Beláthatta a kormány, hogy az öt évvel ezelőtti rokkantellátási törvénymódosítással tízezreket hagyhatott az út szélén. Idéntől egyes támogatások nőnek, és új ellátások is elérhetők. De kinek, mikor és mennyi jár? A HVG cikke.

„Kaphatok pluszpénzt? Nem hallottam róla. Hol lehet kérni?” – lepődött meg az 60 éves pusztaszeri asszony. Merschdorf Attiláné Ibolya január elején még nem hallott arról, hogy igényelhetne pluszpénzt egészségi állapota miatt. A nő néhány éve stroke-ot kapott, kétszer is meg kellett műteni, fel tud kelni ugyan kerekesszékéből, de legfeljebb a ház elé tud kimenni rövid időre. Ötvenhárom százalékos rokkantsági besorolást kapott, de mert csak 1978 és 1985 között volt munkaviszonyban, tehát nincs meg a szükséges szolgálati-biztosítási ideje, nem kap rokkantellátást, de dolgozni sem tud. Most sem tudja, hogy a januártól igényelhető új, kivételes támogatásra vajon jogosult-e. A feltételek között ugyanis szerepel az is, hogy az előírt biztosítotti idő legalább felével rendelkezni kell (öt éven belül legalább három év, tíz éven belül legalább hét év), illetve azokat kell a mérlegelésnél előnyben részesíteni, akik a biztosítotti idő legalább 90 százalékával rendelkeznek.

A parlament a kormány javaslatára tavaly módosította az ellátásokra vonatkozó 2012-ben rendkívül megszigorított szabályozást úgy, hogy a támogatásokból korábban a biztosítotti idő hiánya miatt kiszorultak 2018 januárjától – nem alanyi jogon és a keret erejéig – igényelhetnek kivételes támogatást. Emellett mostantól 50 ezer forintot kaphatnak azok, akik 20 évig ápolták súlyosan fogyatékos gyermeküket, nyugdíjasok, de épp gyermekük gondozása miatt nem tudtak dolgozni, és ezért rettenetesen alacsony a nyugdíjuk. Aki nem gyermekét, hanem házastársát, szülőjét vagy más rokonát ápolta, továbbra sem kaphat ilyen kiegészítést. Mindeközben a nem nyugdíjaskorúak ápolási díjként kapott pénze öt százalékkal nő, ez a legmagasabb kategóriában 3200 forintos emelkedést jelent, így 58 590 forintot kapnak majd mostantól.

Nem könnyű kalkulálni, és nem mindenki kaphat, aki kér

A pontos összegeket nehéz lenne kiszámolni, amelyeket most megítélhetnek a kivételes támogatást igénylőknek, ez minden esetben más lehet. Gulyásné Bölkény Ágota, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) jogásza szerint a kivételes ellátások esetében az összeget úgy lehet kiszámolni, hogy azt a pénzt kell alapul venni, amelyet a besorolás alapján megítéltek volna korábban, ha valakinek meglett a biztosítási ideje, és ennek kaphatja meg a 60 százalékát. Például, ha valaki a rokkantsága okán (a legsúlyosabb kategóriában) a rokkantsági alapösszeg 150 százalékát (148 935 forint) kapta volna, amelyet a biztosítotti idő hiánya miatt eddig nem kapott meg, a kivételes ellátás összege ennek a 65 százaléka lehet, tehát 96 417 forint. (A rokkantellátásban az alapösszeg 98 ezer forint, a kategóriák szerint ennek az összegnek vagy a 40-45 százalékát vagy a súlyosabbb esetekben a 100-150 százalékát állapítják meg.) A semminél több, de okkal felmerülhet, hogy aki önhibáján kívül nem tudott elhelyezkedni, az miért kapja az egészségi állapota szerint járó összeg alig több mint felét.

