„Handó – csalások és törvénysértések árán – arra törekszik, hogy ellehetetlenítse az őt felügyelő Országos Bírói Tanács működését. Úgy tűnik azonban, hogy a tisztességes, törvénytisztelő bírák részéről egyre nagyobb ellenállásba ütközik" – írta a Facebook-oldalán Sándor Zsuzsa. A volt bíró, jogi szakértő úgy látja, mindaz, ami az Országos Bírói Tanács ügyében történt az elmúlt hetekben, s amelynek hátterében az áll, hogy Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke le kíván számolni a testülettel, súlyos törvénytelenségeket, s nyílt jogsértéseket hozott a bírói karba. Sándor a blogján hosszan elemezte is ezeket, hiszen az eset példátlan – írja a 168 óra.
A volt bíró által megosztott dokumentum szerint a Fővárosi Törvényszék valamint a Győri Ítélőtábla tiltakoznak a jogsértések ellen, utóbbi tagjainak nyilatkozatában például elítélik az október 9-i póttagválasztáson történteket, követelik a gyűlés mihamarabbi megismétlését, és várják további, velük egyetértő bírák jelentkezését.
A küldöttgyűlésről a 168 Óra is beszámolt, felidézve, a különböző bírósági szintek korelnökei által készített jelöltlistáján lévőkből senki nem vállalta a tagságot, olyan viszont, aki vállalta volna a feladatot, nem kerülhetett fel a szavazólapra. Ehhez ugyanis nem kaptak elegendő szavazatot a jelenlevő küldöttektől, akiknek a fele Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnökének kinevezési jogkörébe tartózó igazgatási vezető volt, vagy alájuk tartozó helyi elnök.
Darák Péter, a Kúria elnöke, és Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke
Az OBH elnöke nem most kezdte ámokfutását. Év elején már nyílt konfliktusba torkollott a nézetkülönbség az OBH-elnök igazgatási és kinevezési gyakorlatáról, miután a január 30-án létrejött, új tanácsban többségbe kerültek azok, akik jogi úton felülvizsgálták volna Handó eddigi kinevezési és egyéb intézkedéseit is.
Az OBT idén májusban meg is állapította, hogy Handó sorozatosan megsértette a törvényt a kinevezési módszereivel.
Csakhogy az OBH-elnök sok OBT-tag esetében a munkáltatói jogok gyakorlója, vagyis olyan személyeknek kellene/kellett volna ellenőriznie az OBH elnökét, akiket éppen ő nevezett ki. Márpedig a leszámolások nyomán sorozatban beadott áprilisi lemondások óta Handó azt állítja, hogy a testület – amely éppen az ő munkáját felügyeli – működésképtelen. Valójában az év elején választott tagok és póttagok többsége – több mint egy tucat tag, illetve póttag – éppen Handó informális nyomására mondott le, s mindössze 11 tag, illetve egyetlen póttag maradt az OBT-ben. Erre hivatkozva az OBH-elnök azt állítja, hogy illegitim.
A törvény szerint ugyanis a bíróságok központi igazgatási felügyeletét ellátó 15 fős testület tagjai között egy ítélőtáblán dolgozó, 5 törvényszéki, 7 helyi bírósági és egy munkaügyi bírósági bírónak kell lennie.
Ezzel szemben a tanács – Darák Péter, a Kúria elnökének határozott ellenvéleménye alapján – kitart amellett, hogy a testület működőképes, a törvény által előírt bírósági képviseletet pedig póttagválasztással kell biztosítani. Erre került volna sor most. Az OBH elnöke megszervezte az ülést, amelyen nem volt jelen sem maga Handó Tünde , sem pedig Darák Péter, a Kúria elnöke, aki jelenleg is az OBT törvény által delegált tagja. Így annak kudarca egy újabb érvet jelent Handó számára, hogy a számára láthatóan kellemetlen ügyeket vizsgáló testületet ellehetetlenítse. Éppen ezért a Handó Tünde és a hozzá közelálló, avagy tőle egzisztenciálisan függő bírósági vezetők botrányos küldöttgyűlést rendeztek, amelyen a cél az volt, semmiképpen se válasszák meg a póttagokat, így a Handó Tünde által ismételgetett illegitimitásról szóló érv igazolást nyerjen. Ráadásul az ülés végén Balla Lajos, a Debreceni Ítélőtábla elnökének javaslatára azt is megszavazták, hogy az OBT tagválasztó ülés nem óhajt közreműködni a jelenlegi OBT működésében, emellett a küldöttek – egy, a hírek szerint totálisan szabálytalan voksolással – megszavazták azt is, hogy lemondásra szólítják fel az OBT jelenlegi tagjait.
