Óriási változáson megy keresztül a hazai munkaerőpiac, miután egyre nagyobb a munkaerőhiány. Emelkednek a bérek, a munkáltatók jobban megbecsülik az alkalmazottakat, és a végzettségek helyett előtérbe kerültek a készségek. A piac két meghatározó szereplőjével, a Profession.hu és az Állás.hu vezetőivel beszélgetett a Magyar Nemzet munkatársa.
Egyre nagyobb gondot okoz a vállalkozásoknak megtalálni a megfelelő munkaerőt, miközben az álláskeresés területén új szelek fújdogálnak.
Martis István, a Profession.hu ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, hogy cégüknél az idei második negyedévben közel 35 ezer állást hirdetett meg mintegy négyezer vállalkozás. A legtöbb hirdető a szakmunka, a fizikai, segéd- és betanított munka, valamint értékesítés, kereskedelem kategóriájában keres munkavállalókat. „A jelenlegi adataink alapján a legnagyobb munkaerőhiány a bolti eladókból, fizikai és betanított munkásokból, valamint programozókból van az országban. Az egy hirdetésre jutó jelentkezések száma viszont még mindig magasnak számít a nemzetközi mezőnyben” – mondta Martis István. Az ügyvezető szerint a náluk meghirdetett állásra jelentkezők 17 százalékát hívják be személyes interjúra, majd ezt követően azt lehet mondani, hogy háromból ketten ajánlatot is kapnak a leendő munkáltatóktól, amit 94 százalékban el is fogadnak a jelöltek.
A hazai gazdaságot jellemző egyre súlyosabb munkaerőhiány ott is tetten érhető, hogy minden negyedévben újabb és újabb rekordokat dönt a meghirdetett állások és a hirdetők száma a cég internetes felületén. „Ez pontosan rámutat arra a trendre, ami az egész munkaerőpiacra jellemző: sokkal több lehetőség közül választhatnak a munkakeresők. A klasszikus hiányszakmák mellett egyre több iparág szembesül azzal, hogy nem talál megfelelő jelölteket” – tette hozzá. Martis szerint ennek pozitív hozadékai is vannak, a cégek jobban megbecsülik a dolgozóikat és fokozottabban odafigyelnek a munkáltatói megítélésükre is, mind kifelé, mind befelé.
Emellett a fizetések is elkezdtek emelkedni, hiszen egyre kiélezettebb harc megy a munkaerőért. A szakember szerint a hiányszakmák számának növekedésével párhuzamosan más szektorokban is jelentősen emelkednek a bérek. Hazánkban leginkább Budapesten, Nyugat-Magyarországon és Pest megyében lehet a legjobban fizetett állásokat megtalálni. A pozíciók tekintetében évek óta az IT-szakembereket, a mérnököket és a nyelveket beszélő könyvelőket keresik leginkább a cégek a jól kereső állásokba. Az ügyvezető szerint emellett azoknál a szakmunkáknál is, ahol tényleges alternatíva a külföldi munkavállalás lehetősége, szintén kifejezetten jó keresetekkel lehet számolni.
A külföldi munkavállalókat két csoportra lehet osztani. Martis szerint van egy kisebb csoport, amely nemzetközi karrierre vágyik és az itthoni szakmájában keres külföldi álláslehetőséget, míg mások egyszerűen csak többet szeretnének keresni. „Náluk nem feltétlenül fontos, hogy az eredeti szakmájában helyezkedjen el. Őket az motiválja, hogy jól fizető és komolyabb előzetes tudás nélkül is elvégezhető munkát találjon. Ezek jellemzően a vendéglátós, sofőr és egyéb fizikai munkát igénylő pozíciók” – tette hozzá. Lapunk azon kérdésére, hogy miért nem adják meg a hirdetésekben a munkáltatók a fizetéseket, Martis úgy válaszolt: Magyarországon egyszerűen nincs ennek kultúrája. Szerinte mivel ez régóta tabu, a cégeknek most rendkívül nehéz lenne váltaniuk. „Ahhoz szoktunk hozzá, hogy nem ismerjük a kollégáink fizetését, és egy gyors váltás rendkívül sok konfliktust eredményezne” – hangsúlyozta. Pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy egyre több cég méltatja válaszra a sikertelenül pályázókat is.
A Profession tavalyi évet vizsgáló kutatásából kiderült, hogy azok, akik állást kerestek, tavaly átlagosan 11 helyre adták be a jelentkezésüket, és átlagosan 4 helyről kaptak visszajelzést. Ezeknek a fele volt elutasítás. Javuló trendet tapasztalnak ugyanakkor a piacon, miután egyre több cég felismerte az úgynevezett Candidate experience fontosságát, amelyben kiemelt szerepet kapnak a megfelelő visszacsatolások a sikertelen jelentkezők esetében is. Ez azért is említésre méltó, mert a munkakeresők 98 százaléka nyilatkozott úgy, hogy fontos neki, hogy kapjon visszajelzést a jelentkezése után. Hosszú távon azért is kifizetődő, mert a munkakeresők sokkal jobb véleménnyel vannak azokról a cégekről, akiktől kaptak visszajelzést.
