Hiába vázolt nagyívű terveket Kásler Miklós miniszter, a büdzséből az ágazatnak szánt pénz még az eddigi szolgáltatások szinten tartására is csak szűkösen elég – olvasható a Népszavában.
„Az egészségügy feltámasztásához szükséges két feltétel közül a karizmatikus hadvezér még csak meglenne, ám a fegyverzete igencsak hiányos” – kommentálta Kincses Gyula szakértő a 2019-es költségvetés ágazatot érintő számait. Az egykori egészségügyi államtitkár úgy számolt, még csak gesztusként is 300 milliárd forint feletti többletnek kellene lennie a kasszában ahhoz, hogy látszódjon: a kormány prioritásként kezeli választói egészségét. Ezzel szemben mindössze 101 milliárddal jut több a területre a Varga Mihály pénzügyminiszter által beterjesztett javaslatban. Csak viszonyításuk: ez egy milliárddal kevesebb, mint az idei növekmény.
Ezen felül további majdnem 42 milliárd forintot terveznek az Egészséges Budapest Programra, melyből a fővárosi intézmények modernizálását valósítanák meg. További 50 milliárd juthat a budapesti és a Pest megyei szakrendelők és az egyházi kórházak megújítására. Ez utóbbi összegek külön tételként szerepelnek a költségvetésben.
A jövő évre remélt négy százalékos GDP növekedésből sovány szelet jut az egészségügynek: legfeljebb szerény szinten tartásra lehet elég. Egyes szakértők szerint a költségvetés átláthatósága nem javult, a konkrét területek forrásait több helyről kell „összevadászni.” Így például a pénzügyi tárca, vagy a Miniszterelnöki Hivatal tartalékaiból is juthat majd valami, most még nem nevesített összeg az egészségügynek. Erre utal az is, hogy miközben a főszámok között nincs forrás további béremelésre, Kásler Miklós miniszter és Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár még a költségvetési törvény zárószavazása előtt egyeztet a béremelés folytatásának korábbi ígéretéről az ágazati érdekképviseletekkel.
A papírforma szerinti 101 milliárdos többletből viszont a már eddigi ágazati béremelések fedezetére juthat, meg esetleg a kórházak adósságainak kozmetikázására. Az újabb béremelésre, strukturális reformokra már nem.
Azaz a 101 milliárd semmit nem jelent sem nővérbérben, sem a várakozási idők csökkentésében
– állítja Kincses Gyula, aki szerint ez a költségvetési terv nem kínál gyógyszert a széteső egészségügy cél és jövőkép nélküli sodródására.
Bár Kásler Miklós miniszter eddigi nyilatkozataiban az alapellátás megerősítését is hangsúlyozta: a költségvetési tervezetben az alapellátók közül ismét csak a háziorvosoknak ígért újabb havi 130 ezer forintos többlet forrása van meg, a fogorvosok és a védőnők megint kimaradtak. Pedig az alapellátó fogorvosok kaptak ígéretet arra, hogy – miként a háziorvosokét – az ő finanszírozásukat is fokozatosan rendezik.
A fekvőbeteg-ellátók adóssága már most majdnem 50 milliárdra rúg, évek óta várják a kórházak és a szakrendelők az ellátási díjak korrigálását. Becslések szerint most átlagosan 25 százalékkal fizet kevesebbet az egészségbiztosító egy-egy beavatkozásért, mint amennyibe az a kórházaknak, szakrendelőknek kerül. Az eladósodás megállításához ennek a helyzetnek a megszüntetésére lenne szükség, csakhogy a jövő évi költségvetésben erre sem látszik a fedezet. Szintén a miniszter tervei közt szereplő megelőző, népegészségügyi programokra sem jut több az idei 8 milliárdos keretnél.
Papírforma szerint a gyógyszertámogatásra majdnem 25 milliárddal költenének többet jövőre az idei 337 milliárdnál. Csakhogy a gyógyszerkassza eddig szinte minden évben túlcsordult, így még az is lehet, hogy a tervezett többlet már novemberre „elolvad.”
Az egészségbiztosítási alapból finanszírozott ellátásokra – orvosi szolgáltatásokra, gyógyszertámogatásra, táppénzre és másokra összesen 2442 milliárdot szán a költségvetés.
Forrás: Népszava
Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!
