Már nincs elegendő pék, gépjárművezető, vízvezeték-szerelő és kőműves sem Szegeden. Drasztikus változás kell a szakképzésben, ugyanis Magyarországra már alig települnek külföldi cégek, mert nincs megfelelően képzett munkaerő - hangzott el egy rendezvényen.

– Ha végzek, és lesz lehetőségem, akkor elmegyek külföldre dolgozni. Még az is lehet, hogy nem a tanult szakmámban helyezkedek el – mondta a szegedi Fodor József Élelmiszeripari Szakgimnázium és Szakközépiskola tizedikes péktanulója. Nickmann Ádám négyágú fonott kalácsot hajtogatott csütörtökön a gyakorlati órán a társaival. Elmondta, családtagjai közül már többen kinn dolgoznak Angliában.

Osztálytársa, Szögi Ádám viszont itthon szeretne boldogulni. – Mivel hiányszakma a pék, biztosan találok magamnak állást Magyarországon, de még nem tudom, hol dolgoznék szívesen – mondta a 17 éves fiatalember. A diákok egyébként dicsérték a képzést, azt mondták, jól meg lehet tanulni a szakma alapjait a Fodorban. Ugyanezt mondták az iskola hentestanulói is, akik között lányok is vannak.

Hentestanuló ikerlányok

– Azért választottuk a hentesszakmát, mert az édesapánk is az – mondta a tizedik osztályos ikertestvérpár, Furák Erika és Furák Alexandra a kolbászalapanyag, a lapocka felkockázása közben. Erika maradna, Alexandra viszont szívesen elmenne külföldre dolgozni. Búcsú Péter édesapja is hentes, és dolgozott már külföldön, ezért ő is tervezi, ha leérettségizik, elmegy szerencsét próbálni. Kapocsi Balázs viszont az apja hentesvállalkozásában dolgozna az érettségi után. A fiúk juhbeles virslit töltöttek a gyakorlaton.

Kockáztatnunk kell

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) rendkívül fontosnak tartja a minőségi szakképzés és a munkaerőpiaci helyzet javítását, mert ez elengedhetetlen a gazdaság versenyképességének növeléséhez és a bérek felzárkóztatásához. Erről kedden beszéltek egy szegedi fórumon.
 – Ha nem rendezik a béreket, akkor felgyorsul az elvándorlás – mondta Gablini Gábor, az MGYOSZ alelnöke, aki szerint drasztikus változás kell a szakképzésben. Az MGYOSZ alelnöke Abraham Maslow amerikai pszichológust idézve hangsúlyozta, vagy előrelépünk egyet a növekedés irányába, vagy hátrafelé a biztonságba. Szerinte kockáztatnunk kell. Többek között azért is, mert Magyarországra alig települnek külföldi vállalkozások, mert nincs megfelelő szakképzett munkaerő, és nem jönnek a munkavállalók, mert a magyar bérek már tőlünk délre és keletre sem versenyképesek.

A rendezvényen idéztek egy friss felmérésből, amelyben vezérigazgatókat kérdeztek meg. A megkérdezettek a növekedést illetően az innovációban és a humánerőforrás fejlesztésében látják a legnagyobb potenciált. – A vállalatvezetők 92 százaléka mondta, hogy a növekedés legnagyobb korlátja a szakemberhiány – közölte az alelnök. Hozzátette, a KSH adatai szerint mintegy 45 ezer, a vállalatok szerint 150–200 ezer új munkaerő hiányzik a piacról.

Drónokat is fejlesztenének Szegeden

– Szeged földrajzi helyzete, nagyságrendje és fejlődése magában hordozza, hogy a város nemzetközileg jegyzett innovációs, tudásgazdaságra alapozott technológiai és kutatásfejlesztési központ legyen – határozta meg Szeged helyét Szentgyörgyi Pál. A gazdasági alpolgármester elmondta, Szegeden hétszáz infotechnológiai cég háromezer embert foglalkoztat. Megtudtuk, az elmúlt egy évben érdeklődtek és telket kerestek már befektetők drónok fejlesztéséhez és napelemes parkhoz is. – A megyék közül Pest megye után Csongrád megyében a legtöbb a magasan képzett munkavállaló, a foglalkoztatottak 27 százaléka végzett egyetemet vagy főiskolát – magyarázta Szentgyörgyi. A legfrissebb adat szerint Csongrád megyében mintegy 16 ezer 500-an tanulnak iskolarendszerű szakképzésben, közel 60 százalékuk Szegeden. Az alpolgármester elmondta, a város tulajdonában álló cégeknél is munkaerőhiány alakult ki – az SZKT-nál és a környezetgazdálkodásnál gépjárművezetőből, a vízműnél vízvezetékszerelőből, az IKV-nál pedig kőművesből.

Nem egyet, hanem tizenkettőt

– Jártam tanulmányúton Észak-Európában, és azt tapasztaltam, ott úgy támogatják a cégek a szakképző intézményeket, hogy korszerű gépeket vásárolnak az iskoláknak, nem egyet, hanem tizenkettőt – mondta Dombovári Tamás. A Fodor József Élelmiszeripari Szakgimnázium és Szakközépiskola igazgatója hangsúlyozta: az alapok megtanítása fontos és szükségszerű, de már nem elegendő. A diákoknak a korszerű technológiát is el kell, kellene sajátítaniuk, hiszen ha kikerülnek, már ilyenekkel találkozhatnak. Az igazgató szerint a pék jelenleg hiányszakma, de hentesből sincs elegendő.

Forrás: delmagyar.hu