A kormány feladata, hogy a végsőkig harcoljon a gazdaságosan fenntartható szénkitermelés meghosszabbításáért. A bányák idő előtti bezárása nemcsak bányászcsaládok ezrei számára jelent szociális katasztrófát, de milliárdos nagyságrendben hagy az ország számára értékes energiahordozókat a föld alatt – fogalmazott Herczog Edit EP-képviselő a szénipari kerekasztal szerdai találkozóján.
 

    Ismert, hogy a Tanács 2002. július 23-i 1407/2002/EK rendelete a szénipar részére nyújtott állami támogatásról 2010. december 31-én hatályát veszti, azaz nem nyílik mód a tagállamok számára szénkitermelés közvetlen támogatására. A Bizottság érvei szerint a kitermelés nem gazdaságos, illetve a kőszéntermelés az uniós energiamix kis hányadát – mintegy 5%-át – teszi ki. Az Unió tervei szerint tovább támogatják a szénbányászat szerkezetátalakítási programját, azaz a bezárásra ítélt bányák leszerelése, a területek rehabilitációja, a munkavállalók elbocsátásából származó szociális költséges kerülhetnek az állami dotáció körébe. Az EP november végén szavazza meg a támogatások meghosszabbításáról szóló jelentést, míg azonban a Parlament és a Bizottság 2018-ig engedélyezné a leépítést, a konzervatív összetételű Tanács, mely decemberig hozza meg döntését, 2014-re szűkítené a támogatási periódust.  Herczog Edit szerint a környezeti és társadalmi szempontok figyelembe vétele mellett meg kell fontolni, hogy Magyarország, nyersanyaggal és energiahordozókkal közepesen ellátott országként tovább küzdjön a hazai bányák idő előtti bezárása ellen. A gazdasági miniszter feladata, hogy Brüsszelben a többi érintett tagállammal – elsősorban Németországgal, Romániával és Spanyolországgal – együtt a 2018-ig kitolt támogatási periódus mellett lobbizzon azokkal a tagállamokkal vállvetve, melyek szintén érintettek az átalakításban. Herczog szerint ugyanis Európa szerte 100 ezer családot is érinthet az energiaszektor ilyen léptékű átalakítása, ezt az érvet a Tanács sem hagyhatja figyelmen kívül.