Újabb ellenállócsoport szerveződik, az átalakítások senkit nem nyugtatnak meg: az új tanévre a szülők is akciókkal készülnek – írja a Népszabadság.

„Majd a szülők mennek tetőt fedni és latrinát takarítani?” – fakadt ki Krasznai Gábor, a Szülői összefogás gyermekeink jövőjéért nevű civil kezdeményezés koordinátora, amikor a kormány hétfőn elfogadott oktatási törvénycsomagjáról kérdeztük. Ahogy a szombati tanévzáró tüntetést a zuhogó eső ellenére végigálló pedagógusok, úgy a szervezésben szintén részt vevő szülői mozgalom tagjai sem érzik okafogyottnak a tiltakozást. Krasznai szerint – a Klik átszervezésétől a köznevelési törvény átírásáig – egyszerű néphülyítés zajlik.

A Szülői összefogás lényegében a Tanítanék Mozgalom szülőkre kitalált formája: ők is ott ülnek ugyanis a Civil Közoktatási Platformban, és ugyanolyan elégedetlenek a kormányzati intézkedések irányával, mint a CKP többi szervezete, szakértője. Ők is úgy érzik, a Köznevelési Kerekasztalra meghívottak nem képviselik az érdekeiket: Krasznai szerint a kerekasztalon a szülői, családi oldalt reprezentáló Nagycsaládosok Országos Egyesülete és a Kárpát-medencei Családok Szervezete messze nem az összes szülő nevében beszél. „Azt talán a kormányban is tudják, hogy vannak olyan családok, ahol kevesebb mint három gyerek van, nem?” – ironizált Krasznai.

Az biztos, hogy Puskás Krisztina tudja. A szegedi nő a szülői mozgalom ötletgazdája: februárban, az első nagy budapesti tanártüntetést látva arra gondolt, az elégedetlen szülőknek is ki kellene venniük a részüket a tiltakozásból. Később az ő kezdeményezése nyomán ebből lett a Nem leszek suliban akció február 29-én, amikor körülbelül 50 ezer gyereket tartottak otthon szüleik, így tiltakozva az oktatáspolitika ellen. Ennek az akciónak a megszervezésére jött létre a Szülői összefogás, amely azóta is működik.

„A szülők is félnek, főleg kisebb településeken nem merik kockáztatni az állásukat a nyilvános állásfoglalással” – magyarázta Eszes Mercédesz, a szervezet egyik szóvivője, miért nem tudják pontosan megmondani, mennyi támogatójuk van. A kétgyerekes budapesti édesanya hosszan sorolta a különféle problémákat, amelyeket gyerekei iskolájában tapasztalt és más szülőktől hallott. Azt mondja, azon még túl tudna lépni, hogy leszakad a tornaterem ajtaja, vagy hogy ő hordja a fénymásolópapírt az iskolába, de a hullafáradt, agyonterhelt gyerekeit nem tudja könnyű szívvel nézni.

„Nem zavarna, ha be kellene vinni néha öt doboz krétát az iskolába” – mondta Krasznai is, akit szintén az dühít a leginkább, hogy szerinte alapvetően „tragikusan működik” az oktatási rendszer, ami miatt a gyerekek nem szereznek megfelelő tudást. „Nem érdekel engem, hogy ezt most egy Fidesz-kormány csinálta, vagy más. Csak az, hogy működjön az oktatás” – állította Krasznai. Hozzátette: náluk is egyre több „fideszes” szülő tűnik fel. Ennek ellenére borúlátó.

„Fogadok Palkovics Lászlóval, hogy rá fog omlani az egész, mint az elődeire!” – válaszolta arra a kérdésünkre, hogy az állami fenntartás új koncepciója lehet-e működőképes. Szerinte alapvető változtatásokra lenne szükség, „nulláról kellene kezdeni az egészet”.

Ezért nem meglepő módon a tanárokhoz hasonlóan a szülői szervezet is folytatja a tiltakozást. A Tanítanékhoz hasonlóan „erőszakmentesen radikalizálódnak”, keresik a megfelelő harcmodort a kormány ellen. Ez jelentheti akár a szülősztrájk felélesztését is. Igaz, egyelőre csak arról döntöttek, szeptemberben folytatják. Mert mint mondják: „Itt a türelmünk vége!”

Új időszámítás az iskolákban

– Elfogadta a parlament az oktatási törvénycsomagot: szeptembertől megszűnik a vegyes rendszer, az iskolák fenntartása és működtetése is állami kézbe kerül, az önkormányzatoktól elveszik az iskolákat.

– Az állami fenntartó szerepét a központi Klik helyett 59 önálló költségvetéssel rendelkező tankerületi központ veszi át. Tankerületi tanácsok is létrejönnek, ahol Palkovics László államtitkár szerint a helyi közösség szólhat bele iskolái sorsába.

– Valamelyest nő az iskolaigazgatók autonómiája: ismét beleszólhatnak a tanárok bérezésébe, és gazdálkodási és munkáltatói jogosítványaik is bővülnek.

– A szakképzésről szóló és a felsőoktatási törvényen is módosítottak. Immár középszinten is tehetnek a ­diákok szakmai érettségi vizsgát, és a szakképzési centrumok jogkörei is bővülnek. A felsőoktatásban a kancellári rendszer és a konzisztóriumok szabályait finomhangolták.

Forrás: Népszabadság