállalók szempontjából.

2006.04.18. Elmarad a Budapest Airport repül őtéri üzemanyag kiszolgálói által péntekre meghirdetett munkabeszüntetés, mert az LDFSZ és a Gazdasági Szakemberek Szakszervezete (GSZSZ) megállapodott a Budapest Airport vezetésével. A megállapodás tisztázza a béremeléssel, a jutalmakkal és juttatásokkal, valamint a munkakörülményekkel kapcsolatos kérdéseket. A megállapodás értelmében a repülőtéri üzemanyag kiszolgálásban (RÜK Kft.) dolgozók 2006. január 1-jével visszamenőlegesen munkavállalók 4,5 százalékos alapbéremelésben részesülnek. A Kft. sikeres értékesítése esetén a további 2 heti bérnek megfelelő jutalmat kapnak, feltéve, hogy sztrájkkal, sztrájkfenyegetéssel és egyéb tiltakozással nem veszélyeztetik az üzletág értékesítését. A szakszervezetek beleegyeztek abba is, hogy 2006-ban nem lépnek sztrájkba, amennyiben a BA betartja a megállapodást, és nem módosítja egyoldalúan a munkarend, valamint a munkaidő-beosztás jelenlegi rendjét, továbbá a kötelező nyugdíjba vonulást, az öregségi nyugdíjkorhatárt már elért alkalmazottak számára az előrehozott nyugdíjazás, valamint a korengedményes nyugdíjazás lehetőségét biztosítja. A megállapodásban rögzítették azt is, hogy amennyiben csoportos létszámleépítésre kerülne sor a társaságnál, úgy konzultálnak az érdekképviseletekkel, továbbá írásban tájékoztatják a reprezentatív szakszervezeteket a meghozandó döntésekről. A mintegy 70 munkavállalót érintő megállapodással lezárultak az LDFSZ-szel március 24-én megkezdett sztrájktárgyalások. Az LDFSZ továbbra sem írta alá a további öt szakszervezettel február 8-án megkötött egyezséget, s a Munkaügyi Bíróságon kezdeményezett pertől sem állnak el.

2006.04.28. Sztrájkot helyezett kilátásba a HDSZ három húsipari cégnél, mert nem kötötték meg az idei évre szóló bérmegállapodást. Elképzelhetőnek tartják, hogy a húskombinát tulajdonosainak székháza előtt, Nádudvaron tartanak majd demonstrációt. A szakszervezet előbb hat és fél, majd három százalékos bérfejlesztést kért. Kapuvári József, a szervezet elnöke úgy nyilatkozott, hogy a Gyulai Húskombinát Rt. és a kaposvári Kométa 99. Kft.-nél folyó bértárgyalások befejezéséhez a HDSZ pénteken 14 óráig ad határidőt.Megállapodás hiányában ezt követően sztrájkfelmérést végez a szakszervezet, és jövő hét elején elkezdődhet a törvényben előírt, hétnapos kötelező tárgyalási időszak. Nem rendelkezik még bérmegállapodással a Pápai Hús Rt., itt kivár a szakszervezet, de felkészül a sztrájk lehetőségére. A HDSZ tizenhét húsipari cég dolgozóit képviseli, három vállalkozásnál nem állapodott meg az idei bérekről. Kapuvári József ezek esetében a kemény fellépés hiányát a cégek kedvezőtlen pénzügyi helyzetével indokolta. Az érdekvédő elmondta, hogy a Borsi Hús Rt. termelése - elsősorban megrendelés hiányában - négy hónapja szünetel, és a Falcotrade Rt. is éppen csak üzemel. A rendezetlen viszonyok jellemezte Vasi Hús Kft.-nél kötött bérmegállapodást, ezt a kollektív szerződés keretében az év során később vitatja meg a HDSZ.

2006.04.29. Hír. Csütörtökön megkezd ődtek a tárgyalások az Auchan-nál, miután a sztrájkbizottság hétfőn átadta a dolgozók követeléseit tartalmazó dokumentumot. A kereskedelmi cég dolgozóinak követelései között szerepel, hogy a felajánlott 2,7 százalékos helyett legalább ötszázalékos béremelést, több szociális juttatást, munkaruhát és a késő esti hazautazás költségeinek megtérítését biztosítsa a munkaadó. Csütörtökön került napirendre a béremelés kérdése, akkor a cégvezetés bejelentette, hogy a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálathoz fordul. A vitában állók azt kérték a szolgálattól, hogy ajánljon döntőbírót. A felkínált személyek közül Herczog Lászlót, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkárát választották. A KASZ bizakodó, mert a döntőbíró felkérése arra utal, hogy az Auchan vezetése nem csak tárgyalni, de megegyezni is akar, ezért a sztrájkelőkészületeket a jövő hétre halasztották – fejtette ki Sáling József a KASZ elnöke. Tegnap hirdetést tett közzé több napilapban az áruházlánc, amelyben adatokkal igyekezett alátámasztani, hogy a cég munkavállalói a magyar átlagnál magasabb színvonalú juttatásban részesülnek. A vezetés szerint a tárgyalások jó hangulatban és a megegyezés szándékával zajlanak, de a tárgyalások részleteiről nem kívántak nyilatkozni.

2006.05.03. Hír. Továbbra is sztrájkhangulat van a Gyulai Húsipari Rt.-nél. A szakszervezet már nem ragaszkodik a 6,5 százalékos bérfejlesztéshez, beérné 3,5 százaléknyi béren kívüli juttatással. A menedzsment, arra hivatkozva utasította vissza a szakszervezet ajánlatát, hogy a vállalat megmentésén fáradozik, s ha elfogadják a követeléseket, az elbocsátásokkal járhat, nyilatkozta a helyi szakszervezet elnöke. A HDSZ alelnöke, Bezdán János, kifogásnak nevezte a bérfejlesztés elutasítására vonatkozó magyarázatot, Gyulán évek óta zajlik a válságmenedzselés, a munkahelyek megtartására hivatkozva nem volt béremelés sem 2003-ban, sem 2005-ben. Tavaly 320 dolgozót elbocsátottak. Utoljára 2004-ben volt 6 százalékos bérfejlesztés a cégnél, ahol az átlagkereset jelenleg havi bruttó 120 ezer forint, ezen belül a fizikai dolgozóké 20 ezerrel kevesebb. A cég 620 dolgozójából 540 tagja a szakszervezetnek. A szakszervezet úgy véli, helyben már semmit nem tudnak elérni, a tulajdonosra szeretnének nyomást gyakorolni, ezért a többségi tulajdonos Hajdúsági Agráripari Rt. nádudvari székháza elé vonulnak. A szakszervezet a napokban felmérést végez a dolgozók között, három kérdésre várva választ: elfogadja-e, hogy ne legyen semmilyen formában bérfejlesztés, beleegyezik-e, hogy a vállalat vezetése a dolgozók hátrányára módosítsa a kollektív szerződést, s részt venne-e egy esetleges sztrájkban?

2006.05.11. Hír. Tegnap sztrájkbizottság alakult a Molnál, az Olajipari Szakszervezet az idei béremelésről immár három hónapja tartó, eredménytelen egyeztetés miatt. Az érdekképviselet a sztrájk előtt kötelező egyeztető tárgyalásokon többek közt az ez évi alapbérfejlesztés mértékéről, bérfelzárkóztatási programokról, nyereségérdekeltségi rendszerek bevezetéséről és az elbocsátott dolgozóknak adandó részvényjuttatásról szeretne megállapodni.

2006.05.11. Hír. Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak ma délelőtt 11 órától a diósgyőri kohászat dolgozói, miután a gyár tulajdonosa egyetlen forint béremelést sem kívánt adni alkalmazottainak. A kohászat 970 embert foglalkoztat, keresetük az ágazat 160 ezer forintos bruttó fizetésével szemben 127 ezer forint. A gyári Vasas érdekképviselet 10-15 ezer forintos keresetnövekedést kíván elérni

2006.05.12. Hír. Tegnap Diósgyőrben nem vezetett eredményre a figyelmeztető sztrájk. A munkavállalói érdekképviselet szerint, ha napokon belül nem születik döntés a kért béremelésről, akkor nem tartják kizártnak, újabb sztrájkot szerveznek. Az eredménytelen bértárgyalások ellenére újabb egyeztető megbeszéléseket kezdeményezett a vasasszakszervezet.

2006.05.13. Hír. Az Auchan vezetése tárgyalásra alkalmas, a dolgozók követeléséhez közel álló béremelési ajánlatot juttatott el írásban a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetéhez, ezért az érdekvédők lefújták a ma reggeli nyitástól tervezett kétórás figyelmeztető sztrájkot a hipermarketlánc egységeiben. A konfliktus feloldásában Herczog László, a munkaügyi tárca helyettes államtitkára közvetített a munkáltató és a szakszervezet között.

2006.05.16. Hír. Eredménytelenül zárult a tegnapi egyeztetés a Mol Rt. és az Olajipari Szakszervezet között, a tárgyalásokat holnap folytatják.

2006.05.19. Hír. A Zene- és Táncm űvészek Szakszervezetének operaházi alapszervezete tegnapi ülésén arról határozott, hogy ismét megalakítják a sztrájkbizottságot. Ma délelőtt már ülést is tartanak. Figyelmeztető sztrájkra akár az egyeztetések alatt is sor kerülhet, ám ezek egyelőre nem érintik az előadásokat. Rotter Oszkár a helyi alapszervezet elnöke kijelentette, sem a szombati A nürnbergi mesterdalnokok című Wagner-opera bemutatóját, sem más előadásokat nem érint az esetleges sztrájk. Az elnök nyitva hagyta azt a kérdést, hogy ha a tárgyalások, vagy a figyelmeztető munkabeszüntetések nem hoznak eredményt milyen lépésre szánja el magát az érdekvédelmi szervezet. A szakszervezet kiadott nyilatkozatában követeli, hogy a főigazgató haladéktalanul kezdjen egyeztetéseket az alapító okiratról, a szervezeti működési szabályzatról és a modernizációs programról, vagyis mindazokról a dokumentumokról, melyekről a munkáltatónak kötelessége egyeztetni az érdekvédelmi szervezetekkel. A nyilatkozatban hangsúlyozzák: támogatják a modernizációt, ha nem sérti a magas színvonalú művészi munkát és a közönség érdekeit.

2006.05.19. A Mol Rt. Olajipari Szakszervezet a Mol Nyrt-vel lefolytatott sikertelen egyeztetések után, általános sztrájkot hirdetett a Mol százhalombattai és tiszaújvárosi telephelyein.A szakszervezet a sztrájk időtartamának 72 órában szabta meg, kezdetét 2006. május 23-án, kedden 06.00 órára jelölte meg. A szakszervezet azt követeli, hogy a 2006. évi alapbérfejlesztés mértéke 7 százalék legyen, 2006-tól a Mol Rt. előző évi adózott nyereségének legalább 1 százalékát fordítsa a munkavállalók bérének felzárkóztatására. Követeléseik között szerepel az is, hogy a Mol Rt. vezessen be nyereségérdekeltségi rendszert a munkavállalók részére is. Követelik azt is, hogy ha a munkaviszony a munkáltató rendes felmondása, vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg, a munkavállalókat hűségjutalom címén, minden a Mol csoportnál, jogelődeinél eltöltött év után, 5 darab Mol részvény értékének megfelelő összegű juttatás illesse meg. A szakszervezet azt kéri továbbá, hogy a Mol Rt. vállaljon középtávú kötelezettséget az EU tagállamok átlag színvonalának elérésére a bér és a foglalkoztatás területén. A LIGA Szakszervezetek, támogatja az Olajipari Szakszervezetet, és szolidáris a munkavállalók követeléseivel. A közleményben a LIGA Szakszervezetek visszautasítja azokat a módszereket, amelyekkel a vállalat megfélemlíteni igyekszik azokat a dolgozóit, aki élni kívánnak a törvényekben biztosított jogaikkal, és felhívja a menedzsment képviselőit a korrekt tárgyalások folytatására. A Mol kommunikációs igazgató-helyettese elmondta: a szeptemberben kezdődött tárgyalási folyamat eredményeként a 2006. évre érvényes kollektív szerződést és a vállalat által meghirdetett európai felzárkóztatási programot a három reprezentatív szakszervezet közül kettő elfogadta, majd a megállapodásban foglaltakat a vállalat a munkabéke érdekében önkéntesen bevezette. Így például a Mol Nyrt. a minimálbért 100 ezer forintra növelte, míg a pótlékok és a plusz munka nélkül számított bruttó minimál jövedelmet 161.500 forintban állapította meg. Az Olajipari Szakszervezet a Bányász Szakszervezet és a Vegyész Szakszervezet mellett egyike a Mol Nyrt-nél működő három reprezentatív szakszervezetnek. A Mol alkalmazottainak létszáma 5.287, akik közül 1.150-at az Olajipari Szakszervezet tagjai között tud.

2006.05.20. Miközben folyik a t űz- és katasztrófavédelmi egyeztetés a Mol és az Mol Olajipari Szakszervezete között arról, miként lehet biztonságosan működtetni az üzemet a meghirdetett sztrájk ideje alatt, Gaskó István, a LIGA szakszervezetek elnöke szombaton közölte, hogy a Liga bírósághoz fordul a sztrájkjog korlátozása és elvonása miatt. Gaskó István kifogásolta, hogy nem engedik be az egyeztetésre, fegyveres őrök állnak az üzem területén, illetve a vállalat egy kiadvánnyal próbálja megfélemlíteni a dolgozókat. Ferencz I. Szabolcs, a Mol Nyrt. társasági kommunikációs igazgatója nyilatkozta, hogy a biztonságról szóló belső tanácskozáson, ahol belső információk is elhangzanak, nem vesznek részt külsősök. A jelenlegi egyeztetésen arról tárgyalnak, hogy hogyan lehessen a sztrájk alatt biztonságosan működtetni az üzemet. „Semmivel nem kívánjuk korlátozni a sztrájkjog gyakorlását”, de egy ilyen üzem esetében egy sztrájkra, ami veszélyeztetheti a biztonságos működést, fel kell készülni, hangsúlyozta az igazgató. Gaskó István szerint a Mol kiadványában egyebek mellett azt írja, hogy minden vezetőnek és munkavállalónak mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a folyamatos termelés és termékkiszállítás fennmaradjon. Úgy vélte, ez alkalmas arra, hogy megfélemlítse a dolgozókat, amennyiben részt vesznek a sztrájkban.

