Egyre többet kell kifizetniük a boltosoknak a béremelésre. 2014-ben még megúszták 20 milliárdból, 2017-ben a többlet 70 milliárd felett lesz. Okosabb alulról tolni, mint sztrájkkal felülről rángatni. Hiánycikk: mikor állnak ki a szakszervezetek a legkisebb keresetű bolti dolgozók mellett – írja a Blokkk.

Szépen dolgozott az elmúlt években a munkaerőhiány a boltos kiskereskedelemben is. Emelni kellett a bért, aminek persze korlátja is van, hiszen ez ugyanolyan költség, mint bármelyik más, a bevételből kell kifizetni. 2013-tól - azóta nő folyamatosan a boti kiskereskedelem, a 2017-ben várható forgalmat is beleszámítva - öt esztendő alatt együttvéve 20% a boltos kiskereskedelem árbevételének (tehát nem a volumennek, mennyiségnek) növekedése. Ehhez képest a bérköltségek ennek a kétszeresével drágultak, 40-45%-kal öt év alatt.

A 2017-es 5 százaléknyi járulékcsökkentés (27% helyett csak 22%-ot kell fizetni) 25 milliárd forint megtakarítást hozott a boltosok konyhájára a négy főnél többet foglalkoztatók körében. Nagyon is jól jött, de ez azért kevés. A boltos kiskereskedelemben a 190 ezer fő körüli létszám 2017-ben nem változott, pedig több eladóra lenne szükség. Több bérre - főleg a kicsiknél - már nem futja. Mindez azt is jelenti, hogy végeredményben a bolti kiskereskedelemben összességében sem leépülés, de létszámbővülés sem volt, növekvő munkaerőhiány viszont igen.

Feltehetően azonban sok kisbolt bezárt végleg 2017-ben is, hiszen első félévben 23 ezer fővel csökkent kiskereskedelemben a foglalkoztatottak száma (amiben a vállalkozók, segítő családtagok mellett már a legkisebb boltok alkalmazottai is benne vannak).

Okosabb a kormány a szakszervezeteknél

Sokan mondják és igaz is, hogy Magyarországon a legkisebb keresetek rettenetesen alacsonyak, mindenhez képest. Így nehéz fogást találni a minimálbérek emelésén, egy kivétellel: a kisvállalkozások egy részénél ez az utolsó csepp a pohárban, ebben az esztendőben is több ezer kisbolt fogja lehúzni a redőnyt. Ebben persze a kíméletlen piaci verseny is ludas. Éppen ezért rájuk fért volna némi célzott állami támogatás, egyrészt a fejlesztésekhez. Mert tőlük is elvárja a vásárló a kellemesebb vásárlási környezetet és nem mindegy, hogy mennyire elavult felszereléssel, például hűtővel, mérleggel, szállítóeszközzel dolgoznak, ami ráadásul költségtényező is. A másik apró ok a munkaerő megtartása. A munkaügyi ellenőrzések a kereskedelemben az ellenőrzött körben  közel 10%-os feketézést mértek. Ehhez persze rögvest hozzá kell tenni, hogy ez nem általánosítható adat, több ok miatt sem, de súlyos (a munkaügyi ellenőrök egyébként azért legalább sejtik, milyen irányba kell menniük, ha jogsértést keresnek).

Feszült esztendő lesz 2018, amikor tovább nő a minimálbér, ami alulról tolja a kereseteket. Ez kétségtelenül jó a legkisebb keresetűeknek és önmagában nem is rossz irány ezzel az eszközzel felfelé nyomni a legkisebb kereseteket. A szakszervezetek sztrájknyomása a multiknál és az egyébként a legtöbb bért fizető multi áruházak szapulása legkedvezőbb esetben is csak tovább élezi a bérversenyt a kisebbek rovására. A legjobban fizető élelmiszeres multi áruházaknál 250-300 ezer forintos sávban mozog a bolti dolgozók kereseti lehetősége, amitől egyébként most már alig marad el a Tesco, sőt, multikörben nem is utolsó jelenleg, miközben például a Coop boltok 160-170 ezer forintokat kínálnak.

Azért az egy jó kérdés, hogy a KDFSZ és a KASZ, a két boltos szakszervezet mikor áll már ki a legkisebb keresetű kisboltos alkalmazottak mellett is.

A bolti kiskereskedelem bérköltsége - mindent mérlegre téve - szépen hízik:

bolti kiskereskedelem bérköltsége

2013

2014

2015

2016

2017*

2017/2013

bértömeg

358

374

394

444

520

145

bérköltség járulékokkal együtt

455

475

500

564

635

140

bérköltség növekménye előző évhez képest

.

20

25

+ 64

+ 71

.

KSH, milliárd forint, bruttó kereset és egyéb munkajövedelem, négy főnél nagyobb vállalkozás

*/: első félév alapján becsült adat, 2017/2013: százalék

 Elég eladó csak aranyárban

Lenne, de arra meg nincs pénz. A vásárló ugyanis kifordulna abból a boltból, amelyik egyik pillanatról a másikra még jobban megdobná a béreket - meg az árakat, mert anélkül nem menne. Lehetne persze azt mondani, hogy ha mindenki emel, akkor nem tud mit csinálni a vásárló, de egy apróság miatt ez sem igaz. Vannak ugyanis a már említett bérkülönbségek, ráadásul egyéb költségkülönbségek is, a még magasabb árak mellett pedig még szemfülesebb igyekezne lenni a vásárló és ki lehet találni, hová menne vásárolni még többet.

A boltokban 140 ezer fő körüli az eladóhad létszáma (a négy főnél nagyobb boltok körében, tehát a legkisebbek nélkül). 2017-ben a boltos kiskereskedelem teljes bérköltségének 58%-a jut a fizikai dolgozóknak, ebben az arányban nincs érdemi változás a korábbi évekhez képest (nyilván a szellemi munkát végzők körében is van munkaerőhiány, sőt, tehát ott is jobban kellett emelni a béreket).

A fizikai munkát végző bolti dolgozók bérköltsége is alaposan megugrott az elmúlt esztendőkben, öt év alatt pedig több mint 100 milliárddal emelkedett:

bolti dolgozók bérköltsége

2013

2014

2015

2016

2017*

2017/2013

bértömeg

199

216

228

257

300

147

bérköltség járulékokkal együtt

253

275

290

326

366

141

KSH, milliárd forint, fizikai dolgozók bruttó keresete és egyéb munkajövedelme,

négy főnél nagyobb vállalkozás, */: első félév alapján becsült adat, 2017/2013: százalék

 Forrás: blokkk.com