2017 első félévében két és félezer bolttal lett kevesebb a friss adatok szerint. És ez csak az első félév. Öt év alatt - 2012 óta - összesen húszezerrel csökkent a boltok száma: minden hetedik bolt bezárásra volt ítélve. Csökkent a boltos települések száma is: több a falu, ahol helyben nincs bolt – olvasható a blokkk.hu írásában.

Nagy a baj a kisboltok körében, mivel 2017 első félévében folytatódott az elmúlt évek mélyrepülése a boltos kiskereskedelmi hálózatban. Évről-évre folyamatosan mennek végleg  tönkre a kisboltok és az elmúlt öt esztendőben mindig csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma.  Hiába nő 2013-tól folyamatosan a kiskereskedelmi forgalom, a boltok száma pontosan ellenkezőleg változik, nem nőtt, hanem csökkent. Véletlen egybeesés, de miközben a kiskereskedelmi forgalom 20%-kal bővült az elmúlt öt évben, a boltok száma ugyanilyen arányban csökkent.

2017 első félévében az élelmiszerboltok száma félezerrel, a különféle iparcikk üzletek száma pedig kétezerrel csökkent. De ezek az adatok csak a tönkrement, bezárt és a kinyitott új boltok számainak különbsége: a blokkk.com már rámutatott arra, hogy évente tízezrével mennek tönkre és nyitnak új boltok, a KSH adatai csak a különbséget jelentik. De végül több üzlet zár be végleg, mint amennyi új nyit.

Jelenleg 2.936 településen van bolt, de ezeknek a településeknek a száma is csökkent fél év alatt kilenc faluval, ahol úgy zárt be a bolt, hogy helyben már nem lehet vásárolni. Az utóbbi öt esztendőben a bolt nélküli települések száma - 2013 első félévéhez képest - 53-mal csökkent.

A végleg tönkrement boltok 85%-a olyan kisvállalkozás, akiknek egy, vagy legfeljebb öt üzletük van. És a mérleg másik oldalát is nézve valamelyest nőtt a 20 üzletnél nagyobb láncok száma. Ebben a mutatóban persze néhány hazai kereskedő is benne van, a legnagyobbak ebben a körben is terjeszkednek.

Na de a minimálbér

A kisboltok tönkremenetelében több ok is fellelhető. Hosszabb távú folyamat a térvesztés, így a döntő az erős piaci verseny, ahol a nagyobb alapterületű áruházak - nem csak a nemzetköziek, hanem a hazaiak is - adottságaik miatt eleve fölényben vannak a széles választékkal és a kedvezőbb árakkal, ráadásul folyamatosan terjeszkednek, az online csatornán is. A vásárlók feltehetően a kisboltok keserűségeit, kényelmetlenségeit is látják, amikor nincs pénz szebb küllemű boltberendezésre, boltfelújításra, vagy éppen az eladó bérére. De hát végül a vásárló maga dönti el, hogy hol vásároljon a család, eddig pedig úgy választott, hogy sok kisbolttól elfordult.

Sokat emlegetett kérdés volt 2017-ben és lesz 2018-ban, hogy a kisboltok nehezen, vagy egyáltalán nem bírják a megemelt minimálbér terheit. Feltehetően ez is döntő oknak számított a 2017 évben megfigyelt térvesztésben.

A kistelepüléseken a legnagyobb a baj, mivel ott nagyobbrészt élelmiszerboltok vannak, ahol a pult mögé már szakképzett eladó kell. Ez drága egy kisboltosnak, a 160 ezer forint feletti kötelező minimálbérrel. 2018-ban ez több lesz.

A plázastop nyilván fékezte valamelyest az élelmiszeres multiláncok terjeszkedését (hiszen miattuk vetette be a kormány ezt a fegyvert, bármit is állít a szabályozás összehangolásáért felelős miniszteri biztos), de megállítani nem tudta. A két év veszteség utáni bezárás elrendelése sem rengette meg az élelmiszeres nagyáruházakat, így összességében nem sok minden védi ma a kisboltokat. Egyébként inkább több kivételt és célzott támogatást kellene adni nekik, a nagyok adminisztratív korlátozása csak kevés teret enged (és ott vannak a brüsszeli bürokraták, akiket lehet szeretni, vagy nem szeretni, de vannak).

A boltstatisztikában két szakasz különíthető el. A korábbi gazdasági válság közepette a 2005 körüli csúcsot követően indult hatalmas bezárási hullám, ekkor 15 ezerrel csökkent a boltszám. 2011-12 tájékán némileg emelkedett a boltok száma, de hát ez nem volt nagy megugrás, kétezer darab alatt maradt a két esztendő együtt számított növekedése. A 2012-es esztendőt követően viszont folyamatosan csökkent a boltos értékesítőhelyek száma.

Mindehhez hozzátartozik az is, hogy a magyar kiskereskedelmi bolthálózat Európában az egyik legelaprózottabb. Ez azt jelenti, hogy egy magyar bolt az átlagosnál kevesebb vásárlót szolgál ki, tehát ebben a viszonylatban a hatékonysága, versenyképessége gyengébb.

Végül a következő kép rajzolódik ki a bolti kiskereskedelmi hálózatról az elmúlt évek adatai alapján:

Forrás: blokkk.hu