Dinamikusan emelkednek mind a versenyszférában, mind a költségvetési intézményeknél a keresetek. A magánszektorban az elmúlt évek átlagos 7-10 ezer forintos bérnövekedéséhez képest az idén májusban szinte minden szektorban jelentősen, 10-30 ezer forinttal nőttek az átlagkeresetek mind a fizikai, mind a szellemi munkakörökben. Egyes ágazatokban azonban, többek között a vendéglátásban és a kereskedelemben, elmaradt az átlagtól a növekedés. Ezzel együtt eddig úgy tűnik, bőven teljesül a jövő évi munkaadói járulékcsökkentéshez szükséges 11 százalék feletti reálkereset-emelkedés – írja a Magyar Idők.
Több helyen átlagosan bruttó 30 ezer forinttal nőtt idén májusra a fizikai, valamint a szellemi foglalkoztatásúak keresete a versenyszférában az előző év azonos időszakához képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adatsoraiból. A bérnövekedés mértéke messze felülmúlja az elmúlt éveket, egy fizikai munkás fizetése ugyanis 2016–2017 között 30 ezer forinttal nőtt, míg 2015-ről 2016-ra 10 ezerrel emelkedett, az azt megelőző időszakban pedig még az 5 ezer forintot is alig haladta meg a keresetek felzárkózása.
A KSH adatai szerint az átlagos 20-30 ezer forintos növekedés a legtöbb ágazatban végbement. A hagyományosan rosszul fizető területeken, például a mezőgazdaságban tavaly a fizikai foglalkoztatottak átlagkeresete 170 ezer forint volt bruttóban, ami az idei évre már 195 ezer forintra nőtt. Ugyanez a tendencia jellemző az építőiparban is: míg 2016-ban egy fizikai munkás megközelítőleg bruttó 163 ezer forintot keresett teljes munkaidőben, addig mára bére meghaladhatja a 185 ezer forintot.
Nemcsak a fizikai, de a szellemi foglalkozásúaknál is jelentős emelkedés zajlik: az idén már alig lehet olyan ágazatot találni, ahol a képzettséget igénylő munkakörökben 300 ezer forint alatt maradna a bruttó kereset. A legjobban fizető munkákat az információ, kommunikáció szektorban találhatjuk, ahol az átlagfizetések elérik a bruttó félmillió forintot, de továbbra is jól fizet a pénzügyi és biztosítási szektor, valamint a személyszállítás bizonyos ágazatai. A legtöbb pénzt pedig az energiaszektorban kereshetik a jól képzett dolgozók, itt a bruttó átlagkereset 1,3 millió forint, de a fizikai dolgozók is átlagosan bőven 400 ezer forint fölött visznek haza.
A versenyszféra bizonyos ágazataiban azonban továbbra is bőven az országos átlag, a bruttó 300 ezer forint alatt van mind a fizikai, mind a szellemi foglalkozásúak átlagbére. A textiliparban a magas képzettségű munkavállalók sem keresnek többet 277 ezernél. A turizmus-vendéglátásban a fizikai munkások bére éppen csak meghaladja a garantált bérminimum 161 ezer forintos összegét. Továbbra is az egyik legalacsonyabb keresetű ágazatnak számít a jelentős munkaerőhiánnyal küzdő kereskedelem, ahol ugyan végbement némi emelkedés, de a bruttó 170-190 ezer forintos átlagok még így is jelentősen el vannak maradva az átlagkeresetektől.
A versenyszféra lendületes bérfelzárkózásához több tényező is hozzájárult az idén. Egyrészt 15 százalékkal emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum, másrészt jelentősen, 5 százalékponttal csökkent a munkaadókat sújtó járulékteher. Ezzel párhuzamosan a kormány a legtöbb állami munkahelyen rendezte a fizetéseket, sőt az állami cégeknél is nagyobb bérfelzárkóztatás kezdődött. Erre reagálnia kellett a piacnak, ráadásul az egyre súlyosbodó munkaerőhiány miatt is a zsebükbe kellett nyúlniuk a cégeknek. Elemzők szerint bőven 10-11 százalék fölött emelkednek az idén a reálkeresetek, így jövőre folytatódhat a járulékcsökkentés, a tervek szerint 3 százalékponttal. Mindezek miatt a piaci folyamatok a fizetések további emelkedését vetítik előre.
Forrás: Magyar Idők
