Még nem készül a Nemzeti Alaptanterv (nat) és nincsenek titkok, de feladat van bőven – erről beszélt Csépe Valéria miniszteri biztos a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) szerdai konferenciáján. Az új nat készítésének körülményeit többen azért bírálták az elmúlt hetekben, mert a nyilvánosság kizárásával, az abban résztvevő szakértők bemutatása nélkül zajlik. Az illetékes Emberi Erőforrások Minisztériuma a kritikákra úgy reagált szeptember elején: az előkészítése a törvényben meghatározott rend, szakmai eljárások és egyeztetések szerint történik, a szakmai nyilvánosság teljes, ütemezett bevonásával.  Azt is jelezték: a készülő koncepcióról a következő időszakban számos alkalommal terveznek előadást tartani szakmai fórumok keretében, az egyik tárca által említett rendezvény volt az NPK szerdai konferenciája volt, ahol valóban derültek ki új információk – olvasható a Magyar Nemzetben.

 Csépe Valéria az eseményen arról beszélt: a nat-tal kapcsolatos munkálatoknak el kell jutnia tudásterületek felülvizsgálatától a tartalom korszerűsítéséig. Meg kell vizsgálniuk, hogy más országok hogyan vitték végig a fejlesztéseket úgy, „hogy ne álljon fejre az oktatási rendszer”. Szerinte olyan munkacsoportok kellenek, amelyek nem egyszerűen az oktatáshoz értenek, hanem a tanulástudományokhoz is. „A gyerekközpontúság nem azt jelenti, hogy a gyerekek igényeihez alkalmazkodunk, hanem azt, hogy tudjuk, hogy a gyerekeknek milyen a fejlődése.” Arról beszélt: a sokat emlegetett finnek 40 évet dolgoztak, hogy ott legyenek, ahol ma. „Ha 40 évnyi, néhány területen akár nagyobb lemaradásunkat 13 év alatt be tudjuk hozni, az azt jelenti, hogy képesek vagyunk tanulni másoktól” – mondta.

 Csépe Valéria

A miniszteri biztos bejelentette azt is: három nagy tartalomfejlesztő munkacsoport fogja végezni a munkát, amelyek vezetőit be is mutatta. „Mindhárman vállalták azt, hogy a mai naptól kezdve mellém állnak, mint céltábla” – mondta, hozzátéve, hogy ezért a feladatért „a személyünkkel, az eddigi munkánkkal vállaljuk azt a felelősséget, hogy ezt megcsináljuk.”

Az egyik munkacsoport a „curriculum fejlesztésért” fog felelni, ennek vezetője Katona Nóra lesz, akit Csépe Valéria „Európa legismertebb iskolapszichológusaként” mutatott be. Katona Nóra egyébként az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Pedagógiai és Pszichológiai Karán (PPK) dolgozik. A „digitális technológia” munkacsoportot Juhos István fogja irányítani, aki a GEOMATECH projekt szakmai vezetője. A GEOMATECH honlapja szerint olyan kezdeményezés, melynek célja, hogy a közoktatásban résztvevő diákok megszeressék a matematikát és a természettudományos tárgyakat, illetve nagyobb arányban tanuljanak tovább ezeken a területeken. Ennek érdekében korszerű, nemzetközi kutatási módszertanokon alapuló digitális tananyagokat hoznak létre. A harmadik munkacsoportot, amely feladata a „tudásterület fejlesztés” lesz, Csapodi Csaba irányításával fog működni. Csapodi maga is részt vett a konferencián, így személyesen is bemutatkozott a jelenlévőknek. A szakember matematika tanár, 13 éven át tanított az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskolájában, később dolgozott például az Oktatási Hivatalnak és Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetnek, 2015 óta pedig az ELTE természettudományi karának Matematikatanítási és Módszertani Központjában oktat. „A sajtóban megjelenő hírek alapján néhányan úgy gondolhatják, hogy sötét pincében ücsörgő szakemberek – miután elfogyasztanak három gyereket reggelire – valamilyen írógéppel elkezdik pötyögni az új szabályozókat. Egyáltalán nem erről van szó” - hangsúlyozta Csapodi. Hozzátette: megértést kér azzal kapcsolatban, hogy valamifajta védelemre a többi szakembernek szüksége van, mert „pontosan tudjuk, hogy milyen könnyű valakit ellehetetleníteni néhány jól vagy rosszul elhelyezett mondattal”. Az ELTE oktatója emiatt a nat-on dolgozó többi szakember nevét nem kívánta elmondani, ehelyett ismertette azokat a szempontokat, amelyeken alapján kiválasztották őket a feladatra. Mint kiderült, a kiválasztásnál arra törekedtek, hogy az oktatás minél szélesebb területeiben jártas szakembereket hívjanak. Így lesznek benne nemcsak gyakorló pedagógusok, hanem az adott terület elismert egyetemi oktatói egyaránt, fiatalabb, de tapasztalatlanabb tanárok is, továbbá alsó, felső tagozaton, illetve gimnáziumban és szakképző intézményekben oktató pedagógusok- „Ennek az a célja, hogy az átlag alatti, az átlagos és a tehetséges gyerekek tanárai egyaránt véleményt nyilváníthassanak ” - mondta hozzátéve, hogy törekednek az országos lefedettségre.

Csapodi azt is jelezte, hogy az adott tudásterületeken működő szakmai egyesületeinek képviselőit is fel fogják keresni, hogy kikérjék véleményüket. Ahhoz, hogy később megalapozott javaslatot tehessenek, Csapodi elsőként egy részletes kutatást rendelt meg az egyes tudásterületek vezetőitől. A szakértőknek vizsgálnia kell a korábbi hazai nat-okat, elemezni a jelenlegi tartalmi szabályozókat és a nemzetközi példákat is, „hiszen nem kell feltalálnunk a spanyol viaszt”. A vizsgálatot követően pedig majd javaslatokat kell kidolgozniuk az egyes tudásterületekre nézve. Csapodi előadása végén felkérte az NPK szakmai tagozatait, hogy ők is fejtsék ki írásban a véleményüket a jelenleg érvényben élő tantervi-tartalmi szabályozókról. Erre a tagozatok egy hónapos határidőt kaptak.

Forrás: Magyar Nemzet