2006.05.20. Hír. Az el őzetes bejelentésnek megfelelően húszperces figyelmeztető sztrájkot tartottak szombat este az Operaházban A nürnbergi mesterdalnokok díszbemutatója kezdetén, így a darab az eredetileg meghirdetett délután öt óra helyett fél órával később kezdődött. A hétszáz fős operaházi szakszervezet tagjainak többsége részt vett a figyelmeztető akcióban. Hegyi Árpád Jutocsa főigazgató, korábban jogellenesnek minősítette a szakszervezet sztrájkját.

2006.05.22. Diósgy őrben május 11-én megtartott kétórás figyelmeztető sztrájk nem hozott eredményt, ám ha a tulajdonos továbbra sem tekinti tárgyalópartnernek képviselőiket, vélhetően újabb munkabeszüntetést szerveznek. A szakszervezet szerint nincs veszteni valójuk, itt csakis a 230 éves múltra visszatekintő diósgyőri kohászat jövője válhat ismét kétségessé.

2006.05.23. Hír. A Mol Rt.-nél a szakszervezet elállt a keddre meghirdetett munkabeszüntetéstől. A Mol Olajipari Szakszervezetének sztrájkbizottsága hétfőn este közlemény jutatott el az MTI-hez, amelyben ismerteti, hogy a tárgyalásokon egyetlen követelést sem teljesített a Mol. Ebből a sztrájk további szervezése és megtartása következne, de a szakszervezet „a dolgozókat nem teszi ki szükségtelen kockázatnak”, ezért a május 23-án hat órára meghirdetett 72 órás sztrájkot felfüggeszti, viszont a sztrájkkészültséget fenntartja, és jogi úton kíván elégtételt venni. A vállalat vezetősége a tárgyalások menetétől, illetve eredményétől függetlenül elkezdi végrehajtani a munkahelyi elégedettség növelésére kidolgozott programját. A társaság az idei évre vonatkozó bértárgyalásokat lezártnak tekinti, a jogi kereteken belül kész további tárgyalásokat folytatni a munkavállalók helyzetének a javításáról.

2006.05.30. Hír. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság hétfői döntése szerint jogszerű és jogos volt az Operaházban május 20-án megtartott sztrájk. A Magyar Állami Operaház vezetése május 25-én fordult a Fővárosi Bírósághoz, azt kérve, hogy nyilvánítsák jogellenesnek a megtartott sztrájkot. „A szakszervezet elnöke a főigazgató hivatalos kérése ellenére nem adta meg a munkabeszüntetés pontos időpontját, ezzel a szakszervezet a törvényben foglalt együttműködési kötelezettségét megszegte. Az esetleges sztrájk tehát jogellenes” - írta a Hegyi Árpád Jutocsa a sztrájk napján az MTI-hez eljuttatott közleményében. Az Operában a május 20-i volt a második sztrájk, az első munkabeszüntetést több mint nyolc évtizeddel ezelőtt, 1925-ben volt.

2006.06.12. Az eredménytelen bértárgyalások miatt 32 órás munkabeszüntetést tartanak kedd 14 órától a diósgyőri kohászati művek dolgozói. A cég vasas szakszervezetének elnöke emlékeztetett arra, hogy május 11-én már tartottak kétórás figyelmeztető sztrájkot, mert a cég tulajdonosa elutasította béremelési kérelmüket. A munkaadói és munkavállalói oldal között a figyelmeztető sztrájkot követően a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat közvetített, a tárgyalások azonban nem vezettek eredményre.

2006.06.14. Ma a Legfels őbb Bíróság elé kerül az orvosok elmaradt ügyeleti díj miatt indított pere. Így a legmagasabb magyarországi bírói fórum dönthet majd arról, hogy a kórházi dolgozók ügyeletben töltött ideje teljes egészében munkaidőnek számít-e. 2000-ben hozott kormánydöntés értelmében az ügyeletnek csak egy részét – 16 órából általában 4–8 órát – ismerik el munkaidőnek, s csupán ezután fizetnek túlmunkadíjat, miközben az Európai Bíróság több esetben is ezzel ellentétes döntést hozott. Kimondta, hogy az ügyeletben töltött idő egésze munkaidőnek számít. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke elmondta: régóta szorgalmazzák, hogy az Európai Bíróság döntésének eleget téve az ügyelet egészét tekintsék munkaidőnek, s azt eszerint fizessék, az eddigi elmaradásokat pedig rendezzék.

2006.06.15. Hír. A Legfels őbb Bíróság szerdán meghozott felülvizsgálati döntésében kimondta, hogy az orvosok és szakdolgozók ügyeletben eltöltött ideje teljes egészében munkaidőnek számít. Ezzel az LB helybenhagyta a Jász-NagykunSzolnok megyei bíróság tavaly hozott jogerős közbenső ítéletét. Ebben az eljárásban eddig a bíróságok arról döntöttek, hogy a felpereseknek, a Szolnoki Hetényi Géza Kórház 11 dolgozójának jár-e az ügyeleti díj. Az összegszerűség kérdéséről az eljárás későbbi szakaszában döntenek a bíróságok.

2006.06.22. Ma egyórás leállást terveznek az Opel szentgotthárdi gyárában a General Motors európai munkavállalói fórumának közleménye szerint. Az Opel európai üzemi tanácsa korábban már jelezte, hogy a héten Magyarországon, Ausztriában és Spanyolországban is folytatódnak a tiltakozó akciók az egyes Opel-üzemekben tervezett leépítések, illetve a termelés külföldre telepítése ellen. Kedden az Opel 5 ezer dolgozója szüntette be a munkát Rüsselsheimben, a portugáliai Azambujában, illetve a spanyolországi Zaragozában, szerdán az Opel asperni üzemében volt háromórás leállás, a tiltakozó akciók a jövő héten is folytatódnak. A vezetés egyebek mellett az Azambujában lévő gyárat tervezi bezárni. Az üzem 1200 dolgozóval az Opel legkisebb üzeme. A vezetés úgy véli, hogy a portugáliai gyár túl drágán működik, a termelést a spanyolországi Zaragozába akarják áthelyezni. Május végén döntöttek arról is, hogy új összeszerelő üzemet létesítenek Oroszországban. Az Opel európai gyárainak dolgozói attól tartanak, hogy a portugáliai üzem bezárása csak a kezdet, az osztrák Opel- gyár üzemi tanácsa szerint 2014-ig akár három jelentősebb GM-üzem is becsukhat Európában, s emiatt 30 ezren veszíthetik el állásukat a gyárakban, illetve a beszállítóknál.

2006.06.29. Hír. Demonstrációt tart az MKKSZ keretében m űködő Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Dolgozók Szakmai Tanácsa ma délután Gyulán. A szervezet azzal indokolta a sztrájkot, hogy a 300 főt érintő létszámcsökkentéssel a kormány ellehetetleníti a környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi hatóságokat. A szakminiszter a közelmúltban döntött a tárcát érintő ötven, valamint a területi szerveket érintő közel kettőszázötven fős leépítésről. Miközben a minisztériumi létszámcsökkentés szinte jelképes, addig a területi szervekre indokolatlanul nagy csapást mérnek, fogalmazott a tanács. A szakmai indokokon túl azon kormányzati sugalmazások ellen is tiltakozni kívánnak, hogy az unatkozó köztisztviselők nem dolgoznak, csak aktákat tologatnak. – Fel szeretnénk hívni a lakosság figyelmét, hogy a köztisztviselők értük végzik többek között az élelmiszer-ellenőrzést, a növény- és talajvédelmet, a fogyasztóvédelmet – hangsúlyozta Fehér József az MKKSZ elnöke.

 

Kis munkaügyi kapcsolatok sajtófigyelő

Vissza a tartalomhoz

Napi- és hetilapok

2006.01.02. Világgazdaság 1. l. Londoni metrosztrájk.
2006.01.02. Népszabadság 11. l. Béren kívüli juttatások.

2006.01.02. Népszava 5. l. Muhari Judit: Emelkedik a minimálbér, és könnyebb lesz elhelyezkedni.

2006.01.03. Világgazdaság 2. l. Madár István: Alacsony a munkapiaci aktivitás.
2006.01.04. HVG Soha nem látott munkanélküliség Ausztriában 1945 óta.
2006.01.04. Népszabadság 4. l. K.J.E.: Kigazdálkodják a tizenharmadik havi bért.
2006.01.04. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Szakszervezetek támadják Gaskóékat.
2006.01.04. Világgazdaság 1., 2. l. Koczó Ildikó: Kétmilliárd új munkahelyekre.
2006.01.04. Világgazdaság 4. l. Chirac csökkentené a munkaadói terheket.
2006.01.04. Népszava 3. l. MOSZ: álságos a VDSZSZ vezetője.
2006.01.05. Világgazdaság 4. l. Csodaszer az állami bérpótlék?
2006.01.05. Világgazdaság 5. l. Urkuti György: Felülvizsgálják a munkavállalást.
2006.01.05. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Ismét tüntetnének az érdekvédők.

2006.01.05. Magyar Hírlap 11. l. Márk Edina: Munkahelyteremtő programok: kétkedő a gazdaságkutató.

2006.01.06. Magyar Nemzet 13. l. Dénes Zoltán: Növekszik a munkanélküliség.
2006.01.06. Magyar Hírlap 24. l. Keveslik az ötszázalékos béremelési ajánlatot.
2006.01.06. Világgazdaság 2. l. Kissé mérséklődött a munkanélküliség.
2006.01.06. Világgazdaság 5. l. Milliárdok humánerőforrásra.
2006.01.06. Világgazdaság 7. l. Új nyomdában a Népszabadság.
2006.01.06. Népszava 4. l. Máv folytatódó tárgyalások.
2006.01.06. Népszava 4. l. BKV bérmegállapodás előtt.
2006.01.06. Népszava 4. l. 305 ezer munkanélküli.

2006.01.07. Népszabadság 3. l. Kun J. Erzsébet: Az önkormányzati választások elhalasztását javasolja a TÖOSZ.
2006.01.07. Népszava 11. l. Muhari Judit: Nem „másodosztályúak” a magyar munkavállalók.

2006.01.09. Világgazdaság 2. l. Munkaügyi támogatások.
2006.01.09. Világgazdaság 4. l. Vesztésben a szakszervezetek.
2006.01.09. Világgazdaság 4. l. Új állásokat akar látni Chirac.
2006.01.09. Világgazdaság 5. l. Alacsonyabb munkanélküliség az eurozónában.
2006.01.09. Magyar Nemzet 2. l. Farkas Melinda: Vitázó pedagógusszervezetek.
2006.01.09. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Nincs közös béralku a vámőrségnél. 2006.01.09. Magyar Nemzet 11. l. Takács Gábor: Marc, ami a lábat illette. 2006.01.09. Népszava 5. l. L.T.: BKV: kezdődnek a bértárgyalások.
2006.01.10. Népszava 4. l. Bértárgyalások csak jövő héten.
2006.01.10. Világgazdaság 3. l. Lépj egyet előre program.
2006.01.12. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Visszaüt a tavalyi béralku. 2006.01.13. Világgazdaság 2. l. Koczó Ildikó: Kelendők a munkanélküliek is. 2006.01.13. Népszava 9. l. Muhari Judit: A könnyűipart sújthatja a minimálbér emelése. 2006.01.13. Népszabadság 4. l. Kun J. Erzsébet: Mégsem lesz munkaügyi ombudsman? 2006.01.14. Népszabadság 6. l. Parkolóban alakult szakszervezet.
2006.01.16. Világgazdaság 2. l. KI: Bekeményítenek a szakszervezetek.
2006.01.16. Magyar Nemzet 2. l. B.Á.: Váratlan OÉT ülés.
2006.01.16. Népszabadság 3. l. H.Z.: Sztrájkhangulat a Magyar Rádióban. 2006.01.16. Magyar Hírlap 10. l. Márk Edina: Sokkol a minimálbér.

2006.01.16. Népszava 8. l. Markotay Csaba: Utalják a 13. havi béreket a közszféra dolgozóinak.

2006.01.17. Népszabadság 4. l. K.J.E.: Jogsértően nem fizették ki a 13. havi illetményt.
2006.01.17. Népszabadság 4. l. K.J.E.: Az MSZOSZ újabb 4 évet aláírna az MSZP-vel.
2006.01.17. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Takács: tartoznak egyhavi bérrel.
2006.01.17. Magyar Nemzet 2. l. Bodacz Balázs: Sztrájkveszély a Magyar Rádióban.

