Sztrájkoltak az önkormányzatoknál. A 17 ezer olyan tisztségviselő közül, akik tíz éve nem kaptak fizetésemelést, több mint 6500-an álltak le hosszabb-rövidebb időre a munkával múlt pénteken és hétfőn. Összességében 45 milliárd forintot kellene beletennie a kormányzatnak a bérrendezésbe. De nem fog. Gémesi György, Gödöllő polgármestere szerint a kormány lemondott a helyi közigazgatásról, célja a teljes központosítás. Az évek óta tartó államreform, a közigazgatás átalakítása is ebbe az irányba mutat: lassan 1,3 millióan kapják a fizetésüket közvetlenül az államtól vagy állami vállalattól, miközben nem enyhül a több területen egyre bénítóbbá váló munkaerőhiány sem – olvasható a 168 órában.
Kudarcba fulladt a kormány bürokráciacsökkentési és államreformprogramja. Ezt ma már senki sem tagadja. Ahogyan Lázár János miniszter, főbürokrata mondta: „Amíg ennyi bürokrata van, nehéz bürokráciát csökkenteni.” Az államigazgatást tehát évek alatt sem sikerült karcsúsítani, sőt 2010 óta minden évben egyre többen dolgoznak a közszférában. Pedig még 2016 elején is arról volt szó, hogy 2018-ig több százezer embertől megválik az államigazgatás, mert tarthatatlan mértékű az állami foglalkoztatás aránya. Csepreghy Nándor államtitkár akkor arról beszélt, hogy 100-200 ezer embert, akit lehet és hajlandó rá, átképeznek és átterelnek a versenyszférába. Amikor tavaly ősszel az Index az egyik kormányinfón rákérdezett Lázár Jánosnál, hol tart a folyamat, ő annyit mondott: „Szerencsére az államtitkár úr azt mondta, hogy lehetne, és nem azt, hogy kell.” Pedig − tette hozzá Lázár − 300 ezerrel minimum csökkenteni kellene a közszférában dolgozók számát.
Nem sokkal később a Portfólió.hu konferenciáján Csepreghy már arról beszélt, hogy „a kormány bürokráciacsökkentése kudarcot vallott, ugyanis minden íróasztal meg tudja magyarázni a létjogosultságát”. Egyetlen sikerként azt tudta elkönyvelni, hogy a minisztériumi háttérintézmények beolvasztásával vagy megszüntetésével 12 milliárd forintot spórolt az állam.
− Nemhogy túl sok az állami foglalkoztatott, de egyes területeken kifejezetten munkaerőhiány van − mondta lapunknak Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke. Szerinte mindenekelőtt tisztázni kellene, hogy ki mit ért bürokraták alatt. Ő a 680 ezer, humán szolgáltatásban dolgozó ember közül a klasszikus értelemben vett önkormányzati és járási tisztviselőket, valamint a központi közigazgatásban dolgozókat. Ők a miniszterekkel és államtitkárokkal együtt jelenleg 103 ezren vannak a 110 ezres engedélyezett létszámhoz képest. A 7000 hiányzó ember azt jelenti, hogy vannak önkormányzatok, amelyeknél akadályozik az ügyintézés, mert nincs szakember. Nincs, aki a jelenlegi alacsony bérek mellett elmenne dolgozni mondjuk egy falusi hivatalba.
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke
Mivel a kormányzat nem hallgatja meg a szakszervezet megoldási javaslatait, kérésüket ismét sztrájk formájában fejezték ki. Múlt pénteken és hétfőn több önkormányzatnál csak a halaszthatatlan ügyeket intézték. A 17 ezer olyan foglalkoztatott közül, akinek tíz éve nem nőtt a fizetése, 40 százalék csatlakozott a sztrájkhoz, vagyis 98 hivatal 6854 dolgozója vett részt benne. Boros Péterné szerint ha most vasárnap lennének az országgyűlési választások, egyes településeken az önkormányzatok nem tudnák biztosítani a szükséges személyi feltételeket. A szakszervezet azt kéri a kormánytól, hogy mindenekelőtt rendezze a fizetéseket, mert csak ezzel lehet megállítani azt a nagymértékű munkaerő-fluktuációt, ami már a működést veszélyezteti. Összesen 45 milliárdra lenne szükség.
− A közszférában összességében mintegy 200 ezer embernek a tíz évvel ezelőtti bér van a zsebében. Havi 120 ezer forintból nem lehet családot eltartani, jó adózónak lenni, kiegyensúlyozott életet élni. Nonszensz, hogy arányaiban a legalacsonyabb béreket terheli leginkább az egykulcsos adórendszer. A bruttó 245 ezer forintos diplomás bérminimum bevezetése mindennél sürgetőbb. A bértáblák összecsúsztak, alig van különbség egy minimálbéres és egy diplomás bére között. A tudás nincs megbecsülve. Azért is lépnie kellene a kormánynak, hogy a fiatalok ne menjenek el külföldre – magyarázta Boros Péterné.
Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint egyértelmű a kormányzat célja azzal, hogy nem nyúl a fizetésekhez. Adni tudna, hiszen a központi közigazgatás területén folyamatosan nőnek a bérek, juttatásokat kapnak a dolgozók, életpályamodellt kínálnak fel számukra. Vagyis pénz lenne.
Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke
− A kormány lemondott az önkormányzatokról, és ha 2018 után lesz hozzá politikai ereje, márpedig a jelek szerint lesz, teljes gyámság alá helyezi őket – jósolta lapunknak Gémesi. Pécs esetében ez már megtörtént. A város csődhelyzetbe került, politikai felügyeletet kapott, pénzét a Magyar Államkincstár kezeli, gyakorlatilag megszűnt a döntési önállósága, gazdálkodási autonómiája.
A polgármester szerint a cél a teljes centralizáció, mindent becsatornázni a központi közigazgatásba, teljes függőségi viszonyt kiépíteni. A terv része, hogy az önkormányzati szférában a kötelező minimálbér-emelésen kívül nincs egyéb bérrendezés. Központosították az uniós fejlesztési forrásokat is, a hazai társfinanszírozással együtt 3400 milliárd forintot adtak oda a 23 megyei jogú városnak és a megyei önkormányzatoknak, hogy döntsenek a pénz felhasználásáról.
− A döntésekben a szakmai minimumszabályok sem érvényesülnek – teszi hozzá Gödöllő polgármestere. − Arra megy ki a játék, hogy az önkormányzatokról ki lehessen mondani, képtelenek és alkalmatlanok feladataik ellátására, ezért nincs is rájuk szükség. Volt már ilyen, gondoljunk a tanácsi rendszerre.
Boros Péterné szerint az nem igaz, hogy semmiféle reform nem történt az elmúlt években az államigazgatásban. Épp hogy folyamatosan mozgásban van minden.
− A probléma az, hogy a kormány nem az elején kezdte az átalakítási folyamatot. Először azt kellett volna megnéznie, mik a társadalmi igények, nem pedig kimondani, hogy több százezer munkavállalóra nem lesz szükség. Aztán a következő lépésben azt kellett volna meghatározni, hogy melyek azok az intézkedések, amelyek az ügyfelek és az ügyintézők szempontjából is egyszerűsítést és könnyítést jelentenek. Ez megint nem létszámkérdés, hanem például a digitalizáció átgondolása. Igaz, hogy folyik az államigazgatás digitalizációja, ám azokra rászabadítani egy új rendszer megtanulását, akik egyébként is naponta tíz órát dolgoznak, felelőtlenség. A fejlett világ a munkaidő csökkentése és nem a kétszáz százalékos terhelés felé halad. Csoda, hogy eddig nem roppant össze a rendszer − mondta a szakszervezeti vezető.
Lázár János miniszter is elismerte: abban az értelemben, ahogyan korábban gondolták, nem is lehetne már megvalósítani a bürokráciacsökkentést. Miképp az egyik kormányinfón mondta, „a modern világ, az európai világ nem a bürokráciacsökkentés irányába mutat, mert Magyarország részben már európai uniós szabályok szerint működik, és az EU-s szabályok nem könnyítik meg az ember életét, és korántsem egyszerűek”. A következő négy évben ezért az elektronikus ügyintézés fejlesztése lesz fókuszban.
Rengetegféle szám van, amelyek a túlhízott államot és a centralizációt igazolják. Az egyik legszemléletesebb, hogy miközben Magyarországon négy és fél millióan dolgoznak, 27 százalékukat az állam tartja el, onnan kapják a fizetést. A köztisztviselők és a közalkalmazottak száma 850 ezer körül van. Ehhez jön az a 300 ezer ember, aki állami és önkormányzati cégeknél dolgozik, és ott van még 170 ezer közmunkás is. Vagyis 1,32 millió ember van közvetlen függőségi viszonyban az állammal.
Ahol a leginkább nőtt az elmúlt években a létszám, azok a minisztériumok. Míg 2010-ben a tárcáknál és az azóta részben megszüntetett, részben beolvasztott háttérintézményeknél 237 ezren dolgoztak, addig a költségvetés adatai szerint idén ez a szám már 542 ezer fő, ami csaknem kétszáz százalékos növekedés. Igaz, ennek jelentős része az oktatás és az egészségügy államosításából származik.
A Napi.hu összeállításában az éves költségvetések összevetése során az derült ki, hogy 2010-hez képest 2018-ban 900 milliárd forinttal lett drágább a közigazgatás működtetése. A kormányzat nyolc éve 1321,1 milliárdot költött a törvényhozás működésére az adófizetők pénzéből, 2018-ban pedig már 2238,9 milliárdot − ez a növekedés bőven meghaladta az inflációt. Még jelentősebb a változás, ha az állami működési kiadások teljes mértékét, a rendőrségi és honvédelmi kiadásokat is nézzük. Ez esetben a 2010-es 2071 milliárdról az éves kiadás 3480 milliárdra hízott, áll a Napi.hu gyűjtésében.
A bürokráciacsökkentés kapcsán szívesen dicsekszik a kormányzat például az okmányirodák megszüntetésével, azzal, hogy a feladatokat átadták a kormányablakoknak, amelyekben nagyjából tíz perccel csökkent az ügyintézési idő. Szívesen emlegetik az eljárások egyszerűsítését, a különböző hatósági díjak eltörlését, amelyek révén évente 175 ezer eljárásnál már nem kell fizetni, s főleg a vállalkozások esetében érzékelhető a könnyítés. Arról azonban nem szólnak a kormányzati hírek, hogy vannak települések, ahol egy építésügyi engedély megszerzése is lehetetlen küldetés, mert nincs szakértő, vagy hogy orvosi praxisok állnak üresen. Közelednek a választások, így biztosan történnek majd hangulatjavító intézkedések. Ám azok az igazi reformmal köszönő viszonyban sem lesznek.
Forrás: 168 óra
