Nyílt támadást intézett a kormány az igazságszolgáltatás függetlensége ellen: az alaptörvény módosításával létrehozná házi bíróságát, az ítélkezők számára pedig azt is előírná, hogyan kell értelmezniük a jogszabályokat – írja a HVG.

„Hogy jön ahhoz egy bíró, hogy a nép választott képviselőinek akaratát csak elkezdje maga értelmezgetni” – Tordai Csaba és Sepsi Tibor alkotmányjogászok szerint a szocialista államjog pártállami őreinek effajta méltatlankodását idézi, hogy az Orbán-kormány hetedszer is módosítani akarja az alaptörvényt (közben Orbán Viktor belengetett egy általános revíziót is, de erről még konkrétumot nem tudni – a Szerk.).

Az elvben gránitszilárdságú alaptörvény immár hetedik módosítása előírná ugyanis a bíróságoknak, hogy a jogszabályok értelmezése során ne csak magát a törvényt, rendeletet, hanem „elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indoklását” vegye figyelembe.

Miközben – legalábbis az alkotmányjogászok szerint – a bíróságok már ma is egyre nagyobb súlyt helyeznek a törvény szellemének követésére, vagyis arra, hogy a jogszabályok szó szerinti értelmezésén túl azoknak „a józan ész, a politikai közösség erkölcse és a gazdaságosság szerinti tartalmat tulajdonítsanak” – írják. Hozzátéve: „a kormányzat láthatóan mindezt a saját akaratvezérelt működésének korlátjaként fogta fel, ezért erőlteti mindenáron, hogy kvázi kötelezővé váljanak a legtöbbször minősíthetetlenül elnagyolt és színvonaltalan miniszteri indoklások is”.

Megleckéztetik a bírókat

Trócsányi László igazságügyi miniszter szerint egyszerű pontosításról van szó, és a konkrét paragrafusokat kiegészítő szövegek csupán „eligazítást, iránymutatást” adnak a bíróságoknak. Arra viszont már nem tér ki az előterjesztő, hogy erre miért is van szükség. Igaz, azok után, amilyen hévvel támadták kormánypárti politikusok – sőt maga Orbán Viktor kormányfő is – a nekik nem tetsző ítéleteket, és név szerint az azokat hozó bírákat is, a Fidesz kétharmados győzelme után nem volt kérdés, hogy Iustitia papjai számíthatnak valamiféle leckéztetésre. Erre utalt Trócsányi a Magyar Időknek adott interjúban is:

fontos, hogy a bírói szerepkör tisztázott legyen, mert ha a bírók átértelmezik a jogot, vagy olyan kiterjesztő értelmezést adnak egy fogalomnak, amely szemben áll a jogalkotó által adottal, akkor bírói kormányzás valósul meg, ami mélyen antidemokratikus

– fogalmazott.

A jogalkotási javaslatok egy demokráciában hosszú utat járnak be az előterjesztéstől az elfogadásukig.

Magyarország demokratikus jogállam, ahol a törvényeket még mindig az Országgyűlés mint jogalkotó, nem pedig a kormány fogadja el – emlékeztet a TASZ, hozzátéve: ezen oknál fogva az sem biztos, hogy egy-egy jogszabály elfogadására ugyanazon indokokból kerül sor, amelyek az előterjesztőt mozgatták.

Épp ezért „a hatóságok, bíróságok jogértelmezésének az előterjesztői indokoláshoz kötése ahhoz vezet, hogy jogállamban indokolatlan súlyt kap a kormány vagy a kormánypárti képviselők célja” – véli a TASZ. Így látja ezt Fleck Zoltán jogszociológus is, aki szerint a javaslat a bíró mérlegelési szabadságának súlyos korlátozását jelenti, vagyis „egyértelműen ideológiai, politikai célokat szolgál”. Szerinte „rendes kelet-európai diktatúrában” innen már csak egy kis lépés, hogy az alaptörvény mondja ki a nemzeti jog elsőbbségét a nemzetközivel szemben, s – mint a Népszavának kifejtette – ha bíró lenne, ő menten lemondana.

Az alaptörvény legnagyobb hatású módosítása mégsem ez, hanem az, amelyiknek az elfogadásával a parlament megalapozza az önálló közigazgatási bíróságok felállítását. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jelenleg egységes bírósági szervezetet két párhuzamos struktúra váltja fel, és a kormányzati körökben egyre többet bírált Kúria mellett létrejön a Közigazgatási Felsőbíróság.

Nem ördögtől való, de gyanús

Az új bíróságokon határoznának minden, a politika számára kényes ügyhöz köthető döntésről.

A különbíróságokon dőlne el, hogy az állam milyen adatokat titkolhat el, ott határozhatnának az állami szervek, például az MNB, a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy éppen a Médiatanács intézkedéseinek jogszerűségéről. Választási ügyekben is a különbíróság mondaná ki a döntő szót.

A politikai indíttatású különbíróság így hatásköröket vonna el már meglévőktől, például attól a Kúriától, amit nemrég azzal vádolt meg Orbán, hogy „elvett egy mandátumot a Fidesztől”.

A közigazgatási bíróság ötlete még a TASZ szerint sem eleve ördögtől való. De ez csak akkor előremutató, ha a közhatalmi aktusok jogszerűségéről is olyan bíróságok döntenek, amelyeknek a kormányzattól való függetlenségéhez nem férhet kétség. Jelen esetben azonban súlyos aggodalomra ad okot, hogy a szervezeti átalakítás magában hordozza az intézményrendszer függetlensége csorbításának lehetőségét. Ebből már ízelítőt adott a Fidesz az Alkotmánybíróság átalakításakor, amikor sikerült elérnie, hogy a testületben rövid idő alatt többségbe kerüljenek a kormánypárti alkotmánybírák. Majd a Legfelsőbb Bíróság átnevezése és az elnök hatásköreinek a megváltoztatása adott alkalmat Orbánéknak arra, hogy megbízatási idejének lejárta előtt menesszék a korábbi elnököt, és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács beszántásával egyidejűleg létrehozzák az Országos Bírósági Hivatalt (OBH), amelynek élén azóta is Handó Tünde áll.

