Infláció feletti nyugdíjemelés, nyugdíjprémium, 13. havi nyugdíjnál is magasabb beépített többletjuttatás - így foglalható össze a 2018-as év a nyugdíjasok szemszögéből. Van az éremnek azonban egy másik oldala, megmutatjuk – írja a Portfolio.

 2017 végén folytatódott a tendencia, melynek során a kormány különös figyelmet fordít az időskorúaknak, és ez lecsapódott a költségvetés kiadási oldalán és a jelek szerint ez a folyamat 2018-ban sem szakad meg, sőt!

2017: csúcsév

Elég csak egy pillantást vetni a nyugellátásokkal összefüggő havi kiadások idősorára (inflációval nem korrigált adatok). A legutolsó rendelkezésre álló adat szerint novemberben 310 milliárd forintot meghaladó összeget fordított az állam erre a célra, ami rekordnak mondható havi összeg. A kiugró érték alapvetően két, már ismert tényezőre vezethető vissza:

• Novemberben fizette ki a kormány a magasabb infláció miatti visszamenőleges kompenzációt, ami 27 milliárd forint körül lehetett (és ez be is épül a későbbi nyugdíjkifizetésekbe).
• Emellett ekkor volt esedékes a nyugdíjprémium kifizetése, ami a magas GDP-növekedésből fakad. Erre a költségvetés 24 milliárd forintot irányzott elő.

Tavaly év közben átlagosan havi 260 milliárd forint körül volt a nyugdíjkiadás, így ez a két tétel adódott hozzá összesen közel 50 milliárd forint értékben a novemberi kifizetéshez.

Ezen felül nem szabad megfeledkezni a 2016-ban már látott, fejenként 10 ezer forintos Erzsébet-utalvány kiutalásáról sem, azonban ez nem a nyugellátások kiadási soron jelenik meg és a költségvetést az év utolsó hónapjában terhelte.

Vagyis tavaly év végén az időskorúak összesen körülbelül 80 milliárd forintnyi többletjuttatásban részesültek, ez pedig természetesen a fogyasztás növekedésében is lecsapódhatott az év utolsó szakaszában. Nagyon leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy átlagosan 28.500 forintnyi többletpénz jutott egy nyugdíjasnak tavaly.

 2018: egy csavar

Ha csupán a terveket nézzük és ezeket a törvényi előírásokhoz viszonyítjuk, akkor a nyugdíjasoknak nem lesz rossz évük 2018-ban sem. Idén a költségvetési törvény szerint 3.343 milliárd forintot költ a kormány nyugellátásokra, ami 260 milliárd forintos növekedés lehet a 2017-es évre becsült éves kiadáshoz képest. A növekmény többnyire két okra vezethető vissza:

• 2017 nyarán a Nemzetgazdasági Minisztérium még 3%-os éves inflációt várt az idei évre, így törvényileg ekkora nyugdíjemelést határoztak meg.
• A kormány prognózisa szerint 4,3% lehet idén a GDP-növekedés, melynek következtében ezúttal is jár novemberben a nyugdíjprémium. Erre a célra a kormány 32 milliárd forintot irányzott elő.

Az idei év érdekessége továbbá a nyugdíjkiadások tekintetében, hogy december vége óta tudjuk: az NGM hivatalosan is felülvizsgálta inflációs prognózisát és az eredeti 3%-os átlagos pénzromlási ütem helyett már csak 2,5%-ot vár. Ez egyébként már közelebb van a piaci várakozásokhoz is (ezek 2,5-2,8% között szóródnak) és megegyezik a Magyar Nemzeti Bank friss előrejelzésével (amit a tavaly decemberi inflációs jelentésben közölt). Közben viszont a nyugdíjak januártól 3%-kal emelkedtek és ez marad is így.

Vagyis 2018-ban is előáll az elmúlt pár évben már megfigyelt helyzet: reálértelemben a nyugdíjasok jól járnak.

Korábbi kimutatásunk szerint 2010 és 2016 között a kormány rendre olyan mértékben felülbecsülte az inflációt, hogy hat év leforgása alatt a "többlet" nyugdíjemelések miatt beépített egy kvázi 13. havi nyugdíj összegű emelést a rendszerbe. 2017-ben az így szerzett előny nem növekedett tovább, viszont

2018-ban a nyugdíjemelésnél mérsékeltebb infláció miatt tovább növekedhet a nyugdíjak reálértéke, és 2018 után előállhat a helyzet, hogy kumuláltan a 13. havi nyugdíjnál nagyobb pluszt kapnak az időskorúak (nyolc év alatt halmozottan, ám ez benne marad a rendszerben).

Ezzel nem azt állítjuk, hogy a nyugdíjasok el lennének kényeztetve (elég csak ha az elmúlt évek és a következő években várható reálbér-emelkedések ütemét figyelni és a korábbi svájci indexálásra gondolni), azonban jól látható, hogy a kormány maximálisan kihasználja a törvény adta lehetőségeket, sőt, igyekszik az előírtnál is nagyobb mértékű juttatásokat adni a nyugdíjasoknak. Abban is biztosak lehetünk, hogy a kormány 2016 és 2017 után 2018-ban is ad a nyugdíjasoknak Erzsébet-utalványt annak érdekében, hogy relatív pozíciójuk ne romoljon látványosan az aktív dolgozókkal szemben (és a kormány GDP-növekedési előrejelzése alapján a prémium is járhat 2018 után is). Az is borítékolható, hogy az idén áprilisi parlamenti választásokhoz közeledve a nyugdíjkiadásokkal kapcsolatos kommunikáció felerősödik a kormánypártok oldalán. Ebben a tekintetben is izgalmas hónapok várhatók.

 Forrás: Portfolio