2006.01.18. Népszabadság 8. l. Seres Attila: A visegrádiak a munkaerőpiac megnyitásáért lobbiznak.

2006.01.18. Magyar Nemzet 2. l. Szabó: Leépítés a kórházaknál.
2006.01.18. Világgazdaság 2. l. Koczó Ildikó: Kell a szlovák munkaerő?
2006.01.18. Világgazdaság 4. l. Több dolgozó fiatalt akar látni Párizs.
2006.01.18. Népszava 3. l. SZEF: nem támogatják az egykulcsos adót.
2006.01.18. Népszava 4. l. Cs. R.. Tárgyalnak a társadalmi szerződésről.
2006.01.19. Világgazdaság 2. l. Koczó Ildikó: Egymilliárd képzésekre.
2006.01.19. Magyar Nemzet 11. l. Hunyor Erna: Éleződő bértárgyalások.
2006.01.20. Világgazdaság 4. l. Korondi Kinga: Virtuális román munkakönyv.
2006.01.20. Világgazdaság 8. l. Több lesz az alkalmi és a külföldi munkaerő is.
2006.01.20. Magyar Nemzet 3. l. Bákonyi Ádám: Többen eleshetnek a 13. havi bértől.
2006.01.20. Magyar Nemzet 11. l. A Kabai Cukorgyár elbocsátási kényszere.
2006.01.23. Világgazdaság 3. l. Koczó Ildikó: Munka nélkül hagyott fiatalok.
2006.01.23. Világgazdaság 4. l. Elégedetlen francia munkaadók.
2006.01.24. Magyar Nemzet 4. l. Bákonyi Ádám: Sokan veszíthettek a 13. havi bérből.

2006.01.24. Magyar Hírlap 4. l. ROA: Elnöki jogkör és bértárgyalások a Magyar Rádiónál.

2006.01.24. Világgazdaság 2. l. Koczó Ildikó: Felügyelt munkaügyi felügyelők.
2006.01.24. Világgazdaság 3. l. KK: Az LB előtt a 13,havi juttatás.
2006.01.25. Magyar Nemzet 4. l. Bodacz Balázs: Zavaros rádiós bértárgyalások.
2006.01.25. Világgazdaság 2. l. KI: Februártól indulnak a munkaügyi razziák.
2006.01.25. Világgazdaság 4. l. Részmunkával a munkanélküliség ellen.
2006.01.26. Világgazdaság 3. l. Koczó Ildikó: Közszféra-leépítés távmunkával.
2006.01.30. Világgazdaság 3. l. KI: Rendeznék az OÉT-tagságot.
2006.01.30. Magyar Hírlap 10. l. MM-DMT: Munkabér biztosítást ígér a miniszterelnök.
2006.01.30. Népszabadság 2. l. Nagy B György: Munkabér biztosítást ígér a kabinet.
2006.01.30. Magyar Nemzet 3. l. Bákonyi Ádám: Gyurcsány újabb ígérete.
2006.01.31. Világgazdaság 2. l. Koczó Ildikó: Kevesebb elbocsátás 2005-ben.
2006.01.31. Világgazdaság 4. l. Sztrájkoltak a cseh patikusok.
2006.01.31. Világgazdaság 4. l. Nem lehet varázsszer a hosszabb munkaidő.

2006.02.01. Magyar Hírlap 5. l. Szilágyi A. János: A munkásoknak két hét múlva már zajvédelmet kell biztosítani.

2006.02.01. Népszabadság 15. l. Inotai Edit: Több mint ötmillió német munkanélküli.
2006.02.02. Világgazdaság 3. l. Koczó Ildikó: Indulhat az állami bérbehajtás.

2006.02.02. Magyar Hírlap 11. l. me: Fekete könyvet készít a Liga a büntetett munkaadókról.

2006.02.02. Népszabadság 4. l. Kun J Erzsébet: Fekete könyv a munkaügyi jogsértésről.
2006.02.02. Népszabadság 15. l. Inotai Edit: Rapid német döntés a késői nyugdíjazásról.
2006.02.02. Népszava B. T.: Még mindig nem született megállapodás Ferihegyen.
2006.02.03. Világgazdaság 2. l. Koczó Ildikó: Kölcsönmunka: értelmetlen korlátokkal.
2006.02.06. Magyar Nemzet 12. l. Hunyor Erna: Bármikor lehet sztrájk Ferihegyen.
2006.02.06. Világgazdaság 2.l.: KI: Kevés az esély a legitim működésre.
2006.02.06. Világgazdaság 4.l.: Német közalkalmazotti sztrájk.
2006.02.07. Népszava 5. l. Sztrájkkészültség a Dunaferrnél.
2006.02.07. Népszava 9. l. Muhari Judit: Bővítheti a foglalkoztatást a célzott támogatás.
2006.02.07. Népszabadság 4. l. Kun J. Erzsébet: Tüntetés a Molnál.
2006.02.08. Világgazdaság 2. l. KK: Döntés a 13. havi díjról.
2006.02.08. Világgazdaság 3. l. Szeptembertől indulnának a Start programok.
2006.02.08. Világgazdaság 4. l. Folytatódó francia munkaerő-piaci reformok.
2006.02.08. Népszabadság 4. l. Kun J Erzsébet: Figyelmeztető után gördülő sztrájk? 2006.02.08. Népszabadság 16. l. Kiss Melinda Katalin: Év végén startol az új Start. 2006.02.08. Népszava 2. l. Halmai Katalin: Brüsszel sürgeti a szabad munkavállalást. 2006.02.08. Népszava 4. l. Ma sztrájk, pénteken tüntetés várható.
2006.02.08. Magyar Nemzet 4. l. B.Á.: Figyelmeztető sztrájkra készülnek. 2006.02.08. Magyar Nemzet 4. l. Bákonyi Ádám: LB-döntés a 13. havi bérről.

2006.02.08. Magyar Nemzet 15. l. Szabó – Dénes: Kilencszázötven főt küld el a Flextronics.

2006.02.09. Népszava 4. l. Elbocsátások Nyíregyházán, nincs megegyezés a Dunaferrnél.
2006.02.09. Népszava 3. l. Cs.R.: Előrehozott nyugdíj a munkanélkülieknek.
2006.02.09. Népszava 13. l. Halmai Katalin: Indokolatlan a korlátozások fenntartása.
2006.02.09. Népszabadság 4. l. Sztrájk a Dunaferrnél.
2006.02.09. Népszabadság 16. l. Megkötötték a munkaalkut a Ferihegyi reptéren.
2006.02.10. Világgazdaság 4. l. Minimálbér fenyegeti a német cégeket.
2006.02.10. Világgazdaság 12. l. Bezár a szolnoki Henkel.
2006.02.10. Népszabadság 4. l. K. J. E.: Sztrájkbizottság az energiaszektorban.
2006.02.10. Népszabadság 4. l. Bér és költségemelést követelnek a rádiósok.
2006.02.10. Népszabadság 4. l. Ózd ingyen Munkás Kft.?
2006.02.10. Népszabadság 13. l. Henkel: por előttem, por utánam.
2006.02.10. Magyar Hírlap 11. l. Tüntetnek a Mol alkalmazottai.
2006.02.10. Magyar Nemzet 4. l. Bodacz Balázs Munkabeszüntetés a közmédiumokban?

2006.02.10. Népszava 5. l. R. Zs. Szolnokon leépít a Henkel, Körösladányban viszont fejleszt.

2006.02.11. Népszabadság 4. l. Haszán Zoltán: Sztrájkbizottság a Magyar Rádióban.
2006.02.11. Népszabadság 4. l. Kun J. Erzsébet: Mol: megosztott érdekvédők.
2006.02.11. HVG 13. l. Elbocsátások a Flextronicsnál.
2006.02.11. HVG 91. Állásidő.
2006.02.13. Világgazdaság 2. l. Koczó Ildikó: Törvényi háttér nélkül.

2006.02.13. Népszabadság 3. l. Kun J. Erzsébet: A szakszervezeteknek is kell az egy százalék.

2006.02.14. Világgazdaság 5. l. Folytatódó német sztrájkok.
2006.02.14. Népszabadság 18. l. Inotai Edit: Német sztrájk napi tizennyolc percért.
2006.02.14. Magyar Nemzet 4. l. Bodacz Balázs: Sztrájkkészültség.
2006.02.15. Népszava 4. l. Lezárult a bérvita a Dunaferrnél.
2006.02.16. Világgazdaság 2. l. Koczó Ildikó: Nem árt jóban lenni a szakszervezetekkel.
2006.02.16. Világgazdaság 4. l. Békítési kísérlet a német sztrájkakcióban. 2006.02.16. Világgazdaság 4. l. Kiterjedő munkaidő.
2006.02.18. Népszabadság 4. l. H.Z.: Hétfőig tart a rádiósok türelme.
2006.02.18. Népszabadság 15. l. K. J. E. : Suzuki: túlórára demonstráció. 2006.02.18. Magyar Hírlap 4. l. Bákonyi Ádám: Suzuki: tíz óra munka, hat pihenés…

2006.02.19. Népszabadság 17. l. Kiss Melinda Katalin: Kötelező bérminimumok az építőiparban.

2006.02.19. Népszava 3. l. H.D.: MR: tárgyalhatnak az alelnökök.
2006.02.19. Magyar Nemzet 4. l. Bodacz Balázs: Sztrájkra készülnek a rádiósok.

2006.02.22. Népszabadság 3. l. Kun J. Erzsébet: Ismét munkaidő-csökkentési ígéret a szakszervezeteknek.

2006.02.22. Népszabadság 3. l. K. J. E.: Alibi megállapodás alibi érdekvédőkkel.?
2006.02.22. Népszabadság 10. l. Miklós Gábor: egymillió munkahely a világhálóról.
2006.02.22. Világgazdaság 3. l. Koczó Ildikó: Júliustól lecsapnak az ellenőrök.
2006.02.23. Magyar Nemzet 4. l. Bákonyi Ádám: Szakszervezeti megállapodás alibiből?
2006.02.24. Világgazdaság 3. l. Iposz-felmérés a körbetartozásról.
2006.02.24. Népszabadság 2. l. K. J. E.: Sztrájkbizottság alakult a Hírker. Rt.-nél.
2006.02.24. Magyar Nemzet 4. l. Bodacz Balázs Jövő csütörtökön sztrájk a rádiónál.
2006.02.27. Világgazdaság 3. l. Csúcson a munkanélküliség.
2006.02.28. Népszabadság 7. l. K. J: E.: Figyelmeztető sztrájk lesz a Hírker Rt.-nél.
2006.02.28. Világgazdaság 2. l. FE-KI: Kormányfői kiállás a dolgozók mellett.
2006.02.28. Világgazdaság 4. l. Német viták a minimálbérről.
2006.02.28. Világgazdaság 5. l. Álláskeresés uniós pénzből.
2006.02.28. Világgazdaság 7. l. Koczó Ildikó: Mérlegre teszi a pártokat a VOSZ.
2006.03.01. Világgazdaság 1., 2. l. Határozott lépések szükségesek.
2006.03.01. Világgazdaság 1. Görög sztrájk.
2006.03.01. Népszabadság 17. l. Demján Sándor felezné a járulékot.
2006.03.01. Népszava 5. l. H.É.: Együttműködő ellenzék kellene.
2006.03.02. Népszabadság 4. l. Déltől sztrájk lesz a rádióban.
2006.03.02. Népszabadság 7. l. Kun J. Erzsébet: Figyelmeztető sztrájk –jogellenesen?
2006.03.02. Magyar Nemzet 2. l. Bodacz Balázs: Sztrájk a rádióban.
2006.03.02. Magyar Nemzet 13. l. Hunyor Erna: BAA-javaslat: szakszervezeti nem.
2006.03.02. Népszava 4. l. H.D.: Mr: déltől kétórás figyelmezető sztrájk.
2006.03.03. Világgazdaság 2. l. Már nem várható új adójavaslat.
2006.03.03. Világgazdaság 3. l. Mind több adatellenőrzés várható.
2006.03.03. Világgazdaság 4. l. Kiterjedt a német közalkalmazotti sztrájk. 2006.03.03. Világgazdaság 4. l. Erősödő védelem a brit részmunkaidősöknek. 2006.03.03. Világgazdaság 5. l. Áprilistól megnyílik a finn munkaerőpiac. 2006.03.03. Világgazdaság 8. l. Koczó Ildikó: Állásszerzés pályakezdő módra. 2006.03.03. Világgazdaság 9. l. Rettegő közalkalmazottak.
2006.03.03. Magyar Hírlap 6. l. BKV: sztrájk és új időszámítás is lehet hamarosan. 2006.03.03. Népszabadság 1., 2. l. Hasszán Zoltán: Sztrájkolt, de szólt a rádió. 2006.03.03. Magyar Nemzet: 4. l. Bodacz Balázs: Sztrájk a rádióban.
2006.03.03. Magyar Nemzet: 4. l. Érik a BKV-sztrájk.
2006.03.03. Népszava 8. l. Herczeg Dóra: Figyelmeztető sztrájk volt a közrádióban. 2006.03.04. Magyar Nemzet 4. l. Bákonyi Ádám: Harcos szakszervezet alakul. 2006.03.06. Világgazdaság 4. l. Koczó Ildikó: Visszatérés a munkaerőpiacra. 2006.03.07. Világgazdaság 4. l. Kellenek az idősebb dolgozók.

2006.03.07. Népszava 5. l. Cs.R.: Gyurcsány a gyárosok adóját nem csökkentené radikálisan.

2006.03.08. Magyar Nemzet 4. l. Hétfőn leállhat a BKV.
2006.03.08. Népszabadság 4. l. Jogsértés ellen tűntet a Liga.
2006.03.08. Népszabadság 5. l. Cseri Péter: Ítéletre vár a Philips és a szakszervezeti titkár.
2006.03.08. Világgazdaság 4. l. Félnek a próbaidőtől a francia fiatalok.
2006.03.08. Világgazdaság 4. l. Pontoznák a bevándorlókat Nagy-Britanniában.
2006.03.09. Népszava 1., 5. l. Regős Zsuzsa: Orvosság a körbetartozások kezelésére.
2006.03.09. Népszabadság 4. l. Visszahelyezet szakszervezeti titkár.
2006.03.09. Magyar Nemzet 4. l. Bákonyi: Sztrájk miatt hétfőn leállhat a BKV.
2006.03.10. Népszava 8. l. Elhárult a sztrájkveszély a BKV-nál?