A kivételes támogatás nem jár automatikusan, az igény benyújtása után a járási hivatalokban mérlegelik majd, kinek adnak és kinek nem. Az erre fordítható keret pedig véges. Jó eséllyel az pályázhat, akinek a bizottság legalább 50 százalékos rokkantságot állapított meg, illetve a határozat szerint nem rehabilitálható. Akkor is benyújthatja valaki a kérelmet, ha rehabilitálható ugyan, de az öregségi nyugdíjkorhatárig legfeljebb öt éve van még hátra. Igényt adhat be az is, akit elutasítottak a biztosítotti idő hiánya miatt, de annak legalább a felével rendelkezik.

Az is kérdés, hány olyan esettel lehet majd számolni, amikor a korábban ellátás nélkül maradtak úgy estek el a rokkantellátástól, hogy a biztosítotti idő 90 százaléka megvolt nekik – mert a módosított törvény szerint ők előre sorolhatók.

Méltányosságon is múlhat

Áh, nekem nem jár  – sóhajtott Takács Tímea. A 42 éves fiatal nő sklerosis multiplexben szenved, csak kerekesszékkel tud közlekedni, és csak segítséggel tudja magát ellátni már évek óta. Eredetileg azért nem kapott rokkantellátást az önellátásra képtelen Tímea, mert 160 nap hiányzott a biztosítotti idejéből. Ráadásul, nála azért hiányzott ez a 160 nap, mert elhúzódott a diagnózis felállítása. Ha az orvosok korábban meg tudják állapítani, hogy gyógyíthatatlan beteg, állapotában nem várható javulás, akkor korábban beadhatta volna az ellátásra a kérelmét, de mivel reménykedett, így csak fogyatékossági támogatásra pályázott. Aztán jött a határozat, hogy 83 százalékos rokkant, mégsem kaphatott ellátást, mert akkorra az öt éven belül nem volt már 1095 nap biztosítotti ideje. Tímea most sem bizakodó, de a szakember másként látja.

Gulyásné Bölkény Ágota, a MEOSZ jogtanácsosa szerint Tímeának jó esélye van, hogy megkaphassa a kivételes támogatást, mert a biztosítotti idő több mint felével rendelkezik, és körülményei olyanok, főként az önellátásra való képtelenség, amit bizonyára méltányolhatnak azok, akiknek a feladata a mérlegelés.

 Ők ketten mostantól 116 ezer helyett 120-ból élhetnek

Elvagyunk – nyugtázta az 58 éves Sárköziné Erika, akinek Szabolcs fia 27 éves lett. Az országban ismerik őket, hiszen Szabolcsot egy újságíró karolta fel még tíz évvel ezelőtt, amikor az akkor még kamasz fiúval találkozott Üllésen, egy kis házban a falu szélén, ahol kis állatkertet rendeztek be a szülők Szabolcsnak. A fiú pedig festett, amivel tudott, a homlokával, az orrával. Azóta Erika férje meghalt, ketten maradtak, a fiú állapota pedig javulgat ugyan, de az már a születése után is világos volt, hogy magát ellátni egész életében képtelen lesz. Így most kettejük jövedelme az ápolási díj, Szabolcs rokkantsági járadéka és fogyatékossági támogatása, mindez összesen 116 ezer forint. Idéntől 120 ezerre rúg majd az összeg, amiből meg kell élniük úgy, hogy Szabolcsnak, aki cukorbeteg is, naponta adni kell az inzulint, és ezzel a betegségével kapcsolatban még több pluszköltség is felmerül. Erika, ha hét év múlva eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt, igényelhet majd plusz 50 ezer forintot.

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége már évek óta szeretné elérni azt, hogy a súlyos állapotú hozzátartozókat ápolók „munkáját” ismerje el az állam munkaviszonynak, de kérése mindeddig süket fülekre talált. A MEOSZ-nál a mostani változtatások nyomán úgy látják, hogy a kormány mintha feleszmélt volna, de minőségi változást aligha hoznak ezek az intézkedéseket az érintettek körében. Az pedig egyelőre kérdés, hogy mennyien jogosultak az új feltételek mellett az igények benyújtására, és mennyire futja majd a keretből.

Forrás: HVG