A bérmegállapodás és az adócsökkentés összességében nem gyakorolt kedvezőtlen hatást a magyar gazdaságra a konvergenciaprogram szerint. A nemzetgazdasági tárca elemzése szerint a megállapodás hatálybalépése óta eltelt időszak alapján a vállalkozások képesek voltak kigazdálkodni az adóterhek csökkenése által részben ellensúlyozott béremelések fedezetét. A vállalkozások béremelési hajlandóságát mutatja az is, hogy a korábbi minimálbér-emelésekhez képest magasabb volt a béremelések tovagyűrűző hatása, és csökkent a regionális különbség is. Más felmérések azonban arra mutatnak rá, hogy a kisebb cégeknek gondot jelentett a nagymértékű béremelés, még úgy is, hogy csökkentek a járulékok. A Portfolio elemzése.

 A bérmegállapodást azért kötötte a kormány, mert a korábbi években jelentősen megemelkedett foglalkoztatottság eredményeként szűkösebbé vált a munkaerő kínálata. A drasztikus munkaerőhiány miatt a dinamikus gazdasági növekedés fenntartásához egyre inkább a termelékenység emelésére kell helyezni a hangsúlyt - mutat rá a kormány konvergenciaprogramja, amelyet a napokban küldött el Brüsszelbe.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) érvelése szerint ehhez egyfelől jól motivált, képzett munkaerőre van szükség, másfelől a bérek emelkedése a vállalatokat termelékenységük javítására sarkallhatja.

A magasabb béreknek köszönhetően lehetőség nyílt arra, hogy a költségvetési egyensúly megtartása mellett a munkát terhelő járulékok fokozatosan, régiós összevetésben is versenyképes szintre csökkenjenek. Továbbá lehetővé vált a társasági adó egységesen 9%-ra csökkentése is, amely az EU-ban a legalacsonyabb mérték. Ezek az intézkedések hosszú távon is a magyar gazdaság versenyképességének növelését szolgálják - fogalmaz a jelentés.

Elemzésük szerint a megállapodás hatálybalépése óta eltelt időszak alapján a vállalkozások képesek voltak kigazdálkodni az adóterhek csökkenése által részben ellensúlyozott béremelések fedezetét, miközben a foglalkoztatás mellett a beruházások növekedése is folytatódott. Utóbbi jól mutatja a hatékonyságnövelés érdekében tett erőfeszítéseket.

Más felmérések azonban nem pontosan erre a következtetésre jutnak. A GKI Gazdaságkutató tavaszi felmérése szerint a minimálbér és a garantált bérminimum okozta költségnövekedés minimalizálására a cégek számos praktikát bevetettek. Ezek közé tartozik a munkaerő kölcsönzése, a normák emelése, az elbocsátás, a cafeteria csökkentése, a más munkakörbe való sorolás és a munkaidő csökkentése. Hozzáteszik, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése tehát továbbra is a kis- és közepes vállalatok számára jelenti a legnagyobb problémát.

Az NGM azonban úgy érvel, hogy több foglalkoztatási mutató is alátámasztja, hogy nemzetgazdasági szinten a bér- és adómegállapodásnak nem volt kedvezőtlen foglalkoztatási hatása. Ezek közül a legkézenfekvőbb, hogy folytatódott a foglalkoztatottak számának növekedése.

Amennyiben a vállalkozások a költségek visszafogására kényszerültek volna, növelték volna továbbá a részmunkaidőben foglalkoztatottak számát és mérsékelték volna a túlórák mennyiségét.

Emellett költségcsökkentő lépés lehetett volna a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörök egy részének átminősítésével a magasabb garantált bérminimum helyett a minimálbér kifizetése a munkavállalók számára, valamint az alapbéren felül kifizetett nem-rendszeres bérelemek csökkentése. Ezzel szemben az adatok azt mutatják, hogy a munkaadók nem éltek ezekkel a munkaköltségcsökkentő lépésekkel. A részmunkaidőben dolgozók aránya 2017-ben tovább csökkent, a túlórák száma emelkedett, a fizikai foglalkozásúak aránya csökkent, míg a nem havi rendszerességű kereseti elemek növekedése gyorsult. Idézik a Szent István Egyetem kutatását, amely szerint 2017-ben a szervezetek 88%-ánál nőtt vagy nem változott a dolgozóknak juttatott cafeteria nettó összege.

Ezek a kedvező folyamatok annak tulajdoníthatók, hogy az erőteljes konjunktúra következtében magas munkaerő-kereslet miatt a munkavállalók alkupozíciója erős maradt, így munkaerőpiaci helyzetük a béremelések mellett is tovább javult.

