Csökkentek a foglalkoztatottság regionális különbségei a legutóbbi népszámlás óta a KSH mikrocenzusa szerint. A foglalkoztatottság általánosságban bővült a 2011-et követő öt évben, ami együtt járt a szakadék csökkenésével is. Ugyanakkor sok esetben nem piaci tendenciával, hanem a közfoglalkoztatással magyarázható lemaradó régiók felülteljesítése, miközben kedvező fejlemény, hogy az elsődleges munkaerőpiac javulása az egész országra kierjedt. Közfoglalkoztatás nélkül azonban egyáltalán nem látható a térségek közötti különbség mérséklődése, ami megerősíti a regionális GDP-adatok alapján látható tendenciákat – írja a Portfolio.
A legmagasabb közép-magyarországi és legalacsonyabb észak-magyarországi régiós foglalkoztatási ráta közötti különbség a 2011-es 8,6-ről 2016-ra 5,6%-pontra mérséklődött - mutat rá a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványa. Közép-Magyarországon 48,3% volt a foglalkoztatottak népességen belüli aránya, miközben Észak-Magyarországon 42,7%.
A lemaradónak számító alföldi és északi térségek foglalkoztatásában nagyon jelentős növekedést láthatunk az elmúlt években, de ebben kulcsszerepe volt a közfoglalkoztatásnak. (A közfoglalkoztatottak száma öt év alatt jelentősen, közel háromszorosára, 195 ezer főre emelkedett.)
A közfoglalkoztatástól megtisztítva azonban egyáltalán nem láthatunk olyan kedvező adatokat.
Számításaink szerint Közép-Magyarország 47,8%-os foglalkoztatással büszkélkedhet közfoglalkoztatottak nélkül, miközben Észak-Magyarország csak 38,7%-ot ért el 2016-ban, vagyis 9,1%-pontos a különbség a két térség között.
Amíg közfoglalkoztatás nélkül a közép-magyarországi régió alig veszít valamit foglalkoztatási arányából, addig Észak-Magyarország 4%-pontot bukik. Észak-Alföld egyébként még nagyobbat, 4,3%-pontot veszítene, de foglalkoztatási rátája így is minimálisan meghaladná Észak-Magyarországét.
Mindezek tükrében már nem meglepő, hogy Észak-Magyarország és Észak-Alföld foglalkoztatásában csaknem 10%-os a közmunkások aránya. Ezzel szemben a foglalkoztatás - és egyben az egy főre jutó GDP - szempontjából is legerősebb Közép-Magyarországon mindössze 1%-os a közfoglalkoztatottak aránya. Az egyébként is relatív kedvező gazdasági helyzetben lévő nyugat- és közép-dunántúli térségben is mindössze 2% körüli a közfoglalkoztatottság.
A mikrocenzus alapján nem csak a régiók, hanem a megyék közötti egyenlőtlenség is csökkent (közfoglalkoztatottakkal együtt számolva): a legmagasabb (Budapest) és legalacsonyabb (Nógrád) megyei foglalkoztatási ráta különbsége a 2011-es 11,2-ről 2016-ra 7,5 százalékpontra mérséklődött. A fővárosban megközelítette az 50%-ot a foglalkoztatottak aránya a teljes népességben, ami 5%-pontpos növekedés 5 év alatt. Nógrádban 42,2%-on állt a mutató 2016-ban, ami 7,6%-pontos emelkedés. Közfoglalkoztatás nélkül azonban a megyék között sem láthatunk ilyen kedvező képet.
Budapest mellett a Dunántúl északnyugati megyéiben - Győr-Moson-Sopron, Vas és Komárom-Esztergom - tapasztalhattuk a legmagasabb foglalkoztatottságot, a legalacsonyabb Nógrád mellett Borsod-Abaúj-Zemplén, Tolna és Somogy megyékben volt, alig meghaladva a 40%-ot. Ezek közül mindegyik megyében az országos átlagnál (ez 4,35%) nagyobb volt a közfoglalkoztatottak aránya, Borsod-Abaúj-Zemplénben a második legmagasabb az egész országban (11,5%-a az összes foglalkoztatottnak közmunkás).
A legnagyobb szerepe Szabolcs-Szatmár-Beregben van a közfoglalkoztatásnak, itt 14%-os az arányuk az összes dolgozó közül, de a dobogóra még Békés is felfért 8,3%-os aránnyal. Békéshez hasonló eredményeket mutatott fel Baranya, Nógrád, Hajdú-Bihar és Somogy is.
Számításaink szerint közfoglalkoztatás nélkül 5 megyében (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Somogy, Baranya) nem érné el a 40%-ot sem a foglalkoztatás aránya a teljes népességben.
A legalacsonyabb foglalkoztatást így Szabolcs-Szatmár-Beregben és Borsod-Abaúj-Zemplénben látnánk, egyaránt 37,5%-os aránnyal. Szabolcsban azonnal 6, Borsodban pedig 5%-ponttal romlana a foglalkoztatási arány, ha megszűnne a közmunka.
Mindez rámutat arra, hogy a lemaradó megyékben látható erőteljes növekedésében kulcsszerepet játszott a közfoglalkoztatás. Ugyanakkor szinte alig változtatná meg a foglalkoztatottsági adatokat Győr-Moson-Sopron, Vas, Komárom-Esztergom, Veszprém, Pest vagy például Fejér megyében, ha eltörölnék a közmunkát. Mindegyik megyében csak minimálisan mérséklődne a foglalkoztatottak aránya.
Forrás: Portfolio
