Rovatok
Közlemények
- Msz EDDSZ Főügyészségi állásfoglalás
- BRDSZ: A Magyar Rendvédelmi Kar tisztségviselőinek választásához
- VDSZ: Számoljon a VDSZ-szel!
- Szakszervezeti ajánlás a rendvédelmi kar tagjaira
- Közmunkások tiltakozása a kormány foglalkoztatáspolitikája ellen
- A TUDOSZ X. küldöttértekezletének nyilatkozata
- Érettségi - MSZOE: csökkentsék a kötelező vizsgatárgyak számát!
- A költséges érettségi vizsgarendszer felülvizsgálata szülői nézőpontból
- A Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete küldöttértekezletének állásfoglalása
- A BRDSZ nyílt levele a Belügyminiszterhez
- Megkapják elmaradt bérüket a Tesco pénztárosai
- MUOSZ: A Sajtószabadság Világnapjára
- A VDSZ javítaná tagjai életminőségét
- Megélhetési válság: a kormány egyetlen társadalmi követelést sem teljesített
- A szakszervezeti konföderációk letették voksukat a nagykoalíciós hazaáruló politika mellett
- MSZOSZ díjakat és érdemérmeket adtak át
- LIGA Szakszervezetek: Európa mi vagyunk!
- MSZOSZ: Megkoszorúzták a munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak emlékművét
| Elkészült a Magyar Munka Terv |
 |
 |
 |
 |
| Írta: Szakszervezetek.hu (d.l.) |
| 2011. június 23. csütörtök, 22:06 |
|
Elkészült a Magyar Munka Terv, amelynek célja a foglalkoztatási és képzési területet érintően a Széll Kálmán Tervben, valamint a Konvergencia Programban vázolt strukturális átalakítások végrehajtása és az ebből eredő költségvetési megtakarítások elérése. A kormány még májusban tárgyalta és fogadta el a Magyra Munka Tervet (MMT-t), de a kabinet által eldöntött módosításokkal frissített terv csütörtök óta olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) honlapján. Az MMT-ben foglalt intézkedések célja a munkaerőpiac rugalmasságának növelése, a munkaerő versenyképességének javítása az ezt támogató képzési rendszer kialakításával, a munkahelyteremtés és a legális foglalkoztatás ösztönzése, a támogatott foglalkoztatás biztosítása azok számára, akik támogatás nélkül nem tudnak elhelyezkedni. A dokumentumban az NGM hangsúlyozza: ahhoz, hogy - a kormányprogramnak megfelelően - 10 év alatt egymillió új adózó munkahely jöjjön létre Magyarországon, számos olyan strukturális intézkedésre van szükség, amelyektől rövidtávon nem várhatók látványos eredmények, de középtávon megalapozhatják a foglalkoztatás tartós és jelentős bővülését. A terv szerint a strukturális intézkedéseknek köszönhetően 2014-ig 300.000, 2015-ig 400.000 új munkahely jön létre. Az új munkahelyek létrejöttéhez a tárca szerint a működési és adminisztrációs feltételek könnyítésére, a szabályozási környezet és az adó- és járulékrendszer átalakítására, valamint az Új Széchenyi Terv támogatásaira is szükség van. A kormány elképzelései szerint a foglalkoztatási célú támogatásoknak egy három pillérre épülő rendszere jön létre. Az első és legfontosabb pillér a dokumentum szerint a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedés ösztönzése többek között célzott bér- és járuléktámogatásokkal, kiemelt figyelmet fordítva a mikro-, kis és középvállalatokra. A második pillért a szociális gazdaság jelenti, ami a helyi lehetőségekre építve szervezi meg a munkanélküliek foglalkoztatását részben állami támogatásból, részben pedig saját bevételekből. Ez egy átmeneti foglalkoztatási forma, amelynek célja hosszabb távon, hogy átvezessen a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásba. A harmadik pillér a közfoglalkoztatás, amely szorosan összefügg a szociális segélyezés rendszerének munkára ösztönző átalakításával, és amelynek keretében az állam maga szervezi meg azoknak az átmeneti foglalkoztatását, akiknek az első két pillér jelenleg nem kínál reálisan munkalehetőséget. A munkaterv szerint a munkajogi szabályozást rugalmasabbá kell tenni, ezt a célt egy új Munka törvénykönyvének elfogadásával, valamint a munkáltatók foglalkoztatással kapcsolatos adminisztrációs terheinek csökkentésével tervezi elérni a kormány. Az új Mt. tervezete június 30-ra készül el, és 2012. január elsején lép életbe. Az MMT-ben szerepel az új Munka törvénykönyvének (Mt.) fejezeti struktúrája, amelyből kiderül, hogy a kormány szerint „kudarcot vallott" az üzemi tanácsok, illetve a szakszervezetek funkciójának, jogosítványainak hazai megoldása. A kormány szerint ezért az a célszerű, hogy a munkavállalók foglalkoztatását is érintő munkáltatói döntésekbe való beleszólás joga az üzemi tanácsok kompetenciája legyen. „A szakszervezetek ezzel szemben tagjaik érdekképviseletét lássák el, s e funkcióval összeférhetetlenek a munkáltató működését érintő döntésekben való közreműködés" - olvasható a tervezetben. Az új Mt. csökkenti a munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó adminisztratív kötelezettségeket, és nem szerepelnek majd benne a munkavégzésnek azok a szabályai, amelyek „alapvetően a felek megállapodásai közé tartoznak", valamint egyszerűsítenék a bérpótlékok rendszerét is. Az új Mt.