Egyre több vállalatnál okoz feszültséget, hogy miközben a kötelezően előírt minimálbér- és bérminimum-emeléssel közel harminc százalékkal növekedett a dolgozók fizetése, addig a magasabb bérkategóriába sorolt munkavállalók juttatása nem változott semmit. Az egyik áruházlánc alkalmazottai tüntetéssel akarják kiharcolni a magasabb béreket, mert a multicég a kötelező emeléseken túl nem hajlandó további bérfejlesztésre.

A Tesco áruházlánc folyamatosan keres új dolgozókat üzleteibe, a vállalatnál most ötezer fővel dolgoznak kevesebben, mint a 2010-es évek elején. A Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezete szerint a létszámhiánynak elsődlegesen az alacsony bér az oka – annak ellenére, hogy áruház az elmúlt két évben több mint hatmilliárd forintot költött a bérek fejlesztésére. Magasabb fizetést csak azok a dolgozók kaptak, akiket érintett a kormány által előírt kötelező szakmunkásminimálbér-emelés. Akik 161 ezer forint felett kerestek korábban is, azoknak nem változott a bére.

„A kötelezőt muszáj kifizetni, ott nem is volt huzakodás, hogy ki tartozik bele, és ki nem. Azt tisztességgel kifizették. Igen ám, de a maradék ötezer ember – ami nemcsak a központban dolgozókat jelenti, hanem kiemelt szakmunkásokat is – azért figyeli a bérarányokat is. Ők is számítanak valamiféle emelésre: »Ha lenn valaki minimálisan megkapta a huszonöt százalékot, akkor legalább én is kapjak minimum húszat«” – mondta Sáling József, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke a HírTV műsorában.

A szakszervezete demonstrációt tart, ha nem érnek el eredményt: sztrájkkal próbál nyomást gyakorolni a brit tulajdonú vállalatra.

A Jobbik szerint a munkavállalók megélhetési gondjait és a fiatalok elvándorlását a hazai bérek összeurópai emelésével, a bérunóval lehetne megállítani.

„Valóban példátlan az, hogy ugyanazon multi különböző országokban ilyen elképesztő módon diszkriminatív és differenciált bérstruktúrát alkalmaz. Egy magyar munkavállalót is megilletne az a bér, amely egy nyugati honfitársát, hiszen ugyanannál a vállalatnál végzi a munkáját, nagyjából ugyanazon az árszínvonalon él, mint a nyugati honfitársai. Talán csak kisebb eltérés van, és emellett harmad-, negyedannyi bér visz haza, mint egy osztrák vagy német társa” – nyilatkozta a párt alelnöke, Gyöngyösi Márton.

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke szerint már korábban lehetett sejteni, hogy a hazai vállalatoknál hatalmas bérfeszültségeket okoz, ha kormány csak a minimálbért és a bérminimumot emeli.

„Üdvözöljük a minimálbér és a bérminimum emelését, amelyek még mindig megalázóan alacsonyak. Az előbbi 82 ezer forint nettót jelent havonta, az utóbbi 107 ezer forint nettó, tehát még mindig a 90 ezer forintos létminimum környékén mozog. Elképzelhetetlen az, hogy egy húsz-harminc éve a szakmában dolgozó ember ugyanennyit keres, hiszen nekik nem képes a kormány azóta sem rendezni a béreiket” – mondta Szabó Tímea.

A KSH legfrissebb adatai szerint 370 ezer ember tervezi, hogy külföldön vállaljon munkát a jobb megélhetés reményében. Többségükre a hazai munkaerő-piacnak is nagy szüksége van.

Forrás: HírTV