Az éves mérleg azonban semmi elmozdulást nem mutat. Nyomultak volna a nyugdíjas szövetkezetek? Tisztulgatna is a munkaerőpiac? A nagyobb boltok alkalmazottainak száma ugyanis nem változott – írja a Blokkk.

A legfrissebb statisztikai adatok szerint 2017-ben a boltos kiskereskedelemben foglalkoztatottak száma összességében - éves szinte számolva - nem változott a korábbi évekhez képest. A havi bruttó átlagkeresetek persze szépen emelkedtek a munkaerő hiánya következtében, 2017 decemberére a fizikai dolgozóknál - eladók, pénztárosok, árufeltöltők körében - 206 ezer forintra nőtt. A boltos kiskereskedelmi átlag is szépen emelkedett, megközelítette a 250 ezer forintot. Ez 15% körül szóródó növekedés a bolti dolgozók javadalmazásában, miközben a bevételek, a bolti kiskereskedelem forgalmának emelkedési üteme ennek harmada volt.

Na de a létszám: lehet találgatni

A munkaerőhiány óriási már évek óta, hiszen ha nem így lenne, nem kellene ennyivel emelni a béreket (a munkaerő piaca is piac, így ha kevés van belőle, akkor emelni kell az árát, pontosabban szólva a bérét). A legutolsó, a betöltetlen álláshelyekre vonatkozó harmadik negyedévi adat is csúcsra futott, az álláshirdetések tömege pedig csak hízik, szinte napról-napra.

A foglalkoztatottak számának éves mérlege, amiben mindenki benne van - alkalmazott, vállalkozó, segítő családtag, vagy éppen szövetkezeti tag -, aki bármennyit is dolgozik a boltban, nem mutat változást, már harmadik esztendeje. Ez így nagyon kedvezőtlen mérleg:

foglalkoztatottak száma

2012

2013

2014

2015

2016

2017*

kiskereskedelem

355

348

361

369

368

368

KSH, érték: ezer fő, */: blokkk.com számítása a negyedéves adatokból

Igen ám, de ha az éven belüli változásokat nézzük, akkor bizony egy nagyon is jelentős elmozdulás történt 2017-ben. Ennek lényege, hogy második negyedévben, legfőképpen pedig az utolsó három hónapban nagyot ugrott a foglalkoztatottak száma. 2016 utolsó negyedévéhez képest ez a növekedés 20 ezer főt jelent, ami 5%-os bővülés:

2016 I.

2016 II.

2016 III.

2016 IV.

2017 I.

2017 II.

2017 III.

2017 IV.

359

376

372

367

361

353

372

387

KSH, foglalkoztatottak száma, negyedéves adatok, ezer fő

Egy kicsit hosszabb távot nézve év közben hasonló hullámzások máskor is megfigyelhetők voltak a boltos foglalkoztatásban, de általában egyedi hatások is befolyásolták azt. Ide tartozott például a vasárnapi boltzár bevezetése 2015 első negyedévében, majd az újranyitás 2016 második negyedévének elején. Húzott egyet létszámban az online kassza bevezetése is már korábban, hiszen több nyugtaadáshoz több költség is dukált.

De vajon mi történhetett 2017 második felében?

Az alkalmazottak száma az évközi adatok szerint gyakorlatilag semmit sem változott 2017-ben, 2016-ban sem volt semmiféle évközi hullámzás. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb boltok körében (ez az adatsor a négy főnél nagyobb vállalkozások alkalmazottainak számát jelzi) semmiféle elmozdulás nem volt év közben:

alkalmazottak száma

2016 I.

2016 II.

2016 III.

2016 IV.

2017 I.

2017 II.

2017 III.

2017 IV.

teljes létszám

192

192

193

193

195

195

196

195

ebből fizikai dolgozók

139

139

139

140

140

140

140

140

KSH, négy főnél többet foglalkoztatók, érték: ezer fő

Nyugdíjasok, tisztább munkaerőpiac

Egyes szakértői vélekedések szerint egyrészt növekedhetett a nyugdíjas foglalkoztatottak száma a boltokban is. A KSH adatai szerint 2017 első és utolsó negyedéve között emelkedett a 60-69 éves korosztály foglalkoztatottsága, nemzetgazdasági szinten 25 ezer fővel. Ebben feltehetően szerepet játszott a magasabb minimálbér és a nyugdíjas szövetkezetek rugalmas és pénzben - adóban - olcsóbb keretrendje is.

Egy másik ok pedig az lehet, hogy a magasabb minimálbér és a nagy munkaerőhiány mellett tisztulhatott is a munkaerőpiac is. A nagyobb bért nehezebb eltitkolni, a foglalkoztatott alkupozíciója pedig erősödött, márpedig neki azért végső soron a bejelentett állás a jobb.

Kétirányú mozgást hozhatott viszont a boltszám csökkenése. A bezárt bolt kiesik a statisztikából. Ugyanakkor ezek nyilván a legelesettebbek (talán megkockáztatható, hogy a munkaerőpiaci ügyeskedések egy jelentősebb hányada a gyengélkedő vállalkozás körében inkább az életpályájuk végéhez köthető), a munkaerejük viszont más bolthoz is vándorolhat, esetleg jobb foglalkoztatási körülmények közé.

A legfontosabb kérdés már csak az, hogy egy egyszeri hullámról, vagy tartósabb változás indulásáról van szó, de erre csak a későbbi adatok adnak majd választ.

Forrás: Blokkk