Az adategyeztetési eljárással kapcsolatban továbbra is fokozott érdeklődéssel találkozunk. Azokat is foglalkoztatja ez a témakör, akik már megkapták a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervektől a saját személyüket érintő biztosítási jogviszonyukkal kapcsolatos értesítéseket, és az adatokat tanulmányozva azon gondolkoznak, rendben van-e a kimutatás, vagy kiegészítendő, pontosítandó, és azokat a személyeket is, akik még csak hallomásból ismerik ezt az eljárást, a lebonyolításra szolgáló ütemterv szerint még csak később fognak sorra kerülni az egyeztetésben – írja az ado.hu.

Ez az érdeklődés nagyon helyén való, mert az adategyeztetési eljárás során megállapított „véglegesített” biztosítási adatok meghatározó jelentőségűek a nyugdíjjogosultság időpontja és a nyugdíj összege szempontjából.

Nyáron a családi látogatások alkalmával mód nyílik a régi iratok keresésére is, az iskolai bizonyítványok, diákmunka-szerződések előkerülhetnek.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 43. §(1) bekezdése szerint a szolgálati időt naptári naponként kell számításba venni és 365 naptári napot kell egy évnek tekinteni.

Az életpálya során szerzett szolgálati idő, akár egybefüggően, akár megszakításokkal került elérésre naptári naponként veendő számításba, az összes naptári nap évekre és napokra kerül átszámításra.

Az átszámítás eredménye, az összes szolgálati idő nem kerekíthető, és méltányosságból sem egészíthető ki.

A Tny. 2. melléklete határozza meg azt a százalékos mértéket, ahogy a szolgálati idő hosszának függvényében az öregségi nyugdíj összege meghatározásra kerül.

Például a résznyugdíjat eredményező tizenöt év szolgálati idő megléte esetében az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 43 %-a lesz a nyugellátás összege, a teljes nyugdíjhoz megkívánt húsz év szolgálati idő esetén 53 %, negyven év szolgálati időnél 80 %, ötven év, vagy ennél több szolgálati idő esetén 100 %.

A táblázatban szereplő következő, magasabb százalékos mérték csak teljesen betöltött egész szolgálati idő év esetén állapítható meg.

Így fontos, hogy minden egyes szolgálati idő napunk szerepel-e a társadalombiztosítási szervek nyilvántartásában, ennek elérése az adategyeztetési eljárás fő célja, amelyhez azonban személyesen is hozzá kell járulnunk saját érdekünkben.

 Az adategyeztetési eljárás megindításakor a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv a társadalombiztosítási nyilvántartásba a foglalkoztatók által bejelentett biztosítási idő és nyugdíjjárulék köteles jövedelem adatokkal rendelkezik, mert ebbe az adatbázisba ezeket az adatokat kellett a jogszabályi előírás szerint bejelenteni.

A szolgálati időnek minősülő egyéb, nem járulékfizetéssel szerzett időszakok ekkor még nem szerepelnek a nyilvántartásban, mert azokat az érintett személy ismeri, az igazolásukhoz szükséges dokumentumokkal ő rendelkezik.

A nyugdíjjárulék-fizetéssel szerzett szolgálati idők mellett nyugdíjjárulék-fizetés nélkül is elismerhető szolgálati idők is léteznek a Tny. 4.§ (1) bekezdés h) pontja alapján.

Ilyenek a katonai (polgári) szolgálatban eltöltött idő, az 1998. január 1. előtt felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányok ideje, és az anya 1968. január 1. előtt született gyermekére tekintettel kapott gyermekenként 365, tartósan beteg, fogyatékos gyermek esetén 550 naptári nap szolgálati ideje.

Ezek a járulékfizetés nélkül szolgálati időnek minősülő időszakok az érintett személy nyilatkozata, és igazolásai alapján jutnak a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv tudomására, és ezt követően nyilvántartásába.

Az eljárás során idejében lehetőség van arra, hogy ezekkel az időszakokkal kapcsolatos igazolási problémák (például az egyetemi leckekönyv elveszése) időben rendezésre kerülhessenek.

Ahhoz, hogy az adategyeztetési eljárás valóban eredményes legyen, ügyfél oldalról is hasznos néhány olyan információ ismerete, hogy az életpálya során milyen időszakok minősülhetnek szolgálati időnek, rendelkezünk-e ezekkel (például iskolai tanulmányaink alatt milyen formában dolgoztunk akár a szünidőben, akár a tanítási időszak alatt), illetve milyen dokumentumok alkalmasak arra, hogy ezeket az időszakokat igazolni tudjuk (ha például nincs meg a katonakönyv, milyen irat léphet a helyébe).

Úgy tűnhet, hogy ha most, az adategyeztetés során nincs elég időnk arra, hogy tüzetesen tanulmányozzuk a nyugdíjbiztosító értesítésében szereplő biztosítási időszakokat, nem emlékszünk pontosan a diákmunkákra, vagy a szükséges okmányok összegyűjtése most túl időigényes, nem történik baj, a nyugdíjigényléskor majd rendezzük ezeket a kérdéseket.

A gyakorlati tapasztalat sok olyan példát ismer, amikor az idő múlásával jelentősen megnehezedett, esetleg meg is hiúsult egy-egy esetben a régi szolgálati idő igazolása.

Még nehezebb a helyzet akkor, ha a személy a nyugdíjkorhatár előtt meghal, szolgálati ideje még nem került rendezésre és hozzátartozói (például gyermeke, akivel nem tartotta a kapcsolatot) nem ismerik részletesen élettörténetét, és a hozzátartozói nyugdíj igénylésekor nem tudják teljeskörűen feltüntetni az igénybejelentőn az elhunyt szolgálati idejét (például az 1998. előtt megkezdett, de be nem fejezett nappali tagozatos felsőfokú tanulmányi időket, vagy a katonai szolgálatot).

Ezek az időszakok hivatalból nem ismertek a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek által, így ismeretük hiánya nagy problémát okoz.

A hivatalbóli adategyeztetési eljárás mellett, ahol 2017-ben már az 1960-64. között született személyek TAJ szám szerinti sorrendben történő adategyeztetési eljárás van folyamatban, természetesen továbbra is van lehetőség kérelemre történő adategyeztetésre azok számára, akik például 1955 előtt születtek, vagy a hivatalbóli egyeztetés ütemtervében szereplő időszak előtt kérnek egyeztetést és igazolást szolgálati idejükről. 

Forrás: ado.hu