Kifogytak az érvekből? Soros!

A különbíróság ötletéért korábban egyébként az OBH-nál sem rajongtak. „Indokolatlan, alaptörvény-ellenes, megbontja a bírósági szervezetrendszert, különleges, minden más ítélkező fölé emelt bírói státust hozna létre, a bírósági szervezetet és a bírókat a napi politika színpadára húzhatja – két éve még így értékelték Handóék az önálló közigazgatási bíróságokról szóló törvény tervezetét. Azóta viszont nagyot változott a világ.

Az utóbbi hetekben egyre nyíltabban áll be a Handó vezette OBH a kormánytöbbség mögé, és kritikátlanul szajkózza a legújabb kormánypropagandát is, miszerint a Soros-befolyás veszélye már a bíróságokat is elérte.

Pedig 2014-es parlamenti beszámolójában még Handó is azzal büszkélkedett, hogy kiemelt figyelmet fordít a kapcsolattartásra olyan civil szervezetekkel, mint a kormánypropagandában közellenséggé nyilvánított Helsinki Bizottság, a Transparency International vagy a TASZ.

A bírói munka függetlenségéért aggódó belső hangokat is egyre inkább elnyomja a csatazaj.

A Handó munkájával kapcsolatos kifogásokat megfogalmazó Országos Bírói Tanács (OBT) tagjait a kormánypárti Magyar Időkben név szerint sározzák. A napokban pedig már nemes egyszerűséggel lesorosbérencezték a grémiumot, mondván: „feljelentette” a kormányt az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózatánál, mert „Orbán Viktor a keresztény-konzervatív pártszövetség érdekeit szolgáló, voltaképpen tehát egy pártbíróság felállítását tervezi”. Ami meglehetősen sajátos interpretálása annak a ténynek, hogy az OBT látogatóba hívta Magyarországra a nemzetközi szervezet új elnökét.

Védekezéses támadás

A magyar igazságszolgáltatás igazi sikersztori – állítják azok az egytől egyig Handó Tünde által kinevezett törvényszéki és táblabírósági elnökök, akik a napokban nyílt levélben álltak ki az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke mellett. A hűségnyilatkozatnak is beillő tirádagyűjteményt egyedül Hilbert Edit, a Budapest Környéki Törvényszék elnöke nem írta alá – aligha függetlenül arról, hogy jelenleg ő tölti be a nyílt levélben élesen bírált Országos Bírósági Tanács (OBT) soros elnöki tisztét.

„Az OBT tagjainak eddigi tevékenysége nem szolgálja a magyar bírói kar érdekeit” – szól az aláírók helyzetértékelése, akik felszólítják a testület tagjait, hogy „ne veszélyeztessék a magyar bírósági szervezet jövőjét”. Szerintük ugyanis minden sínen van: a bírák szakmai tudása kiemelkedő, az ügyhátralék folyamatosan csökken, a tárgyi feltételek is javultak, és az utóbbi években „a bírói önkormányzatiság kiteljesedett”. Szerintük csupán néhányan, elsősorban a „személyes érdekeik, illetve egyéni sértettségük okán” teszik kockára a bírói kar és vezetői közös munkájának eredményeit, s „ezáltal súlyosan veszélyeztetik közösségünk napirenden lévő korszakos lehetőségeit”.

Ellentétben az OBH-elnök által kinevezett törvényszéki és táblabírókkal, a bíróságok igazgatásának felügyeletét ellátó – vagyis optimális esetben Handó ellensúlyaként funkcionáló – OBT tagjait a bírák közvetlenül választják. Így került a grémiumba Hilbert mellett – aki Handó korábbi munkatársából lett egyik legnagyobb kritikusa – az a Vasvári Csaba is, aki korábban már pert nyert az OBH elnökével szemben, mivel utóbbi önkényesen kezelt egyes bírói pályázatokat. Az OBT azóta is szálka Handó szemében, hisz például a Hilberttel szembeni fegyelmi megvétózása mellett azt is szóvá tette, hogy törvénysértő az OBH elnökének kinevezési gyakorlata. Ez utóbbi megállapítás olyan nyílt ellentéteket hozott felszínre a bírói karon belül is, amit már nem mindenki vállalt. A váratlan lemondások így a működőképesség határára sodorták a testületet, alapot adva arra, hogy Handó az őt ellenőrző testület legitimitását kétségbe vonja.

A tanács maradó tagjai viszont bekeményítettek: kilátásba helyezték, hogy kezdeményezni fogják Handó menesztését, aki szerintük szabotálja a testület döntéseit, még csak nem is válaszol érdemben az OBT felhívásaira. Handót viszont ez láthatóan hidegen hagyja. Sőt! A plagizáló Polgárné Vida Judit múlt heti, fővárosi törvényszéki elnöki kinevezésével minden bíró számára megüzente: a bíróságokon továbbra is az ő akarata érvényesül, s egyelőre úgy tűnik, ebben a kormány is erős szövetségese. Pedig a munkájával – mint hírlik – a Kossuth téren sem elégedettek, de az őt érő támadások ösztökélhetik a miniszterelnököt arra, hogy csak azért is kitartson mellette.

Forrás: HVG

Hozzászólok a Facebookon