Még mindig sok egészségügyi dolgozó vállal munkát külföldön: csak az év első felében összesen több mint kilencszázan kérték ki a hatóságtól az ehhez szükséges úgynevezett jó hírnév igazolást. Az ősszel kezdődő béremelés, ha meg nem is állítja, de jó eséllyel lassítja majd az egészségügyiek elvándorlását – írja a Magyar Idők.

Az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) legfrissebb adatai szerint az esztendő első hat hónapjában 419 orvos, 359 szakdolgozó, 108 fogorvos és 23 gyógyszerész távozhatott külföldre. A feltételes mód azért indokolt, mert az, hogy a jó hírnév igazolást kikéri valaki, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy el is hagyta az országot, főleg nem, hogy végleg.

Leginkább az orvosokra jellemző ez, de az ápolók közül is sokan dolgoznak itthon és külföldön egyaránt. A „fapados” orvosok például, vagyis azok, akik hetente csak két-három műtéti napot vállalnak, mondjuk Nagy-Britanniában, havi két-három kiruccanással többet keresnek, mint itthon egy hónap alatt. A nővérek körében inkább a hasonló jellegű ausztriai munkavállalás a jellemző.

Beszédes, hogy az első hathavi statisztikában szereplők többsége nem most először fordult az ENKK-hoz, miként az is, hogy még mindig viszonylag sok az új igazoláskérő: az orvosok közül 175-en, a szakdolgozóknál pedig 119-en 2010 óta most először igényelték a jó hírnév igazolásukat. A korcsoportos bontás alapján szinte biztos, hogy ők azok, akik most kezdik a pályájukat: a 419 doktor közül 115 még nem töltötte be a 30. életévét.

A szakdolgozóknál viszont éppen ellenkező a helyzet, közülük – miként arra korábban az Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke, Balogh Zoltán is felhívta a figyelmet – sajnálatos módon egyre többen távoznak a már komoly tapasztalattal rendelkező középgenerációból. Január és július között 187 ápoló, szülésznő, asszisztens döntött a külföldi munkavállalás mellett a 35 és 50 év közötti korosztályból.

A képet árnyalja, hogy a 419 doktorból csak 321 volt magyar állampolgár, a többiek – svéd, iráni, izraeli, nigériai orvosok – vélhetően nálunk jártak egyetemre. A szakdolgozóknál viszont a többség, a 359-ből 337 magyar állampolgár. Ami a célországokat illeti, az orvosok továbbra is toronymagasan Nagy-Britanniát, Németországot és Svédországot részesítik előnyben. A szakdolgozóknál is hasonló a helyzet, csak nekik Svédország helyett Írország kínál több munkalehetőséget.

Az elvándorlás üteme már az elmúlt években is lassult valamelyest, és ha a folyamatot nem is állítja meg, a remények szerint még inkább visszaveti, hogy az orvosok, ápolók és gyógyszerészek ősztől többlépcsős, jelentős béremelésre számíthatnak. A hazai többszörösére rúgó nyugat-európai bérek elszívó hatása azonban csak enyhíthető ezzel, az egészségügyi dolgozók migrációja ugyanis gyakorlatilag az egész világra jellemző probléma.

A szegényebb országokból a gazdagabbak felé, keletről nyugatra tartanak a munkavállalók, de még a brit orvosok is szívesen vállalnak munkát Amerikában. Nem véletlen, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO), annak együttműködő partnereként pedig a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja kutatja az egészségügyi humánerőforrás kérdéseit, ezen belül az orvosok és ápolók migrációját.

Forrás: Magyar Idők