Visszautasítja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a kormányzat vádjait, amelyek szerint az érdekvédők Népszavában is megjelent nyilatkozatai csak „hergelik” a tanárokat. Mendrey László elnök a tanárok differenciált béremelésével kapcsolatban dokumentumokkal is alátámasztotta igazát. A pedagógus béremelés utolsó, 3,5 százalékos szakasza idén szeptemberben volt esedékes – ám a korábbi ígéretekkel ellentétben nem mindenkinek járt egyformán, az igazgatók differenciáltan oszthatták szét. Ráadásul nem határozatlan, hanem határozott időre szólt, mégpedig erre az egy tanévre.

A kormány szerint ez nem így van. Legutóbb Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője nyilatkozott úgy: az idei béremelést sem csak egy évre kapják, az egy „hosszú távon, tehát mostantól kezdve fennálló fizetésemelés”. Csakhogy az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ (KK) igazgatóknak küldött levele, amit Mendrey nyilvánosságra hozott, ellentmond ennek. A levélben úgy fogalmaznak: „Az intézmény vezetője a pedagógus illetményét – a kompetencia és teljesítményalapú értékelést követően – besorolása szerinti illetményétől eltérően tanévre vonatkozóan határozhatja meg, ebből következően határozatlan időre megállapítani nem lehet”. Noha ezt úgy is lehet értelmezni, jövő tanévben, teljesítménytől függően újból differenciálhatnak az igazgatók, a PDSZ nem látja ennek fedezetét a jövő évi költségvetésben.

NPK: nem ismerik el a teljesítményt

A pedagógus életpálya egyik gyenge pontja, hogy önmagában nem tudja elismerni a tanárok teljesítményét - mutatott rá a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke. Horváth Péter éves beszámolójában említést tett arról is, az álláshelyeket heti 22 órából kellene tervezni, s ha az így szabott létszámra lehetne számítani a költségeket, akkor a fizetések differenciálására is inkább lehetőség nyílna. Hozzátette: a teljesítmény elismerésére külön keret kellene, ilyen az iskolákban most nincs.

Nyitrai Károly, a PDSZ jogásza és Mendrey László, elnök

Nyitrai Károly, a PDSZ jogásza arra is rávilágított, a pedagógusok jogszabályban előírt teljesítményalapú értékelésére sem kerülhetett sor, már csak azért sem, mert az első tájékoztató levelet, ami az igazgatókra testálta a differenciálást, két héttel a tanévkezdés előtt, augusztus 14-i keltezéssel küldte szét a KK, ennyi idő alatt pedig lehetetlen egy korrekt, egységes értékelőrendszert létrehozni. Vagyis a differenciálás nemcsak emberileg állította nehéz helyzet elé az intézményvezetőket, de a vonatkozó jogszabályok megsértésére is rákényszerítette őket.

A KK túlórákkal kapcsolatos állítására – mely szerint hazugság, hogy nem fizetik ki a túlórát – Mendrey úgy reagált: egy tanár heti óraszáma 22-26 óra között mozog, az összes heti munkaidő 32 órában maximalizálódik, ennél többet be sem írhatnak a munkaidő elszámolásba. És a KK is csak eddig fizethet túlóradíjat, ezen túlmenően már nem. Az órákra készüléssel, dolgozatjavítással, értekezletekkel, osztályfőnöki munkával és helyettesítésekkel a tanárok valós munkaideje sokszor jóval meghaladja a heti 32 órát.

Forrás: Népszava