A nyári időszakra időzített hosszabb vakációk sok munkahelyi konfliktus alapjai, mindez azonban egy kis odafigyeléssel és tervezéssel elkerülhető – írja a Világgazdaság.

Bár az Munka Törvénykönyve (MT) egyértelműen fogalmaz, a gyakorlat sokszor egészen mást mutat a szabadságokat illetően. Szinte mindenhol megfigyelhető az a szokás, hogy a vezető rátestálja az alkalmazottakra a helyettesítések megoldását, illetve ehhez köti a szabadság kiadását. Ez viszont téves hozzáállás, mert a vonatkozó törvények azt is kimondják, hogy a helyettesítést, a munka átszervezését és a feladat delegálását a munkáltatónak kell megoldania és erről írásban kell tájékoztatnia a dolgozóit.

A helyzet feloldásában segíthet, ha mindkét fél proaktívan áll hozzá a problémához és a közösen dolgozók egy naptárban együtt vezetik, hogy ki mikor tervezi kivenni az éves szabadságát. Egy ilyen táblázat a vezetőség számára is megkönnyíti a helyettesítés megszervezését a nyári időszakban.

Nem pusztán csak a jogszabályi előírások miatt, hanem a csapat és az üzletmenet gördülékenysége érdekében is érdemes legalább 15 nappal előre jelezni hosszabb távollétünket – mondta Szigeti Nikoletta, a Profession Services vezetője. Így a vezetőnek van ideje a feladatok átszervezésére, a helyettesítő kolléga tájékoztatására, továbbá minden szükséges információ megosztására, hogy a szabadság valóban pihenés lehessen. „Közös érdek- úgy gondolom- akár vezetőként, akár munkavállalóként megteremteni a szabadság körülményeit, hiszen egy vagy két hét távollét olyan szellemi és fizikai feltöltődést jelenthet, ami a teljesítményt javítja, új szemléletet adhat egy-egy terheltebb időszak után” – fűzte hozzá a szakember.

A tervezhetőséget segíti az is, ha a munkáltató jó előre átgondolja, milyen feladatokat kell végrehajtani a nyári időszakban, felméri ezek szakember és időigényét. Ennek a tudásnak a birtokában nem kell az utolsó pillanatig várni a szabadság kiadásával. Előfordulhatnak olyan esetek, amikor az élet felülírja a legjószándékúbb, legrugalmasabb munkáltató terveit is. Ilyen helyzet lehet, ha a cég kénytelen szabadságról visszarendelni az alkalmazottait. Ezt bizony megteheti akkor, ha olyan rendkívüli helyzet adódik, melyet kizárólag így tud megoldani és ezt bizonyítani is tudja. Fontos tudni, hogy ilyen helyzetben a cég köteles megtéríteni az összes felmerülő költséget, amellyel a meghiúsult nyaralás jár, legyen az lemondott szállodai szoba, lefoglalt repülőjegy, benzinköltség, de ide tartozhat akár a bébiszitter napidíja is, aki a visszarendelés ideje alatt gyermekünkre vigyáz.

Ezek a szabályokkal érdemes tisztában lenni a szabadságokat illetően

Az MT a szabadnapok számát az életkorhoz kötve határozza meg, így 25 éves kor alatt évi 20 nap szabadság jár, amely minden 3 évben további egy nappal növekszik. A munkavállaló 45 éves korára az éves szabadság 30 napra bővül. Az alapszabadságok számát a pótszabadságok növelhetik, melyek gyermekek száma után, egészségkárosodást elszenvedetteknek, fogyatékkal élőknek, vagy fogyatékkal élőt nevelőknek, föld alatt vagy fokozottan veszélyes munkát végzőknek járnak.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkavállaló szabadon rendelkezhet az éves szabadságaival. A munkáltató az éves szabadság 75 százalékával rendelkezik, míg a munkavállaló a fennmaradó 15 százalékkal. Fontos, hogy előbbinek 30 nappal előbb kell értesíteni az alkalmazottait a szabadság kiadásáról.

Forrás: Világgazdaság