Megfigyelőként vesz részt a rendezvényen, nem kíván felszólalni, kérdésekre sem válaszol – ez volt a reakciója Szentes Tamás országos tiszti főorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkárnak, amikor felszólították egy konferencián, hogy tájékoztassa a szakmát a kormány terveiről, álláspontjáról. Pedig a helyettes államtitkárnak lett volna miről beszélnie, ugyanis a szerdai szakmai fórumon megjelent pszichiáterek, klinikai pszichológusok, tanácsadók, pszichoterapeuták, pszichodráma-vezetők, coachok, szervezetfejlesztési tanácsadók ízekre szedték az Emberi Erőforrások Minisztériumának tavaly kidolgozott törvénytervezetét – írja a Magyar Nemzet.
Mint arról korábban beszámoltunk, az Emmi elhatározta, hogy az összes hazai pszichológust egy nagy, felülről irányított szervezetbe tereli, és létrehozza a kötelező tagságú Magyar Pszichológus Kamarát (MPK). A tárca annak ellenére sem tett le a tervéről, hogy 2015-ben számos elismert szakember, szakmai szervezet, egyetemi tanszék, sőt a kormányon belül az Igazságügyi Minisztérium és a Miniszterelnökség is bírálta a koncepciót. A törvényt elsősorban a miniszterrel, Balog Zoltánnal jó kapcsolatot ápoló Bagdy Emőke professzor és lánya, a tárcával szerződésben álló Császár-Nagy Noémi, a Magyar Pszichológusok Érdekvédelmi Egyesületének elnöke szorgalmazza.
„Ez a pszichológusok büntető törvénykönyve” – így jellemezte a kormány őszi törvényalkotási programjában szereplő javaslatot a kamara ellen tiltakozó egyik felszólaló szerdán. Többen is szóvá tették, hogy az MPK elnöksége túl nagy jogkörrel rendelkezne, a fegyelmi eljárásokat felülbírálhatná, ráadásul a kamara hatalmas szervezettel rendelkezne, amit a tagságtól szedett díjakból tartanának fenn. Perczel-Forintos Dóra, a Semmelweis Egyetem tanszékvezetője megjegyezte, a javaslatban 3-szor van utalás a betegekre, miközben a büntetésekre, fegyelmezésre utaló kifejezések száma 233. Urbán Éva, a klinikai szakpszichológiai szakterület minőségügyi szakmai vezetője – a fórum egyik szervezője – azt mondta, hogy a kamara működése antidemokratikus, alaptörvény-ellenes lesz, sőt a szöveg írói még arra sem voltak képesek, hogy pontosan körülhatárolják, meghatározzák a pszichológiai tevékenység fogalmát.
Harmatta János, a Pszichoterápiás Tanács Szövetség elnöke megjegyezte: elfogadhatatlan, hogy a törvény mellett lobbizók lejárató kampányba kezdtek a bírálók ellen, és politikai befolyásuk révén akarják átnyomni a törvényt. Szerinte igenis szükség lenne egy érdekvédelmi szervezetre, de a tervezett kamara nem alkalmas a feladatra, olyan, mintha az ügyvédeket, ügyészeket, bírókat szeretnék egy testületbe kényszeríteni csak azért, mert mindnyájan jogot végeztek, holott teljesen más munkát végeznek.
Bugán Antal, a Magyar Orvosi Kamara Diplomások Területi Szervezetének elnöke szerint a minisztérium kezdeményezte „társadalmi párbeszéd” káros és szakmaiatlan, ugyanis azt a benyomást kelti, mintha a pszichológusok közül kellene kiszorítani a sarlatánokat.
A fórum résztvevői elfogadtak egy-egy nyilatkozatot a kamara, illetve a minisztérium erőltette „társadalmi párbeszéd” ellen tiltakozva. Ugyanis mint arról korábban beszámoltunk, a tárca „mini nemzeti konzultációt” szeretne a törvénytervezetről, amiben nemcsak a szakma, de a lakosság véleményét is ki akarja kérni arról, hogy mit lehet tenni a sarlatánok ellen. Ugyanakkor Bugán szerint ez a törvény alkalmatlan lenne a „spirituális tanácsadók” kiszűrésére, hiszen a kamarának csak diplomás pszichológusok lennének a tagjai, tehát a minisztérium tervezte „párbeszéd” nem több hangulatkeltésnél.
Forrás: Magyar Nemzet