2006.03.10. Népszabadság 4. l. : Kun J. Erzsébet: Palkovics kizáratta egyik tagszervezetét.

2006.03.10. Népszabadság 14. l. Szabad az út Spanyolország felé.
2006.03.10. Világgazdaság 2. l. BJA: Igény van a konszenzusra.
2006.03.11. Népszava 10. l. L.G.: Lesz fedezet a béremelésre.
2006.03.11. Népszava 10. l. Nem lesz BKV sztrájk.
2006.03.13. Világgazdaság 4. l. Joób Kristóf: Tagállami és civil aktivitás kell.

2006.03.14. Népszabadság 21. l. Petőcz András József: A francia szakszervezetek nem féltik az állásokat.
2006.03.14. Népszabadság 21. l. Szöcs László: A finnek a magas munkanélküliség dacára nyitnak.

2006.03.14. Napi Gazdaság 2. l. Vajnai Lajos: Társadalmi szerződést kötne a VOSZ. 2006.03.14. Világgazdaság 2. l. Koczó Ildikó: Kérdéses kölcsönmunkaszabály. 2006.03.14. Magyar Nemzet 4. l. Bákonyi Ádám: Elmaradt Pakson a munkabeszüntetés. 2006.03.14. Magyar Nemzet 14. l. Szabó Eszter: Számon kért ígéretek.
2006.03.16. Világgazdaság 3. l. A pártok nyilatkoztak, a VOSZ most pontoz. 2006.03.16. Világgazdaság 4. l. Sztrájkoló orvosok.
2006.03.16. Világgazdaság 4. l. Közel egymillió brit állástalan.
2006.03.16. Népszabadság 10. l. Petőcz András József: Blokád alatt a francia egyetemek. 2006.03.16. Népszabadság 10. l. Tegnap sztrájkoltak Görögországban.
2006.03.16. Magyar Hírlap 24. l. Sztrájk bénította meg Görögországot.
2006.03.17. Népszava 5. l. M.I.: A pedagógusok ma jobban élnek.
2006.03.17. Magyar Nemzet 1., 20. l. A belvíz után csőd fenyegeti a községeket. 2006.03.17. Magyar Nemzet 13. l. Dénes Zoltán: Még több állástalan.
2006.03.17. Magyar Hírlap 10. l. Sztrájkdömping Németországban.
2006.03.18. Magyar Nemzet 15. l. Szajlai Csaba: Kevesebben dolgoznak. 2006.03.20. Magyar Nemzet 13. l. Hunyor Erna: Sztrájkegyeztetést kezdeményeznek. 2006.03.20. Világgazdaság 2. l. Koczó Ildikó: Fiatalos látszat-létszámbővítés. 2006.03.20. Világgazdaság 5. l. Ultimátum a francia kormánynak.
2006.03.20. Világgazdaság 6. l. Szakszervezeti egyeztetés a Suzukinál.
2006.03.21. Világgazdaság 2. l. Koczó Ildikó: Vitatott munkaadói feketelista.

2006.03.21. Napi Gazdaság 6. l. Kolozsi Pál Péter: Sztrájkveszély fenyeget Franciaországban.

2006.03.21. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Tiltakoztak a fogyatékosok.
2006.03.21. Népszava 8. l. Nő a belügyi dolgozók illetménye.
2006.03.21. Népszava 8. l. Fogyatékkal élők tüntettek.
2006.03.21. Népszava 9. l. Új német beruházó 550 munkahely.
2006.03.22. Magyar Nemzet 10. l. Sztrájkra készül Franciaország.
2006.03.22. Népszava 2. l. Nagy sztrájk lesz Franciaországban.
2006.03.23. Magyar Hírlap 13. l. RN: Zárva marad Németország.
2006.03.23. Népszabadság 4. l. L.K.: Polgármesterek találkozója Kecskeméten.
2006.03.23. Magyar Nemzet 4. l. Bákonyi Ádám: Szakszervezeti fenntartások.
2006.03.23. Napi Gazdaság 2. l. Munkaadói bírálat az NF II-re.
2006.03.24. Magyar Hírlap 12. l. SZAP: Újabb gyárát zárja be a Cornex csoport.
2006.03.24. Magyar Hírlap 12. l. Kizsákmányolták a magyarokat az ír építkezésen.
2006.03.24. Népszabadság 4. l. Kun J. Erzsébet: Május elseje: majális helyett tüntetés?
2006.03.24. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Az MSZOSZ paktumot kötött.
2006.03.25. Magyar Hírlap Sztrájk lesz hétfőn az atomerőműben.
2006.03.25. Népszava 2. l. Nincs áttörés Franciaországban.
2006.03.25. Népszava 10. l. Sztrájkra készülnek Pakson.

2006.03.25. Magyar Nemzet 10. l. Sitkei Levente: Meddő tárgyalások a francia tiltakozókkal.

2006.03.25. Népszabadság 4. l. K.J.E.: Tüntet a Liga a francia nagykövetség előtt.
2006.03.25. Népszabadság 4. l. Ö.Z.: Sztrájk lesz az atomerőműben.
2006.03.25. HVG 21. l. Vida László: A munka frontja.
2006.03.27. Magyar Nemzet 15. l. Tolcsvai L. László: Elbocsátások országszerte.
2006.03.27. Világgazdaság 4. l. Francia tüntetés, német sztrájk.
2006.03.28. Népszabadság 4. l. Kun J. Erzsébet: Vadász visszakészül a szakszervezetbe.
2006.03.28. Népszabadság 11. l. Ma sztrájkolnak Franciaországban.
2006.03.28. Magyar Nemzet 4. l. Bákonyi Ádám: Sztrájkolnak Pakson de csak papíron.
2006.03.28. Népszava 9. l. Illés József: Folytatódik a sztrájk Pakson.
2006.03.28. Világgazdaság 2. l. Egyelőre alacsony a munkaerőpiaci aktivitás.
2006.03.28. Világgazdaság 4. l. Ma országos sztrájk Franciaországban.
2006.03.28. Világgazdaság 5. l. Kerüljön gazdasági kontroll alá a politika.
2006.03.29. Világgazdaság 3. l. Koczó Ildikó: Ingyen pályakezdőt a cégeknek.
2006.03.29. Világgazdaság 6. l. Stagnál a foglalkoztatás.
2006.03.29. Világgazdaság 13. l. Munkaügyi bíróság előtt a Suzuki.
2006.03.29. Népszabadság 1., 8. l. Európai sztájkveszély.
2006.03.29. Népszabadság 8. l. Szőcs László: Milliószám francia utcákon.
2006.03.29. Népszabadság 8. l. Inotai Edit: Berlin kivár Párizs miatt.
2006.03.29. Népszabadság 18. l. A sztrájk áll le Pakson.
2006.03.29. Magyar Hírlap 6. l. Franciaországot megbénította az általános sztrájk.
2006.03.29. Magyar Hírlap 8. l. Márk Edina: Még több munkanélküli.
2006.03.29. Magyar Nemzet 4. l. Bákonyi Ádám: Vadász János visszatérne.
2006.03.29. Magyar Nemzet 4. l. Bákonyi: Leállították a sztrájkot.
2006.03.29. Népszava 9. l. Illés József: Leállt a sztrájk a paksi erőműben.

2006.03.30. Magyar Hírlap 10. l. Szalkai Zoltán: Háromszázezresre nőtt a banki feketelista.

2006.03.30. Magyar Hírlap 10. l. Üzemszünet a csabai húsfeldolgozóban.
2006.03.30. Magyar Hírlap 10. l. Sztrájkoltak a német ipari dolgozók.
2006.03.30. Világgazdaság 1., 2. l. Koczó Ildikó: Extrém munkaügyi razziák.
2006.03.30. Világgazdaság 4. l. Kiterjedhet az IG Metall sztrájkja.
2006.03.30. Népszabadság Krajczár Gyula: Finnek várják az új tagok munkavállalóit. 2006.03.30. Magyar Nemzet 13. l. Leállt a baromfi-feldolgozó.
2006.04.01. Népszava 5. l. Jelentős beruházás Nyergesújfalun.
2006.04.01. Magyar Nemzet 15. l. B.Á.: Az LDFSZ tárgyalna.
2006.04.04. Népszabadság 14. l. Somogyi Eszter: Járulékcsökkentés: nem áll az alku. 2006.04.04. Világgazdaság 3. l. Sztrájkbizottság a húsos szakszervezetnél. 2006.04.04. Világgazdaság 4. l. Franciaország megbénulhat.
2006.04.04. Világgazdaság 4. l. Orvossztrájk készül Szlovákiában.
2006.04.05. Magyar Hírlap 11. l. Sarkozy irányít a francia kulisszák mögött. 2006.04.05. Magyar Hírlap 12. l. Szakonyi Péter: Tízezer állás veszélyben. 2006.04.05. Népszabadság 8. l. Szőcs László: A tiltakozók falhoz állították Villepint. 2006.04.05. Népszava 2. l. Milliók vonultak az utcára.
2006.04.05. Magyar Nemzet 1. l. B.Á.:Gyurcsány mégsem ment a SZEF-hez. 2006.04.05. Magyar Nemzet 1. l. D.Z.: Növekszik a munkanélküliség.
2006.04.05. Magyar Nemzet 10 . l. Ismét utcákon a franciák.

2006.04.06. Népszabadság 15. l. Czauner Péter: Csődközelben a békéscsabai baromfi feldolgozó.
2006.04.06. Magyar Nemzet 14. l. Hunyor Erna: Nincs megállapodás a Ferihegyi reptéren.

2006.04.06. Világgazdaság 4. l. Szakszervezeti ultimátum Chiracnak.
2006.04.07. Népszabadság 17. l. K. J. E: Sztrájkkészültség az Auchannál.
2006.04.08. Magyar Hírlap HB-ME: Sztrájkkal fenyegetik az Auchant
2006.04.08. Magyar Nemzet 15. l. Angolok sztrájkoltak a magyarokért.
2006.04.08. Népszabadság 3. l. Kun J. Erzsébet: Elmarasztalták a Suzukit.
2006.04.08. Népszabadság 8. l. Szilvássy József: Túszok lesznek a betegek?
2006.04.10. Magyar Hírlap 19. l. DMT: A kínai cipőkre kivetették a védővámot.
2006.04.11. Népszabadság 1., 11. l. Agyagási Edit: Meghátrált a francia kormány.
2006.04.11. Magyar Nemzet 4. l. Bákonyi Ádám: Egyeztetnek a közszféráról.
2006.04.11. Magyar Nemzet 11. l. Sitkei Attila: Villepin visszavonulót fúj.
2006.04.13. Világgazdaság 1., 3. l. Koczó Ildikó: Mit sem érő diplomák.
2006.04.13. Népszabadság 16. l. Sztrájkveszély a húsiparban.
2006.04.14. Népszabadság 7. l. Szilvássy József: Leállított pozsonyi sztrájk.
2006.04.14. Népszabadság 13. l. Ferihegy: gyorsguruló és sztrájkveszély.
2006.04.15. Magyar Hírlap 10. l. Bérmegállapodás a Pick és a Délhús üzemeiben.
2006.04.18. Magyar Nemzet Hunyor Erna: Bírósághoz fordul az LDFSZ.
2006.04.19. Magyar nemzet 13. l. Putsay Gábor: Leépítések a közútkezelőnél. 2006.04.19. Világgazdaság 6. l. Megfelezhető a munkanélküliség?
2006.04.20. Magyar Nemzet 13. l. Hunyor Erna: Nem lesz sztrájk Ferihegyen. 2006.04.20. Népszabadság 13. l. Több fizetés kevesebb munkahely.
2006.04.22. Magyar Nemzet 11. l. Megkezdődhet Ferihegyen a létszámcsökkentés. 2006.04.22. Népszava 4. l. Millei Ilona: Diplomával is vannak iskolán kívül. 2006.04.22. Népszava 4. l. M.J.: Vendéglátósokat, betegápolókat várnak. 2006.04.24. Népszava 10. l. Muhari Judit: Újabb segítség az ötven éven felülieknek.

2006.04.25. Népszabadság 17. l. Kiss Melinda Katalin: Új kerekasztallal a megújuló gazdaságért.
2006.04.25. Világgazdaság 1., 8. l. Nem érti az Auchan a szakszervezetet. 2006.04.26. Magyar Hírlap 9. l. MTGY: Széles Gábor: kevesebb lózungra, több konkrétumra van szükség.

2006.04.26. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Szakszervezeti kijózanodás.
2006.04.26. Magyar Nemzet 11. l. Dénes Zoltán: Kétnapos állásbörze az egyetemen.

2006.04.26. Népszava 5. l. Az SZDSZ üdvözli, hogy az MGYOSZ távol marad a gazdasági kiáltványtól.

2006.04.26. Népszabadság 4. l. K.J.E.: Szakszervezeti demonstrációk a munkaünnepen.
2006.04.27. Magyar Hírlap 10. l. Négyszázötven új állást teremt az it-válalat.
2006.04.27. Népszabadság 2. l. Megszűnhet a munkaügyi tárca.
2006.04.27. Népszabadság 2. l. Kun J. Erzsébet: Borsik: A reform szó rosszul hangzik.
2006.04.27. Népszabadság 14. l. Várkonyi Iván: A mellébeszélés ideje lejárt.
2006.04.27. Népszava 5. l. Fókuszálva a foglalkoztatásra.
2006.04.27. Népszava 4. l. Muhari Judit: Mérnökök és informatikusok a legkeresettebbek.
2006.04.27. Világgazdaság 2. l. Kende Katalin: Törvények parkolópályán.
2006.04.27. Világgazdaság 2. l. Támogatják az első munka megszerzését.
2006.04.27. Világgazdaság 2. l. Visszaszorítják a feketemunkát.
2006.04.27. Világgazdaság 2. l. A MOSZ üzent az új kormánynak.

