Nehezen találnak végzettségüknek megfelelő munkát a 45 év feletti diplomások. Elértük a teljes foglalkoztatottságot? A Népszava cikke.
Történelmi mélypontra, 3,8 százalékra süllyedt a munkanélküliségi ráta a KSH legfrissebb adatai szerint, a foglalkoztatottak száma pedig a 2017. szeptember–novemberi időszakban 36 ezer fővel bővült, így elérte 4 millió 450 ezer főt. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint ez azt jelenti, hogy szinte minden magyar embernek, aki képes és akar dolgozni, van munkája. Kérdés persze, hogy milyen munkája. Miközben ugyanis a cégek egyre növekvő munkaerőhiányról panaszkodnak, a 45 évnél idősebb álláskeresők arról számolnak be, hogy - vélhetőleg életkoruk miatt - sorra utasítják el őket, és a sokadik állásinterjú után sem kapnak munkát. Felsőfokú végzettségű, nyelveket beszélő, aktív álláskeresőkről van szó, akiknek a fele már több mint 25 helyen próbálkozott, több mint negyede pedig 50 helyre is beadta életrajzát - mégsem járt sikerrel.
Mindez a 45 év feletti diplomások álláskeresését támogató Restart-up közösségi program kutatásából derült ki, amelynek során 234 diplomás, 45 év feletti álláskeresőt kérdeztek meg. A megkérdezettek több mint kétharmada az adatfelvételkor is dolgozott, csak éppen nem olyan helyen és pozícióban, amely tudásának és végzettségéneknek megfelelő lett volna – jegyezte meg Pethő Anikó, a Restart-up vezetője. Hozzátette: a felmérés még tavaly január-februárban készült, de az „utóvizsgálatok” azt mutatják, hogy a 45 év feletti korosztállyal szembeni előítéletes hozzáállásban most, a fokozódó munkaerőhiány idején sem tapasztalnak jelentős változást. A cégek, ha lehetőségük van rá, inkább elnyújtják a toborzási időt, de még mindig nem szívesen vesznek föl idősebb munkavállalókat.
A kutatás során megkérdezték a másik oldalt is. A 136 HR-vezető csaknem fele arról számolt be: a vállalati felvételiztetők hajlamosak a nyugdíjhoz közeli, de már akár a 45-50 éves jelentkezőket is kritikusan szemlélni. Az okok között a generációs különbségek, az egészségügyi problémák, a digitális lemaradás, a rugalmatlanság éppúgy szerepel, mint az, hogy a vállalat vezetősége nem nyitott az idősebbek felvételére. Pethő Anikó szerint ezek a vélemények csak részben megalapozottak. Lehet, hogy egy idősebb munkavállaló lassabban sajátítja el egy új szoftver használatát, de képes rá, egészségükre pedig szinte jobban figyelnek, mint a fiatalok.
Az álláskeresők egyébként úgy látják: elsősorban életkoruk, túlképzettségük és fizetési igényük akadályozza őket egy állás elnyerésében, és csak ezt követik a nyelvi, szakmai vagy önkifejezési hiányosságok. Sokszor azonban az is csak prekoncepció, hogy egy idősebb munkavállaló nagyságrendekkel magasabb bért kérne – jegyezte meg Pethő Anikó. A 45 év feletti generációnak ugyanis olykor a pénznél is fontosabb, hogy értelmes munkája legyen. Egzisztenciájukat már fölépítették, de értelmetlen munkát nem akarnak végezni. A több mint 15 éve toborzással foglalkozó szakember számos olyan vezetővel is találkozott, aki nettó 300-400 ezer forintos bérért is szívesen váltott volna, holott a vezető beosztásúakról hétszámjegyű fizetés él a HR-esek fejében. Pethő Anikó szerint ezeket a félreértéseket egy telefonos előszűréssel ki lehetne küszöbölni, az idősebbek álláspályázatai ugyanakkor gyakran nem jutnak el ebbe a szakaszba sem. Ezen problémák főként Pest megyére és a fővárosra jellemzőek, vidéken kevésbé fordulnak elő, mert ott még erősebb a kapcsolati háló, egy-egy munkahelyen családok több generációja dolgozik együtt.
Ilyen vállalat a munkanélküliség által leginkább érintett megyében működő BorsodChem is, ahol 43 év feletti az átlagéletkor, 16 év feletti az átlagos szolgálati idő. Varga Béla, a cég humánerőforrás és kommunikációs igazgatója azt mondja: etikai kódexben tiltanak bárminemű diszkriminációt. Így aki egészségügyi szempontból megfelel, képes és akar tanulni, illetve dolgozni, azt fölveszik, függetlenül az életkorától. Sőt, már nyugdíjas szövetkezetekkel is tárgyalnak.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szintén úgy látja: a cégek többsége ma már inkább örül, ha egyáltalán talál munkaerőt. Elismerte: ha van választási lehetőség, a cégek hajlamosak a fiatalabbak mellett dönteni, nekik ugyanis kevesebb bért kell fizetni, de ez szerinte egyre kevésbé jellemző.
Az álláskeresők felelőssége
Az idősebb generációnak is van felelőssége abban, ha nem talál megfelelő munkát - jegyezte meg Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke. Kevésbé beszélnek idegen nyelveket és kevésbé friss a tudásuk, mint a fiatalabbaknak.
A jelenlegi munkaerőhiányos helyzet ugyanakkor szerinte kedvez az idősebbeknek: olyan lehetőségeket érhetnek el most, amiket korábban nem, de ehhez nekik is tenniük kell. Képezniük kell magukat, nyelveket, szoftverek használatát kell tanulniuk. Megjegyezte: kétségtelen, hogy nehéz váltani, ha valaki 10-20 éven keresztül ugyanazzal foglalkozott, és tény, hogy több helyre is kell pályázni, míg végre sikerül elnyerni egy megfelelő állást.
A legtöbben itt adják föl: nem értik, miért nem elég, hogy már letettek valamit az asztalra, miért kell még állásinterjúkon is bizonygatniuk tudásukat. Ez frusztrálja őket, ez a korosztály nem tudja jól eladni magát. A HR-esek szemében viszont a lelkesedés olykor pótolja a tudást, ezért inkább a fiatalabbakat választják – sorolja a problémákat Csaposs Noémi.
Megjegyezte: a munkaadóknak is változniuk kell, segíteniük az idősebbek tanulását és beilleszkedést, hiszen a társadalom öregszik, a nyugdíjkorhatár kitolódik. Látni kell azt is, hogy az idősebb korosztály lojálisabb, nem fog párezer forintért másik céghez igazolni, már nem bulizik, nem megy el szülni. Csaposs Noémi szerint a sztereotípiák ugyan még ott vannak a fejekben, de a pozitív példák és a szükség kikényszeríti majd a változást: ennek már látni jeleit.
Forrás: Népszava
