Rovatok
Közlemények
- Msz EDDSZ Főügyészségi állásfoglalás
- BRDSZ: A Magyar Rendvédelmi Kar tisztségviselőinek választásához
- VDSZ: Számoljon a VDSZ-szel!
- Szakszervezeti ajánlás a rendvédelmi kar tagjaira
- Közmunkások tiltakozása a kormány foglalkoztatáspolitikája ellen
- A TUDOSZ X. küldöttértekezletének nyilatkozata
- Érettségi - MSZOE: csökkentsék a kötelező vizsgatárgyak számát!
- A költséges érettségi vizsgarendszer felülvizsgálata szülői nézőpontból
- A Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete küldöttértekezletének állásfoglalása
- A BRDSZ nyílt levele a Belügyminiszterhez
- Megkapják elmaradt bérüket a Tesco pénztárosai
- MUOSZ: A Sajtószabadság Világnapjára
- A VDSZ javítaná tagjai életminőségét
- Megélhetési válság: a kormány egyetlen társadalmi követelést sem teljesített
- A szakszervezeti konföderációk letették voksukat a nagykoalíciós hazaáruló politika mellett
- MSZOSZ díjakat és érdemérmeket adtak át
- LIGA Szakszervezetek: Európa mi vagyunk!
- MSZOSZ: Megkoszorúzták a munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak emlékművét
| A közszférában reálbércsökkenés, a magáncégeknél leépítések voltak |
 |
 |
 |
 |
| Írta: Szakszervezetek.hu (d.l.) |
| 2011. február 10. csütörtök, 22:20 |
|
A közszférában erőteljes reálbércsökkenés volt megfigyelhető a foglalkoztatás szintjének érdemi változása nélkül, míg a magáncégeknél az állásban maradók bére érdemben nem változott, az összesített reálbércsökkenést a leépítések eredményezték, - derül ki a Munkaerőpiaci Tükör 2010 című kiadványból.
A válság növelte a munkaerő-piacon már korábban is meglévő súlyos feszültségeket és egyenlőtlenségeket, a legnagyobb vesztesek a szakképzetlenek, illetve a hátrányos helyzetű térségekben élők voltak - mondta Fazekas Károly, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének (MTA-KTI) igazgatója a Munkaerő-piaci Tükör 2010 című kiadvány bemutatóján. Az évente megjelenő tükör központi témája ezúttal az, hogy milyen hatással volt a válság a munkaerő-piacra. Fazekas Károly kiemelte: a munkaerő-piaci válság kezelésére alkalmazott szakpolitikai intézkedések csak "tüneti kezelésként" szolgáltak. A Munkaerő-piaci Tükörből kiderül: 2009-ben a kormány, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a munkaügyi központok összesen 19 milliárd forintot költöttek munkahelymegtartó támogatásokra, amellyel legalább 60 ezer munkahelyet sikerült megmenteni. Köllő János, az MTA-KTI tudományos főmunkatársa ezzel kapcsolatban elmondta: a legalább 60.000 munkahely megtartása is jelentős eredmény, ugyanakkor ma már nyilvánvaló, hogy a munkahely-megőrzési és -teremtési programok nem tudták elejét venni a munkanélküliség növekedésének. Kifejtette: Magyarország nem tartozott azok közé az országok közé, amelyekben úgynevezett "puhább eszközökkel" - például bércsökkentéssel, munkaidő rövidítéssel, vagy visszavételi ígérettel kombinált ideiglenes elbocsátással - tompítani tudták volna a válság munkaerő-piaci következményeit - ismertette Köllő János. A Munkaerő-piaci Tükörből kiderül, hogy 2008 októbere és 2010 júniusa között összesen 889 cég, csaknem 53.000 munkavállalót érintő csoportos létszámleépítést jelentett be a munkaügyi kirendeltségeken. A költségvetési szektorban 2008-2009-ben a foglalkoztatás közmunkások nélkül 0,4 százalékkal csökkent, munkaidő-csökkenés pedig meghaladta az 1 százalékot, emellett nagy - fűnyíróelv szerinti - bércsökkentés volt. A magánszektorban a reálbér nem változott, a munkaidő-csökkenés nagy része pedig létszámcsökkenésből adódott - fűzte hozzá. A munkaidő kutatásba bevont alkalmazottak 55 százalékánál összességében nem változott, a többieknél viszonylag gyakori volt a havi 8 órás csökkenés. Köllő János kiemelte: a válság következménye az is, hogy jelentősen nőtt az ifjúsági munkanélküliség, és romlott a gyors elhelyezkedés esélye a munkából kikerülők körében. Ezenkívül 20 százalékkal nőtt a nem támogatott munkanélküliek száma, különösen nagy a növekedés azok között, akik nem régen munkanélküliek és keresnek vagy akarnak állást, valamint nem kapnak egyéni jogon támogatást - jelezte. A szakember a jövőre vonatkozóan elmondta: a korábbi válságok tapasztalatai azt mutatják, hogy a foglalkoztatás a többi gazdasági mutatóhoz képest mindig később tér vissza a válság előtti szintre a beruházások visszaesése miatt. Valószínű az is, hogy a munkaerő-piacra foglalkoztatottként visszakerülőket a korábbinál nagyobb arányban alkalmazzák majd határozott idejű szerződéssel és munkaerő-kölcsönzőn keresztül. |
|
|
Kapcsolódó cikkek :
» Az alacsony foglalkoztatottság okairól
Egy újabb olyan tanulmánykötet látott napvilágot, amely azt sejteti, hogy a magyar jóléti rendszer volt az egyik lényeges oka a hazai foglalkoztatási ráta alacsony szinten stabilizálódásának, - írja a kötetet ismertető...
» A magyar foglalkoztatáspolitika elmúlt két évtizede nem sikertörténet
A magyar foglalkoztatáspolitika 1990 és 2010 közötti alakulásáról készített tanulmánykötetet a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézete (MTA-KTI) és a foglalkoztatáspolitikai elemzésekkel is foglalkozó Budapest...
» A szociális partnerekkel való konszenzus és megállapodás hiánya visszaütött
A világgazdasági válság nemcsak a foglalkoztatottságra, hanem a bérekre is komoly hatással volt, különösen igaz ez Délkelet-Európában − állapította meg a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (ILO) globális bérfelmérése (Global...
» Köllő János: Magyarország nem tanult a hibáiból
Nem tanultunk a leckéből és a saját hibáinkból sem: azokat a lehetőségeket, amelyek egy válság kapcsán hozzájárulhatnak a kedvezőtlen munkaerőpiaci hatások...
» Jelentősen nőttek a munkahelyi egyenlőtlenségek a válságban
A globális gazdasági válság eredményeképpen jelentősen nőttek Európában a munkahelyi egyenlőtlenségek, és ez a jelenség várhatóan folytatódni fog, ahogyan egyre több ország vezet be megszorító intézkedéseket és munkaügyi...
 Mottó: De miről önmagunk lemondunk, annak visszaszerzése mindig nehéz, s mindig kétséges.
(Deák Ferenc)
|
Szakszervezetek plusz
 |