-nek kiemelt része lenne az atipikus foglalkoztatási formák elterjedésének elősegítését szolgáló szabályozás is. A munkahelyteremtést egyrészt hazai költségvetési források - ezekből képzelik el a rugalmas foglalkoztatás támogatását -, másrészt uniós források felhasználásával kívánja ösztönözni a kormány, és hangsúlyozza: az Új Széchenyi Terv forrásait is a foglalkoztatást ösztönző módon kell felhasználni. A tervek szerint munkára ösztönző módon alakítják át a szociális ellátást, és módosítják a közfoglalkoztatást is. A munkanélkülivé válók a jelenlegi 270 nap helyett átlagosan 90 napig lesznek jogosultak az álláskeresési járadékra. Tíz munkanap lesz szükséges egy járadéknap megszerzéséhez és az eddigi 4 éves referencia időszak helyett 5 éves időszakot kell figyelembe venni a járadékra való jogosultság vizsgálatakor. A jogosultsági idő 90 napra csökkentése az álláskeresési járadéknál és az álláskeresési segély megszüntetése teljesíti a Széll Kálmán Tervben az álláskeresési támogatásokkal összefüggésben kalkulált 67 milliárd forintos megtakarítást. Átalakítják az érdekegyeztetési rendszert, és az abban részt vevők körét is: „az érdekegyeztetés új keretei között a Kormány nem vállal meghatározó szerepet, az egyeztetések fő szereplői a munkáltatói és munkavállalói szervezetek, amelyeknek kölcsönösen elfogadható megoldásokra kell törekedniük" - olvasható a Magyar Munka Tervben. A Munkaerőpiaci Alapot (MPA) „megtisztítanak" minden olyan szociális jellegű kiadástól, amely nem a foglalkoztatáspolitikai célok megvalósítását szolgálja, és a versenyképesség javításához hozzájáruló, a gazdaságpolitika szerves részét képező foglalkoztatáspolitikai eszközök finanszírozására az MPA átalakításával létrejön a Nemzeti Foglalkoztatási Alap. A kormány tervei között szerepel a szak- és felnőttképzési rendszer megújítása, a foglalkoztatást ösztönző adó- és járulékrendszer átalakítása, a foglalkoztatás kifehérítését szolgáló intézkedések megtétele, a foglalkoztatás-statisztikai rendszer felülvizsgálata, valamint a közmunka keretében megvalósuló országos közmunka programokra vonatkozó konkrét tervek véglegesítése. |
|
|
Kapcsolódó cikkek :
» Rabi Ferenc: Erőszakkal nehéz eredményeket elérni a munka világában
Rabi Ferenc a Szakszervezetek.hu-nak megerősítette: erőteljes kormányzati propaganda indult el a szakszervezeti vezetők lejáratására, a kormány nagyon erős nyomás alá helyezte a munkáltatókat is azzal, hogy – főleg az állami...
» Balogh Béla: Megvan az igény egy egységes szakszervezetre
Politika üzenete lenne egy ernyőszervezet létrehozásának a szakszervezeti mozgalomban, láthatóan ugyanis a hatalom abban érdekelt, hogy felszalámizza, anyagilag és tagságában is meggyengítse a szervezeteket – jelentette ki a...
» LIGA: a Magyar Munka Terv már nemigen számol a szakszervezetek létezésével
A Kormány a szakszervezetek lassú, de módszeres ledarálásának újabb fejezetéhez érkezett. Az országos, ágazatokra kiterjedő sztrájkok és félpályás útlezárások hírére azonnal maximális sebességbe kapcsolt, és gyakorlatilag...
» Sáling József: Akcióegységet kell létre hozni
A Munka törvénykönyvének átalakításáról folytatott szakértői konzultációkon szó sem volt arról, hogy a Munka törvénykönyvében tervezett módosítások a szakszervezetek ellehetetlenítését segítené – mondta a...
» A szakszervezetekről készített munkáltatói jelentés megfélemlítő lehet
Életveszélyes lehet az, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium utasítást adott a szakszervezetek tevékenységének listázására, mondta Borsik János . Székely Tamás, a Szakszervezetek.hu-nak elküldött szintén a megfélemlítésétől...
 Mottó: De miről önmagunk lemondunk, annak visszaszerzése mindig nehéz, s mindig kétséges.
(Deák Ferenc)
|
Szakszervezetek plusz
 |
