Nem akarnak visszatérni az Ausztriában dolgozó magyarok, és nem csupán a magasabb bérek miatt. A fiatalok 40 százaléka is útra kelne – olvasható a Népszavában.
Az Ausztriában dolgozó magyaroknak mindössze az 5 százaléka térne vissza a magyar munkaerőpiacra, ha megszűnne az osztrák munkája. Kintmaradásuk oka azonban egyre kevésbé a hazaihoz képest jóval magasabb fizetésekben keresendő – Ausztriában 1500 euró a legkisebb munkabér összege -, sokkal inkább a kiszámíthatóbb munkakörülményekben, a stabil jogi környezetben és az osztrák munkaadók hozzáállásában. Ez derült ki a több mint ezer, Ausztriában dolgozó magyar munkavállaló válaszaiból, akiket az osztrák és a magyar szakszervezeti szövetség megbízásából készült felmérés során kérdeztek meg.
A munka világát minden dolgozóra kiterjedően kollektív szerződés szabályozza Ausztriában, így a túlóra vagy a hétvégi munka kérdését is. Több szabadság jár, kedvezőbb az adórendszer, és nem változnak évről évre a jogszabályok. Magyarán: tiszta helyzetek vannak a munkahelyeken. Ami le van írva munkaidő vagy bér tekintetében, az ténylegesen is annyi – sorolja a kint maradás mellett felhozott érveket Horváth Csaba, a Magyar Szakszervezetek Szövetségének vas megyei képviseletvezetője. Ne várjunk csodát, nem fognak hazajönni a magyarok azért, hogy itthon bérmunkában robotoljanak, és a túlórák sokasága miatt még családi életük se legyen – fogalmazott. Bár az ingázás nehéz terheket ró a családokra, úgy tűnik, mégsem viselte meg őket: a felmérésből legalábbis az derült ki, hogy külföldi munkavállalás nem vezetett a válások elszaporodásához. Ebben feltehetően a kiszámítható körülmények – például a behatárolható munkaidő is szerepet játszik. Aki mégis hazajön, nem marad sokáig.
Az Ausztriából hazatérni szándékozók közül sokan sarkon fordulnak, és inkább az osztrák munkaügyi központnál jelentkeznek be, amikor meghallják, hogy Magyarországon mindössze 3 hónapig jár álláskeresési támogatás. Horváth Csaba megemlítette egy 20 éve az osztrák építőiparban dolgozó 38 éves magyar vállalkozó esetét is, aki hazajött, céget alapított, Ausztriából magyar ácsokat hívott. Ám rövid időn belül kiderült: az új technológiákon alapuló minőségi munkájukra igény ugyan van, fizetőképes kereslet azonban nincs, ezért a férfi vissza fog térni Ausztriába.
Eddig mintegy háromezer magyar vállalkozás telepedett ki, és mintegy 87 ezer magyar dolgozik legálisan osztrák szomszédunknál: a legtöbben az építőiparban, a turizmusban és a mezőgazdaságban. A többség napi vagy heti szinten ingázik, mintegy 7 ezren viszont ott is élnek - házat vettek, gyerekeiket ott járatják iskolába.
Nem Ausztriában dolgozik azonban a legtöbb magyar, hanem az Egyesült Királyságban és Németországban: előbbiben 300 ezerre, utóbbiban 135 ezerre becsülik a magyar munkaerő létszámát. Tízezres nagyságrendben dolgoznak még magyarok Szlovákiában, Hollandiában és Spanyolországban is – becslések szerint az elmúlt években összességében mintegy 600 ezren vándoroltak ki Magyarországról.
Itthon eközben egyre súlyosabb méreteket ölt a munkaerőhiány: a toborzási nehézségek már a magyar vállalkozások több mint felénél akadályozzák az üzleti tevékenységet. A probléma erősödését jelzi, hogy a vállalkozások 2017 harmadik negyedévében már 54 ezer üres álláshelyet jelentettek, ami 29 százalékos emelkedés 2016-hoz képest.
A munkaerőhiány persze alapvetően demográfiai okokra vezethető vissza, és az elöregedő társadalmak miatt egész Európát sújtja. Az üres álláshelyek aránya Magyarországon és az Európai Unióban átlagosan mintegy 2 százalékot tesz ki, éppen ezért is tudnak külföldön munkát vállalni a magyarok. Magyarország problémáját ugyanakkor tetézi, hogy éppen azokról a területekről vándorol ki a legnagyobb létszámú munkaerő, ahol már amúgy is jelentős a munkaerőhiány – ilyen az egészségügy, az építőipar, a kereskedelem, a vendéglátás. Az is látszik a statisztikákból, hogy a legtermékenyebb korosztály távozik: a Fővárosi Kormányhivatal adatai szerint minden hatodik magyar gyermek külföldön születik meg. Ez a 2010 óta eltelt időszakban 78 ezer gyermeket jelent. Összehasonlításul: évente alig több mint 90 ezer gyermek jön világra Magyarországon.
