Egy friss kutatás szerint a magyar munkavállalók 71 százaléka nyitott egy új állásra, és közülük 1,3 millió ember hajlandó lenne külföldre költözni a jobb munka reményében. De mivel vagyunk ennyire elégedetlenek, és mit tehetnek a magyar cégek azért, hogy ne veszítsék el a munkavállalóikat? A Pénzcentrum írása.

Az aktív lakosságnak a 71 százaléka nyitott lenne új munkahelyre, és 1,3 millióan szívesen költöznének külföldre, ha ott lehetőségük lenne jobb munkahelyen dolgozni - derül ki a DreamJo.bs állásközvetítő portál reprezentatív felméréséből. Elsősorban a 18-29 éves, városban élő férfiak gondolkoznak külföldi munkavállaláson.

Az elégedetlenség elsődleges oka a fizetés (74 százalék), a második helyen viszont az áll, hogy nem jönnek ki jól a vezetőjükkel (47 százalék). Sokan nem büszkék a munkájukra (38 százalék), vagy hiányolják a megfelelő munkakörülményeket (36 százalék), illetve a fejlődési - és karrierlehetőséget (35-34 százalék). De a rugalmas munkaidő és munkavégzés hiánya is szerepel az okok között.

Ez a hazai cégek felelőssége is

Az 1,3 millió magyar nagy része nem kizárólag külföldi munkára lenne nyitott (45 ezer ember keresi csak külföldön az új munkáját), tehát hazai cégeknek is lehetőségük lenne megszerezni. A többség jobb fizetésre (82 százalék), jó szakmai vezetőkre, karrierlehetőségekre, jó munkakörnyezetre vágynak.

Az állásközvetítő kerekasztalbeszélgetést szervezett céges és oktatási vezetőkkel, mit lehet tenni. Arra jutottak, hogy igazán a kis- és középvállalkozásokkal kellene foglalkozni, mivel a magyar munkavállalók 75 százaléka kkv-nál dolgozik. Őket próbálják arra ösztönözni, hogy jó munkahelyekké válljanak, és a munkavállalók szeressenek ott dolgozni.

Sok az egyezés

A fenti kutatással sok felmérés összecseng, a megkérdezettek korától és élethelyzetétől függően más arányban nézelődnek külföld irányába, társadalmi szinten azonban minden rétegben nagy az arányuk. A nemzetközi Intrum Justitia nemrég megjelent, "European Consumer Payment Report 2016" (Európai Fogyasztói Fizetési Jelentés) c. kutatása szerint ugyanis Magyarország vezeti az uniós listát: a 18-24 éves magyar fiatalok 46 százaléka húzna el az országból.

A 18-24 éves fiatalok hány százaléka költözött volna egy másik országba 2016-ban?

Ha nem is ennyire, de hasonlóan magas a fiatalok elvándorlási kedve Olaszországban (44%), a komoly válságot "átvészelt" Görögországban (43%). A lista másik végén a német, illetve dán fiatalok állnak, ott 10-ből mindössze 1 fiatal felnőtt érzi úgy, hogy az életéhez hozzá tartozik a jövés-menés.

Forrás: Pénzcentrum