2006.04.28. Magyar Nemzet 13. l. Hunyor Erna- Szabó Eszter: Törvénysértő elbocsátás BA-nál.

2006.04.28. Magyar Nemzet 13. l. Bákonyi Ádám: Elégedetlen húsosok.
2006.04.28. Népszava 5. l. Muhari Judit: Növekvő foglalkoztatotti létszám.
2006.04.28. Népszabadság 15. l. Szakály Attila: Repülnek a dolgozók Ferihegyen.
2006.04.28. Világgazdaság 2. l. Az építésügy helyzetén javítana az ÉVOSZ.
2006.04.28. Világgazdaság 2. l. Fuvarozók főtitkári találkozója.
2006.04.28. Világgazdaság 2. l. Kis élénkülés a munkapiacon.
2006.04.28. Világgazdaság 3. l. A munkaügyi felügyelők lecsaptak.
2006.04.28. Világgazdaság 3. l. IPOSZ: szakképzési konferencia.
2006.04.28. Világgazdaság 14. l. Karcsúsít a Budapest Airport Zrt.
2006.04.29. HVG 83. l Kelemen Zoltán: Nagybani vágás.
2006.04.29. HVG 34. l. Vida László: Zárva várnak.
2006.04.29. HVG 15. l. Tüntető Szakszervezetek.
2006.04.29. Népszava 4. l. Szocialista majális, fideszes nagygyűlés.
2006.04.29. Népszava 7. l. Szöllősi Ferenc: Munka, jog, majális.
2006.04.29. Magyar Nemzet 1., 4. l. Elbokázott szakszervezeti vagyon.
2006.04.29. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Megosztott érdekvédők. 2006.04.29. Magyar Nemzet 7. l. Ugró Miklós: Május elseje itthon és a világban. 2006.04.29. Magyar Nemzet 13. l. Az MSZOSZ támogatja a húsosokat.
2006.04.29. Magyar Nemzet 13. l. Jámbor Gyula: Döntőbírót kért az Auchan vezetése.

2006.04.29. Népszabadság 14. l. Varga Veronika – Somogyi Eszter: Fűnyíró ellenes szakszervezetek.
2006.04.29. Népszabadság 14. l. Kun J. Erzsébet: Majálispótló demonstráció. 2006.04.29. Magyar Hírlap 4. l. Márk Edina: Az érdekegyeztetés két legfontosabb hazai fórum.

2006.04.29. Magyar Hírlap 4. l. Egy kiáltvány utélete.
2006.04.29. Magyar Hírlap 10. l. Márk Edina: Május elsejei változások.
2006.05.02. Népszabadság 1., 2., 3. l. Jövőről. Múltról esős majálison.

2006.05.02. Népszabadság 3. l. Kun J. Erzsébet: Nagygyűlésen és tüntetésen üzentek az új kormánynak.
2006.05.02. Népszabadság 6. l. Kun J. Erzsébet: Szakképzettségre kötelezett kereskedelmi dolgozók?
2006.05.02. Népszabadság 16. l. Szőcs László: Majdnem szabad a munka. 2006.05.02. Magyar Hírlap 1., 4-5. l. A majálison reformokat ígért a kormányfő, a foglalkoztatásért tüntettek a szakszervezetek.

2006.05.02. Magyar Hírlap 11. l. Hermann Bernadett: Tüntettek a szakszervezetek.
2006.05.02. Népszava 1., 3. l. Pesti majális, budai harci kürt.

2006.05.02. Népszava 3. l. Markotay Csaba - Losonczi Gergely:Kinyújtott kezek és átnyújtott petíció a munka ünnepén.

2006.05.02. Magyar Nemzet 1., 3. l. Bákonyi Ádám: Szakszervezeti elvárások.
2006.05.02. Világgazdaság 2. l. Bisztricsány Julianna: Kiáltvány: elhibázott időzítés.
2006.05.02. Világgazdaság 3. l. Aktívak voltak tegnap a szakszervezetek.
2006.05.02. Világgazdaság 5. l. Takács Gábor: Hét országba szabad az út.
2006.05.02. Világgazdaság 10. l. DK-KI: Közvetítőt kért az Auchan a munkaügyi vita eldöntéséhez.
2006.05.03. Népszabadság 4. l. Kun J. Erzsébet: Szakszervezetek rossz időben. 2006.05.03. Népszabadság 5. l. Regős Zsuzsa: Átfogó reformokat sürget Demján. 2006.05.03. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Eltérő tervek a munkaügy jövőjéről. 2006.05.03. Magyar Nemzet 13. l. Kiss Roland: VOSZ: Kiszámítható politika. 2006.05.03. Magyar Hírlap 10. l. Terápiát is ajánl a VOSZ.
2006.05.03. Világgazdaság 1. l. Nincs ideális munkaerő.
2006.05.03. Világgazdaság 2. l. Négyszázmilliós új közmunka program.
2006.05.03. Világgazdaság 2. l. BJA: Hiteles konvergenciaprogram kell.
2006.05.03. Világgazdaság 3. l. Koczó Ildikó: Nincs tökéletes munkaerő. 2006.05.03. Világgazdaság 5. l. Kedvezmények a munkavállalás terén.
2006.05.04. Figyelő16-18. l. Csák Csongor-Dózsa György: Kritikus tömeg.

2006.05.04. Népszabadság 15. l. Kapitányi Szabó Attila: Nem kap még egy állami mankót a Transelekrto.
2006.05.04. Népszabadság 2. l. B.A.: Folytatódik a balatoni közmunkaprogram. 2006.05.04. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: A SZEF emlékeztetné ígéreteire Gyurcsányt.

2006.05.04. Világgazdaság 2. l. A fuvarozók a GKM-mel egyeztettek.
2006.05.04. Világgazdaság 7. l. B. Horváth Lilla: Csoportos elbocsátások.

2006.05.04. Napi Gazdaság 1. l. Körtési Zoltán: Négyszáz dolgozójától válik meg a Delphi.
2006.05.04. Világgazdaság 1., 7. l. Koczó Ildikó: Közel 550 ezer tagot számlálnak a szakszervezetek.

2006.05.04. Világgazdaság 12. l. Demeter Kálmán Leépít Szombathelyen a Delphi.
2006.05.04. Népszava 4. l. Muhari Judit: Növelnék a foglalkoztatást.

2006.05.04. Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Az Auchannál nem kelendő a szakszervezeti pólólogó.

2006.05.04. Népszabadság 15. l. Négyszáz főt bocsát el a Delphi.
2006.05.04. Magyar Nemzet 13. l. 400 fős elbocsátás Szombathelyen.
2005.05.06. Magyar Nemzet 1., 3. l. Bákonyi Ádám: Az MSZOSZ nem bírál.
2005.05.06. HVG 8.-10. l. G. Tóth Ilda: Nyolc óra munkát, nyolc óra pihenést.
2006.05.08. Népszava 5. l. Muhari Judit: Több mint ezren biztosan munkához jutnak.
2006.05.09. Világgazdaság 1., 7. l. Borsodi Húsipar: tömeges leépítés.

2006.05.09. Népszabadság 18. l. Kiss Melinda Katalin: Milliárdokkal támogatott új munkahelyek.

2006.05.10. Népszabadság 2. l. R.A.: A TÖOSZ az állammal kezdené.
2006.05.10. Magyar Nemzet 1., 15. l. Királydráma az Operában.
2006.05.10. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Vihart kavart Gaskó István költözése. 2006.05.10. Magyar Nemzet 11. l. Takács Gábor: Delphi: leépítés Szombathelyen. 2006.05.10. Népszava 3. l. Ismét az Ab-hoz fordult az EDDSZ.
2006.05.10. Népszava 4. l. A PDSZ elvárásai.

2006.05.10. Világgazdaság 1., 2. l. Koczó Ildikó: Több mint 300 napot kell várni munkalehetőségre.

2006.05.10. Világgazdaság 2. l. Veszélybe kerülhet a közoktatási ellátás.
2006.05.11. Népszabadság 15. l. K.J.E.: Sztrájkbizottság a MOL-nál.
2006.05.11. Népszabadság 15. l. Figyelmeztető leállás Diósgyőrben.
2006.05.11. Magyar Nemzet 13. l. Sztrájkra készülnek a diósgyőri kohászok.
2006.05.11. Világgazdaság 1., 2. l. Koczó Ildikó: Egyre népszerűbb a kölcsönmunka.
2006.05.11. Világgazdaság 4. l. Sztrájkol a közszféra Görögországban.
2006.05.12. Magyar Hírlap 11. l. MTGY: Széles Gábor: nem állok a politika mögé.

2006.05.12. Magyar Hírlap 18. l. Mézes Gergely: Ádáz harc, leépítés és hiány az Operában.
2006.05.12. Magyar Nemzet 11. l Tolcsvay L. László: Újabb sztrájk lehetséges Diósgyőrben.
2006.05.13. Népszabadság 4. l. K.J.E.: Lefújták a sztrájkot az Auchennál. 2006.05.13. Népszava 3. l. Markotay Csaba: Kultúraváltásra is szükség van a foglalkoztatásban.

2006.05.13. Népszava 5. l. Auchani munkabéke a léthatáron.
2006.05.15. Magyar Nemzet 1., 3., 11. l. A reformok elsőként a közszférát érintik.
2006.05.15. Magyar Nemzet 3. l. Török László: Harmadolás a közszférában.
2006.05.15. Világgazdaság 2. l. Koczó Ildikó: Ráncba szedik a cégeket.
2006.05.15. Világgazdaság 4. l. Harc indul a feketemunka ellen.
2006.05.15. Világgazdaság 4. l. Nagy Britannia: jön a 68 éves nyugdíjkorhatár.
2006.05.16. Népszabadság 17. l. Inotai Edit: Bekeményítenek a német orvosok.
2006.05.16. Népszabadság 19. l. Álláskeresés mobilról.
2006.05.16. Népszava 3. l. Esélyteremtő oktatáspolitikát várnak.
2006.05.16. Népszava 2. l. Orvossztrájk Németországban.
2006.05.16. Magyar Nemzet 3. l. Ma alakul meg az új Országgyűlés.
2006.05.16. Magyar Nemzet 11. l. Bákonyi Ádám: Tízezres leépítések előtt a közszféra.
2006.05.16. Magyar Nemzet 11. l Erdősi Csaba: Folytatódik a bérhuzavona a Molnál.
2006.05.16. Világgazdaság 4. l. Német orvosok bérháborúja.
2006.05.16. Világgazdaság 11. l. Terjed a sztrájk a DT-nél.
2006.05.16. Magyar Hírlap 10. l. Nem múlt el a Molnál a sztrájkveszély. 2006.05.17. Világgazdaság 10. l. Állás nélküli anyák.
2006.05.17. Magyar Nemzet 1. l. Megalakult az országgyűlés.
2006.05.17. Magyar Nemzet 11. l. M.N: Az Iposz bővítené a csődtörvényt. 2006.05.18. Magyar Nemzet 3. l. Bákonyi Ádám: Érdekvédők Gyurcsánynál. 2006.05.18. Népszava 6. l. Nincs szó visszavonulásról.
2006.05.18. Világgazdaság 3. l. Tisztújító közgyűlést tart a VOSZ.
2006.05.19. Népszava 5. l. IPOSZ – Eye Watch – együttműködés.
2006.05.19. Népszava 6. l. Ismét sztrájkbizottság az Operaházban.

2006.05.19. Népszava 9. l. Szöllősi Ferenc: Szakszervezetek nélkül nincs társadalmi szolidaritás.

2006.05.19. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Csorbulhatnak a munkavállalói jogok.
2006.05.19. Magyar Nemzet 11. l. Dénes Zoltán: Már 240 milliárdnál jár a körbetartozás.
2006.05.19. Magyar Nemzet 14. l. Sztrájkbizottság az Operaházban.
2006.05.19. Világgazdaság 2. l. Bisztricsány Julianna: Lassan tűnik el a feketemunka.
2006.05.19. Világgazdaság 4. l. Román adóellenőrök sztrájkja.
2006.05.19. Világgazdaság 5. l Takács Gábor: Ósdi munkaidőszabályozás
2006.05.19. Világgazdaság 11. l. Demeter Katalin: Delphis-alternativák.

2006.05.20. Magyar Hírlap 5. l. ROA: A TÖOSZ változtatni szeretne a választási rendszeren.
2006.05.20. Magyar Hírlap 18. l. Mézes Gergely: Sztrájk és nyilatkozatháború a Magyar Állami Operaházban.
2006.05.20. Népszava 1., 6. l. Sztrájk az Operában: fél órával később kezdődik a bemutató.

