Ahogy egyre többet hallunk az önvezető autók terjedéséről, úgy egyre kevésbé hökkenünk meg azokon a prognózisokon, hogy húsz éven belül, vagy akár hamarabb eltűnhetnek a sofőr állások. De számos olyan foglalkozás van még, amelyet az automatizáció két évtizeden belül megszüntethet, ezekből mutatott be párat a cikkében a HVG.
A robotok soha nem mennek szabadságra, nem alakítanak szakszervezetet a magasabb bérért, mi több, egyáltalán nincs is szükségük fizetésre. A robotok alkalmazása tehát érthető módon népszerű a munkáltatók körében – elterjedésüket csak a magas áruk és képességeik korlátai hátráltatják. Ahogy azonban a robotok ára csökken, és a mesterséges intelligencia egyre magasabb szintű, egyre több feladat elvégzésére képes, úgy vesznek el mind több és több álláshelyet az emberektől. Az eltűnő munkahelyek helyett persze újak is keletkeznek, egyelőre azonban úgy tűnik, a technológiai fejlődés több állást szüntet meg, mint amennyit létrehoz – derül ki a Világgazdasági Fórum tanulmányából.
Az automatizáció nemcsak az álláspiacot forgatja föl, hanem a munka világán is túl mélyreható változásokat hoz. Az önvezető autók például középtávon megszüntethetik az autótulajdonlás intézményét, s az autózáshoz fűződő megannyi érzelmi és szimbolikus tudattartalmat.
Két oxfordi professzor, Carl Benedikt Frey és Michael A. Osborne 702 állást vizsgált meg az automatizálhatóság szempontjából. Erről a listáról mutatunk be olyan foglalkozásokat, amelyek két évtizeden belül legalább 98 százalékos eséllyel megszűnhetnek a tanulmány szerint, és nem annyira magától értetődő az eltűnésük, mint például a sofőr állásoké.
1. Telemarketingesek: Megszűnési valószínűség: 99%.
Hála a hangfelismerő rendszerek és a mesterséges intelligencia fejlődésének, a telemarketinges munka a teljesen automatizálhatóvá válhat a közeli jövőben. Ez jó hír a fogyasztóknak, nyugodtan rácsaphatják a telefont az ügynökre anélkül, hogy megbántanának egy emberi lényt. Nem annyira jó hír a telemaketingesek szempontjából, hiszen új kenyérkereset után kell majd nézniük.
2. Bírók és játékvezetők: Megszűnési valószínűség 98%
Felfokozott érzelmek és végeláthatatlan viták származhatnak egy-egy játékvezetői döntésből. A szurkolók gyakran elfogultsággal vádolják a bírót, erőteljesen hangot adva egyet nem értésüknek. Sok esetben ez persze nem más, mint saját elfogultságuk kivetítése, a Freud által részletesen leírt énvédő mechanizmusok egyike, a projekció. Könnyen lehet, hogy a szurkolóknak hamarosan másik énvédő mechanizmus után kell nézniük. A robotok ugyanis elfogulatlanok és képesek a szakadatlan figyelemre. Kit fognak így a szurkolók hibáztatni? A szurkolók lelkére mért csapás mellett ne feledkezzünk el a játékvezetők és bírók lelkéről sem, akik elveszítik majd munkájukat.
3. Modellek: Megszűnési valószínűség: 98%.
Őrültségnek tűnhet, de a humanoid robotok képesek lesznek olyan álomállásokat is átvenni az emberi lényektől, mint a modellkedés. 2040-ben talán már senki nem akad fenn azon, hogy a kifutón karcsú, embernek látszó robotok mutatják be a ruhákat. Szerencsére ilyen állásból nincs annyira sok, kevesen élnek meg modellkedésből. A várható változás gyökere, hogy a humanoid robotok is lehetnek majd olyan vonzóak, mint ma a legvonzóbb nők vagy férfiak. Ez utóbbi fejlemény nemcsak az álláspiacot érinti majd, hanem az emberi kapcsolatokat is. Ian Pearson futurológus szerint 2050-re az ember és robot közötti szexuális kapcsolatok elterjedtebbek lesznek, mint az ember és ember közöttiek. Akad, akiket annyira riaszt ez a ma még hihetetlennek tűnő perspektíva, hogy már most kampányolnak a szexuális célú robotok fejlesztése ellen
4. Könyvtárosok: Megszűnési valószínűség: 99%.
Egy nagyszerű foglalkozás, amely introvertált és extrovertált embereknek is megfelelő: egyszerre lehet foglalkozni a könyvekkel és az olvasókkal. Automatizálható? Hát persze! Digitális katalógusok, automatizált kiadás és visszavétel – ezek a rendszerek, technikai lehetőségek már léteznek. A könyvtárak teljes automatizációja valójában csak idő kérdése.
5. Bankpénztárosok: Megszűnési valószínűség: 98%.
Az első „automatizált bankpénztáros”, automated teller machine – rövidítve ATM – 1969-ben kezdett el működni. Az automatizáció tehát nem egy új jelenség a bankszakmában, ahogy természetesen nem új más iparágban sem. Sokan érveltek azzal, hogy az ATM jó példa arra, hogy az automatizáció több új állást hoz létre, mint amennyit megszüntet, mert az ATM-ek és a bankpénztárosok számának növekedése az Egyesült Államokban egyszerre történt a ’90-es években.
Csakugyan vannak olyan példák, hogy az automatizáció forradalmasítja az iparágat, ami csökkenti az árakat, s ez drasztikusan magasabb kereslethez vezet – így végül nagyobb lehet a foglalkoztatottság az adott iparágban, mint valaha. Nagyjából az történt a XX. században az autóiparban – az automatizáció luxuscikkből tömegek által elérhető árú áruvá tette a gépkocsit. Az amerikai bankok az ügyfélszolgálat tehermentesülésével kapacitást szereztek arra, hogy újabb jövedelmező szolgáltatásokra fókuszáljanak – ami a 2008-as válság tükrében persze nem egyértelműen volt kedvező, de legalábbis átmeneti prosperitást hozott.
Úgy tűnik azonban, hogy ezúttal nem valami hasonló folyamat történik a bankszektorban. A City Group jelentése szerint a bankszektor alkalmazotti létszáma mintegy 30%-ával csökkenhet 2015 és 2025 között.
6. Hitelügyintézők: Megszűnési valószínűség 98%.
A hitelügyintézés tipikusan az fajta munka, amely olyan rutinfeladatok elvégzését jelenti, amelyek könnyen automatizálhatók. Így a hitelügyintézők sem tervezhetnek igazán hosszú távon a szakmájukban.
7. Könyvelők: Eltűnési valószínűség 98%.
A könyvelés jelentős részét rutinfeladatok teszik ki, amelyek bizony automatizálhatók. A könyvelésnek azon részei, amelyek magasabb hozzáadott értéket képviselnek, mint például a kontrolling, nehezebben válthatók ki robotizációval. Ugyanakkor a mesterséges intelligencia fejlődése miatt ezek a munkafolyamatok sem védettek az automatizációtól.
És mi van az ön szakmájával?
Ezen az oldalon ki-ki megnézheti, hogy a foglalkozása mennyire áll ellen az automatizációnak.
Forrás: HVG