A kivándorlás tehát duplán tetézi az elöregedő magyar társadalom gondjait, hiszen a most külföldön munkát vállalók már nem ide fizetik az adót, nem itt javítják termelékenységet és versenyképességet, de a jövő munkaerejét jelentő gyermekeiket sem itthon szülik meg és nevelik fel. A folyamat pedig nem áll meg: egyre több kutatás hoz a fiatalok kivándorlási szándékáról megdöbbentő számokat. Legutóbb a 24.hu megbízásából készített a témában felmérést a Republikon Intézet. Eszerint a 18-24 éves fiatalok 40 százaléka külföldre költözne, az okok között pedig toronymagasan vezet a jobb megélhetés reménye. Ez ráerősít a Publicus Intézet egy tavaly nyári felmérésére, amely szintén 40 százalékos elvándorlási hajlandóságot mért a fiatalok körében. Ez 530 ezer potenciális fiatal munkavállaló távozási szándékát jelenti. Érdekesség, hogy a felmérés során megkérdezettek mindegyike átlagosan hat olyan közeli családtagról vagy ismerősről számolt be, aki már kivándorolt külföldre.
Matolcsy György jegybankelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara keddi gazdasági évnyitó fórumán el is ismerte: a demográfiai csapdából nem sikerült kitörni, a képzett munkaerő 4 százaléka elvándorolt, alacsony a hazai hozzáadott érték. Az ugyanakkor már nem derült ki a szavaiból, hogy kínálnak-e bármiféle megoldást a külföldre távozott munkaerő hazacsábítására. Megkérdeztük a Fideszt is, milyen programjuk van a munkaerőhiány illetve az azt tetéző elvándorlás kezelésére, de nem kaptunk semmilyen választ.
Nemrégiben azonban a hvg.hu birtokába került egy kiadvány, amelyet a Nemzetstratégiai Kutatóintézet adott ki a fiatalok számára „Menjek vagy maradjak?!” címmel. Ebben olyan érvek jelennek meg az itthonmaradás mellett, hogy itt még félelem nélkül lehet élni, keresztény értékrenden alapul a társadalom, alacsonyak a megélhetés költségei, és itt a család. Külföldön ezzel szemben rossz az időjárás, nincs közbiztonság, terrorveszély van, és no-go zónák. Nem riadnak vissza az érzelmi zsarolástól sem: „a külföldre települő fiatalok nincsenek tisztában azzal, hogy mekkora szomorúságot okoznak hozzátartozóiknak”.
Egész Európában gond a munkaerőhiány
Az üres álláshelyek számának és arányának növekedése az egész Európai Unióra jellemző, a tagországok mutatóiban azonban jelentős különbségek vannak. Csehországban 3,6, Belgiumban 3,3, Németországban 2,7, Hollandiában, Ausztriában és az Egyesült Királyságban 2,6 százalékot mértek. Magyarországon az álláshelyek 2,2 százaléka betöltetlen a KSH adatai szerint. A magyar szempontból legfontosabbnak számító migrációs célországok közül tehát Németországban közel 1,1 millió, az Egyesült Királyságban 800 ezer, Ausztriában 100 ezer állás vár betöltésre. Ezzel szemben Görögországban az állásoknak mindössze 0,7, Bulgáriában, Spanyolországban és Cipruson 0,8, Portugáliában 0,9 százaléka volt betöltetlen.
Már a cégek keresik fel a munkavállalókat
A HR-esek is látják, hogy a növekvő munkaerőhiány miatt változtatni kell az eddigi toborzási stratégiákon. Ezért már az iskolákba is kimennek és megpróbálják magukhoz csábítani a fiatalokat, a bérek és juttatások emelésén túl a munkakörnyezet is igyekeznek vonzóbbá tenni. Az utóbbi évben egyre jobban figyelnek a meglévő munkaerő megtartására és a hatékonyság növelésére is – mondja Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének társelnöke. Megjegyezte: számos álláshirdetésre már egyáltalán nincs jelentkező, ezért a cégeknek kell ajánlataikkal a munkavállalókat felkeresniük és nem fordítva. Ilyen megkereséseket leginkább a nyelveket beszélő informatikusok, mérnökök kapnak, de már a betanított munkakörökre is egyre nehezebben találni embert.
Az eszergomi székhelyű Magyar Suzuki Zrt. kommunikációs vezetője, Ruska Viktória azt mondja: elsősorban mérnököket keresnek, akiket a fővárosközpontú képzés miatt nehezen tudnak magukhoz csábítani. Ez a területi sajátosságokból fakadó probléma évek óta jelen van, és emiatt a betanított munkások toborzása is nehéz. A 3100 fős munkavállalói gárda harmada egyébként Szlovákiából érkezik, és újabban mintegy 150 fős kölcsönzött munkaerővel is kénytelenek dolgozni. A fiatal mérnököket állásbörzéken igyekeznek megnyerni, számukra Ruska Viktória szerint vonzó lehet a cég magas robotizáltsági foka: a Suzukinál ugyanis 770 robot segíti a munkát.
Forrás: Népszava