2006.05.20. Népszava 3. l. A TÖOSZ hat évre választana.
2006.05.20. Népszava 4. l. Sz.T.L.: Júniustól leépítések a Hír Tv-nél.
2006.05.20. Népszava 6. l. Sztrájk az Operában – fél órával később kezdődik a bemutató.
2006.05.20. Magyar Nemzet 13. l. Erdős Csaba: Háromnapos sztrájk a Molnál.
2006.05.20. Magyar Nemzet 13. l Kiss Roland: Változatlan elvárások a VOSZ-tól.
2006.05.20. HVG G. 91.-93. l. Tóth Ilda: Hangon alul.
2006.05.22. Világgazdaság 3. l. A fuvarozók megállapodást szeretnének.
2006.05.22. Világgazdaság 10. l. Sztrájkhelyzet a Molnál.
2006.05.22. Magyar Hírlap 17. l. Bóta Gábor: Figyelmeztető sztrájk az Operaházban.
2006.05.22. Népszabadság 12. l. Szemere Katalin: Sztrájk – füttyel és pezsgővel.
2006.05.22. Magyar Nemzet 1. l. Metz Katalin: Félórás sztrájk és füttykoncert.
2006.05.22. Magyar Nemzet 11. l. Számon kérnek a Fuvarozók.
2006.05.22. Magyar Nemzet 11. l. Tolcsvai L. László: Béremelés vagy sztrájk. 2006.05.22. Népszava 5. l. Liga: a Mol korlátozza s sztrájkjogot.
2006.05.23. Napi Gazdaság 1., 4. l. Körtesi Zsolt: Bezárja dombóvári üzemét a Pátria. 2006.05.23. Magyar Hírlap 10. l. Folytatódik az egyeztetés, elmarad a sztrájk a Molnál 2006.05.23. Népszabadság 1., 2. l. Varga Dóra:Magasabb óraszám – kevesebb pedagógus. 2006.05.23. Népszabadság 17. l. Batka Zoltán: Kollektív szerződés nélkül a pékek. 2006.05.23. Népszabadság 17. l. A.SZ.: Ferihegy támadhatatlan.
2006.05.24. Magyar Hírlap 5. l. Rovó Attila: A pluszórák utcára vihetik a tanárokat. 2006.05.24. Magyar Nemzet 1., 3. l. Közszféra: százezer fős elbocsátás.
2006.05.24. Magyar Nemzet 3. l. Bákony-Szabó: Gyurcsány még mindig hallgat. 2006.05.24. Népszava 4. l. L.G.: Nem kap soronkívüliséget az EDDSZ.
2006.05.24. Népszava 5. l. Sztrájkkészültség és folytatódó bértárgyalások a Molnál. 2006.05.25. Népszava 3. l. Fő cél a szolgáló állam megteremtése.
2006.05.26. Világgazdaság 4. l. Harcban a szakszervezetek.

2006.05.29. Népszabadság 4. l. Kun J Erzsébet: Júliustól kötelező a szakmunkás minimálbér.

2006.05.30. Népszabadság 18. l. Felszámolás a Zalabaromfi.
2006.05.30. Népszabadság 20. l. Kelendő a startkártya.
2006.05.30. Népszabadság 21. l. Svájc várja a magyarokat.

2006.05.30. Népszabadság 21. l. Muharay Katalin: Portugálok belevágnak a nyugdíjreformba.

2006.05.30. Népszabadság 21. l. Vörösen izzik a dán munkaerőpiac.
2006.05.30. Magyar Hírlap 19. l. MG: Jogszerű volt a sztrájk az operaházban.
2006.05.30. Magyar Nemzet 2. l. Farkas Melinda: Elégedetlenek a pedagógusok.
2006.05.30. Magyar Nemzet 3. l. Bákonyi Ádám: Csak egy este marad az elemzésre.
2006.05.30. Magyar Nemzet 13. l. Bákonyi Ádám: Elvtelen és hazug politika.
2006.05.30. Magyar Nemzet 14. l. K.M.: Egyeztetések az Operaházról.
2006.05.30. Népszava 4. l. M.I.: Egyértelmű jogszabályokat vár a PSZ.
2006.05.30. Világgazdaság 15. l. A cseh jobboldal többet ígér a munkaadóknak.
2006.05.31. Népszava 3. l. Korai a regionalitás a TÖOSZ szerint.
2006.05.31. Népszava 4. l. Tiltakozik a LIGA.
2006.05.31. Világgazdaság 2. l. Programvita lesz az IPOSZ közgyűlésen.
2006.06.01. Világgazdaság 3. l. Sztrájkra is készek az autonómok.
2006.06.01. Világgazdaság 3. l. Koczó Ildikó: Humánus elbocsátásra is költenek.
2006.06.01. Világgazdaság 3. l. Tüske Erika: j típusú kormányzás.
2006.06.01. Világgazdaság 5. l. Itt a német minimálbér.
2006.06.01. Világgazdaság 8. l. Csökkenő német munkanélküliség.
2006.06.01. Világgazdaság 11. l. Nyolcszáz főtől válhat meg az MTV.
2006.06.01. Világgazdaság 12. l. NIG: Újraindítják a gyárat Mezőberényben.

2006.06.01. Magyar Hírlap 4. l. Joó Hajnalka: Másfélezer minisztériumi embert bocsátanak el.

2006.06.01. Magyar Hírlap 5. l. ROA: A pedagógusok bírálnak, de még kivárnak.
2006.06.01. Magyar Hírlap 5. l. Elbocsátják a külsősöket a Magyar Televízióból.
2006.06.01. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: A politika rátelepedhet a közszférára.
2006.06.01. Magyar Nemzet 13. l. Kiss Roland: Változásokat sürget az Iposz.
2006.06.01. Népszabadság 2. l. Tóth Ákos: „Kis kormány” a nagy mellett.
2006.06.02. Népszava 3. l. Muhari Judit: Minisztériumok kis szerepben.

2006.06.02. Népszabadság 2. l. Kun J. Erzsébet: Az MSZOSZ feltételekkel fogadja el a költségvetés „kiigazításait”.

2006.06.02. Magyar Nemzet 3. l. Farkas Melinda: Iskolabezárás, elbocsátás, tandíj.
2006.06.02. Világgazdaság 3. l. Koczó Ildikó: Kényelmetlen reformok jönnek.
2006.06.02. Világgazdaság 5. l. Tar Gábor: Engedmény a munkaidőre.
2006.06.03. Magyar Nemzet 3. l. Bákonyi Ádám: Növekvő foglalkoztatás?
2006.06.03. Népszava 4. l. A PDSZ a közoktatásról tárgyalna.
2006.06.06. Népszabadság 3. l. Kun J. Erzsébet: Közigazgatási kontra a reformra.
2006.06.06. Népszava 5. l. Reformcsomagra váró érdekegyeztetők.
2006.06.06. Világgazdaság 3. l. Koczó Ildikó: Elbocsátások olcsóbban.
2006.06.07. Világgazdaság 1., 3. l. Holnap döntés a kiigazításról.

2006.06.07. Népszava 4. l. Muhari Judit: Nem veszik mindenhol komolyan a bérminimumot.
2006.06.07. Magyar Nemzet 13. l. Jámbor Gyula: Totális átszervezés a gazdasági tárcánál.

2006.06.07. Népszabadság 2. l. A TÖOSZ a régiók mellett.
2006.06.08. Világgazdaság 6. l. Szélesedő német orvossztrájk.
2006.06.09. Népszabadság 3. l. Kun J. Erzsébet: A települések elfogadják a régiót.
2006.06.09. Magyar Hírlap 17. l. Bóta Gábor: Új színházi érdekvédelem.
2006.06.10. Népszabadság 1., 2. l. Nehéz lesz a kormánycsomag.
2006.06.10. Népszabadság 2. l. O.S.: A Sajtószakszervezet az ekhóról.
2006.06.10. Népszabadság Kun J. Erzsébet: Ez csak a nulladik találkozó?
2006.06.12. Népszabadság 2. l. B. Nagy György: A csomag neve: Új egyensúly.
2006.06.12. Népszabadság 2. l. A tervezett program 2006-2008-ra.
2006.06.12. Népszabadság 2. l. Rab László: Nem kell félni, le kell nyelni.

2006.06.12. Népszabadság 3. l. Kun J. Erzsébet: Sok jóra nem számítanak a szociális partnerek.
2006.06.12. Népszava 8. l. Fazekas Ágnes, Regős Zsuzsa: Régi egyensúlytalanság helyett új egyensúlyt ígér a kormány.

2006.06.12. Magyar Nemzet 3. l. Bákonyi Ádám: „Nem kell félni nem fog fájni”.
2006.06.12. Világgazdaság 2. l. Koczó Ildikó: Érdemi alkura kész érdekvédők.
2006.06.12. Magyar Hírlap 4. l. A szakszervezetek kritizálják a terveket.
2006.06.12. Magyar Hírlap 4. l. Hatásvizsgálatokat kértek a munkaadók.
2006.06.13. Népszabadság 8. l. Drasztikus fogyókúra készül a Bem rakparton.
2006.06.13. Népszabadság 17. l. Kiss Melinda Katalin: Ismeretlen a sorvezető.
2006.06.13. Népszava 3. l. Csík Rita: Közjogi csomaggal indított a kormány.
2006.06.13. Népszava 4. l. Túlzónak tartják az elbocsátásokat.
2006.06.13. Népszava 5. l. Sztrájkolnak a diósgyőri kohászok.

2006.06.13. Magyar Nemzet 3. l. Bákonyi Ádám: Minisztériumi elbocsátások már a héten?
2006.06.13. Világgazdaság 2. l. Koczó Ildikó: Elbocsátások lesznek – borsos áron. 2006.06.14. Népszabadság 2. l. Kun J. Erzsébet-Nagy B. György: Könnyebben elbocsátható köztisztviselők.
2006.06.14. Népszava 2. l. Karcsúsítás a külügyi tárcánál.
2006.06.14. Népszava 3. l. Muhari Judit: Tények helyett találgatások a minisztériumi elbocsátásokról.

2006.06.14. Népszava 6. l. Ismét sztrájk lesz az Operaházban?
2006.06.14. Népszava 9. l. Szöllősi Ferenc: Elodázhatatlan a bérek felzárkóztatása.
2006.06.14. Magyar Nemzet 2. l. Zivkovics Natália: Végső döntés az ügyeleti díjakról?
2006.06.14. Magyar Nemzet 3. l. Bákonyi Ádám: Bizonytalanság a közigazgatásban.
2006.06.14. Magyar Nemzet 3. l. Tolcsvai L. László: Sztrájk Diósgyőrben.
2006.06.14. Magyar Nemzet 9. l. Szentesi Zöld László: Külügyi nyugdíjazások.
2006.06.15. Világgazdaság 1., 2. l. Nagyműtéttel kezd a miniszter.

2006.06.15. Népszabadság 2. l. Kun J. Erzsébet: Rövid és rossz hangulatú OÉT-ülés várható.
2006.06.15. Népszabadság 4. l. Danó Anna: A Legfelsőbb Bíróság is a teljes ügyeleti díj mellett.

2006.06.15. Népszabadság 10. l. Varsányi Gyula: Biztosra bízzák az Opera nyugalmát.
2006.06.15. Népszava 3. l. Muhari Judit: Július elejétől várhatók az elbocsátások.

2006.06.15. Népszava 4. l. Losonczi Gergely: Legfelsőbb bíróság: ki kell fizetni az orvosi ügyeletet.

2006.06.15. Magyar Nemzet 2. l. Farkas Melinda: Színlelt érdekvédelem?
2006.06.15. Magyar Nemzet 3. l. Bákonyi Ádám: A szakszervezeteken a sor.
2006.06.16. Magyar Hírlap 13. l. PZS: Elvekről folyt csak a vita az OÉT-ben.

2006.06.16. Népszabadság 2. l. Kun J. Erzsébet: OÉT-ülés: a miniszterelnök két tűz között.
2006.06.16. Népszava 1., 3. 5. l. Nehéz út visz az egyensúlyig.
2006.06.16. Népszava 3. l. Muhari Judit, Regős Zsuzsa: Másfél év alatt közelít a mérleg nyelve.

2006.06.16. Magyar Nemzet 1., 3. l. Bákonyi Ádám: „El lehet menni Magyarországról!”
2006.06.16. Világgazdaság 3. l. KI-TE: Éles vita – folytatás következik.
2006.06.17. Magyar Nemzet 1., 3. l. Gyurcsány központosít.
2006.06.17. Népszabadság 1., 2. l. Várkonyi Iván: tisztítótűzben az állami szervezetek.

2006.06.17. Népszabadság 2. l. Nagy B. György: Tízmilliárdokat ér a központi karcsúsítás.

2006.06.19. Népszava 4. l.: Javaslataikat fogalmazzák a szakszervezetek.
2006.06.19. Világgazdaság 2. l. Baksa Roland: Januártól drasztikus fogyókúra.
2006.06.20. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: A Liga elutasítja a csomagot.
2006.06.20. Világgazdaság 3. l. FZs: Nem sok jóra számít a Liga Szakszervezet.
2006.06.20. Világgazdaság 4. l. Német orvossztrájk: nem látszik a vége.
2006.06.21. Világgazdaság 3. l. Kibővített GKM kevesebb munkatárssal.
2006.06.21. Világgazdaság 3. l. Szakszervezeti szövetség tiltakozása.
2006.06.21. Magyar Nemzet 2. l. B.B.: Kétharmados leépítés Gyulán.
2006.06.21. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Kóka János megszegi ígéretét?
2006.06.21. Magyar Nemzet 2. l. Farkas Melinda: Elégtelen bizonyítvány.
2006.06.21. Magyar Nemzet 2. l. Védenék a közszolgákat.
2006.06.22. Világgazdaság 1., 2. l. Koczó Ildikó: Ma újabb alkufejezet.
2006.06.22. Világgazdaság 2. l. Zajlik a közszolgálati érdekegyeztetés.
2006.06.22. Világgazdaság 2. l. Konferencia új törvényről.
2006.06.22. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: OKÉT: elbeszéltek egymás mellett.
2006.06.22. Magyar Nemzet 2. l. Munkabeszüntetés az Opel-gyárban.
2006.06.22. Magyar Nemzet 11. l. Kiss Roland: Megalakult az Országos Jogi Bizottság.

2006.06.22. Népszava 4. l. Muhari Judit: Ultimátumot adnak a szociális partnerek a kormánynak.

2006.06.22. Népszabadság 4. l. Kun J. Erzsébet: Nem függesztik fel a létszámleépítést.
2006.06.22. Népszabadság 12. l. Megszorítások az autógyáraknál.
2006.06.23. Népszabadság 4. l. Kun J. Erzsébet: Veszélyben a minimálbér-megállapodás.

2006.06.23. Magyar Nemzet 1., 3. l. Bákonyi Ádám: Elutasíthatja az OÉT a Gyurcsánycsomagot.

2006.06.23. Magyar Nemzet 11. l. Erdős Csaba: Munkásgyűlés az Opelnél.
2006.06.23. Magyar Nemzet 11. l SZ. E. : Elbocsátások a PM-nél.