124 jelenlévőből 64 ezt megszavazta, noha a szavazatszámlálást senki sem ellenőrizte, és a számláló a saját maga, valamint az ülést levezetők szavazatait is hozzáadta az igenekhez, hogy meglegyen a többség.
A dokumentumot, tehát a Handó által kinevezett bírósági vezetők által elfogadott, semmiféle valós jogkövetkezménnyel nem bíró határozatot most az OBH elnöke úgy próbálja beállítani, mintha a teljes „magyar bírói kar” döntése volna. Az OBH honlapján jelent ugyanis meg egy közlemény, amely állítja:
„A magyar bírói kar a 2018. október 9-én megtartott küldöttértekezleten kinyilvánította, hogy az Országos Bírói Tanács jelenlegi tagjainak tevékenységéhez a jövőben semmilyen módon nem járul hozzá, azt nem támogatja.
A bíróságot átpolitizáló, értelmetlen és káros konfliktusokat gerjesztő, gyakran egyéni érdekektől vezérelt működése miatt az Országos Bírói Tanácstól a bírói kar tegnap a további támogatást megvonta és bizalmatlanságát fejezte ki azzal, hogy úgy döntött
- nem hajlandó sem tagként, sem póttagként a jelenlegi Országos Bírói Tanácsban szerepet vállalni, valamint
- nem küld, nem választ egyetlen további tagot és póttagot sem a jelenlegi Országos Bírói Tanácsba.
Csatlakozva a bírói kar döntéséhez, felszólítjuk a Magyarország Alaptörvényének szellemétől visszafordíthatatlanul eltávolodott Országos Bírói Tanács megmaradt tagjait, hogy lemondásukkal nyissák meg az utat a modern bíróság kiteljesedése előtt annak érdekében, hogy a hazai ítélkezés továbbra is nyugodt körülmények között, pártatlanul, függetlenül és eredményesen álljon a közjó szolgálatában.”
A szöveg pikantériája, hogy a háromezer fős bírói kar semmit sem fejezett ki, csupán 64, Handó Tünde kinevezési jogkörébe tartózó igazgatási vezető írt egy papírt, miközben többször is felhívták a figyelmüket arra: a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény világosan kimondja, az OBT választott bíró tagja nem hívható vissza.
Ráadásul az OBT szerint a testület 11 taggal is működőképes. Emlékeztettek arra, hogy a küldötteket 2018 júliusában összbírói értekezleteken választották meg a törvényszékek és ítélőtáblák létszámarányos kvóta szerint. „Akkor is pontosan ismert volt a küldöttséget vállaló bírák előtt, hogy kik az OBT jelenlegi tagjai, így érthetetlen, miért vállaltak olyanok küldötti megbízást, akik eleve tudták, hogy nem vállalják jelöltséget. Az sem érthető, hogyha emellett voltak olyanok, akik ezt vállalták volna, miért nem engedték, hogy a küldöttgyűlés titkos szavazás útján szavazhasson róluk” – fogalmaz az OBT közleménye.
Az OBT szerint az sem véletlen, hogy az eredménytelen küldöttgyűlés résztvevőinek majdnem egyharmada az OBH elnökének közvetlen kinevezési jogkörébe tartozó elnök, elnökhelyettes vagy kollégiumvezető volt, és az igazgatási vezetők messze többségben voltak az ilyen tisztséget nem viselő bírákhoz képest. A testület éppen annak a személynek a munkáját felügyeli, aki ezen elnökök felett a munkáltatói jogokat gyakorolja – írták.
Az OBT egyébként ennek elkerülése érdekében javasolta a küldöttségre és tagságra vonatkozó összeférhetetlenségi szabály beiktatását a bírák szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény rendelkezései közé.
A Magyar Bírói Egyesület – a korábban Handóhoz lojálisnak bizonyult szakmai érdekképviselet – is közleményben állt ki a bírói kar és az OBT mellett, s ebben egyértelművé tette:
a póttagválasztó küldöttértekezletet a jogszabályok és a küldötteket delegáló bírák sem hatalmazták fel arra, hogy az Országos Bírói Tanács tagjait lemondásra szólítsák fel.
Forrás: 168 óra
