Évekkel ezelőtt Chris Nagele olyan döntést hozott, amit előtte már sokan. Az alkalmazottai addig otthonról dolgoztak, de úgy gondolta, hogy sokkal jobb lenne számukra és a vállalatnak is, ha közös irodába költöznének. Gyorsan kiderült, hogy ez óriási hiba volt, az alkalmazottak és ő is boldogtalanok voltak, a teljesítményük pedig romlott. De mi állhat ennek a hátterében? Az Origo cikke.

2015 áprilisában, három évvel azután, hogy csapatát új, egy légterű irodába költöztette, ismét áthelyezte a bázist, ezúttal egy olyan irodaházba, ahol mindenkinek megvolt a saját szobája, amelynek ajtaját, ha éppen akarta, be is csukhatta.

Vállalatok tömege gondolja úgy, hogy a nyílt terű irodák jelentik a legjobb megoldást. Az Egyesült Államokban a cégek 70 százaléka választja ezt a munkahely típust és csak nagyon kevesen váltottak vissza a tradicionális irodákra.

A kutatások viszont az mutatják, hogy a dolgozók teljesítményét 15 százalékkal rontja a közös tér, emellett pedig nehéz számukra a feladatra koncentrálni és kétszer nagyobb annak a valószínűsége, hogy megbetegszenek.

Azóta, hogy cége visszaváltott tradicionális irodára, Nagele egyre többet hallja barátaitól, hogy máshol is gondokat okoz az egyterű iroda és az embereknek hiányzik, hogy munkahelyükön is legyen egy saját, nyugodt, szeparált helyük. A legfőbb érvek - amellett, hogy utálják a nyitott irodákat -, hogy sosem tudnak a munkára fókuszálni és nem képesek időben befejezni feladataikat.

Ennek ellenére sem valószínű, hogy a nyílt irodák koncepciója belátható időn belül eltűnik.

Van egy fontos oka annak, amiért a legtöbben szeretik az olyan irodákat, ahol négy fal és egy ajtó választja el őket a többiektől. Az igazság az, hogy kevesen tudnak multitaskingolni, azaz egyszerre több dologra figyelni, több dolgot csinálni.

Ugyanakkor bizonyos helyek negatív hatással lehetnek az emlékezetre is. Ez különösen igaz a "hotdesking" módszerre, ami egy olyan új rendszer, ahol már senkinek sincs saját asztala és helye, hanem folyamatosan vándorol, és oda ül le dolgozni reggel, ahol éppen talál üres asztalt.

Sally Augustin pszichológus szerint azonban az emberi agy sokkal jobban tud működni a megszokott környezetben. Néha nem is tűnik fel, pedig rengeteg emlék és ötlet kötődhet bizonyos tárgyakhoz és ezeket az emlékeket csak akkor lehet előcsalogatni, ha a megszokott helyünkön ülünk.

Sokak számára a hang, a hangoskodás a legzavaróbb, abból pedig bőven van egy nyitott iroda esetében.

A University of Sydney kutatói arra az eredményre jutottak, hogy a nyitott terű irodákban dolgozók 50 százalékát zavarja a zaj. Ugyanezt a klasszikus irodákban dolgozóknak csak a 16 százaléka mondta.

Egy másik felmérésben 14 szempont alapján vizsgálták meg a különböző irodatípusokban dolgozók elégedettségét. Ebben is az derült ki, hogy az olyan fontos szempontoknál, mint a hőmérséklet, a levegő minősége és a zaj, jobban teljesített a hagyományos iroda.

Az olcsóság mellett a csapatépítő erő az, amit érvként fel szoktak hozni a nyitott irodák mellett.   Azonban jól dokumentált, hogy az ilyen egy légterű irodákban ritka az értelmes vita, sokkal valószínűbb, hogy az ember kénytelen a kollégák magánéleti problémáit hallgatni, vagy azt, hogy mit vettek karácsonyra a szeretteiknek. A pszichológus szerint az egy légterű irodákban az emberek tényleg többet beszélnek egymással, de nem a munkáról egyeztetnek.

A legjobb minőségű munkát akkor végzik az alkalmazottak,  ha csendben, teljes nyugalomban dolgozhatnak. Persze egy zsúfolt helyen is lehet dolgozni, de a végeredmény is olyan minőségű lesz. Viszont a minőségi munkát segíti, ha az embernek van saját privát helye, magánszférája a munkahelyén is.

Forrás: Origo