Az elmúlt egy-másfél évben tapasztalható munkaerőhiány nemcsak az aktív álláskeresőket érintette, egyre több a passzív álláskereső, vagyis azok, akiknek ugyan van munkahelye, de váltana. „Korábban az volt a jellemző, hogy átlagosan három év után kezdtek el nézelődni új munkahely után az emberek, ma pedig már egy év után elkezdik böngészgetni az állásportálok hirdetéseit” – mondta lapunknak Rácz István, az Állás.hu ügyvezetője. A szakember szerint ugyanez az attitűd jellemző a fejvadászokra is: hiszen korábban csak azokat a potenciális munkavállalókat keresték meg a Linkedin közösségi oldalán, akik már legalább három éve ugyanazon a munkahelyen dolgoznak, most viszont már egy év után felkeresik egy ajánlattal.
Rácz István szerint a bérigények tekintetében is drasztikus változások következtek be. „Eddig az volt a jellemző, hogy tíz százalékkal kértek nagyobb bért az állásinterjúkon, most viszont már harminc százalékkal magasabb fizetési igényt támasztanak az új munkahelyen” – tette hozzá. Ez minőségi változást hozhat a magyar munkaerőpiacon, hiszen tudatosabban és igényesebben viselkednek a hazai munkavállalók. Rácz szerint a munkahelyváltást általában négy dolog motiválja: a magasabb bér, a munkába járás távolságának csökkentése (leginkább Budapestre jellemző), a jobb munkakörülmények, illetve az új állással járó szakmai kihívások.
„Ma már nemcsak a nagy nemzetközi IT-cégek, hanem a kisebb vállalatok is törekednek arra, hogy kényelmesebbé tegyék a munkakörülményeket. Egyre több helyen biztosítanak kávét, üdítőt vagy éppen biciklibeállót és tusolási lehetőséget a munkahelyen” – hangsúlyozta a szakember, aki szerint drámai változások történtek ebben az elmúlt egy évben, hiszen értékké vált a munkavállaló. Rácz szerint az álláskereső portálok legtöbb látogatója a passzív munkavállaló, aki nincs nyomás alatt, hogy váltson, egyszerűen csak keresi a jobb lehetőségeket.
Rácz Istvánt is megkérdeztük, hogy miért nem teszik közzé a cégek azt, hogy milyen fizetéssel jár az általuk meghirdetett pozíció. „A mi rendszerünk úgy működik, hogy megkérdezzük a vállalatot, hogy nagyjából milyen bérsávra gondolt, és az álláskeresőtől is megkérdezzük a bérigényét. Az álláskeresőnek annyit mondunk, hogy a sávon belül vagy kívül esik-e a bérigénye” – mondta. A szakember szerint a cégeknek versenyhátrányt okozna, ha kiderülne, hogy milyen bért adna. Ebben az is benne van, hogy Magyarország a bérek tekintetében még mindig egyfajta „diszkont” ország, a cégek igyekeznek ezen spórolni, de ez hamarosan – éppen az egyre súlyosbodó munkaerőhiány miatt – változni fog.
Rácz azt tanácsolja az álláskeresőknek, hogy reális bérigényt fogalmazzon meg az interjún, vagyis ne túl keveset és ne is túl sokat, hiszen ha megfelelő az adott állásra, utána úgyis elkezdődik egy bértárgyalás a potenciális munkáltatóval. Az is pozitív változás, hogy egyre kevesebb feltételnek kell megfelelnie a leendő munkavállalónak. Magyarország korábban a papír országa volt, hiszen minél több végzettséggel rendelkezett valaki, annál vonzóbb volt a munkáltatóknak. Napjainkban viszont a készségek számítanak. Rácz István szerint a cégek által elvárt legfontosabb készségek: a precizitás, a jó kommunikációs készség, az alapvető számítógépes ismeretek és az angol nyelvtudás.
Az Állás.hu érdekessége, hogy a munkáltatóknak és a munkavállalóknak is készségeket kell megadni, és ez alapján párosítja a keresletet a kínálattal. „Volt egy buszsofőr ügyfelünk, aki ebben a szakmában keresett állást, mégis marketingesként helyezkedett el, jobb fizetéssel. A buszvezetés mellett hobbiszinten volt egy webáruháza, és az évek alatt olyan szakmai tapasztalatra tett szert, amellyel könnyen el tudott helyezkedni. Emiatt is érdemes a készségek alapján munkahelyet keresni. Ez a jövő, a világ is ebbe az irányba megy” – mondta Rácz István.
Forrás: Magyar Nemzet
