Általános nézet, hogy a nyugdíjasok „élősködnek” az aktív dolgozókon. Mint azonban a KSH egy friss tanulmányában megállapítja: az idősek csak a felszínen tűnhetnek kizárólagos nyerteseknek, a „láthatatlan” háztartási munkát figyelembe véve ugyanis a kép egészen mást mutat – írja az azenpenzem.hu.

Minden normális családban általános jelenség, hogy a nagyszülők (főleg a nagymamák) alaposan kiveszik a részüket a gyerekek körüli teendőkből. Mindez pedig „termelésként” is számszerűsíthető. A KSH korábban megállapította, hogy a magyar GDP negyedével lenne magasabb, ha a házimunka is beleszámítana. A témával kapcsolatban nemrégiben megjelent második tanulmánykötetében – többek között – az árazási lehetőségeket veszik sorra (az összes írást itt nézheti meg).

A tanulmányok között utolsóként (a többi megállapítástól némiképp elkülönítetten) a kutatók azt vizsgálták, hogy kik adják és kik kapják ezeket a „láthatatlan transzfereket”. Mint eredményeik alapján leírták: a háztartási javak és szolgáltatások elsődleges haszonélvezői a gyermekek. Egy korábbi elemzés azt mutatta ki, hogy Magyarországon a közösségi transzferek egy idősre eső értéke több mint kétszerese az egy gyermekre eső értéknek. A háztartáson belül gazdát cserélő, vásárolt javakat és szolgáltatásokat (az úgynevezett magántranszfereket) bevonva azonban a két érték kiegyenlítődik. Ha pedig még egy lépéssel tovább menve a generációs különbségeket (időtranszfer) is figyelembe veszik, akkor kiderül, hogy egy gyermek átlagosan mintegy másfélszer annyi juttatásban részesül, mint egy idős.

Az idősek – állapítja meg a tanulmány – nem kizárólagos nyertesei a folyamatnak, csak annak tűnnek, ha az elemzésből kimaradnak a családtagok közötti intergenerációs transzferek.

Mivel a láthatatlan transzferek a háztartáson belül, rokonok között, elsősorban és főként a szülőktől a gyermekek felé áramlanak, figyelmen kívül hagyásuk elsősorban a gyermeket nevelők elszámolásait torzítja – állapítják meg. Éppúgy, ahogy a háztartást és azon belül a nem fizetett háztartási munkát figyelmen kívül hagyó számítások alulbecslik a gyermekeknek adott erőforrások valódi mértékét, a gyermeket nevelők által adott erőforrások is erősen alulbecsültek a jelenleg rendelkezésre álló statisztikai rendszerben. A számításból kihagyott tételek a statisztikusok szerint kétszer is hiányoznak: először a címzetteknél, nevezetesen a gyermekeknél, másodszor pedig a feladóknál, vagyis a gyermeket nevelőknél.

A finanszírozásban is szerepet játszanak az idősebbek

Azt a KSH írása is rögzíti, hogy az életpályát mindig és mindenhol a különböző életkorú generációk közötti erőforrások átcsoportosítása révén finanszírozzák. Ennek a rendszernek része az állam, a háztartások és a vállalati szektor is. Az adófizetők jellemzően aktív korúak, míg a közkiadások kedvezményezettjei inkább inaktív életszakaszukban vannak. A gyermekes háztartások bevételeit a szülők teremtik elő, de belőlük gyermekeik is részesülnek. A fiatal aktív korú családalapítók egzisztenciateremtés céljából felvett hitelét többségében a gyermekeiket már felnevelt, nyugdíjra készülő idősebb aktív korúak megtakarításaiból finanszírozzák.

Az elemzést a többlépcsős rétegzett mintavételi eljárás során kiválasztott személyek időnaplói alapján végezték. A kérdőív párhuzamos tevékenységek végzését is lehetővé tette (mint amikor mosogatás közben segítünk gyermekünknek megírni a házi feladatot), de ilyenkor súlyoztak – hogy 1440 percbe „beleférjen” a nap.

Mindez a KSH szerint erőteljes demográfiai színezetet ad a jóléti rendszernek, a pénz- és biztosítási piacoknak, valamint a háztartásgazdaságnak. A friss kötetben is kiemelik azonban (amit az előző tanulmányok alapján megjelent cikkünkben hangsúlyoztunk), hogy a torzításnak erős nemi komponense is van, különösen a nem fizetett munka területén. A nők elméleti „számláiból” a háztartásban végzett munkát figyelmen kívül hagyva a férfiakhoz képest lényegesen több hiányozna.

A teljes tanulmányt itt böngészheti

Forrás: azenpenzem.hu