A vállalkozások béremelési hajlandóságát mutatja az is, hogy a korábbi minimálbér-emelésekhez képest magasabb volt a béremelések tovagyűrűző hatása. A 2001-2002-ben bekövetkezett minimálbér-emelés tapasztalataiból kiindulva számítani lehetett arra, hogy a munkáltatók vállalaton belüli bérkülönbségek fenntartása érdekében a magasabb keresetűek bérét is jelentős mértékben fogják emelni.

Az ábra a 2016. évi keresetek alapján képzett jövedelmi hányadokra mutatja be, hogy ugyanazon jövedelmi hányad keresete mennyivel emelkedett 2017-ben.

Látható, hogy a bérek emelkedése a közepes keresetű munkavállalók esetében is a várt felett alakult. Megemlítik, hogy a tovagyűrűző hatás erősségében a kedvező konjunkturális környezet és a munkaerőpiac feszessége is szerepet játszhatott.

Mem látszik jelentős különbség az egyes ágazatok teljesítménye között. Azaz ugyan jelentősen növekedtek a bérek valamennyi szektorban, a járulékcsökkentés számottevő mértékben tompította a pótlólagos béremelések költségvonzatát. Részben emiatt, részben a kereslet élénkülése következtében az egyes ágazatokban hasonló, 5-6% körüli mértékben növekedett a profit. Figyelemre méltó, hogy a nemzetgazdaságon belül a versenyszféra esetében 2017 utolsó negyedévében már kiugró ütemben, 10,5%-kal emelkedett a jövedelmezőség.

A profitabilitás javulása ösztönzőleg hat a termelési tényezők iránti keresletre is, amit jól személtet, hogy a privát szektor beruházásainak kétszámjegyű bővülése mellett foglalkoztatása is jelentősen (2,9%-kal) bővült tavaly.

Ezzel párhuzamosan a cégalapítások száma is - jelentősen felülmúlva az elmúlt években tapasztalt trendet - erősödött 2017-ben, amit számottevő mértékben a gazdaság növekedésének gyorsulása és a kedvező kilátások magyaráznak. Ezzel összefüggésben a vállalati felszámolások száma tovább csökkent 2017-ben.

Megállapítható tehát, hogy nem volt kedvezőtlen elmozdulás a vállalati szektor magatartásában a bér- és adómegállapodás bevezetését követően, éppen ellenkezőleg, jelentősen bővült a vállalati szektor által támasztott kereslet, illetve ezzel párhuzamosan javult a szektor profitabilitása is - írja a konvergenciaprogram.

Az NGM szeirnt a megállapodás eredményeként szerintük Magyarország versenyképessége hosszú távon is javul. Ez egyfelől a régiós és OECD összehasonlításban is magas munkát terhelő adók csökkentésének, másfelől a tőkejövedelmet terhelő nyereségadó mérséklésének köszönhető.

A megállapodás további eredményei közé tartozik, hogy gyorsította a keresetek növekedését, amelyre az alacsony bérek mellett szűkös munkaerő-kínálat növelése érdekében volt szükség.

• Egyfelől a hazai bérek felzárkózása csökkentette a külföldi munkavállalás vonzerejét, így hozzájárult a munkaerő megtartásához.
• Másfelől a magasabb bér az inaktív rétegek egy részét a munkaerőpiacra való visszatérésre ösztönözte.
• Harmadrészt a minimálbér és a közmunkabér közötti különbség növelése vonzóbbá tette az álláskeresést az elsődleges munkaerőpiacon.

A minimálbér-emelés ezt a folyamatot segítette, mivel - a szociális hozzájárulási adó csökkentésével együtt - becslésük szerint 2017-ben közel 6 százalékponttal járult hozzá a bérek növekedéséhez.

További fontos eredmény a területi bérkülönbségek csökkentése. Ezt mutatja, hogy az alacsonyabb bérszínvonallal rendelkező keleti és dél-nyugati régiókban gyorsabb ütemben nőttek a bérek, mint a magasabb bérszínvonallal rendelkező Budapesten illetve az észak-nyugati megyékben.

Összegezve, a hosszú távú bér- és adómegállapodás megfelelő gazdasági környezetben került megkötésre, amelyet erős gazdasági növekedés jellemzett. Ezt bizonyítja, hogy a megállapodás nem vetette vissza sem a foglalkoztatás, sem a vállalati profitok növekedését, sem pedig beruházási hajlandóságot. Mindezek is megerősítik, hogy a bér- és adómegállapodás mind a foglalkoztatottak, mind a foglalkoztatók oldaláról hozzájárult a magyar gazdaság utóbbi időszakban mutatott dinamikus bővüléséhez, illetve előretekintve is megalapozza a kedvező növekedési kilátásokat.

Forrás: Portfolio