Egy kezdő tanár nettó 180 ezret keres, míg egy raktári munkás akár 200 ezret is kaphat. Ráadásul akik valóban minőségi munkát szeretnének végezni, nem tudják elviselni a jelenlegi túlközpontosított rendszert – írja a Népszava.

 Tanévkezdés alkalmával szinte kötelezően előkerül a pedagógushiány problémája, az elmúlt hetekben több számadat is megjelent a sajtóban: augusztusban még mintegy kétezer tanári/tanítói álláshirdetést lehetett találni a kozigallas.hu-n, az első iskolanapon, szeptember 3-án már „csak” hétszázat a 24.hu összesítése szerint. Ezzel szemben a statisztikák teljesen mást mutatnak: a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján elmondható, az utóbbi években nem csökkent, hanem szinte valamennyi területen növekedett a pedagógusok száma.

Általános iskolában például 73 ezerről 77 ezerre 2010 és 2017 között. A gimnáziumi tanárok száma pedig 2004 óta lényegében változatlan, 18 ezer körül mozog. Mindeközben a köznevelésben tanulók aránya folyamatosan csökken: az általános iskolások száma 750-ről 730 ezerre, a gimnazistáké 200 ezerről 180 ezerre csökkent a 2010-2017 közötti időszakban.

Pusztán statisztikai szemszögből tehát igaza van a kormány képviselőinek, amikor azt állítják: az egy pedagógusra jutó gyermekek száma nálunk a fejlett országokat tömörítő OECD átlaga alatt van, az elmúlt években pedig több ezerrel nőtt a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak száma. Csakhogy a probléma – mert igenis van probléma – nem ennyire fekete-fehér, nem orvosolható pusztán statisztikai adatokkal.

Ha csak a mennyiségi számokat nézzük, valóban azt kellene mondanunk, van elég tanár. Magyarországon azonban nem mennyiségi, hanem minőségi tanárhiány van

– mondta a Népszavának Szüdi János oktatási szakértő. Vagyis a statisztikák összességében hiába mutatnak javuló tendenciát, a tapasztalatok szerint szakpedagógusokból – nyelvi, természettudományos és informatikai területen – egyre aggasztóbb a pedagógushiány, különösen a kistelepülési iskolákban. Azt egyébként nemrég az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ elnöke is elismerte, hogy a természettudományi tárgyakat (biológia, fizika, kémia, földrajz) oktató pedagógusokból sokkal többre lenne szükség. Szüdi János szerint a tanárhiány hátterében elsősorban anyagi okok állnak: hiába történt az elmúlt években béremelés, a tanári fizetések alapját 2014-ben befagyasztotta a kormány (pedig az eredeti tervek szerint a minimálbérhez kötötték volna, vagyis automatikusan nőttek volna bérek minden évben - a szerk.). Egy kezdő pedagógus ma alig kap többet bruttó 180 ezer forintnál, miközben egy budapesti üzemben nemrég nettó 200 ezerért kerestek raktári munkást. Egy informatika- vagy nyelvtanári diplomával más területeken ennél kezdőként is jóval többet lehet keresni.

Azt is hozzá kell tenni, hogy egyre kevesebb az elhivatott pedagógus. Azok, akik valóban minőségi munkát szeretnének végezni, nem tudják elviselni a jelenlegi túlközpontosított, a tanári szabadságot korlátozó rendszert

– fogalmazott a szakértő. A kozigallas.hu-n meghirdetett álláshelyekkel kapcsolatban úgy vélekedett: az ottani adatok csalókák lehetnek. Egyrészt több pedagógus a nyári időszakban vált álláshelyet, ezért ugorhat meg ebben az időszakban a hirdetések száma. Másrészt sokan vannak olyanok, akik például egy GYES-en lévő kollégájukat helyettesítik, velük egy évre kötnek szerződést, ami júniusban lejár. Majd meghirdetik az álláshelyet, amire szükség esetén újra jelentkeznek, és szeptembertől folytatják tovább.

Ez nem csak a mostani időszakra jellemző, 10-20 éve is ugyanez volt a helyzet

– mondta Szüdi, hozzátéve: ez természetesen nem jelent megnyugtató választ a minőségi tanárhiány nagyon is létező problémájára. Sőt, a szaktanárok hiánya különösen nagy gondot jelent a szakképzésben. Juhász Ágnes, a Civil Közoktatási Platform szakképzési szakértője a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) hétvégi tanévnyitó értekezletén beszél arról, sok helyen nem tudják megtartani a szakmai órákat, csak nem szakos helyettesítő tanárral. De előfordulhatnak olyan szakképzések is, amelyek végül nem indulnak el szeptembertől, ugyancsak a szakoktatók hiánya miatt. Emellett figyelembe kell venni a lemorzsolódást és a pályaelhagyást: Szűcs Tamás PDSZ-elnök szerint a pedagógusképzésre jelentkezők 45 százaléka nem fejezi be tanulmányait, a pályakezdő tanárok 30 százaléka pedig egy év után, további 30 százalék öt év után elhagyja a pályát.

– Azon kell dolgoznunk, hogy visszaállítsuk a pedagógusi hivatás presztízsét, a fiatalok számára minden szempontból vonzóvá tegyük a pályát – erről Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke beszélt a szakszervezet hétfői tanévnyitó sajtótájékoztatóján. Mint mondta, szeptemberben és októberben országjárásba kezdenek, hogy első kézből szerezzenek tapasztalatokat a vidéki iskolák problémáiról is. Tapasztalataikat megosztják majd a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal tagjaival, amelyhez a PSZ – hosszú viták után – mégis csatlakozott.

Forrás: Népszava

Hozzászólok a Facebookon

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!