Manapság sok kórházban külső cégek végzik a fertőtlenítést. Ilyen a szegedi klinika is, azóta jobb is a takarítás minősége. Azonban érdekes, hogy az egyik takarító szerint míg egy szállodában alkalmazottként havonta kaptak tréninget, addig a kórházban akár fél év is eltelhet úgy, hogy egyszer sem tartanak továbbképzést – erről is beszélt Nagy Kamilla, a szegedi Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ higiénikus főorvosa a mai Medicina konferencián.

A szakember úgy vélte, ha valahol külső szolgáltató végzi a takarítást, akkor minden esetben tisztázni kellene, hogy a cég alkalmazottainak milyen a tudása és hogy képzik őket. Mint mondta, fontos lenne, hogy műszakvezetőnek például csak OKJ-s fertőtlenítő szakképesítéssel rendelkező embert alkalmazzanak.

Felhívta a figyelmet arra, hogy bizonyos súlyos betegségek esetében kifejezetten csökken a betegek immunitása, így könnyebben fertőződhetnek meg a különféle kórokozókkal. Ezért is fontos a megfelelő fertőtlenítés, és a páciensek, hozzátartozók tájékoztatása. Akármennyire igyekeznek azonban visszaszorítani, kórházi fertőzések mindig lesznek. Ennek egyik oka szerinte az indokolatlan antibiotikum-használat, de sokszor akkor is rezisztens, vagyis ellenálló lesz egy baktérium az antibiotikummal szemben, ha indokoltan kapta a beteg a gyógyszert.

A betegbiztonságot csak akkor lehet garantálni – tette hozzá a szegedi klinika főorvosa –, ha 100 százalékosan betartják az intézményekben az infekciókontroll szabályait. Vagyis: minden betegnél, minden helyzetben és mindig figyelnek a dolgozók a higiéniára.

– Mindig lehetőséget kell biztosítani a kórházi dolgozóknak, hogy fertőtlenítsék a kezüket. Nem lehet szó arról, hogy valahol már nem tudnak ilyen szert vásárolni a költségkeret túllépése miatt. Sokkal többe kerülhet, ha ez nem biztosított – mondta Nagy Kamilla.

Ahogy arról nemrégiben beszámoltunk: tavaly 1481 multirezisztens, vagyis a legtöbb antibiotikumnak ellenálló kórokozóval (MRK) is megfertőződött beteg halt meg a kórházakban, az elhunytak közül 174 esetben a fertőzés a halál oka volt, vagy közrejátszott abban. Erről az Országos Epidemiológiai Központ lapunk által megismert jelentése tájékoztatott. Eszerint a bejelentett multirezisztens kórokozók miatti esetek közül emelkedés tapasztalható egyebek között a multirezisztens Klebsiella (húgyúti fertőzés) és az E. coli okozta fertőzések (bélbetegség) esetében, de a rezisztens Staphylococcus aureus, vagyis az MRSA okozta súlyos kórházi bőrfertőzés is többeket érintett, tavaly 1104-en betegedtek meg miatta.

2016-ban országosan tízezer betegre 23,4 MRK-fertőzés jutott. A leggyakrabban a húgyúti fertőzések fordultak elő, amelyek az összes bejelentett fertőzések 28 százalékát tették ki. Az MRK okozta sebfertőzések az előző évhez hasonlóan második helyre kerültek, ezt követi a véráramfertőzés és a kórházi kezeléssel összefüggő tüdőgyulladás.

A fertőzések visszaszorításához azonban nem csak elegendő fertőtlenítőre, hanem megfelelő ellátásra is szükség van. Daróczy Judit bőrgyógyász a hazánkban kifejezetten sok, krónikus beteget érintő sebkezeléssel kapcsolatban ma arról beszélt: a sebellátás Magyarországon nem megoldott, hiányoznak a megfelelő és tapasztalt szakemberek. Vagyis azok az orvosok, ápolók, akik szakszerű sebkezelést tudnak csinálni. Emellett nincsenek megfelelő kezelőhelyek sem. Ez pedig komoly következményekkel járhat, hiszen egy diabéteszes beteg rosszul kezelt sebes lába súlyos szövődményeket okozhat, és a fertőzésveszély is fennáll. Az ellátás bizonytalansága miatt aki teheti, magánellátást vesz igénybe, azonban a bőrgyógyász szerint elegendő szakápoló ott sincs, hiszen nem megfelelő a képzés. A jelenlegi oktatásban ugyanis nem biztosított a szükséges gyakorlati képzés.

Forrás: Magyar Nemzet