Két érdekvédelmi szervezet, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma – közös beadvánnyal fordult az alapvető jogok biztosához, kérve, hogy az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezze amiatt, hogy egy 2015-ben meghozott törvény miatt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a hivatásos állomány érdekvédelmére, szakszervezet nem működhet – olvasható a gyomberbela.blog.hu oldalán.
A régi törvény korábban engedélyezte, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai szolgálati és szociális életkörülményeikkel kapcsolatos érdekeik védelmére szolgálatonként érdekképviseleti szerveket hozzanak létre, ha a hivatásos állomány egyharmada alapító tagként a szerv megalakítását kimondta.
A szakszervezeti egyesülés korlátjaként jelent meg, hogy az egyes érdekképviseleti szervek nemzetközi érdekképviseleti szövetséghez nem csatlakozhattak, valamint az is, hogy az érdekképviseleti szerv tevékenysége nem irányulhatott a nemzetbiztonsági szolgálat rendeltetésszerű tevékenysége, valamint az elöljárói jogkör gyakorlása ellen.
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény hatályba lépését követően az új szabályozás teljesen kizárja az egyesülési jog speciális, szakszervezeti jogának a gyakorlását. A területen korábban két szakszervezet, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Érdekképviseleti Szervezete és a Nemzetbiztonsági Dolgozók Érdekképviseleti Szervezete működött, melyek jogutódlásával összefüggő alapvető kérdéseket a törvény egyébként nem is rendezte.
Az új szabályozás nemzetközi szerződésbe ütközésével kapcsolatban a Belügyminisztérium azt a megállapítást tette, hogy a megjelölt ILO-egyezmények kifejezetten a nemzeti jogalkotásra bízzák annak meghatározását, hogy a fegyveres erők és a rendőrség vonatkozásában alkalmazandóak-e az egyezményekben biztosított garanciák, és ha igen, milyen mértékben.
Az alapvető munkajogi szabályokat lefektető, nemzetközi egyezményt elemezve az alapvető jogok biztosa viszont arra a megállapításra jutott, hogy „a nemzetbiztonsági szolgálatok mind az Alaptörvényben való rendszertani elhelyezésüket tekintve, mind funkciójukat tekintve, nem eshetnek egy megítélés alá a rendőrséggel, sem a fegyveres erővel”, ugyanis az ILO rendelkezései nem értelmezhetőek kiterjesztően.
A Belügyminisztérium álláspontja szerint „a titkosszolgálatokhoz kapcsolódó erőteljes bizalmi jellegű működés az, amely kizárja a szakszervezetek alapítását, illetve a szakszervezetekbe való belépés”. A tárca megítélése szerint a munkakörülmények figyelemmel kísérése, amely egy szakszervezet alapfeladata, nem lehetséges olyan körülmények között, amelyben „sokszor még a munkatársak sem lehetnek tisztában a másik feladataival, „munkáltatásának” körülményeivel”.
Az alapvető jogok biztosa szerint azonban a törvény maga is szabályozza általánosságban a nemzetbiztonsági szolgálat tagjainak a munkafeltételeit is, az érintettek tehát ebben a körben megismerhetik az általános feltételeket és annak szabályozásába is bevonhatóak. Ezt figyelembe véve nem fogadható el tehát a Belügyminisztérium azon érve sem, hogy az egyes tagok munkafeltételei ne lennének ismertek. - olvasható a jelentésben.
Azt sem fogadta el a biztos, miszerint a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya vonatkozásában a szakszervezetek tagsági nyilvántartásokban történő személyes adatok kezelése nem egyeztethető össze a nemzetbiztonsági szolgálat alaptevékenységéből származó bizalmi, az állomány tagjai többségének „védett” jellegével sem.
A szakszervezeti tagságot ugyanis különleges adatként kell kezelni, s azok nyilvánosságra hozását a munkáltató vagy bármely más szervezet, illetve hatóság sem követelheti. Székely László elemzésében emlékeztette továbbá a Belügyminisztériumot, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatoknál dolgozók a törvény alapján egyébként is titoktartásra kötelezettek, tehát a szakszervezet vezetői és tagjai ezen kötelezettségük alapján sem adhatnak ki személyes, vagy a nemzetbiztonságot sértő, illetve veszélyeztető adatokat.
A fentiekre tekintettel az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állományú tagjai szakszervezeti egyesülési jogának kizárása visszásságot okoz, ezért felkérte a belügyminisztert, hogy tegyen eleget a jogalkotási kötelezettségének és készítse elő a jogszabályi környezet olyan módosítását, mellyel a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagjainak biztosítja az Alaptörvény VIII. cikk (5) bekezdésében lévő szakszervezeti egyesülés létrehozásához való jogának gyakorlását.
Forrás: gyomberbela.blog.hu
