A munkajog.hu cikksorozata a háttérintézmények beolvasztásának célkitűzéseit, lépéseit és munkajogi következményeit járja körül. A sorozat első része itt olvasható.
Lehetséges munkajogi utak
Az átalakítási intézkedések körében többféle munkajogi következmény várható.
Bizonyos esetekben pusztán a szerv nevének megváltoztatása történik: így például az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság névváltoztatással Nemzeti Családtámogatási és Társadalombiztosítási Hivatalként működik tovább. Ez munkajogi szempontból az ONYF-nél foglalkoztatott kormánytisztviselők változatlan feltételek melletti továbbfoglalkoztatását jelenti.
Más intézményeket – mint például a Design Terminál Nemzeti Kreatívipari Központot – a kormányhatározat szerint jogutód nélkül meg kell szüntetni. Ilyen esetben az ott foglalkoztatottak munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya a munkáltató jogutód nélküli megszűnése címén megszűnik [munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, Mt. 63. § (1) bekezdés b) pont, közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, Kjt. 25. § (1) bekezdés c) pont]. Ilyen esetben felmondási, felmentési idő nincs, de az érintettet a végkielégítés megilleti, amennyiben ennek feltételei fennállnak.
Csoportos létszámcsökkentés szempontjából a jogutód nélküli megszűnés nem eredményeztet munkáltatói kötelezettségeket, tehát az érintetteknek egyénileg kell az álláskeresési ellátások érdekében megkeresniük a járási hivatalok munkaügyi kirendeltségeit.
Az intézmények zöme ugyanakkor más szervbe való beolvadással szűnik meg. Az itt foglalkoztatottak munkajogi jogállására a munkáltató személyében bekövetkező változás vagy a munkáltatói jogállásváltozás szabályai vonatkoznak. Az előbbiről akkor beszélünk, ha a rájuk vonatkozó jogállási törvény azonos marad (ez tulajdonképpen munkajogi jogutódlás, mivel a jogok és kötelezettségek változatlan tartalommal szállnak át a jogutód munkáltatóra), az utóbbiról akkor, ha azzal a munkáltatóval, melybe korábbi munkáltatójuk beolvadt, az eredetihez képest eltérő törvény szerint létesíthetnek munkavégzésre irányuló jogviszonyt (ekkor a jogok-kötelezettségek tartalma változik, pl. más illetményrendszer terjed ki az érintettekre). Így például a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal Budapest Főváros Kormányhivatalába olvad be, ez esetben a foglalkoztatottak mindkét helyen a Kttv. hatálya alá tartoztak, illetve tartoznak. Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet megszűnik és feladatait a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság látja el, s így a Filmintézetben foglalkoztatott közalkalmazottak a jövőben munkavállalók lesznek; a megszűnő Nemzeti Művelődési Intézet közalkalmazottai helyett tovább működő Lakitelki Népfőiskola Alapítvány pedig kizárólag munkavállalókat foglalkoztathat. Hasonló a helyzet akkor, ha a munkáltatónak csak egyes feladatait veszi át valamely más intézmény; ilyenkor az adott feladatot ellátó foglalkoztatottak vonatkozásában áll fenn az előbb ismertetett helyzet. Így kimondja a kormányhatározat, hogy a Forster Központnak a nagyberuházások régészeti előkészítését, a kiemelt nemzeti örökségvédelmi programok fejlesztési feladatait, valamint a Forster Központ vagyonkezelt ingatlanai üzemeltetési és beruházási feladatait a jövőben a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. fogja ellátni: míg a Forster Központ közszolgálati tisztviselőket foglalkoztatott, addig a Kft-nél munkavállalók dolgozhatnak.
