Rovatok
Közlemények
- Msz EDDSZ Főügyészségi állásfoglalás
- BRDSZ: A Magyar Rendvédelmi Kar tisztségviselőinek választásához
- VDSZ: Számoljon a VDSZ-szel!
- Szakszervezeti ajánlás a rendvédelmi kar tagjaira
- Közmunkások tiltakozása a kormány foglalkoztatáspolitikája ellen
- A TUDOSZ X. küldöttértekezletének nyilatkozata
- Érettségi - MSZOE: csökkentsék a kötelező vizsgatárgyak számát!
- A költséges érettségi vizsgarendszer felülvizsgálata szülői nézőpontból
- A Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete küldöttértekezletének állásfoglalása
- A BRDSZ nyílt levele a Belügyminiszterhez
- Megkapják elmaradt bérüket a Tesco pénztárosai
- MUOSZ: A Sajtószabadság Világnapjára
- A VDSZ javítaná tagjai életminőségét
- Megélhetési válság: a kormány egyetlen társadalmi követelést sem teljesített
- A szakszervezeti konföderációk letették voksukat a nagykoalíciós hazaáruló politika mellett
- MSZOSZ díjakat és érdemérmeket adtak át
- LIGA Szakszervezetek: Európa mi vagyunk!
- MSZOSZ: Megkoszorúzták a munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak emlékművét
| GKI Gazdaságkutató: a vállalkozások többsége nem tervez béremelést a minimálbér felett |
 |
 |
 |
 |
| Írta: Szakszervezetek.hu (d.l.) |
| 2011. december 12. hétfő, 05:46 |
|
A 250 millió forintot meghaladó éves nettó bevételű cégek 79 százaléka nem emeli a béreket a minimálbér felett, nyolc százalék az inflációtól elmaradó béremelést tervez, s mindössze 13 százalék tartja vagy emeli alkalmazottai bérének reálértékét - állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. a legfrissebb, a 2012-ben várható bérfolyamatokról szóló felmérésében. A felmérést 2011 októberében készítette a gazdaságkutató. A 250 millió forint nettó árbevételt meghaladó cégek az 1,3 milliós létszám alapján a vállalkozások 63 százalékát reprezentálják. A vizsgálatban az 1.200 cégvezetőt arról kérdezték, hogy a minimálbér emelése következtében bocsát-e el minimálbéren bejelentett alkalmazottat, illetve mekkora béremelést tervez a minimálbérnél magasabb bérek esetében. A minimálbér-emelkedés ellenére a cégek mindössze négy százaléka tervez minimálbéren bejelentett alkalmazottat elbocsátani, ezen belül a legnagyobb arányban (7 százalék) a 100 és 200 fő közöttiek. „A minimálbér-emelés tehát nem elsősorban a létszámra hat, hanem a minimálbér feletti rétegek keresetére" - írja a GKI. Felhívják arra is a figyelmet, hogy az inflációnak megfelelő béremelés sem kompenzálja a munkavállalók túlnyomó többségénél az adójóváírás megszűnése miatti nettó kereset csökkenést. A GKI Gazdaságkutató emlékeztet arra, hogy a minimálbéremelés (18 százalékos béremelés) kikényszerítésére, valamint a nettó kereset csökkenésének megakadályozására a „szokásos bérkommandózás" helyett egyéb fegyvert is be kíván vetni a kormányzat. Eszerint aki nem teljesíti a béremelési elvárásokat (senkinek sem csökkenhet a nettó bére), az nem vehet részt közbeszerzési eljáráson és nem kaphat állami megrendelést és támogatást. Azok körében, akik kénytelenek elbocsátani, magasabb azok aránya, akik sikerrel vettek részt állami közbeszerzésen vagy kaptak közvetlen állami támogatást, illetve azoknál is, akik a jövőben kívánnak élni e lehetőségekkel. Vagyis ők formálisan teljesíteni kívánják a béremelési elvárásokat, de ezt jellemzően elbocsátásokkal fogják elérni, s a megtakarított bérkiadásokkal fogják fedezni a megmaradó alkalmazottak növekvő bérterheit - olvasható a GKI Gazdaságkutató felmérésében. Azok között a cégek között, amelyek a jövőben sem közbeszerzésen nem kívánnak indulni, sem közvetlen állami támogatást nem szándékoznak igényelni, jóval nagyobb arányban nem emelnek bért (82 százalék), mint azok között, amelyek ilyet terveznek (73 százalék). „Ez utóbbiak számára nyilván választás kérdése, hogy az állami megrendelések, támogatások elmaradása okoz-e nagyobb kárt, vagy a megemelkedő bérterhek okozta nyereségcsökkenés, versenyképesség romlás" - fogalmaz a GKI Gazdaságkutató. Hozzáfűzik: látható, hogy még ebben a körben is a vállalkozások több mint négyötöde képtelen lesz teljesíteni a kormány elvárásait. A gazdaságkutató következtetése szerint így azok a vállalkozások szorulhatnak ki az állami megrendelői körből, akik sok alacsony bérű dolgozót foglalkoztatnak, illetve, ahol az átlagbér jellemzően 250 ezer forint alatt van, mert ebben az esetben még az inflációnak megfelelő béremelés mellett is csökken a nettó kereset. A GKI Gazdaságkutató felmérése szerint a cafeteria-rendszer újabb adója és a keretösszeg mérséklése további veszteségeket jelenthet, s így a tényleges jövedelem a bérnél is jobban visszaeshet. |
|
|
Kapcsolódó cikkek :
» Akadozik a SZÉP-kártya bevezetése,- Balaton parti aggodalmak
Számos bizonytalansággal kell megküzdeniük az idei szezonban a balatoni vendéglátósoknak, akiknek a 2012-es cafeteria-változások, köztük a SZÉP-kártya bevezetése is nehézségeket okoz. Áremelésekre azonban így sem kell számítani,...
» Cafeteria 2012: újra bíróság elé citálják Magyarországot?
Az új cafeteria elemek, a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány ügyében tovább vizsgálódik Brüsszel. Ha nem küldünk megfelelő válaszokat, akár bíróság elé is vihetik az ügyet.
» Munkástanácsok: kifejthető vélemények a közösségi közlekedés átalakításáról
Munkástanácsok: kifejthetők a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti vélemények a közösségi közlekedés átalakítása során.
» Miért nem kapják meg cafeteria-járandóságukat a rendvédelmi állomány tagjai?
A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez.
» Csökkennek a keresetek és visszaesik a magyar gazdaság
Elegendő lehet a túlzottdeficit-eljárás jövő évi megszüntetéséhez a Széll Kálmán-terv 2.0, és az EU már júniusban leállíthatja a kohéziós forrásokhoz való hozzáférés felfüggesztését a GKI Gazdaságkutató Zrt....
 Mottó: De miről önmagunk lemondunk, annak visszaszerzése mindig nehéz, s mindig kétséges.
(Deák Ferenc)
|
Szakszervezetek plusz
 |