2006.06.23. Népszava 1.,3.,5. l. Muhari Judit, Regős Zsuzsa: Újratárgyalnák a hároméves bérmegállapodást.

2006.06.23. Népszava 5. l. Sz. F.: Továbbra is él a kollektív szerződés.
2006.06.23. Világgazdaság 2. l. Koczó Ildikó: Eho, eva, kamatadó: nincs alku.
2006.06.23. Világgazdaság 2. l. Küldöttközgyűlést tart a Fuvosz.
2006.06.23. Világgazdaság 2. l. FE: Tiltakozás a tömeges leépítések ellen.
2006.06.23. Világgazdaság 12. l. DK: Nem sztrájkolnak Szentgotthárdon.
2006.06.23. Világgazdaság 15. l. Lovas Judit: Reménysugár a pénztáraknak.
2006.06.24. Népszava 4. l. Muhari Judit: A szakszervezetek az adócsalókat kerítenék be.
2006.06.24. Magyar Nemzet 10. l. Sitkei Levente: A sztrájk valódi királyai.

2006.06.26. Népszabadság 3. l. Kun J. Erzsébet: Szakszervezeti demonstráció a megszorítások ellen.

2006.06.26. Magyar Nemzet 11. l. Gondot okoz a garantált minimálbér.
2006.06.26. Magyar Nemzet 11. l. Kiss Roland: Irreális pénztártervek.

2006.06.26. Népszava 4. l. Muhari Judit: OÉT: hiábavalónak látszik a szakszervezetek harca.

2006.06.26. Népszava 9. l. Szöllősi Ferenc: Sok szerepet elvállalnak, de a bűnbakét nem.
2006.06.27. Népszabadság 14. l. Bérbe fagyasztott köztisztviselők.
2006.06.27. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Szakszervezeti tüntetésre készülnek.

2006.06.27. Népszava 1., 5. l. Regős Zsuzsa: Új áfaemelési bejelentés várható ma a kormánytól.

2006.06.27. Népszava 4. l. Muhari Judit: Nagy a tét: több fizetés vagy elbocsátás.
2006.06.27. Világgazdaság 1., 3., 6. l. Leépítési technikák a közszférában.
2006.06.27. Világgazdaság 3. l. Koczó Ildikó: Nincs visszaút a közszférába.
2006.06.27. Világgazdaság 2. l. Fórum a szakképzésről.
2006.06.27. Világgazdaság 4. l. Karcsúsodó dán jóléti állam.
2006.06.28. Népszava 1., 9. l. Akár demonstráció is elképzelhető.

2006.06.28. Népszava 3. l. Holubár Zita: Több tízmilliárdot kaphatnak a leszakadó falvak, térségek.
2006.06.28. Népszava 9. l. Muhari Judit, Regős Zsuzsa: Várhatóan nem emelkedik a munkavállalói járulék.

2006.06.28. Magyar Nemzet 3. l. Bákonyi Ádám: Holnap döntenek a tiltakozásról. 2006.06.28. Magyar Nemzet 11. l. D.Z.: Újabb gyárbezárások.
2006.06.28. Magyar Nemzet 11. l. Dénes Zoltán: Újabb hatezer munkanélküli. 2006.06.28. Népszabadság 14. l. Kun J. Erzsébet: Az áfa a koalíciós vita kulcsa. 2006.06.28. Világgazdaság 2. l. Almási B. Csaba: Terhelnék a gazdag önkormányzatokat. 2006.06.28. Világgazdaság 3. l. Koczó Ildikó: OÉT-ülés: vitatott eredmények. 2006.06.29. Népszabadság 2. l. Kun J. Erzsébet: Tiltakozó szakszervezetek. 2006.06.29. Népszava 1., 4. l. M.H.: Tüntetésre készülnek jövő vasárnap a munkavállalók. 2006.06.29. Népszava 1., 5. l. Munkakörhöz is kötődik a bérminimum.
2006.06.29. Világgazdaság 3. l. az elbocsátások miatt szrájkolnak.
2006.06.29. Világgazdaság 7. l. Koczó Ildikó: Csalódott érdekképviselők. 2006.06.29. Világgazdaság 7. l. Koczó Ildikó: Garantált bérminimumsokk. 2006.06.29. Magyar Nemzet 2. l. Farkas Melinda: Forrongó tanári szakszervezetek. 2006.06.29. Magyar Nemzet 3. l. Bákonyi Ádám: Köztisztviselők tüntetnek Gyulán. 2006.06.29. Magyar Nemzet 15. l. Kiss Eszter Veronika: Elbocsátások az Operaházban.

2006.06.30. Népszabadság 1., 2. l. Kun J. Erzsébet: „Fekete szombat” miatt szombati demonstráció a hétfői szavazás előtt.
2006.06.30. Népszabadság 6. l. Német H. Erzsébet: A BKV-járművezetők tiltakoznak. 2006.06.30. Népszava 1., 3. l. Csík Rita: Tizenötezer embert küldenek el év végéig a közszolgálatból.

2006.06.30. Népszava 1., 4. l. M.H.-Sz-F.: Július 8-án tüntetnek a szakszervezetek.
2006.06.30. Magyar Nemzet 3. l. Tábori Gabriella: Ötvenmilliárd leépítésekből.

2006.06.30. Magyar Nemzet 3. l. Zivkovics Natália: Egészségügy: megkezdődött az elbocsátás.
2006.06.30. Világgazdaság 3. l. TE: Állások tízezrei szűnnek meg az idén. 2006.06.30. Világgazdaság 3. l. Demonstrációra hív a szakszervezet.

 

Vissza a tartalomhoz

Folyóiratok

Munkaügyi Szemle

2006. 1. sz.
Csak a leghatékonyabb munkavállalókat érdemes foglalkoztatni? A fogyatékosság mindig ember és környezete kölcsönhatásában mutatkozik meg” (Beszélgetés Dr. Kullmann Lajossal)
A béren kívüli juttatás, mint a munkaerő-megtartás egyik eszköze Egészséges Munkahely AmCham Díj 2005 (Sajtóközlemény)
Jutalmat kaptak a sokszínű munkahelyek (Sajtóközlemény)
Dr. Koncz Katalin: Diszkrimináció a munkahelyen (I. rész)
Dr. Poór József: Nemzetköziesedés és globalizáció hatásai a s
zemélyzetfejlesztés-tréningek területén
Gábor R. István: Foglalkoztatási helyzet és foglalkoztatáspolitikai célok Munkapiac
Munkajog
Tallózó

Munkaügyi Szemle

2006. 2. sz.
Zöldyné Szita Erzsébet: A jó csapat – pénz!
Változások a munkabiztonsági és a munkaügyi ellenőrzések területén (Beszélgetés dr. Papp Istvánnal)
Dr. Kaiser Katalin: Mi mennyi 2006-ban?
Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat – munka közben (Kovács Géza) Dr. Koncz Katalin: Diszkrimináció a munkahelyen (II. rész)
Matus Roland – Poór József: Külföldi kiküldöttek viszontagságai – japán expatok példái alapján
Dr. Juhász Márta: A kiválasztás és a munkaköri alkalmasság pszichológiája (II. rész)
Munkapiac
Munkajog
Tallózó

Munkaügyi Szemle

2006. 3. sz.
Dr. Pongrácz László: Meditáció a meditációról
„Tökéletes ember nincsen, de tökéletes teamet tökéletlen emberekből is össze lehet állítani” (Beszélgetés prof. Dr. Klein Sándorral)
Munkamánia a mindennapokban (jobpilot)
Dr. Nemeskéri Gyula: Profizmus a HR-ben
Dr. Kiss Ferenc: A minimálbér változó szabályai
Dr. Fóti János – Dr. Lakatos Miklós: 13 Foglalkoztatottság és munkanélküliség a 2005. évi mikrocenzus alapján
Dr. Nádházy Zsolt: A konfliktusokról és feloldásuk lehetséges útjairól Lakatos Tibor: Napjaink vándorló mesterlegényei
Berde Éva: A diplomázás előtt álló fiatalok pályaelképzelései, és a munkaügyi statisztikai adatok tényei alapján várható rövid távú tendenciák (II. rész) Munkapiac
Munkajog
Tallózó

Munkaügyi Szemle

2006. 4. sz.
A vállalatok információéhségének csillapítására jött létre a Munkaügyi Szemle (Beszélgetés Buda Istvánnal)
„A munkaerő-kölcsönzés elsősorban a cégeknek jelent előnyt” (Beszélgetés Kiss Györggyel)
A davosi „Világgazdasági Fórum” a munkahelyteremtésről tárgyalt (Dr. Marton Tamás)
HR Kompetencia Network (Dr. Bodó Training and Consulting)
Dr. Cselédi Zsolt: Szigorúbb elbírálás alá esnek a kényszervállalkozások Dr. Krisztián Béla: A személyügyi és/vagy emberi erőforrás ismeretek a Bolognai formációban
Dr. Hegedűs Bulcsú: Az álláshirdetésekkel, valamint a magánmunkaközvetítők adatkezelésével kapcsolatos követelmények
Dr. Nemeskéri Gyula: A létszám csökkentése
Tót Éva: A munkavégzéshez kapcsolódó informális tanulás jellemzői, az így szerzett tudás feltárásának és hasznosításának lehetőségei (I. rész) Munkapiac
Munkajog
Tallózó

Munkaügyi Szemle

2006. 5. sz.
Dr. Pongrácz László: Meditáció az erőpróbáról
Feladata-e a profitorientált vállalkozásnak a társadalompolitikai célok megvalósítása?(Beszélgetés Váradi Lászlóval)
Zöldyné Szita Erzsébet: Hetedik alkalommal díjazták a család és munka összehangolásában élenjáró vállalatokat, intézményeket
Nemoda István: A konzultációtól az érdekegyeztetésig
Hidvégi Péter: Felkészülés az élethosszig tartó tanulásra a szakképző intézményekben
Szenoradszki Endre: Alkalmi munkavállalói könyv „robbanás” a bajai kistérségben
Borbély Tibor Bors: A kompetencia fogalma a szakképzésben és a foglalkoztatáspolitikában
Tót Éva: A munkavégzéshez kapcsolódó informális tanulás jellemzői, az így szerzett tudás feltárásának és hasznosításának lehetőségei (II. rész) Munkapiac
Munkajog
Tallózó

Munkaügyi Szemle

2006. 6. sz.
Másody Szabolcs: Szakmai tapasztalatszerzés diákmunkával!
„Egy társadalmi szerződés megkötésénél a társadalom csoportosulásainak természetes partnere a kormány…” (Beszélgetés Dr. Héthy Lajossal) Dr. Kiss Ferenc: A munkavállalás bővülő lehetőségei külföldön
Koltay Luca: Esélyegyenlőségi tervek felülvizsgálata
Malzenicky Erzsébet: Főszerepben a tehetség és a teljesítmény
Koncz Katalin: Választás 2006: a pártok nőjelöltjei
Dr. Lovászy László: Az EU fogyatékosügyi politikájának rövid áttekintése emberi jogi és foglalkoztatáspolitikai szempontból
Adorjáni Mária: Az operátorok kiválasztásának néhány módszertani sajátossága Eckert Bálint: A távmunkások foglalkoztatásával kapcsolatos feltételek átalakulása a verseny- és közszférában (I. rész)
Munkapiac
Munkajog
Tallózó

Személyügyi Hírlevél

2005. 12. sz – 2006. 1. sz.
Hírek röviden
Tallózás a hazai napi- és hetilapokban megjelent HR témájú cikkekből A hónap témája:
Mit vár a jövő évtől?
Dr. Barta Zsuzsanna, humánpolitikai főosztályvezető, Foglalkoztatási Hivatal. Hegyi György, főosztályvezető, Oktatási Minisztérium.
Dr. Kirner Dezső, HR igazgató, Vodafone Rt.
Rendezvények
OHE Humánpolitikai Akadémia hetedik évfolyam második félév Módszertani Műhely:
A szervezeti konfliktusok kezelésének módszerei az emberi erőforrás menedzsment területén. 2. rész (Dr. Jarjabka Ákos)
Az OHE tagszervezetek életéből:
Vizes vérvonalak. (DRV Hírek – DRV Rt.)
Menedzserek az iskolapadban. (Mozgásban – BKV. Rt.)
Akciók a dolgozói elégedettség érdekében. (Powertrain Magazin – GM Powertrain Hungary)
855 rendezvényen húszezren voltunk (EGIS Hírlap - EGIS Rt.). Tájékoztató az idegen nyelvi képzés támogatásáról. (DRV Hírek – DRV Rt.) Megéri a családosokra odafigyelni. (Jobpilot Hírlevél– Jobpilot Magyarország Kft.)
Szívünk világnapja az oktatási csoport szervezésében. (KÓR-HÁZUNK – Jósa András Kórház)
Nyugdíjas találkozó a MOL Rt. Központban – (MOL Panoráma – MOL - csoport.)
Családi nap az AV-1 40. évfordulójá – (MOL Panoráma – MOL – csoport) Támogatja a munkáltató is (Postás – Magyar Posta Rt.)
A cégek kétötöde nem emelte a béreket. (Jobpilot Hírlevél – Jobpilot Magyarország Kft.)
Kitekintő:
Könyvespolc:
Innen – onnan:
A közép-európai vállalati képzési piacok átfogó elemzése – 2005. (Dr. Körmendy Csaba)
A tréningpiac 2004 és 2005-ös éveinek értékelése. (Pozvai Zsolt) Az Európai Szociális és Foglalkoztatási Hírlevél 89. és 90. számának témakörei.

