Az albérletnél olcsóbban, de így is havi több tízezer forintért kaphatják meg a BKV dolgozói az álláshirdetésekben felkínált szállást. A megemelt fizetés, amelyet ígértek nekik, más fizikai dolgozók béréhez képest versenyképes, de a külföldi munkaért háromszor több pénz is járhat – írja a HVG.
Úgy kínál a BKV munkásszállást az álláshirdetéseiben, hogy a dolgozóknak saját zsebből kell fizetni a helyért – tudtuk meg. A bér pedig, amelyet az új munkatársaknak ajánlanak, alig magasabb, mint amilyen összegek miatt nemrég még azt panaszolták, hogy a sofőrök inkább elmennek Ausztriába.
A BKV-nak jelenleg 140 olyan dolgozója van, aki munkásszálláson lakik – tudtuk meg a cégtől. Arról még nincs információja, hogy a mostani toborzókampányban hányan jelentkeznek, annyi azonban biztos, hogy az oda vágyók nem ingyen kapják a szállást. Amikor arról kérdeztük a BKV-t, mennyi pénzt költött eddig a munkásszállókra, és mennyit tervez az ezután jelentkezők szállására kifizetni, ezt válaszolta:
A munkásszállót igénybe vevő munkavállalók havi térítési díjat fizetnek a szolgáltatásért, a szállást nem térítésmentesen veszik igénybe.
A munkásszállók most elérhető árajánlataiból kiderül: ha az ember vállalja, hogy osztozkodik a szobán, napi kétezer forint alatt már talál szállást. Vannak ennél jobb helyek is, de ott már háromezer forint fölötti az ár. Persze ez így is sokkal olcsóbb, mint ha albérletet keresne az ember – azokat Budapesten átlagosan 120-150 ezer forintért lehet kibérelni, de még a legolcsóbb kerületben, Csepelen is 90 ezres az átlag. A felvételi ponthatárok kihirdetése pedig csak még jobban megdobja a bérleti díjakat.
A cég azt ígérte: aki csak kéri, azt el fogja helyezni valahol. Három munkásszállón tud helyeket biztosítani, a Tábornok utcában, a Méta utcában, valamint a Pomázi úton most összesen 232 szabad férőhely van.
Ausztriával így sem versenyképes
A BKV látványos ígéretekkel csábítja a dolgozókat. A sofőröknek legalább 200 ezer forintos nettó fizetést ígér, továbbá cafeteriát, a munkásnak és két családtagjának utazási igazolványt, valamint ha kell, fizetős munkásszállást. A minimum 1300 forintos óránkénti alapbér valóban versenyképes más magyar munkahelyekéivel összehasonlítva. A fizikai foglalkozásúak havi átlagkeresete tavaly bruttó 181 ezer forint volt a KSH adatai szerint. Az alapfokú végzettségűeknek havonta átlagosan 149 500 forint bruttó bér járt, ami 99 400 forint nettó fizetést jelent. Még jobban járnak azok, akik a metróhoz mennek: a föld alatti munkavégzésért 1300 helyet 1444 forintos órabért ígérnek. A diplomás mérnökök havonta 320-350 ezer forintot vihetnek haza attól függően, hogy főiskolát vagy egyetemet végeztek.
Más kérdés, hogy a dolgozók külföldre vándorlását ezzel a fizetéssel sem lesz könnyű megállítani. Igaz, a cég azt ígéri, hogy a bér tovább nőhet, ha az ember sok időt eltölt a cégnél – akár 350-400 ezer forintos nettó bért is kilátásba helyeznek, persze a több éve ott dolgozóknak, beosztástól függően. Csakhogy a bécsi tömegközlekedési vállalat, a Wiener Linien eközben 2600 euróért, vagyis közel 800 ezer forintért keres buszsofőröket. Amikor a szakszervezetek jelezték a médiának, hogy hatalmas a különbség a pár száz kilométerrel arrébb kínált és az itteni bérek között, a BKV furcsa közleményben támadt vissza: arról írt, milyen felelőtlen magatartás így elősegíteni a járművezetők elvándorlását, ráadásul ezzel szerinte az itthon maradó dolgozókat is nehezebb helyzetbe hozza, aki szól, hogy baj van. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ő bejelentett munkahelyet kínál – persze a bécsi tömegközlekedési cég is –, de még arról is írt, hogy a külföldi megélhetés költségei magasabbak, az pedig érzelmi teher a dolgozóknak, hogy „hátra kell hagyniuk családjukat, otthonukat is”.
Nem csoda, hogy nagy ígéretekkel próbálják csábítani a dolgozókat. Az Index szerezte meg a BKV tavasszal elkészített, 2017–2020-as humánstratégiáját, amely egészen drámai jövőképet vázol, ennek a megállapításait azóta sem cáfolta a cég. E szerint nem csak Bécs jelent konkurenciát, hanem a MÁV és a Volánok is, csak tavaly 452 járművezető, köztük 353 buszsofőr, 248 szakmunkás és 26 mérnök hagyta el a BKV-t, akár 30-50 százalékkal magasabb fizetésért. A mostani létszám még így is elég a biztonságos működéshez – nagyjából 2400 járművezető áll alkalmazásban –, de ha elindult az M3-as metró felújítása, akkor a metrópótláshoz legalább 200-250 új dolgozóra lesz szükség. Azaz még akkor is muszáj lenne új munkásokat csábítani, ha nem mondana fel senki. Ez a stratégia lehetett az egyik alapja a májusban megkötött bérmegállapodásnak, amelyben bejelentették a most is érvényes óradíjakat. Akkor hangzott el az a szám: 400 üres járművezetői álláshely van a cégnél. Az országon belül ezzel már versenyképesebbé vált a BKV, de a rivalizálás így is nagy – a Volánbusz például arról számolt be a Magyar Nemzetnek, hogy dolgozói átlagosan havi 170 ezres nettó fizetést, 40 ezres cafeteriát, valamint 39 ezer forintos üzemanyag-megtakarítási pénzt kapnak.
Forrás: HVG
