Egyre több lesz a „felesleges ember”, aki alulképzettsége miatt nem talál majd munkát, miközben a gazdaság húzóágazataiban az egyre feszítőbb munkaerőhiány okoz gondot. A Korn Ferry piackutató ezúttal a 2030-ra várható francia helyzetet mérte fel – írja a HVG.

A párizsi Le Figaro, amelynek szimpátiája meglehetősen visszafogott Macron elnök iránt, exkluzív előzetest közöl a jelentésből, mely azt mutatja, hogy a munkaerőpiac képtelen a megfelelő tempóban igazodni az informatikai forradalom elvárásaihoz.

Legalábbis Franciaországban ezt mutatják a számok: 2030-ig 1,5 millió jól képzett szakember hiányzik majd, és ennek eredményeképp 175 milliárd eurót veszít a francia gazdaság. Más oldalról viszont 1,7 millió "fölösleges ember" lesz, akik vagy nem rendelkeznek megfelelő szaktudással vagy olyan szakmájuk van, amelyikre egyre kisebb a kereslet. Ezzel is magyarázható az a sztrájksorozat, mely hetek óta megrázza Franciaországot. Macron reformjai ugyanis hozzá akarják igazítani a munkaerőpiacot a globális gazdaság és az informatikai forradalom kihívásaihoz. Ezek pedig könyörtelenül leértékelik az alacsony képzettségű munkaerőt, illetve azokat, akik a saját szakmájukban nem rendelkeznek megfelelő informatikai háttérrel. Lesújtó ítélet ez szinte az egész idősebb generációra, melyet egyáltalán nem vigasztal, hogy Kínában a mesterséges intelligenciát kutató cégeknél 30 év a felvételi korhatár.

 Mi a megoldás?

 Nyilvánvalóan a képzés, illetve az átképzés- nyilatkozta a Le Figaro-nak a Korn Ferry igazgatóhelyettese. Ezt persze könnyű kijelenteni, de Franciaországban is sokan úgy érzik, ha megszerezték a diplomát, akkor egész életre szóló tudás birtokába jutottak. Ennek a korszaknak végképp vége. Kötelező a folyamatos tanulás és átképzés- hangsúlyozza Gérald Bouhourd igazgatóhelyettes, aki elmondta, hogy a kutatásokat elsősorban három szektorra irányították: ipar, pénzügyi szektor és informatika. Ezek ugyanis a meghatározók Franciaország jövője szempontjából. Macron elnök reformjai nem bízzák a piacra a szükséges változások előidézését, hanem az állam igen aktív szerepet vállal - például a startup cégek támogatásában. Párizs egyik legnagyobb pályaudvarát Európa legnagyobb startup központjává alakították. Itt a nulláról induló kis cégek jelentős állami támogatással vághatnak neki a gazdasági életnek.

 Mindez persze nem sajátosan francia probléma: a világ 6900 milliárd eurót veszít csak azért, mert szakemberhiány van és még inkább lesz 2030-ig. Ez Franciaország éves GDP-jének a háromszorosa- hangsúlyozza a jelentés, hogy az átlagos olvasó számára is érzékelhetővé tegye: milyen súlyos gond a szakemberhiány. Politikai szempontból még nagyobb gond, hogy mi legyen a "fölösleges emberekkel", akiknek a száma Franciaországban meghaladja a hiányzó szakemberekét (1,7 millió ). A munkaerőpiac statisztikái nem mutatják ki ezt az anomáliát, hiszen a -1,5 millió 1,7 millió +-szal áll szemben, de a döntéshozóknak ez nagyon komoly gond, mert azt jelentheti: a gazdaság kétsebességessé válhat.

 Miközben a korszerű szektorok szakemberhiánnyal küszködnek, a leszakadóban levő, elavult ágazatok a munkanélküliség rémével harcolnak. A kormánynak ezért igen nehéz olyan szabályozást kitalálnia, mely mindenki számára elfogadható. A fő persze az, hogy elérjék a kívánt célt: Franciaország ne veszítsen azért 175 milliárd eurót, mert nincs elég szakember abban az országban, melynek oktatási rendszerét maguk a franciák szeretik mintaként ajánlgatni az egész világ számára.

Forrás: HVG