Személyügyi Hírlevél

2006 2. sz.
Hírek röviden
Tallózás a hazai napi- és hetilapokban megjelent HR témájú cikkekből A hónap témája: Erkölcsi elismerés
Rendezvények
Lebonyolított rendezvények
Emlékvirágzás Egy doktorandusz visszaemlékezései a 15. Országos Humánpolitikai Konferenciára és Kiállításra (Raffay Klára)
Personal Hungary - zajos premier, hangos folytatás Mértékadó szakkiállítás és vásár
Az Országos Humánpolitikai Egyesület 2005. évi közgyűlése
Rendezvények előkészületben és folyamatban
OHE Humánpolitikai Akadémia 7. évfolyam 3 félév
HRD 2006 CIPD Annual Learning and Development Conference and Exhibition; 4-6 April, London, UK; Connecting people, ideas and solutions Interjú
20 év az emberi értékek feltérképezésében és támogatásában - Beszélgetés Neuwirth Imrével nyugdíjba vonulása alkalmából
Módszertani Műhely
Vincze Edit: A grafológia a személyiségvizsgálat megbízható eszköze Az OHE tagszervezetek életéből
Új gazdája van az oktatási területnek (Rába Magazin – Rába Holding) A humánpolitikai szervezet átalakítása (DRV Hírek – DRV Rt.) Fontos a jelenlét (Videó Újság – Philips Kft)
Irányított tanulás (Postás – Magyar Posta)
Első lépések a bértarifához (Mozgásban – BKV Rt.)
A 2005. évi időszakos dolgozói elégedettség felmérés (Lean Barometer) eredményei (Powertrain Magazin – GM Powertrain Hungary)
Rába Tudásakadémia lakul– (Rába Magazin – Rába Járműipari Holding.) Jogszabályi változások
Mi várható a magyarországi munkaerő-kölcsönzési piacon, a 2006. évi törvényi változások után?
HR informatika
Innen – onnan
Az Európai Szociális és Foglalkoztatási Hírlevél 91. és 92. számának témakörei

Személyügyi Hírlevél
2006 3. sz.

Hírek röviden
Tallózás a hazai napi- és hetilapokban megjelent HR témájú cikkekből A hónap témája: HR konrolling
Rendezvények
Módszertani Műhely
Gyurkó Zsolt - Poór József - Tódor Mónika: A hagyományos bérelszámolástól a modern ösztönzés és javadalmazás menedzsmentig – kelet-európai tapasztalatok (I. rész)
Az OHE tagszervezetek életéből
A 2006. évi központi bérmegállapodás (Rába Magazin – Rába Járműipari Holding)
Piaci körülmények közt (Postás – Magyar Posta)
Teljesítményértékelés 2005. (Videó Újság – Philips Kft.)
A fizikai dolgozók értékelése a Rába Futómű Kft.-nél (Rába Magazin – Rába Járműipari Holding)
Karrier Link (Danubius – Danubius Hotels Rt.)
Lépésváltás az emberi erőforrás menedzsment területén (Vasutas Magazin – MÁV Zrt.)
Kitekintő
HR informatika
A munkaerő-felvétel informatikai támogatása. A sikeres szoftver-bevezetési projekt – II.
A könyvespolcról
Dr. Poór József: HR mozgásban – nemzetköziesedés az emberi erőforrás menedzsmentben, MMPC Kiadó, Budapest, 2006
Az Európai Szociális és Foglalkoztatási Hírlevél 93., 94. és 92. számának témakörei

Személyügyi Hírlevél

2006 4. sz.
Hírek röviden
Tallózás a hazai napi- és hetilapokban megjelent HR témájú cikkekből A hónap témája: Miért jelentkezett az OHE Konferenciára?
Rendezvények
Módszertani Műhely
Gyurkó Zsolt - Poór József - Tódor Mónika: A hagyományos bérelszámolástól a modern ösztönzés és javadalmazás menedzsmentig – kelet-európai tapasztalatok (II. rész)
Az OHE tagszervezetek életéből
A Rába opciós részvényjuttatási programja (Rába Magazin – Rába Járműipari Holding)
Életút az érdekek kereszttüzében (Vasutas Magazin – MÁV Zrt) Cél a színvonalas belső humánszolgáltatás (DRV Hírek – DRV Zrt.) Kiváló postás tanuló (Postás – Magyar Posta)
Rába tudásakadémia – speciális ismeretekkel (Rába Magazin – Rába Holding) Kitekintő
HR informatika
A könyvespolcról
Innen – onnan
Az Európai Szociális és Foglalkoztatási Hírlevél 97. számának témakörei

Személyügyi Hírlevél

2006 5. sz.
Hírek röviden
Tallózás a hazai napi- és hetilapokban megjelent HR témájú cikkekből A hónap témája: A HR mint üzleti partner
Rendezvények
Rendezvények előkészületben és folyamatban
A vezetői kiválasztás folyamata, eszközei, hatékonysága (Dr. Varga Péter) A vezetői kiválasztás folyamata, eszközei, hatékonysága egy globális vállalat gyakorlata alapján (Dr. Bogdán János)
A Munkaügyi Szemle 50 éve a munkatudományok szolgálatában OHE Humánpolitikai Akadémia
Módszertani Műhely
Az emberi erőforrás menedzsment helyzete Szerbiában (Szlávicz Ágnes) Az OHE tagszervezetek életéből
Önéletrajz esszé formában (Jobpilot.hu– Jobpilot)
Munkatársi elégedettség mérése (Kór-Házunk – Jósa András Kórház) Pénzjutalmat ért a forgácskaparó (Rába Magazin – Rába Járműipari Holding.) A szervezeti változások és képzések szolgálatában ( Vasutas Magazin – MÁV Zrt.)
HR vezetői fizetés: évi 10 millió forint a csúcson (Jobpilot.hu – Jobpilot) Közös volt a munka (Postás – Magyar Posta)
Új munkaidőbeosztás 16 héten át (Rába Magazin– Rába Járműipari Holding.) Felkészítik a változásokra a kórházi dolgozókat (Kór-Házunk – Jósa András Kórház)
Bemutatkozik Rankasz Dezső, humán erőforrás igazgató (Videó Újság – Philips Kft. Végszerelő Központ Magyarország.)
Egymilliárd forintos közmunkaprogram ( Vasutas Magazin – MÁV Zrt.) Dolgozói ajánlás - Hatékony, olcsó, de nem kockázatmentes (Jobpilot.hu – Jobpilot)
Kitekintő
HR informatika
A könyvespolcról
Humán controlling számítások (Ambrus Tibor – Lengyel László) Complex Kiadó, Budapest – várható megjelenés 2006 június
Innen – onnan
A siker kulcsa a valós piaci igényekhez való alkalmazkodás
Az Európai Szociális és Foglalkoztatási Hírlevél 98 és 99. számának témakörei

Személyügyi Hírlevél

2006 6. sz.
Hírek röviden
Tallózás a hazai napi- és hetilapokban megjelent HR témájú cikkekből A hónap témája: Vélemények az OHE Konferenciáról
Lebonyolított rendezvények
(Szűts Ildikó - Némethné Eszenyi Judit - Csóti Gábor - Kiss Erika)Trendek és új elemek a humán szakterület szerepvállalásában (I. rész)
Rendezvények előkészületben és folyamatban
OHE Humánpolitikai Akadémia
VIII. évfolyam első félév
Módszertani Műhely
Dióhéjban a rugalmas ösztönzésről és a hazai cafetéria megoldásokról (Horváth István- Marjai Boglárka)
Az OHE tagszervezetek életéből
Bérmegállapodás 2006 (Mozgásban – BKV Zrt.)
Elkezdődött az első kurzus (Rába Magazin – Rába Járműipari Holding.) Befektetés és elismerés (Postás – Magyar Posta)
Átadták a Legrand Oktatási Központot a Winger Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégiumban ( Info – Legrand Magyarország) Magasabb fokozatra kapcsol a HR (Danubius – Danubius Hotels Nyrt.) Nyolc bográcsban főtt a halászlé (Egis Hírlap – Egis)
Százhatvanöt vizsgázó (Hídépítők – Hídépítő Zrt.)
HR-szakos hallgatók látogatása (Rába Magazin – Rába Járműipari Holding.) Kitekintő
HR informatika
Innen – onnan
Az Európai Szociális és Foglalkoztatási Hírlevél 100. és 101.. számának témakörei

Üzemi Tanácsok Hírlevele

2006.1. sz.
Tanulmány
Benyó Béla - Neumann László - Kelemen Melinda: A munkavállalói részvétel magyarországi gyakorlata I. rész
Jogháttér
Gróf Gabriella: A személyi jövedelemadó törvény változásai 2006. I. rész Vámos István: Változások a munkaügyi tárgyú jogszabályokban Szakirodalmi figyelő
Kisgyörgy Sándor: Tükör a munkaerőpiacról
Hírek röviden
Kitekintő
Szabad munkaerőáramlás az Európai Unióban II. rész
Tarsoly Imréné: "Több és jobb munkahelyet"
Jogszabálymelléklet
Tájékoztató az Országos Érdekegyeztető Tanács 2005. november 25-i üléséről Regiszter

Üzemi Tanácsok Hírlevele
2006.2. sz.

Tanulmány
Benyó Béla - Neumann László - Kelemen Melinda: A munkavállalói részvétel magyarországi gyakorlata II. rész
Hírek röviden
Jogháttér
Gróf Gabriella: A személyi jövedelemadó törvény változásai 2006. II. rész Tapasztalatcsere
Kisgyörgy Sándor: "Munkaerő-kölcsönzés - Határtalan rugalmasság, vagy ideális foglalkoztatási forma?"
Hajnal Sándor: Gondolatok a munkaerő-kölcsönzésről - egy konferencia kapcsán
Lőrinc László: Munkaerő kölcsönzés a Paksi Atomerőmű Rt-nél Hírek röviden
Kitekintő
Regiszter

Üzemi Tanácsok Hírlevele

2006. 3. sz.
Tanulmány
Neumann László: A magyar szakszervezetek - hogyan tovább? Hírek röviden
Tapasztalatcsere
Somodi Krisztina: Újra működő üzemi tanács a HVB Bank Hungary ZRT.-nél Kun J. Erzsébet: Több ellenőrzés, több lebukás
Kölcsönmunkás visszajár
Hírek röviden
Kitekintő
Hartai Ferenc: Konferencia a munkavédelemről és az érdekvédelemről Borbély Szilvia: Az európai szintű ágazati szociális párbeszéd és lehetőségei I. Regiszter

Üzemi Tanácsok Hírlevele

2006. 4. sz.
Tanulmány
Tóth András: Szabályozott foglalkoztatás vagy szabályozottabb egyéni alku? Hírek röviden
Tapasztalatcsere
Kovács József: A munkavállalói érdekképviseletek kapcsolata a munkáltatóval a TVK NYRt-ben
Jogháttér
Hírek röviden
Kitekintő
Borbély Szilvia: Az európai szintű ágazati szociális párbeszéd és lehetőségei (II. rész)
Regiszter

 

Vissza a tartalomhoz

Jogszabályok 2006. I. félév

Jogszabály Címe Magyar száma Közlöny 2006. évi IV. A gazdasági társaságokról 1. sz. tv.
2006. évi V. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a 1. sz. tv. végelszámolásról
2006. évi VI. A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról 1. sz. tv. szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról

2006. évi VII. A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. 1. sz. tv. törvény, valamint az ügyészi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény
módosításáról

2/2006. (I. 30.) A Magyar Honvédség egyes beosztásaihoz kapcsolódó 9. sz. HM r. munkaköri követelményekről szóló 20/2002. (IV. 10.) HM rendelet módosításáról
1/2006. (II. 2.) A rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek igazolására 11. sz. FMM r. alkalmas iratokról
2/2006. (II. 2.) Egyes miniszteri rendeleteknek a rendezett munkaügyi 11.sz. FMM r. kapcsolatok követelményével összefüggő módosításáról

53/2006. (III. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. 29. sz.
14.) Korm. r. Törvény felsőoktatásban való végrehajtásáról és a felsőoktatási intézményekben történő foglalkoztatás egyes kérdéseiről

54/2006. (III. Köztisztviselők képesítési előírásairól szóló 9/1995. (II. 3.) 29. sz. 14.) Korm. r. Korm. rendelet módosításáról
14/2006. (III. A helyi önkormányzatok létszámcsökkentési döntéseivel 29. sz. 14.) BM r. kapcsolatos költségvetési hozzájárulás igényléséről

3/2006. (III. A kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának 30. sz.
17.) FMM r. részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet módosításáról

13/2006. (III. A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) 32. sz.
23.) EüMEüM-SzCsM együttes rendelet módosításáról
FMM e.r.

112/2006. (V. A szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális 55. sz. 12.) Korm. r. foglalkoztatási támogatásról

5/2006. (V. A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának 55. sz.
12.) FMM r. engedélyezéséről szóló 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet módosításáról

121/2006. (V. A Magyar Köztársaság Kormánya és az Indonéz Köztársaság 60. sz.
19.) Korm. r. Kormánya között a gazdasági együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről
8/2006. (V. A rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek igazolására 61. sz. 22.) FMM r. alkalmas iratokról szóló 1/2006. (II. 2.) FMM rendelet módosításáról

1063/2006. A központi közigazgatásban foglalkoztatottak státuszváltozását 72. sz. (VI. 15.) segítő intézkedésekről
Korm. h.

18/2006. (VI. A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú 77. sz.
27.) HM r. katonái, valamint az önkéntes jelentkezés alapján tartalékos katonai szolgálatot teljesítők kártérítési felelősségének egyes szabályairól

1064/2006. A Nemzeti Fejlesztési Tanács létrehozásáról 79. sz. (VI. 29.)
Korm. h.

1065/2006. A fejlesztéspolitika megvalósításával összefüggő egyes 79. sz. (VI. 29.) szervezeti kérdésekről
Korm. h.