A képet tovább árnyalja, hogy 2016. július 1-jétől a városi és megyei kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalainál foglalkoztatott kormánytisztviselők az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvényt [Áttv.] hatálya alá kerülnek át. Így azok, az elsőfokú hatósági feladatok ellátására foglalkoztatott kormánytisztviselők, akik az átalakulás révén járási hivatalnál fognak tovább dolgozni, az új munkáltatóhoz kerülés időpontjától állami tisztviselővé válnak. Így például a kormányhatározat előírja, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal állampolgársági és névváltoztatási feladataiban részben a fővárosi és megyei kormányhivatalok, részben a járási (fővárosi kerületi) hivatalok járjanak el; az utóbbi munkáltatóhoz kerülőket ez a jogviszony-váltás is érinteni fogja. Hasonló helyzetbe kerülnek azok is, akik 2017. január 1-jétől kerülnek át a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz, mivel e munkáltatóknál ezen időponttól kell az Áttv-t alkalmazni.
A jogutódlás, jogátszállás munkajogi szabályai
A Kttv. 58. §-a szerint nem kell a kormánytisztviselő beleegyezése, ha – a kormányzati szolgálati jogviszony és a munkavégzés helye szerinti település megváltozása nélkül – az államigazgatási szerv személyében jogutódlás miatt bekövetkezett változás indokolja a kinevezés módosítását (erről csak utólagos tájékoztatást kap). Ekkor ennek időpontjában fennálló jogviszonyból származó jogok és kötelességek a jogelődről (átadó) a jogutód (átvevő) munkáltatóra szállnak át. Ha a jogutódlás következtében a kormánytisztviselő feladatköre, munkaköre, illetménye vagy munkavégzésének helye megváltozik, a törvény szerint az átvevő munkáltató az átszállást követő 45 napon belül módosítja a kormánytisztviselő kinevezését; az érintett foglalkoztatott egyet nem értése esetén csak felmentését kérheti. Erre csak 4 munkanapon belül van lehetősége az alábbi esetekben: ha az új munkaköre szerinti illetmény összege nem éri el a korábbi illetménye 80%-át, illetve ha korábbi vezetői munkaköréből nem vezetői munkakörbe történő helyezésére kerülne sor.
A jogállásváltozást szabályozva a Kttv. 72. §-a kimondja: ha a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) a Kttv. hatálya alól egy más jogállási törvény hatálya alá tartozó munkáltatóhoz kerül, a munkáltató érintett szervezete, illetve tevékenysége keretében foglalkoztatott kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya a jogállásváltozás időpontjában közalkalmazotti, közszolgálati, vagy állami szolgálati jogviszonnyá, illetve munkajogviszonnyá alakul át. E tekintetben a törvény még utólagos ellentmondási jogot sem biztosít az érintetteknek. Az átalakulást kizárja, ha a volt kormánytisztviselő az új jogállási törvény által előírt valamely feltételnek, például összeférhetetlenségi szabálynak nem felel meg. Az átalakulás garanciái között sorolja fel ugyanakkor a törvény, hogy a kinevezésben szereplő határozatlan időtartamot és a teljes munkaidőt meg kell őrizni (ettől a felek csak közös megegyezéssel térhetnek el); az érintettnek kormányzati szolgálati jogviszonyként elismert idejét pedig úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el.
A Kjt-nek a 25/A-25/C. § hasonló szabályokat tartalmaz, olyan kiegészítésekkel, amelyeket az újabban megalkotott Kttv-beli előírások már nem tartalmaznak, például az átadást megelőző 30 nappal korábbi tájékoztatásra, a közalkalmazotti tanáccsal való előzetes egyeztetésre vonatkozóan. Jelentős különbség az is, hogy a Kjt. ajánlattételi kötelezettséget fogalmaz meg az átvevő munkáltató számára a kinevezésre vonatkozóan, s a közalkalmazott dönthet, hogy az átvevő munkáltatónál történő továbbfoglalkoztatásához hozzájárul-e.
Az is elképzelhető, hogy a kormányhatározatban kiosztott feladatként megalkotandó törvényjavaslatok a fenti szabályoktól részben eltérő, sajátos munkajogi megoldásokat fognak tartalmazni; a tervezeteket azonban csak az év második felében nyújtja be a Kormány az Országgyűlésnek.
Forrás: munkajog.hu
